Somogyi Néplap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-21 / 299. szám
Oláh János Kuruc dal Aludtam puszta földön, deres domb oldalán, és ködből volt a ködmön, az ég takarta rám. Földem, te régi börtön, nem szabadulhatok, a lépteimben ör?,cm mindazt, mi elhagyottSzeder Katalin Férfitánc Mintha lábad a ló volna, mintha éjbe kóborolna, mintha sarkad a dob volna, ajkad hallgatásom, orma. kék sörényed a szél volna, szikraesö pattog róla, mintha tested gitár volna, minden húrja nekem szólna, mintha lábad — mintha éjbe — mintha tested — mintha húrja — Mondd, mivégre vonsz a , kút ba ? Két új könyv Valaha az egyik leg* népszerűbb regényíró volt Makkal ' Sándor. Történelmi, életrajzi művei azonban nem sorolhatók a Harsányt Zsolt vagy Gulácsy Irén képviselte; irány poshadt állóvizébe: Makkai a jelen — a két világháború közti korszak — gondjaira a történelemben keresett megoldást. Nem véletlenül került éles támadások pergőtüzébe nemcsak első nagy sikerű regényével az Ördögszekérrel, harjem a Sárga viharral és a Táltoskirállyal is. Már az erdélyi kerület református püspöke volt. amikor megjelent a Magyar fa sorsa — A vádlott Ady költészete című tanulmánykötete^ ebben., elsősorban vallási szempontból vette Adyt védelmébe — a konzervatív és elfogult nacionalistákkal szemben ... A felszabadulás óta most első ízben jelent meg nálunk Makkai-regény: á Táitoskirály- A Szépirodalmi kiadó gondozta. E történelmi regényben az Író IV. Béla ifjúkorát, trónra kerülésének történetet, a tatárjárás közvetlen előzményeit írta meg. Az érdek feszi tő, mozgalmas, cselekményekben gazdag regény híven ábrázolja az ellentmondásokkal teli kort. Folytatása, a Sárga vihar a tervek szerint jövőre jelenik meg. A két háború közt igen népszerű írót ismertet meg a közönséggel a Magvető kiadó egyik _ új könyve: Zsolt Bélát. O a polgári radikális sajtó jelentős képviselője volt, írásművészetét műfaji bravúrok, metsző ironikus szellemesség jellemzi. A háború poklát megjárva a népi demokratikus átalakulás híve lett- A Haladás című lapban írta meg üldöztetésének történetét.' Kilenc koffer címen folytatásokban jelent meg. Kilenc kofferrel ment az író Párizsba a háború első napjaiban, s — amint írja — e kilenc koffer hozta vissza őt; kicsomagolatlanul maradtak a szekrény tetején ukrajnai munkaszolgálata idején, egészen 1944. március 19-ig. amikoris jöttek a németek, majd a csendőrök, s elvittek mindent ... A Haladás lapjain megjelent folytatások sok érzékenységet érintettek, főként politikait, de a lap által ígért II.' rész soha nem jelent meg, és kézirata azóta sem került élő- Zsolt ebben az írásában már nem saját szenvedéseit akarta megírni, hanem Magyarország szörnyű éveit. Azt a tragédiát, amely az. ország szinte minden lakóját sújtotta vagy érintette. „Nyitva vannak az trtak** Exlibrisek alkotója A szakmában, de Európában is úgy ismerik, mint az exlibrisek tehetséges művészét. — Kisgrafikákkal foglalkozom. Rendkívül komoly manuális munka. — mondja Diskay Lenke. — Kevesen vállalják, manapság a fametszést. mert időigényes és fizikai erőt is kíván. Gyakran fáj a karom, a váliam; nem is említve a préselést, ami ezzel együtt jár. És én mindent magam végzek. Sokszor napokig dolgozom apró mun" kákon. például üdvözlőlapokat készítek. — Hogy készült a pályájára? 'Honnan jött? — Faluról. Dorozsmáról származom. Édesapám tanító volt. édesanyám pedig a családot tartotta kézben. Elég tudatosan készülődtem a jövőre: jól rajzoltam, ezért a szegedi középiskolai évek után tanáraim tanácsára Pestre jöttem. A Képzőművészeti Főiskolára simán sikerült bekerülnöm. Rajztanári diplomát akartam szerezni. Bevallom: titokban arról ábrándoztam, hogy majd festő leszek. A vidéki életforma óriási hátrányaival érkeztem a fővárosba. szinte alig láttam mindaddig egy-két múzeugyárban Diskay Lenke fametszete mot. De nyitott füllel és szemmel jártam-keltem diákéveimben. Ez még a háború előtt volt, s két év után félbeszakadtak tanulmányaim- Az utolsó háborús időszak otthon marasztalt, s csak 1947-ben tértem vissza a főiskolára. Addif dolgoztam. Végül rajztanári diplomát' szereztem, és egy újpesti általános iskolában tanítottam. Nemcsak rajzot, hanem biológiát is, és bevallom. örömmel. — És a rajzolás? — Igyekeztem közben minél többet rajzolni, de valójában az első években elég kevés időm jutott a képző- művészetre. Már a főiskolán is a fametszés izgatott, meg a sokszorosítás, s ha tehettem. linómetszeteket készítettem tanulmányi jelleggel. Többre nem futotta az energiámból. A férjem is képzőművész, együtt vettünk részt a Fiatal Képzőművészek Stúdiójának hajdani kiállításain. Első önálló bemutatkozásomra, kiállításomra azonban csak 1967- ben kerülhetett sor, már akkor is fametszetekkel. Tizenhét évig tanítottam. Szabad időm a pedagóguspályán legföljebb a nyári szünidőben volt. Amíg meg nem született a kislányunk, a-lkotóte- lepekre jártunk. — Miért hagyta abba a tanítást? — Túlságosam sok terhet akasztott rám ; már nem foglalkozhattam azzal. amit szerettem, A döntő .ok persze az volt, hogy kisgrafiká- kat, exlibriseket kezdtem ké#- szíteni. Ezeknek a grafikáknak külföldön is sikerük volt; több díjat is hoztak 1966—67-ben. Amikor fel- mondtam az iskolában, magam is megdöbbentem. Elfogadták és elengedtek. Furcsa érzés volt. Fél évembe Zalán Tibor Tengerparti töredék hirtelen visszahúzódik a tenger mim a gödrökben rekedt halak fényesen rugalmasan földobódik a sok lebegő uszonyú rémült pillanat nyomot hagy az iszapon a riadalom a szomszéd, meredeken lezuhanó sziklafalra1 freskót mázol vad színekkel az unalmas valaki most tintával fröcskölte le a napot az isten sokdioptriás szemüvegét a messzeségben fölbukkan az éj intim kombinékékben most van időd merülj gyöngyökért gyöngyhalász Diskay Lenke fametszete került, míg újra helyrebillentem. Aztán jöttek a pályázatok, a kiállítások,. Dolgoztam, méghozzá rendkívül komolyan. Ma már elmondhatom, hogy grafikus ,va- ï gyök. — Kiknek kell ma az exlibris? — Vannak egyeni megrendelőim is: az exlibris-gyüj- tök. Egy rendszeresen jelentkező olasz mecénásom például meghívókat küld különböző pályázatokra, kiály lításokrá. Csak borítékba teszek néhány grafikát, és elküldöm postán. A külföldi kiáiiításokon, pályázatokon sok eredményt, értem már el: érmeket, díjakat, sőt pénzt is kaptam. A hiúságom kielégült. — Egyedül dolgozik? — Néha valóban fájdalmasan gyötör az egyedüllét, mert itt a hegyoldalban álló kis házunkban magányosan dogozom egész nap. A férjem és a lányom reggel elmennek. Gyakran megesik velem, hogy felugróm és elrohanok a városba; emberek között akarok lenni. Viszont elmélyült, nyugodt körülmények között végezhetem a munkám, és ez nem mellékes. • — Elégedett-e azzal, amit a pályáján - elért? . — Ha a munkámmal foglalkozóm, minden mást elfeledek. Hogy ne lennék hát elégedett! Mindig tele voltam tervekkel, elképzelésekkel. Soha életemben nem unatkoztam. Csak egyetlen olyan évem volt, amikor súlyos betegség miatt leálltam. Akkor meg kötöttem... A pályám elején gyakran éreztem úgy, hogy nem sikerülnek a dolgaim. Egy időben textilképeket is festettem. Ma is vannak még be nem teljesült vágyaim: rézkarcokat szeretnék készíteni, csakhogy mar erősen kötődöm a fametszéshez. Az idő elnehezíti az embert, ha. már nem fiatal. Mindent számba véve, úgy érzem, beteljesedett az életem. Pérsze még többet szeretnék elérni. Az utak nyitva vannak, és vannak terveim. Sz. B. Eduard Ugulava  számtanpélda Pável Kurocskin a karos- székben kényelmesen elterpeszkedve a Tv-híradát nézte, amikor odament hozza a tízéves fia. — Apu! Van itt egy szám- tanpélda; nem akar kijönni az eredmény — mondta mélázó hangon, és a plafonra sandított,-----Segíts mar. l égy szíves! — Na lássuk! — Egy cső, nevezzük A- nak, négy óra alatt tölt meg egy medencét, egy másik cső. nevezzük B-nek két óra alatt. Ha mindkét csövön egyszerre folyik a víz mennyi idő alatt telik meg a medence?--Ennyi az egész? No. lássuk csak! Mi naponta tucatszám találkozunk ilyen feladatokkal a vízügyi hivatalnál. Nos!..- A cső. Milyen az átmérője? Nincs róla adat. Na, mondjuk közön séges másfélcolos cső- De ilyet nem lehet szerezni! Még csak nem is ígérnek .. ■ Ezek szerint egyedül a B csővel fogjuk megtölteni a medencét. Ez, úgy néz ki, kisebb átmérőjű. Ilyen van is meg nincs is. Van, de rossz. Reped, törik.-, egyszóval: használhatatlan. De le kell fektetni, hiszen szőrit a határidő. Kiássuk az árkot, amelybe majd lefektetjük. Illetve, nem ássuk ki, csak kínlódunk, hiszen Vopszikov nem ad árokásó gépet, mert Zsucsenko most a saját nyaralója építésén dolgoztatja. Az árokra számítsunk egypár napot: aztán megjön az árokásó gép, de akkor meg ember nincs.-. Ilyen fejetlenség láttán azonnal továbbállnak az emberek. Erre is számítsunk föl néhány napot! Aztán találnak embert, kezdik, az ásást. Várjuk a csőfektetőket. Mennyi ideig várjunk rájuk? Itt több eset is lehetséges. Ha Vopszikov rendes gépet ad, akkor hamar megvannak. De két nap mindenképpen kell. No, lent van a cső, szigetelték, betemették, most várhatunk addig, amíg rákapcsolják a vízhálózatra- És akkor kiderül. .. — Jól elhúzzák — koty- tyantott közbe a fiú. — De azt a medencét, amely a példában szerepel, hamar, órák alatt meg kell tölteni. — A számtanpéldának is a valódi életet kell tükröznie! Gondolom, az új tankönyveket majd eszerint szerkesztik. — A példában már le vannak fektetve a csövek. Töltsük már meg, apu! — Na jó. Le vannak fektetve. . . Ekkor viszont kiderül, hogy csak szivattyú A gyermek és a könyv Valamint a házat « alulról kezdik építeni, azon- képpen a magyar irodalom olvasóközönségének nevelését is alul, a gyermekeknél kell kezdeni — írja Benedek Elek, a magyar gyermekirodalom atyja. Benedek Elek megállapítását nem úgy kell értenünk, hogy azért olvassunk, neveljük gyermekeinket az olvasásra, hogy olvasóközönséget teremtsünk, hanem elsősorban azért, hogy utódainkból értékes emberek, a társadalom hasznos tagjai háljanak... A gyermekirodaimat nagyon sokáig egészen furcsán és helytelen módon értél-. mezték, egy leguggoló, le- hajló. gügyögő irodalmat értették alatta — az irodalomnak le kell szállnia a gyermekekhez.. Nem így van ! A gyermekirodalom az irodalom szerves és elidegeníthetetlen része, csupán olyan specifikumai vannak, melyek figyelembe veszik az életkori sajátosságokat, addigi élményanyagukat, erkölcsi világképüket. A gyermekirodalomnak önálló léte. jogosultsága van — hasonló esztétikai ismérvekkel és követelményekkel, mint az úgynevezett felnőttirodalomnak. A gyermeket azonban nemcsak beszédre. helyes viselkedésre és a társadalom különböző írott — és íratlan — normáinak ismeretére kell' megtanítanunk, hanem meg kell tanulnia olvasni is. Meg kell szerettetni vele az' olvasást, annak örömét! Az elmúlt korok gyermekirodalma két nagy hibába esett. Egyrészt állandóan és szinte kizárólag pedagógiai célzatú volt, „szájbarágós”. másrészt a gyermeket nem tekintette a maga szintjén sem értelmes lénynek az irodalmi befogadás szférájában, csupán leereszkedő hangnemben velte elérhetőnek értelmét. A legkisebbek könyvhöz, olvasáshoz való szoktatása azonban még a, mesék felolvasása előtt kezdődik; a leporellókkal, lapozgátóköny- vekkel, képeskönyvekkel. És az sem baj, ha netán a kétéves fiúcska 1 összetépi vagy várat készít belőle. S később, amikor a hallott mese vagy történet élmény- nyé válik, amikor a 3—4 éves észreveszi, hogy ..apu, ezt tegnap másként mondtad”, a mese nemcsak a szórakoztatás vagy az elaltatás funikcióját tölti be, hanem egy nyiladozó értelem emlékezetét is megmozgatja. « Ebben a korban a rövidebb lélégzetű mesék ajánlhatók, mint például a val lehet megtölteni a medencét., hiszen nem vízszintesen fektették a csöveket... Egy hónap is beletelik, amíg szereznek szivattyút, és fölállítják . -. Na, a szivattyút is fölállították, engedik a vizet, és akkor megreped o cső ... Kiássuk, megjavítjuk, és megint mehet a víz ... Megint megreped a cső -.. Még néhányszor kiássuk, megjavítjuk, és akkor kiderül, hogy új cső kell.. . Erre is rászánunk egy hónapot ... Az eddig eltelt időt vedd annyiszor, ahányszor kezdhetjük elölről! Mondjuk: a legjobb esetben is csak három-négy hónap alatt telik meg a medence.-. N-na! Érted már, fiam? ,lgy kell számolni!... Most nézd meg a megoldást, és láthatod, hogy jól számoltunk . . . Micsoda? Egy és egy negyed, óra?! Ez misztikusan hangzik. Vagy számolni ütem tudok, i'agy a paradicsomi vízügyi kiváltainál történt ez a dolog. Oroszból fordította. _ Braika László Móra Kiadó nagyszerű 8sz- szeállítása a Mindennapra egy mese, Benedek Ebe. népmeséi gyűjtésének «finden egyes kötete, vagy Ily- lyés Gyula nagyszerű 77 magyar népmese című válogatása. Nem szabad elfeledkeznünk a versekről többek közt a memónagyakor- latok miatt sem. Szerencsére egyre kevesebb szülő ..pro- dukáltatja” gyerekét a ..vendégek előtt” versmondással, kitéve őket az esetleges ..belesülés" lelki traumáinak. A verset nem megtanulni, hanem megszeretni kell —- nyelvi és stiláris szépségéért. és nem utolsósorban belső ritmusát, zenéjét. Weöres Sándor, Tamkó Sirató Károly. Zelle Zoltán vagy Kormos István gyerek- versei irodalmi értékű alkotások. Ha ilyeneken nevelődik a gyerek, bizonyos, felnőtt korában nem áll meg a krimik vagy Jókai olvasár sánál. Az olvasóvá nevelés szülök számára legnehezebb szakasza akkor kezdődik, amikor a gyermek önállóan kezd olvasni. ,,Az eirtöer klasszikusok olvasására születik — írja Németh László Lányaim című művében —, , S egy ép gyerekiélek sokkal közelebb ül a költészet nagy forrásához, mint egy közép-, iskolával denaturált felnőtt. Igenis, össze lehetne állítani remekművekből egy olyan könyvtárat, hogy a gyermek azon jusson el a serdülésig.” Vannak olyan olvasmányok, amelyeken generációk riottek föl, és ma sem porosak, időszerűtlenek. Defoe es Swift, Dickens és Mark Twain, Mora és. Gárdonyi, Mórióz és-Mándy Iván alkotásai többségükben eredetileg nem a gyerekeknek, készültek — csupán később nemesedtek azzá;: olyan művekké, amelyeknek ismerete nélkül aligha válhat valaki alkotó olvasóvá. Nyilvánvaló. hogy szükség van kalandos regényekre, indián-történetekre, s arra a műfajra is, amelyet egyszerűen Verne Gyulának nevezünk, száz év óta. Ma már csökken a veszélye annak, hogy a tizenévesek csupán, szépirodalmat olvasnak és elhanyagolják az úgynevezett ismeretközlő irodalmat. Az egyoldalúság inkább más oldalról fenyeget: egyrészt a scifi, vagyis a tudományos-fantasztikus regény túlzott, . jelentőségét messze meghaladó kedvelése, másrészt — ami jobbára csak a most tizenévesekre jellemző — a technika abszolút előnyben részesítése. A tudományos-technikai forradalom korát éljük, de történelmi és irodalmi ismeretek nélkül „gyökértelenek” vagyunk. Nemzeti múltunk, művelődéstörténeti értékeink megioecsülése, a humánum tisztelete, majd gyakorlata nélkül nehezen képzelhető el tartalmas élet. A magyar gyermekkönyvkiadás napjainkban vált nagykorúvá. Választékában, a művek tartalmi és formai színvonalában a legjobb európaiakkal is fölveszi a versenyt. Tudni kell a széles választékból ésszerűen,1 tudatosan választani ; egyrészt, hogy az ismeretek és olvasmányok a tudomány és a szépirodalom gazdag palettáját mutassák be, másrészt, hogy módot adjon ez a választásra, a specializálódásra is. Az olvasás a jellem- és ízlésnevelés eszköze az ember formálásában, ezért a szülő feddő és biztató szeme ott kell legyen gyermekei olvasmányainak kiválasztásában is. 4* W-
