Somogyi Néplap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-13 / 292. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ára: 1,20 Ft SOMOGYINËPUP------------------------------------------------- -----------A Z MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyom, 292. sióm *_______________ 1980. december 13., szombat M egkezdte munkáját a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa A Magyar Szakszervezetek kongresszusának résztvevőt A tanácskozáson meghívott vendégként részt vesznek a termelő munkában élenjáró dolgozók, szocianstubrigád- vezetök, a művészeti és tudományos élet ismert személyisegei, a szakszervezeti mozgalom veteránjai, és ott vannak az allami és társadalmi élet képviselői. A kongresszuson képviselteti magát csaknem 40 ország szakszervezeti mozgalma es több nemzetközi szervezet, köztük a Szakszervezeti Világszövetség. Az elnökségben foglalt helyet Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Méhes Lajos ipari miniszter, Németh Károly, a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai es Briítyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. A kongresszust Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg. Üdvözölte a tanácskozás résztvevőit, majd javaslatára egy perces néma felállással megemlékeztek a szakszervezeti mozgalomnak a legutóbbi kongresszus óta elhunyt kiemelkedő harcosairól. Földvári Aladár megnyitó * beszédében rámutatott, hogy az elmúlt öt esztendő — sikereivel és gondjaival — fontos szakasza volt nagy nemzeti programunk, a fejlett szocialista társadalom építésének. Népünk jó törekvéssel és akarással, eredményesen dolgozott, alkotott. Szólt arról, hogy a szakszervezeti mozgalom egyre növekvő szerepet tölt be társadalmi életünkben: felelős részese a politika átfogó alakításának es végrehajtásának egyaránt. Szervezi és mozgósítja négy es félmilliós tagságát a gazdaság- és társadalomépítő munkára és ezzel ■ szerves egységben képviseli, védi érdekeiket! Az elnök rámutatott, hogy az alapszervezeti választások alkalmával, a megyei küldött-értekezleteken és az iparági, ágazati szakszervezetek kongresszusain a szak- szervezeti tagság kifejezte egyetértését a párt politikájával. Megfogalmazta, hogy cselekvőén részt vállal a XII. kongresszuson elfogadott nagy társadalmi céljaink és feladataink végrehajtásában. S kifejezte azt is, hogy társadalomformáló építőmunkánknak mindenekelőtt békére van szüksége. Ennek tudatában a magyar szak- szervezetek a proletár-internacionalizmus elve alapján végzik sokrétű nemzetközi tevékenységüket, amely elsősorban a szakszervezeti és munkáskapcsolatok elmélyítését, az egysegtörekvések előmozdítását és a teremtő béke védelmét szolgálja. Ezután a küldöttek egyhangúlag elfogadták a kongresszus napirendjét. Ennek értelmében értékelik a XXIII. kongresszus óta végzett munkát, megszabják a további feladatokat, s döntenek az alapszabály módosításáról; megvitatják a számvizsgáló bizottság jelentését, s végül, megválasztják a szakszervezetek országos tanácsát és a számvizsgáló bizottságot. Egyhangúlag megválasztották a kongresszus titkárságát, továbbá a munkabizottságok vezetőit ós tagjait. A titkárságot Gáspár Sándor, a jelölőbizottságot Gyöngyösi /sírén, a mandátumvizsgáló bizottságot Simó Tibor, a szaGáspár Sándor: Tiszteit Kongresszus! Kedves Elvtársak! A XXIII. kongresszusunkon úgy fogalmaztuk meg teladatainkait, hogy magasabb szinten tudjuk segíteni társadalmi céljaink elérését, népünk, országunk boldoguld- • sát, szellemi es anyagi gyarapodását. Nem új programot hirdettünk meg. Nem új célokat tűztünk magunk ele. A munkáshatalom erősítése, a dolgozók érdekeinek képviselete és védelme mindig alapvető feladata, hivatása volt és marad a szakszervezeti mozgalomnak. A számvetést az elmúlt öt esztendő munkájáról elvégeztük. Ezt az írásos jelentés tartalmazza. A társadalmi helyzet általános elemzése nem feladatunk, ezt meglette pártunk XII. kongresszusa. Ezzel az elemzéssel mi egyetértünk. Azt kell most számon kérni önmagunktól, hogy milyen színvonalon, milyen hatásfokkal dolgoztunk ? Eleget tettünk-e a társadalom eleiében betöltött, egyre növekvő szerepünknek? Tudjuk-e képviselni tagságunk érdekeit, törekvéseit ? Megítélésünk szerint a szakszervezeti mozgalom Magyarországon olyan politikai. jogi és mozgalmi lehetőségekkel rendelkezik, amelyek biztosítják, hogy elegei tudjon lenni a növekvő követelményeknek, A szakszervezeti mozgalom elfoglalta az őt történelmileg megillető helyet. Részese a hatalomnak, és nemcsak a politika végrehajtásának a segítője, hanem részt vesz a politika alakításában, formálásában is. A szakszervezeti tevékenység általános elveire vonatkozó alapvető megállapodások ma is helyesek és érvényesek. De ez nem jelent, változatlanságot. Üj utakat kellett törni. Ehhez Útmutatót adott a lenini tanítás es támaszkodhattunk a magyar szakszervezeti mozgalom hagyományaira. Mi ennek alapján és saját helyzetünkre építve indultunk el. Hosszú — még ma sem befejezett — folyamat eredményeként kialakult a szakszervezeteknek a párthoz, a kor- i manyhoz, a munkashalalom- I vazatszedő bizottságot Juhász Ottó, a határozatszövegező bizottságot Jakab Sándor, az alapszabályszövegező bizottságot Gál László vezeti. Az elnök ezután javaslatot tett a megválasztandó Szak- szervezetek Országos Tanácsa, valamint a számvizsgáló bizottság létszámára. A javaslatot 1 egyhangúlag elfogadva a kongresszus úgy határozott, hogy a Szakszervehoz való viszonya. Ez nem mindig volt rendezett. Nekünk saját történelmi tapasztalatunk van arról, hogy szocialista viszonyok között sem •automatikusan és nem önmagától alakul ki és fejlődik a szakszervezetek szerepe. Somogy 110 ezer szakszervezeti tagját 12 küldött képviseli a kongresszuson. Ezt megelőzően mind a 19 szakma megtartotta saját kongresszusát. E fórumokon népes somogyi küldöttségek vettek részt. S ami ennél is fontosabb, 36 küldöttünket választották be az országos elnökségekbe, a központi vezetőségekbe. Ott kaplak bizalmat azok is. akik most Somogybái érkeztek a szakszervezetek XXIV. kongresszusára. Megtaláljuk közöttük az országgyűlési képviselőt, a szakszervezeti tisztségviselőket, van betanított munkás, bolti pénztáros, gyári csoportvezető, erdészeti brigád- vezető, varrónő, művezető, iskolai igazgatóhelyettes. Érdekességként megemli- 'tem, hogy ár. Fonai János, az Építők Szakszervezetének megyei titkára negyedszer, dr. Szerényt János, az SEMT zetek Országos Tanucsaba 211, a számvizsgáló bizottságba 29 tagot választanak majd meg, s arról is döntöttek, hogy a SZOT elnökségének 35, a titkárságnak pedig 9 tagja legyen. Ezután a kongresszus rátért az első napirendi pont tárgyalására. Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára terjesztette elő a Szakszervezetek Országos Tanácsának jelentését a XXIII. kongresszus óta végzett munkáról és a magyar szakszervezetek további feladatairól, illetve szóbeli kiegészítést fűzött a SZOT írásos jelentéséhez, amit a küldöttek már korábban kézhez kaptak. Ha a politikában torzulás jelentkezik — és nálunk 1956 előtt ilyen torzulás jelentkezett —, akkor ez érezteti hatását a szakszervezetek szerepének érvényesülésében is. A sajátos magyar személyi kultusz azt eredményezte, vezető titkára harmadszor vesz reszt kongresszuson. Néhányon másodszor, a küldöttek nagy része azonban először jutott el a szakszervezetek legfelsőbb fórumára. A 400 meghívott között több somogyit láttam, ott van Varga Péter, a megyei pártbizottság első titkára is. A szünetben találkoztam néhány volt somogyival: Bíró Gyulával, az MSZBT főtitkárával, dr. Szirmai Jenövei, az OT P vezérigazgató javul. Mindketten nagy figyelemmel kísérik a kongresszus munkáját. Az itt levő somogyiak közül már jo nehány- nyal beszéllek. A somogyi kongresszusi küldöttek és meghívottak többségé csütörtökön együtt utazott a fővárosba. Előtte megismerkedtek egymással, hiszen a kongresszuson szakmánként ülnek a küldöttek. Tanai Imre, a megyei partho.gy a pártot olyan tulajdonságokkal ruházták fel, amelyekkel nem rendelkezett és soha nem is rendelkezhet, úgy vélték; képes mindent önmaga' elvégezni. Formailag minden rendben volt. Léteztek szakszervezetek, de jogkör és hatáskör nélkül. Ennek az időszaknak ezért az volt a sajátossága, hogy a szakszervezeti mozgalom ugyanazt csinálta és ugyanúgy, mint a párt és a kormány. Ezzel a szakszervezeti mozgalom jellegtelenné, „arc nélkülivé” vált. A Magyar Szocialista Munkáspárt felismerte, hogy szakítani kell ezzel a felfogással és gyakorlattal. Szocialista viszonyok között a tulajdonos a nép, a munkásosztály. A párt, a kormány, a szakszervezet együttesen, de saját hivatásuk szerint szolgálják a népet, a munkásosztályt, a dolgozókat. Az így kialakult munka- megosztásnak az a következménye, hogy a párt, mint vezető erő, tud építeni az önállóan dolgozó szakszervezetekre. Tud különböző véleményeket, tapasztalatokat öszegezni és ennek alapján dönteni. Ahhoz, hogy a társadalom verető ereje szintetizálni tudjpn, különböző véleményekre vari szükség, amelyekből ki tudja választani a legjobbat. A szocialista épitómunka még ma is sok ismeretlent tartalmaz. Gondolkozni kell. Minél több szervezet gondolkozik — a maga ismeretei, felkészültsége. tömegbázisa alapján — annál kisebb a tévedés lehetősége. A vitatkozáshoz több vélemény kell. Nem véletlenül épült be a mi társadalmunk irányításába az az elem, hogy ma már a munkásosztály, a dolgozó nép élet- és munka- körülményeit, a társadalmi fejlődés egészét, érintő egyetlen lényeges kérdésben sem lehet dönteni a szakszervezetek nélkül. bizottság titkára a testület nevében üdvözölte utókat, akik ott lehetnek a'szakszer- vezeti mozgalom jelentős fórumán. Arra is utalt, mit várnak a résztvevőktől. A kongresszuson szerzett gazdag élményüket, a sok tapasztalatot vessék össze a sajátjukkal: hogyan . valósul meg minden a szakmájukban,, az üzemben, az élet különböző területéin. Így arra összpontosíthatnak, mit kellene jobban csinálni, tenni a párt politikájának megvalósítása érdekében. A küldöttek, a meghívottak egyetértettek azzal, amikor a megyei pártbizottság neve- ben azt kérte: hasznosítsák a hallottakat, adják tovább tapasztalataikat. Ennek az ütrovalónak a szellemeben foglaltak el helyüket a sofnogyiak tegnap reggel a szakszervezetek XXIV. kongresszusán. 11a varrnak v a szocialista társadalom fejlődésének törvényszerűségéi — márpedig vannak, akkor — véleményem szerint — ez is közéjük tartozik. , Nemzetközi méretekben meg ma sem csitult ei, sőt mostanában felélénkült a vita arról, hogy a szakszervezetek a szocialista társadalom viszonyai között milyen szerepet játszanak. Nagyon sok fogalom keveredik ebben a vitában, és a viták indítékai is egészen különbözőek. Sokan érthetetlennek tartják, hogy a szocialista szak- szerveretek együttműködnek az állammal. Az ilyen felfogást vallók számon kérik a szakszerveretek függetlenségét. A mi álláspontunk ezzel a kérdéssel kapcsolatban ismert. Sem a kormánnyal való szembenállás, sem a függetlenség nem örök kategória a szakszervezetek számára. Ez egy adott társadalmi-történelmi szakaszban érvényesül. Természetes a kapitalista társadalomban, de nem természetes a szocializmusban. Használható a kapitalista társadalomban; de a megváltozott társadalmi viszonyok között ez a forma már használhatatlan. .A szakszervezet soha sem lehet egy adott kormányvagy pártpolitika puszta eszközé. Jogos és érthető, 'ha a forradalmi szakszervereti rriozgalom a kapitalista országokban meghirdeti és érvényesíteni kívánja az államtól és a pártoktól való függetlenség jelszavát. A szakszervezetek függetlenségének jelszava itt azt jelenti, 'hogy a szakszervezetek meg akarják őrizni a munkásosztálynak, a dolgozó népnek a tőkés renddel szembeni teljes cselekvési szabadságát. A szakszervezet ellenzékisége a kapitalizmusban szükségszerűen következik az osztálya ügye iránti elkötelezettségből. (Folytatás a 2. oldalon.) A kongresszus eddigi munkája is bizonyítja, milyen fontos a bizalmiak szerepének további erősítése. Az a cél, hogy a bizalmiak csoportjuk lényleges elismert vezetői, a gazdasági vezetőség felelős partnerei legyenek. Ehhez természetesen segítségre van szükség. Az első napon felszólaló bizalmiak is megerősítették ezt. A somogyi küldöttek között van Gelencsér Márta, az élelfniszer- kiskereskedelmi vállalat kaposvári, Tóth Lajos utcai boltjának pénztárosa, egyben bizalmija. Ez az év sok meglepetést tartogatott számára. Ott volt a KPVDSZ kongresszusán, beválasztották a központi vezetőségbe, s a szakma küldötte itt, a szakszervezetek kongresszusán. — Az a véleményem — mondta Gelencsér Márta —, hogy sokltul határozottabban dolgozhat minden bizalmi a jövőben, hiszen itt jó útbaigazítást kapunk e fontos tevékenységünkhöz. A kongresszus elé terjesztett írását jelentés, Gáspár Sándor főtitkár beszéde most megerősíti a bizalmiakat a posztjukon. Lajos Géza Magasabb szinten segíteni társadalmi céljaink elérését A kongresszusról jelentjük Somogyot tizenketten képviselik Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában péntek reggel 9 órakor megkezdte tanácskozását a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa. A négy és fél millió magyar szervezett dolgozót 800 küldött képviseli, akik az elmúlt öt év eredményeit, gondjait elemzik, s meghatározzák a további teendőket. A kongresszus alapgondolatait a tanácskozóterem erkélyén körbefutó feliratok fejezik ki: Gazdaságunk fejlődése életszínvonalunk alapjai Együtt gondolkodni, együtt cselekedni! A békéért, a szocializmusért, a társadalmi haladásért!
