Somogyi Néplap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-21 / 299. szám

i » Korszerűbb szolgáltatás, jobb kapcsolat a tanácsokkal Halál a kukoricaföldön A hél végen Kaposváron. Járt dr, Szirmai Jenő, az Or­szágos Takarékpénztár ve­zérigazgatója. hogy a megye vezetőivel áttekintsél milyen eredményeket ért el So- •mogy az ötéves tervidőszak­ban. s megbeszélték a hato­dik ötéves terv feladatéit. Ebből a£ alkalomból kértünk választ néhány, az OTP munkáját érintő, közérdeklő­désre számot tartó kérdésre. — .4 következő tervidő­szakban kevesebb lakás. épül hazánkban, mint az ötödik ötéves tervben, s még job­ban előtérbe kerül a családi házak építése. Hogyan mű­ködik közre ezek építésénél az OTP? 1981 és 1985 között 170—390 ezer lakást építhe­tünk föl; ez körülbelül száz­ezerrel kevesebb, mint amennyi az elmúlt, öt évben készült,. Megnő a családiház­építés szerepe, éppen ezért .több segítő határozatot, hoz­tunk'a közelmúltban. Az or­szágban nég'yszázhúsz úgy­nevezett kiemelt települést jelöltünk meg. ahol a csalá­di házak építéséhez maxi­mum kétszázezer forint köl­csönt biztosítunk. A felsoro­lásban tizennyolc somogyi település szerepel: az öt vá­ros mellett Boglárlellén. Csurgón. Fonyód—Balaton­ienyvesen, Tabon, Balaton- földvaron, Böhönyén, Igái­ban. Kadarkúton, Lengyeltó­tiban, Kaposiőn, Kaposmé­Szívéhez nőtt a város — Hogy mit ■ jelent nekem Kaposvár? — Nem vár sokat a kérdésre, hanem nyomban és nagyon határozottan felel Horváth Lajosné, a Kapos­vári Húskombinát sonkaüze­mében a kis ma maszalag ve­zetője: — Bárhová hívhatná­nak, nem. mennék. Szívem­hez nőtt a város... Negyed- százada, fiatal lány korom­tól ide jártam dolgozni, Bö- hönyéről a textilművekbe. Ott voltam 1967-ig. Aztán a férjemmel — szintén böhö- nyei — megesküdtühk, és Kaposvárra költöztünk. A fonodából jöttem a húskom­binátba, 1967-ben... S hogy valóban mennyire szívéhez nőtt a város és miért tartja magát Horváth Lajosné kaposvárinak, a több mint két évtized rá a bizonyíték. A baro mit,szalag- nál dolgozott csomagolóként évekig. Alapítója volt a Má­jus 1. szocialista brigádnak — Kutas Gyulánéval' és Csá­szár Attílánéval —, annak a kis közösségnek, amelyik kezdeményezője lett a cen­tenáriumi óvoda építési moz­galmának. Háromszor tüntet­ték ki aranykoszorús jel­vénnyel a brigádot, és na­gyon sok elismerést, köszöne­tét kaptak. — Most újból brigádban va­gyok: itt, ebben a nagyon szép sonkakonzervüzemben, a kismamaszalagon. Egyúttal az exportüzem nőfelelőse is. Nagyon sok a gond és a baj. A kismamák egy műszakban dolgoznak, nappal. Amikor megbetegszik a bölcsődés vagy az óvodás gyermek, többen is kimaradnak a mű­szakból; későn jönnek vagy korábban mennek, s akkor helyettük is dolgozni keli. A családalapító fiatalok lakás-, az új házasok bölcsődei és óvodai gondját szintén ér­zem. Segíteni kell, mert se­gíteni akarok rajtuk... Kétgyermekes anya. Fia nős — most katona —. a lá­nya pedig a villamossági gyár dolgozója, s közben a közgazdasági szafcközépis­rí SOMOGYI ml NÉPLAP rőben. Nagyberkiben és So- mogyszobon tudunk ilyen összegű hitelt adni. A többi településen az igénybe ve­hető kölcsön felső' határa százhatvanezer forint. Ha va­laki ajánlott családiházter- vet használ föl akkor a köl­csön felső határánál/tíz szá­zalékkal nagyobb hitelt kap­hat. A kiemelt településeken a hitel nagysága az összes költség hatvan, a többi te­lepülésen pedig ,a költség ötven százaléka. Újdonság, hogy január elsejétől a cso­portos, korszerű társasházak építőinek gyermekenként húszezer forint szociálpoliti­kai kedvezményt adunk. — A családi házak építé­séhez megfelelő, közművesi­* lett telkekre is 'szükség van. A helyi tanácsoknak azonban nagy anyagi gondot jelent ezeknek a területeknek a ki­alakítása. Nekik is tud segí­teni az OTP? — Feltétlenül. A közműve­sített telkek kialakítása nem lehet akadálya a családiház- építésnék. Az OTP — a he­lyi tanácsokkal történt meg­egyezés alapján — magára vállalja a közművesített tel­kek kialakítását. Somogy megyében az OTP-nék ed­dig csupán a kaposvári, a lábodi, a baiatonszárszói és a kaposfői tanáccsal volt ilyen megállapodása, jelen­leg a mosdósi teíekkialakí- tásról tárgyalunk. Ennek a szolgáltatásunknak egyszer­re két előnye is van: a hasz­kola harmadik osztályát vég­zi. Van egy unokája is — a négyhónapos, „tündéri” La- lika —. s ez is arra serken­ti, hogy segítse a kismamá­kat, a fiatal házasokat. — Hat évig albérletben laktunk,‘S tudom, mit jelent ez. Most mar van a Komáro­mi utcában háromszobás, szép családi házunk. OTP- kölcsönnel építettük... A fia­lnék jövőre kapnak lakást; volt ifjúsági takarékjuk, s beléptek a Rózsa Ferenc If­júsági Lakásépítő Szövet­kezetbe. Akinek nincs ilyen lehetősége, azon szintén se­gíteni kell... Rokonszenves. a mások gondját magáénak érző asz- szónyt ismertem meg Hor­váth Lajosné személyében. Böhönyei volt, és kaposvári lett. Mint mondta: szívéhez nőtt a város... S ezek nem­csak szavak: mögöttük olyan tartalmas munka van, amely nagyon is bizonyít. Horváth- né a húskombinátban lett párttag, 1970-ben. Évekig alapszervezeti vezetőségi tag volt és a műhely bizottsági titkárnak a helyettese. A vá­rosi tanácsban 1971 óta te­vékenykedik, tagja a végre­hajtó bizottságnak. Az üze­mi .pártbizottságnak és a végrehajtó bizottságnak szin­tén tagja, s körzetében a Hazafias Népfront bizottsá­gában is dolgozik. — így elsorolva ez nagyon sok. Főleg akkor lenne az, ha a vállalatom és a csalá­dom nem segítene, hogy be­csülettel eleget tehessek tár­sadalmi és gazdasági felada­taimnak. Mert itt is megvál­tozott á feladatom: a barom­ficsomagolástól a vérplazma­részhez kerültem, mindenütt csoportvezetőként dolgoz­tam, s onnan jöttem ebbe a nagyon szép, korszerű üzem­be. Csoport- és szalagveze­tő vagyok. Szeretem ezt a munkát, korábban azonban késsel soha nem dolgoztam, azon vagyunk, hogy az ex- porttervet teljesíthessük. Közben foglalkoztam a sza­lagon dolgozók panaszaival... Igen, mindez nem könnyű. Tanácstagi körzetében az Mtuk aHapota* mai átkerült nalatbavételi díjakból újabb területek alakíthatók ki. ugyanakkor egységesíthető a település képe is. — Tavaszi sajtótájékoz­tatóján ön bejelentette: ha megérnek a feltételek, ha­zánkban is bevezetik a csekkrendszert. Mikor szá­molhatunk a csekkek megje­lenésével? — 1981. július elsején, egyelőre azonban csak a fő­városban. Azután fokozato­san kiterjesztjük az egész országra. A csekk e'őnyét meg kell ismertetni a lakos­• sággal, megfelelő gépparkot kell kialakítanunk, s nem utolsósorban a kollégáinkat is föl kell készíteni. Szüksé­günk van tapasztalatokra. Mindehhez egyetlen dolgot: a csekktörvényre vonatkozó genfi nemzetközi megállapo­dást hazánk is aláírta. így a csekkek használatának megvan a szabálya... — .4z említetteken kívül készül-e az OTP más újdon­ságok bevezetésére is? — A napilapokban már megjelent a hír, hogy ja­nuár elsejétől megváltozik az ifjúsági takarékbetét. Mó­dosítottuk a feltételeket, több a kedvezmény. Változ­tatunk az átutalási betét­számlán is. Az új évben — több vállalattal kötöttünk erre szerződést — a dolgo­zóknak lehetőségük lesz ar­ra, hogy fizetésüket, illetve változtatni és ma már van jó ivóvizük is. A szennyvíz- elvezetés, a földgáz bevezele- se azonban az ott élők több­ségének — neki is — még csak óhaja. — Én is nagyon szeretném, de ismerve a tanács anyagi lehetőségeit, nem ígérhetek választóimnak.­Szivéhez nőtt a város... A kismamaszalagnál dolgozók Az erdő hallgatott, csak itt-ott próbált felrepülni tá­molyogva egy-egy fácán- A fagy hatalmas ura és pa­rancsolja volt minden élő­lénynek, az-erdő törvényeit teljesen felborította. A fák nyögve roskadoztak a könnyűnek látszó, fehér hó alatt. Némaságuk messzeség­be szikrázott. Az ágak — a sápadt törzsekről — az ég felé nyúlva tiltakoztak az el­viselhetetlen hideg ellen. Valahol az erdő belsejé­ben kis erdei ösvényen ap­róság gyalogolt. Hu-h-u. az erdei bagoly szitkozódva kiabált:• — Eltévedtem a teher rengetegben ! Nagy nehezen tudott az ú.tszéli tölgyfa vastag, rej­tett oduába jutni!­— Szél. komor szél — zúg­ta a tölgyes, és testvérei, a kaxcsú akácok. — Meddig birkózik még az idővel a Kisember?! — Mindennap — válaszolt a bagoly . megsértődve. — Nein fázik? annak egy részét a munkál­tatótól egyenesen az OTP- nek utalhassák át, s megbí­zások alapján mi rendezzük a dolgozók különböző köte­lezettségeit: Somogy megyé­ben elsőként a Volánnál, il­letve a tanácsi intézmények­nél lévő dolgozók élhetnek e lehetőséggel. A fizetési rheg- hagyások után számlánként minimális összeget, csupán három forintot számítunk föl, ugyanakkor a nálunk levő béri-e négyszázalékos kamatot adunk. Módosítot­tuk a takaréklevél-rendszert is. Lehetőség van rá, hogy a háromévi lekötés után újabb öt évre kössünk szer­ződést ; ezért hétszázalékos kamatot fizetünk. Dolgozunk azon is. hogy a kisegítő gaz­daságoknak még kedvezőbb hiteleket adhassunk, s ezzel elősegítsük a szolgáltatások, a háztáji gazdálkodás fej­lesztését. — Az Országos Takarék- pénztár elsősorban a lakos­ság bankjaként ismerik, jól­lehet lassan tíz éve tanácsi bankfeladatokat is ellátnak. Milyen tapasztalatokkal?-» A tanácsok pénzét 1971 óta kezeljük. A megyei meg­beszélésen is elhangzott : az elmúlt öt évben kiegyensú­lyozott volt a tanácsok gaz­dasági munkája, a megyé­ben nem kellett pénzhiány­ról beszélni, és nem akado­zott a költségvetési munka. A jövőben tovább kell erő­sítenünk a kapcsolatainkat a tanácsokkal. Fegyelmezet­tebb. szorosabb pénzügyi munkára yan szükség. Nö­veljük az információk cseré­jét, mert rugalmasabban kell dolgoznunk, hogy intenzí­vebben gazdálkodhassunk. N. J meg még nagyon sok mun­katársa tudja ezt bizonyíta­ni. Azok. akik őszinte öröm­mel köszöntötték, amikor 1975-ben megkapta ' a Te­gyünk többet Somogyért! ki­tüntetést. És azok, akik vele együtt örültek most novem- ver 7-én. amikor átvette a Munka Érdemrend ezüst fo­kozatát. — De fázik, esaik mái1 megszokta a hideget. — Az ember nem törődik kölykével. — De törődik; csak isko­lába küldi vagy nem figyel rá, és így el-eljön hozzám — válaszolt a bagoly. — Fejszéjük csattogásával megzavarják nyugalmunkat — zúgta vissza az erdő­— A törvény az törvény — huhogott közben megint. Hu-hu a bölgy bagoly. — Elpusztítanak minket, hogy ők élhessenek. Az apróságnak égette arc­bőrét a hideg, de ment, ment. Mindennapi útja volt. Életé­hez tartozott az erdő. álla­taival — és a hideggel­Az etetőnél a szokottnál jóval több szarvas állt. Nyu­godtan nézték a jövevényt, közéjük tartozott. Gyakran figyelték a távolból, hogy húzza élelmüket kis szánkó­ján, amit ők aztáin rövid időn beiül eltüntettek, A szé­nát nyugtalanul ették, hát­ra -hátra néztek. Valahol az erdósaei*» rtmmtt, WM-jucaa­Négyen támadtak Durva, kegyetlen bűnözők­ről lesz szó a következőkben. Olyanokról, akik gondolko­dás nélkül öltek — csak azárt, hogy egy kis kukori­cát lophassanak. Nem riad­tak vissza a legsúlyosabb bűncselekménytől sem. ami­kor lopás közben megza­varták őket . . . Hogy mit je­leni számukra az emberélet, kiderül az eseményekből­November 8-án történt. Négyen ültek föl a lovas ko­csira, hogy Siófok környékén kóborolva eladják az otthon készített kosarakat, A két balatonkiliti férfi, illetve nő alkalmi munkából élt, , kö­zülük a 25 éves Sipos József büntetett előéletű: lopásért, rablásért ötévi és nyolchóna­pi börtönbüntetéséből szep­tember 18-án szabadult. Mindössze néhány hétig bírta ki a friss levegőn . .. Azon a, novemberi napon vele tartott élettáxsa, a 16 éves Kocsándi Ilona, vala­mint testvére, a 36 éves Peller Lajos és annak élet­társa, a 43 éves Babai Má­ria. A kosarakat, ahogy ter­vezték. eladták, aztán haza­felé menet betértek az ádán- di italboltba- Ott poharaz- gattak, majd estére kelve in­dultak tovább. Előbb azon­ban — ebben egyeztek meg — »beszereznek-« némi ku­koricát ... Természetesen nem vásá­rolni akartak, hanem — ahogy már megszokták — lopni. Útba ejtették tehát a siófoki tsz kukoricatábláját. Behajtottak a föld közepére, s megpakolták a kocsit. Ügy 5—6 mázsa 'tengerit szerez­tek- A súlytól azonban meg­süllyedtek a kerekek, a ko­csi nem mozdult. Hangos szóval biztatták, ütötték a lovat, de hiába. A 60 eves Szabó Janos, a siófoki Sió Tsz mezőőre a közeli szőlőhegyen volt, egyik ismerősével: napi teendőit végezte, aztán azt' javasolta ismerősének: induljanak a kukoricatáblák felé. nézzék meg. nem dézsmálja-e vala­ki a termést. Már messziről hallották a tolvajok hangját. A tábla szélére álltak, és fölszólították a tilosban já­rókat: jöjjenek elő. A két nő előlépett. A mezőőr rájuk ripakodott : szedjék vala­A papírárak és a nyomdai előállítási költségek növeke­dése miatt az újságok, idő­szaki sajtótermékek, fogyasz­tói ára 1981. január 1-től át­lagosan 20 százalékkal emel­kedik. Ezen belül azonban az árnövekedés differenciált. pat károgása zavarta meg az északi szél zúgását. — Ember jön a faluból, puskával a vállán — zúgta a szél­— Ezek a varjak hogy ká­rognak — recsegték a komor tölgyfák. Ebben a pillanat­ban égy sovány róka mene­kült, törve-zúzva az utat, a bokrok irányában. Feltámadt minden bokor és fa. Kis nyulak veszélyt érez­ve rohantak az erdő belse­jébe. Valahol a távolban .puskalövés dördült. — Kegyetlen ember — sírt panaszosan egy fácán- Tes­téből forró. piros vércgep- pek hullottak a fehér hóra, majd zuhanva a földre esett. Az északi szél korbácsolta az erdőt, messzire hordta a kristályos havat. Az apróság hátat fordítva menekült az erdő belsejébe. Kunyhójukat alaposan elta­karta a hó. csak az akácfa maró füstje jelezte otthonát. Bemenekült. Az erdő recsegve, ropogva hajlongott- A hóviharral puskalövések versenyeztek. Közeledett a zaj. Bogdán Ann* a mezőőrre mennyien a eókmókjukat, aztán gyerünk be a tsz ma­jorjába- A nők erre a mező­őrre támadtak. Egyikük le­vette a cipőjét, s azzal ütöt­te a férfit, a másik puszta, kézzel hadakozott. A mező­őrnél puska volt — a nőx ezt akarták megszerezni. Dulakodás közben Szabó János leadott egy frdszlólü- vésl; erre már a két férfi is kilépett a -kukoricásból. Si­pos megállt, fölmérni a hely­zetet. Peller a mezőőr társá­ra támadt. Az őr erre újabb riasztólövést adott le. Sipos a kocsihoz szaladt, fölkapta az ülésdeszkat. aztán »Most meg dög lesz 1« felkiáltással az őr felé■ rontott, és leütötte a szerencsétlen embert- ■ A két nő fölkapta a pus­kát. aztán rohanták — .se­gíteni Pellernek. Szándékuk nyilvánvaló volt. Mint az' a rendőrség nyomozati anya­gából is kitűnik, a másik férfit is agyon akarták üt­ni. Sipos újra az ülésdeszkát kapta föl, hogy végezzen a mezőőr társával. Az pedig nem tehetett mást, látva a túlerőt, futásnak eredt. Egy darabig még hajszolták, ki­áltozva —• »Űgyis elkapunk, agyonverünk!« —. aztán föl­hagytak az üldözéssel, és visszatértek a kocsihoz- A kukorica egy részét ledobál­ták, a többit — úgy 80—100 kilóra valót — pedig maguk­kal vitték. A rendőrséget a mezőőr társa riasztotta. Megérkeztek a mentők, és a súlyosan sé­rült férfit kórházba szállí­tották. Hiába volt azonban a szakszerű kezelés. Szabó- Já­nos — anélkül, hogy magá­hoz tért volna — négy na.p múlva belehalt sérüléseibe. A rendőrség még azon az éjszakán őrizetbe vette a négv tolvajt. Először sem­miről nem akartak hallani, de a bizonyítékok beszéllek helyettük is- Végül mit te­hettek volna mást, elmond­tak mindent, A vizsgálat most már a végéhez közele­dik. Csak néhánv szakértői véleményre várnak még a nyomozók, aztán a négy — előzetes letartóztatásban levő — bűnöző ügye 'átkerül az ügyészségre, s ott majd vá­dat emelnek ellenük. A politikai napilapok ára hétköznap az eddigi 1,20 Ft. helyett 1,40 Ft, vasai'- és ünnepnap 1,60 Ft helyett 1,80 Ft lesz- A képes hetilapok ára általában egy forinttal; á tudományos és szaklapoké átlagosan 25 százalékkal, a szórakoztató lapoké átlago­san 30 százalékkal növek­szik. Azok az egyéni előfizetők, akik 1980 decemberében fi­zetnek elő. a lapokat az elő­fizetés lejártáig a régi áron kapják. A Siófoki Városi Tanács 1980. december 23-án nyilvános árverést tart s ÉRTÉKES! a lebontásra kerülő " LATINCA SÁNDOR U. 24. SZÁM ALATTI ÉPÜLETET. Az árverést a bizottság a fenti napon délelőtt 10 órakor kezdi meg. Értesítjük Kedves Vendégeinket, hogy az igali, a csokonyavisontai és a kaposvári termálfürdő 1980. december 25-én és 1981 január 1-én zárva lesz. DRW SOMOGÏ MEGYEI ti KÉMIG AZG A TÖ-SÄGA Kaposvár ____ (439181 S zalai László Élőlények D. T. Az Országos Anyac- és Árhivatal közleménye Drágább lesz az újság

Next

/
Oldalképek
Tartalom