Somogyi Néplap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-23 / 300. szám

Halaszthatatlan gond Nagyatádon Ki újítja föl a rendelőt? Zsúfolt és korszerűtlen Nagyatádon a felnőtt járó­beteg-ellátást szolgáló kör­zeti orvosi rendelő. Az épü­let bővítéssel egybekötött felújítására a nagyatádi já­rási—városi kórház előszer­ződést kötött a helyi tövál- lal- A kivitelezés mintegy nyolcszázezer forintba ke­rülne. A pénz meg is van rá. A tövál azonban ez év október elsejei levelében el­állt a felújításra vonatkozó előszerződéstől. Arra hivat­koztak. ' hogy a nagyatádi lovait a csurgói lakások, va­lamint mezőgazdasági beru­házások megépítésére jelöl­ték ki. — Az október elsejen -kelt levelet többszöri levélváltás követte — mondta Bnnyai La fos, a nagyatádi kórház gazdasági igazgatója. — A megyei tanács pénzügyi osz­tálya vizsgálta nemrégiben Nagyatád pénzügyeit. A re- . vizorok megállapítása az volt, hogy eljárásunk jogsze­rű,. és szabályos, a körzeti orvosi rendelő felújítása pe­dig halaszthatatlan. Vélemé­nyem az, hogy nem szüksé­ges jogi útra terelnünk a dolgot, mivel azzal nem ol­dódik meg semmi. A tövállal arra a megállapodásra jutot­tunk, hogy még az idén szervezünk egy közös meg­beszélést. Azt ígérték, hogy a legvégső esetben megpróbál- •nak másik kivitelezőt keres­ni- Ha ez sem sikerűi, ak­kor az építési munkát1 ma­gánvállalkozóval kell elvé­geztetnünk, az épületgépé­szeti munkákat pedig saját erőből oldjuk meg: A fel­adat nem nagyobb egy csa­ládi ház építésénél, de a kórház maga nem képes el­végezni. A következő télen már a kibővített rendelőnek - kellene fogadnia a betege­ket A kérdéses épület elég rozzant. A négy. orvosi ren­delő szűk, a körülmények kedvezőtlenek. A tetőre is ráférne a felújítás- A bűwi' tés valóban halaszthatatlan­ná vált, annál is inkább, mert az egész . város jaró betegeit itt látják el. A kór­ház és a tövál kapcsolatát bonyolítja, hogy a kórház Ötvöskónyiban levő, hatvan ágyas etmerésziegéoek fel­újítására is előszerződést kötöttek. Ez 'mintegy 13 mil­lió forintos vállalkozás lesz, tehát a körzeti orvosi rende­lő munkái eltörpülnek mel­lette. — Miért álltak el a kör­zeti orvosi rendelő felújítá­si munkálataitól? — kérdez­tem Horváth Sándort, a Nagyatádi Tövál igazgatóját. — Az előszerződés meg­kötésekor nem ismertük a lakásépítési és a mezőgazda- sági beruházási igényeket. A járási hivatal ezt követően fordult hozzánk a csurgói lakásépítések ügyében- A nagyatádi termelőszövetkezet 25, a segesdi pedig 12 mil­lió • forintos munkával bízott meg bennünket. E két szö­vetkezet -egyben alapító ta­gunk is, az alapítóknak pe­dig kötelesek vagyunk min­den munkát elvégezni. A mi ötvenmillió forintos nagy­ságrendünkhöz képest ezek már jelentős programok. Ekkor kértem a kórházat, hogy mentsen föl bennünket a körzeti orvosi rendelő fel­újítási kötelezettsége alól. A munkához két ismerős, épí­tőbrigáddal rendelkező kivi­telezőtől is kértem segítsé­get. Ha nem tudunk kivite­lezőt szerezni magunk he­lyett, akkor a kétéves ütem­ben készülő ötvöskónyi fel­újítás rovására is. de meg­csináljuk az orvosi rende­lőt. A hagyományos és a kor­szerű építési technológiákat tekintve egyaránt kapacitás- hiánnyal küzdő nagyatádi térségben a töválra neheze­dik a nyomás, míg a megye más részeiben feladathiányra panaszkodnak az érdekeltek- A lakosság egészségügyi el­látása azonban elsőrendű fel­adat, Talán az építkezések rangsorolásával lehetne se­gíteni a gondokon. Cs. L. Aranyvasárnap Vasárnap a kilenc ilyenkor még kora nek számít. Kora reggeli kép fogadta Kaposváron a lakó­telepi utcákon járót arany- vasárnap is. Fürdőköpenybe burkolódzó hölgyek és urak — hol ki kel előbb — láto­gatták vödreikkel a konté­nereket, s néhány téle Kabá­tos házaspár lépett ki a ka­pun. Általában szatyor . is volt náluk —- ebből látni lehetett: bevásárolni indul­nak. Az áruházak körül azon­ban torlódott a tömeg. Eb­ből már sejthető volt, hogy jó forgalmuk lesz a boltok­nak. Kedvenc lapomban ol­vastam hogy a karácsony milyen „színváltozásokon" ment át néhány évszázad alatt. Azt írta: legutóbb még a szeretet ünnepe volt, most a belkereskedelemé... Ennél jobban nem lehetett volna jellemezni. A kereskedők egész évben arról panaszkodtak, hogy ta­karékoskodnak az emberek, pang az üzlet. Hát most megnyíltak a pénztárcák! A Zselic Áruházban tegnap már a kirakat is kezdett ki­ürülni, odabent pedig egy gombostűt sem lehetett leej­teni. Kérdeztem volna, hogy mit vesznek az emberek, de fölösleges volt. Mindent vet­tek! A legtöbben természetesen a játékosztályon tolongtak. Ezen a napon a máskor hó­napokig itt álló játékot is el­lehetett adni. így megy ez: amit este kiraknak, abból másaap délben mái' semmi sin«. A divatcikkek körül is óriási volt a sürgés-for­gás. A máskor nagyhangú főnök halkan esedezett a vevőknek: „Ne a }iijáraton menjenek be, igazán szépen kérem; hétköznap kis forga­lomnál lehet, de most kö- nyorgök, legyen egyirányú a tolakodás.’’ A Domus szolid szentély, de ott is sokan voltak. A vevők halkan sugdolóztak — hiába, nagyobb összegek fo­rogtak kockán... A Somogy Áruház újabb bábéi. Hangzavar, tülekedés, pénzzavar-.., — Most mit ve­gyek? — Elfogyott az ötszá­zas... — Azért a ’ legtöbb ember zsebéből még előke­rült a legeslegutolsó... El az áruházakból! A fő­utca hajdani korzó korát idézte. A szaküzletekben el­viselhetőbb volt a népsűrű­ség, könnyebben lehetett vá­sárolni. Hát ha még minden kívánság teljesült volna ! Legalább úgy, mint a játék­boltban, ahová az utolsó pillanatban bűvös kocka és Lego is érkezett. Először el­fogytak a száz forintnál ol­csóbb kis csomagok,«aztán a kétszáz és az ötszáz közötti nagyobbak, végül az ezernél drágábbak is. No meg a kocka! Vitték, mint a koc­kacukrait... A Május 1. Ruhagyár min­taboltjában sem panaszkod­tak a vasárnapi munka mi­att. Arai is volt bőven. Az Oíötért ezüstvasárnap nem volt nyitva, az aranyvasár­napot pedig bearanyoceta * kellemes csalódás: e bolt a>­taját is sokan nyitották ki. Kár-, hogy nem volt gyere-, keknek való diavetítő,, ba­rométer és vaku, mert eze­ket keresték leginkább... A Camea illatszerboltba úgy . tértek be a kaposváriak: „Milyen kurrens cikk van?’* (Megszokták,' hogy minden évben ilyeikor kapható' sok dolog, ami máskor nincs.) Az idén azonban azt a vá­laszt kapták: nincs semmi— így maradt a szaküzlet „szakára” nélkül. Teltek a kasszák, mintha, mindenki pótolni akarná az eg esz évben elmulasztott költekezést. Csupa szere tét­ből ? Kis szeretet száz ío- j-int, nagyobb háromszáz, egészen nagy szeretet ezer­től fölfelé... Záráskor tik-, kadt, de elégedett kereske­dőkkel és szintén elégedett vásárlókkal volt tele a vá­ros — ez utóbbiak közül né- hányan akkor kezdtek szá­molni és hamut hinteni a fejükre. Végül nézzük a.z adatokat, a három „nagyból"! So­mogy: az ezüstvasárnapinál sokkal több, ember, és száz­ezerrel kevesebb, azaz egy- millió-egyszázezer forint, a kasszában. Domus: sokkal több vevő, mint egy héttel korábban, és ‘ körülbelül ugyanannyi pénz (235 ezer forint). Zselic: óriási ‘tömeg, nagyon sokkal több vevő, és hatszázezer helyett egymillió forint. U P. Hatmillió forint érték exportra Munkahely; az erdő, az út széle A vadon termő gyógynövé­nyek gyűjtésében, fölvásár­lásában Somogy első a me­gyék között. 1980-ban hat­millió forint értékét gyűj­töttek össze. A kimagasló eredményről Keszeri'eze Ká­rollyal, a Herbaria megyei szakfelügyelőjével beszélget­tünk. — Hányféle növényt gyűj­tenek a megyében? Milliárdokba kerül... Óvjuk útjainkat! . Néhány héttel ezelőtt egy parlamenti tájékoztatón ér­dekes adat hangzott el: egy négyzetméter útfelület gon­dozása, óvása évente 12 forintba kerül, egy kilométer úté átlag 80 ezer forintba. De kire .tartozik az utak fenntartása, javítása? Kinek kell egyre mélyebben nyúlnia á pénztárcába, ha' azt akar­juk, hogy úthálózatunk a nagyobb igénybevétel, a ne­hezebb járművek alatt ne romolják? A válasz nem egyszerű, mert az utaknak sok gazdájuk van, és mint lenni szokott, a sok gazda közt.­A KPM illetékesei elmon­dották, hogy az országos közutak, amelyek a telepü­léseket összekötik, a minisz­térium felügyelete alatt vannak, fenntartásukról, javításukról valamennyi megyében önállóan működő KPM közúti igazgatóság gondoskodik. A települések határain belül a közutak az illetéké tanácshoz tartoz­nak — kivéve az országos közutaknak a helységen át­vezető szakaszát, az ún. „át­kelési” szakaszt, amelyék me- gmtesak közvetlenül állami felügyelet alatt vannak. Eze­ken kívül léteznek még sa­ját használatú utak, amelye­kééi nem közlekedhet bárki, . csak akinek megengedik — ilyenek az erdészeti, major­sági és más mezőgazdasági utak, végül az üzemek, gyá­rak belső úthálózata. Csak­hogy ezek felügyelete, épí­tése és állagmegóvása más­más minisztérium felada­ta. A legnagyobb „úttulajdo- nos”„ a MÉM: kerek 12 ezer kilométeres úthálózat­tal rendelkezik szerte az or­szágban. Köböl kilencezer kilométer mezőgazdasági es háromezer kilométer erdé­szeti célokat szolgál. Az er­dészet előzékenységének, vendégszeretetének köszön­hető, hogy a legszebb kirán­dulóhelyeken átvezető útjait megnyitotta a közforgalom előtt a Bükk-fennsíkon s a Pilisben is. Országos gond: a fenntar­tás, Húsz évvel enelőtt útja­ink egyik ellensége a kor­mos traktor volt. Valamikor egy öttonnás teherautó nagy­nak számított, ma 38 tonnás járművek is közlekednek. A fenntartási munkák mértékét mindig a forgalom nagysága határozza meg. A foutakra évente 900 kilomé­ter bosszú új aszfaltszőnyeg kerül, az alsóbbrendű utakon az olcsóbb felületjavítás is elég. A négy megyén átve­zető 4. sa. főközlekedési úton » fővárostól Nyíregy­házaKg most fejez** b* a Aszfaltszőnyeget terítenek az 51-es főúton megépítéséit; országszerte fo­lyik az útburkolati jelek egységesítése. S mibe kerül mindez? Az új aszfaltburkolat létesítése kilométerenként kétmillió forintba kerül. Ezt nem sza­bad „elspórolni”, mert a 8500 kilométeres főúthálóza­tot csak így lehet fenntar­tani. A 23 ezer 500 kilomé­teres alsóbbrendű úthálózat áalaipotát szerényebb mód­szerekkel kell megőrizni. Egyetlen tél i útfenntartási számlája csak a sózás, hó­eltakarítás költségét tekint­ve 200 millió forint —, a forgalom biztonságát szolgá­ló táblák, jelzések, szeljeteö oszlopok, útburkolati jelek ara évente ugyancsak 200 millió forint. Summázva: az állami utak fenntartására evente összesen megközelítő­leg bánom milliard forintot latStaMfc. Óvjuk útjainkat! Talán jelszó is lehetne. Létjogo­sultságát szomorú példák teszik időszerűvé. Néhány évvel ezelőtt főútvonalaink mentén megjelentek a fény­visszaverő prizmák. Ezeket importáljuk, s nem győzik pótlásukat. Egyesek leszag­gatják... Az M 1-es út olyan szakászain, aihol a vadátjá­rás gyakori, ún. vadriasztó prizmákat szereltek fői, az autósok védelmére. Ezt az osztrák találmányt, kísérleti célból hozták be. A prizmá­kat az utolsó darabig ellop- , ták. A kísérlet ezzel be is fejeződött — többet Mm hoznak belőlük.. Az írás elején azt a kér­dést tettük föl; lőnek kell mélyebben .nyúlnia a pénz­tárcájába. A válasz: nekik, nekünk — mindannyi útik­nak... B, L — Somogy rendkívül gaz­dag a gyógyító füvekben. Jelenleg 120 féle olyan nö­vényt gyűjtenek, amely, gyógyszerek alapanyaga. Igaz, ehhez legalább hatszáz féle növényt kell ismerni. Egyik­másik alig különbözik a gyógynövénytől, mégsem sza­bad összeszedni. — Kik foglalkoznak ezzel? — A hatmillió forint érté­ket — a terv 1980-ra 4.5 mil­lió forint — főleg cigánycsa­ládok gyűjtötték össze és adták el a megyében műkö­dő 15 áfész-nak és a három, magánfelvásárlónak. Vannak nyugdíjasok és vállalati dol­gozók is, akik szívesen ha­jolnak le a gyógyító füve­kért. Egy-egy népes cigány- család 80—70 ezer forint ér­téket is összegyűjt évente. Oktatjuk őket, hogy .munká­juk közben gondoljanak a természetvédelemre is. — Milyen növényekből ér­kezett a legtöbb? — Télen gyűjtik a fehér fagyöngyöt é« a tölgyfazuz­mót. Az előbbiből 100 má­zsát vettünk meg. Az idő javulásával következik a kankalingyökér, a veronika­fű. Tikhúrból 50, bodzavi­rágból 70, akácvirágból 30, kutyabengekéregböl 80, saem- vidítófűből 50, kakukkfélék­ből 50 mázsát, hársfavirág­ból 2, legyezőfűből 3, arany­vesszőből 3,9, metténgfűből 2,5 vagonnyit vettünk meg. A szárítást részben a gyűj­tők, részben a felvásárlók végezték kihasználatlan paj­tákban, padlásokon. A ka­posvári Kasza István pél­dául egymillió forint, a nagyatádi Simon Viktorné és a böhönyei Kakipati Ferenc- né 800 ezer, a nagyatádi Vastttf) Ferenc és a lengyel­tóti Horváth Zoltán fél-fél millió forint értéket vásá­rolt föl. A magánfelvásárlók közül Kovács József né lábo- di és Pál István ladá vég­zett jó munkát... A gyógynövényeket a Her- bária nagykanizsai telepé­nek járművei szállítják el. A füvek egyik részét Nagy-, kenizsan, másik részét az or­szág különböző gyáraiban, dolgozzák föl. A termékek .70 százalékának piaca szinte az egész világ, 30 százalék szolgái belföldi célokat. A felvásárlóknak.és a gyűjtők­nek a Herbaria kétévenként tanfolyamot szervez, leg­utóbb Harkányban volt ilyen továbbképzés. ■— Jó évet zártok. Mit vár­nak 1981-töl? — Növelni szeretnénk a vadon termő gyógynövények felvásárlását. Érdemes lesz ezzel továbbra is foglalkoz­ni, mert az egyes cikkek ára emelkedik. Üjabb dollárokat jelentene, ha több nyugdíjas vállalná- a gyógynövénygyűj­tést; egészséges elfoglaltság, és anyagilag is megéri. Az úttörőcsapatok és a K1SZ- szervezetek kirándulásaikat, táborozásaikat alapozhatnak meg a gyűjtéssel. Hasznos lenne, ha a biológiaórát, a nö­vényismeretet a szabadban tartanák, s összekötnek gyógynövénygyűjtéssel. Cé­lunk az is, hogy olyan új növényeket találjunk So­mogybán, amelyeket eddig még nem ismertünk, és anyaguk gyógyszereket tar­talmaz — fejezte be Kesze- rieze Karoly. D. Z. Értés rtjükt. kereskedelmi ügyfeleinket, hogy a kaposvári kirendeltségünk műszaki és vasáru­raktáraiban december 28-tól január 10-ig vagyonmegállapító leltárt tartunk A fenti időben az árukiadás szünetel. \ leltár idején megrendeléseket fölv TITAN Kereskedt Imi Vállalat Somogy megyei Kirendeltsége, Kaposvár, Zalka Máié ti. 18. (146692)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom