Somogyi Néplap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-21 / 299. szám
Ingázik a családfő Nagyobb a füst, mint a láng Mennek-e vagy maradnak a kutasok 7 „Édesanyám ! Ki az az ember, aki szombaton elgyün, vasárnap megver. hétfőn elutazik?” — bajosan lehetne tömörebben megfogalmazni az ingázók, a lakóhelyüktől távol dolgozók egyéni és családi életének problémáit az anekdotában szereplő gyereknél. Legalább is erre eddig egyvalaki volt képes. Illyés Gyula, aki így nyilatkozott az ingázásról: „Aki egy hétből két naipot átvonatozik. annak erre rámegy a személyisége." Magyarországon az ingázók. a be- és eljárók száma immár meghaladja az egymilliót. Tekintélyes szám ez, egyenlő az aktív keresőknek több mint egyötödével. Kialakulásában ipari-gazdasági fejlődésünk sajátosságai éppúgy közrejátszottak, mint az egyéni késztetések. Az ingázás népgazdasági szükségességét és hasznát vitatni nem szándékozom, megítélni pedig közgazdászok dolga. Társadalmi hatásait, következményeit is elsősorban a szociológusok kutatják. Mti tehet hozzá ehhez a napi sajtó? Jelzéseket, sok- felől gyűjtött tapasztalatokat — a jobbítás szándékával. A marxista szociológia az életmódkutatás kiindulópontjának, alapkérdésének a munkatevékenységet tekinti. Eszerint a munka alapozza meg az életmód minden további rétegét, a családi élettől a szabad idő eltöltéséig a bérkiegészitő pótlólagos elfoglaltságtól a gyermeknevelésig, a barkácsolástól a kulturális értékek elsajátításáig. Sajnos, a bejárók zömének esetében a munkatevékenységre — az alapra — nemigen rétegződik más egyéb, mint megintcsak munka: a háztájiban, a kertben. És a pihenés? Ennél a rétegnél az értékét elsőrendűen szinte kizárólag a munka, a hasznos tevékenység jelenti. A kulturális értékek, a kreativitás, a műveltség stb. csak annyiban kap elismerést, amennyiben gyakorlati hasznot hajt. Hogyan hat vissza ez a szemlélet a családi életre? Károsan. Ám erről hadd beA hét kiemelkedő belpolitikai eseménye volt az országgyűlés kétnapos téli ülésszaka, amelyen töménybe iktatták a VI. ötéves tervet. elfogadták az 1981. évi állami költségvetést és a tanácsok 1981—85. évi pénzügyi tervét. Az ország öt évre szóló programja a minőségi fejlődés, a gazdasági realitás terve. céljai teljesen megfelelnek népünk érdekeinek s - hazánk további fölemelkedésének reális lehetőségeire épülnek. A megyei tanács pénteki ülésén az országos program szellemében a VI. ötéves terv időszakára kidolgozott területi és tanácsi fejlesztési koncepcióról adtak tájékoztatást: E két terv majd szoros egységben szolgálja. hogy az itt élő emberek jóléte tovább növekedjenA Parlamentben elhangzottak is megerősítették, milyen nagy szerepe van a háztáji és kisegítő gazdaságok termelésének a lakosság ellátásában. Hazánkban minden második állampolgár egyben termelő <is, éppen ezért az eddiginél még szervezettebben szükséges támogatni azokat, akik a szabad idejükben zöldséget, gyümölcsöt termesztenek, jószágot nevelnek. Ez is bizonyítja, milyen időszerű témát tűzött napirendre a Hazafias Népfront megyei elnöksége csütörtökön. Pfeiffer Elemérnek, a gazdaságpolitikai munkabizottság vezetőjének előterjesztesében. Az szeljenek a legilletéjtesebbek' Elsőnek például dr. T. And~ rásné, az alföldi megyeszékhely egyik általános iskolájának igazgatóhelyettese: — Évek óta növekvő aggodalommal figyeljük és érzékeljük az egyoldalú nevelés — kizárólag női „ráhatás’’ — következményeit a gyerekekre. Kezdetben, amikor fölfedezték a pedagógusi pálya elnőiesedését, még csak az iskolai nevelés egyoldalúságának veszélyeit mérlegeltük. Aztán szaporodtak a válások, s már a „csonka családokban” felnövő gyerekek nevelési problémáival, •az apai példa és szigor hiányával kellett szembenézni. Végül kiegészül a kép az ingázók, az el- és bejáró dolgozók gyermekeinek nevelési gondjaival. Tisztelet a kivételnek. de ahol ingázik a családfő, ott mintha „csonka családban” élnének az asz- szonyok és a gyerekek. Ha az apa munkásszálláson él, jóformán alig találkozik övéivel, ha viszont naponta utazik, akkor fáradt, és azért nem osztozik a családellátás és a gyermeknevelés terhei- ben. És mit mond az anya, a bejáró munkás felesége? Rám szakadt az. ggész háztartás gondja. Egy szülői értekezletre el nem menne, hiszen ő nem ér rá, mert dolgozik, Az új óvónő sokáig azt hitte, elvált asszony vagyok, mivel sosem látta a férjemet... — És hét végén? — Alszik vagy meccsre jár. Hétévi házasságunk alatt még sosem voltunk üdülni; kirándulni is csak egyszer, az első hetekben. Moziba nem visz. mert minek akkor a tévé. a strandot. fürdőt nem szereti, az utazásból elege van héj közben. Ha délelőttös. ha délutános. este van, mire hazaér. Ha pedig éjszakás, átalussza a napot. Azt sem tudom, hogyan tartsam távol tőle olyankor a gyerekeket. A szociológus egy csöppet sem derűlátó: — A bejárókból rendszerint dinasztiák alakulnak ki. Az apa beviszi magával a elnökség tagjai sok észrevételt lettek, számtalan javaslattal hozakodtak elő, miközben megvitatták a háztáji és kisegítő ga-zdaságok termelésének. áruik értékesítésének helyzetét, A nagyüzemek vetőmaggal, műtrágyával, szaporítóanyaggal, gépekkel segítik a kistermelőket. és fölvásárolják termékeiket. Az áfész-ek — a szakcsoportok útján — sokat tesznek a kistermelők társadalmi szervezéséért. A somogyi szakcsoportok csaknem tízezer tagja például évente százhúszmillió forint értékű mezőgazdasági terméket ad el. A helyi népfrontbizottsá- gok állandó feladata, hogy figyelemmel kísérjék a termelést, az értékesítést, szorgalmazzák az együttműködés erősítését a nagyüzemek és a kistermelők közölt- Most ugyanis helyenként még gondot okoz a kistermelők ellátása takarmánnyal, olykor a felvásárlás sem megy simán; szükség volna további szakcsoportok megalakítására, olcsó mezőgazdasági kisgépek beszerzésére a szocialista országokból. A megyei kertbarátszövetség, a Hazafias Népfront megyei gazdaságpolitikai munkabizottsága határozottan ösztönözni fogja a mezőgazdasági kistermelés szakosodását. A héten több városunk tanácsa is ülésezett. A marcaliak többek között megtárgyalták. majd elfogadták a jövő évi egysege* városi kozgyereket a gyárba, a vállalathoz, az intézménybe, s ha később az ifjú változtat is munkahelyet, nemigen megy vissza dolgozni a lakóhelyére. Ezt mutatják a felmérések, meg az a íiatalodási tendencia is, ami a bejárók soraiban tapasztalható: mostanában egyre több fiatal — főleg férfi — választja ezt az életmódot. — A családi életben általában jelentős változásokat okoz a bejárás. Nem ritkán a házasság fölbomlásához is vezet, különösen ott, ahol a férj is, a feleség is bejáró. Márpedig számuk növekvőben van. A válóperes bírónő így vélekedik: — Megfigyeléseim szerint a bejárók között roppant gyakori a válás, s ennek több oka lehet. Az egyik, hogy a különböző-műszakban dolgozó házasfelek jóformán csak a hét végén találkoznak: beszélgetéseiket csakhamar fölváltják a konyhaasztalon hagyott írásos üzenetek, később már azok is elmaradnák. A következmény: elhidegülés. A másik, hogy a naponta utazgatóknak sok az ismerkedési lehetősegük. A harmadik: a bejáró férfiak ritkán töltik a vonaton blvasás- sal az időt; ha nem alusznak akkor kártyáznak, esetleg iszogatnak, s mindkét pasz- szió könnyen válik káros szenvedéllyé. A vége: válóper. A nagyközségi tanácselnök asszony szerint ;az a legszörnyűbb, amikor a kisgyerekek is ingáznak. — Nálunk például óvoda három is van, bölcsőde egy se! Az anyák választhatnak: vagy kivárják — ha akarják. ha nem — a gyesen a három évet. vagy visszamennek dolgozni, és cipelhetik magukkal a kicsiket. Egyetlen újságcikkben lehetetlen a bejárók népes tömegének minden gondját- baját, helyzetük valamennyi nehézségét szóvá tenni. Még családi életük bemutatásánál sem törekedhettünk à teljességre. Csupán fölvillantottunk néhány problémát. művelődési tervet. Jó alapot adott a feladatok meghatározásához, hogy alaposan elemezték az idei terv tapasztalatait . Az értékelés kiemelte az eredményeket, a jó törekvéseket, s határozottan kimondta, mi nem jó, hol nem sikerült előrelépni, megfelelni az igényeknek, a követelményeknek. A tanács egyetértett azzal, hogy takarékos gazdálkodással, a kiaknázatlan erőforrások fölkutatásával sokszorozzák meg elsősorban az eredményeket. Ugyanakkor a köz- művelődési intézmények szerepét növelni akarják a társadalmi tudat alakításában, a demokratizmus fejlesztésében. az állampolgári felelősség és kezdeményezőkészség. a cselekvő hazafiság, és internacionalizmus erősítésében. Különösen nagy gondot fordítanak oz ifjúság művelődésére. Szép elhatározás, hogy szeretnének a város lakosságának minél szélesebb rétegeire hatni a közművelődési intézmények révén. A feladatokat épp ezért ügy határozták meg. hngy emelkedjen a munka színvonala. A városi tanács fölkérte a tömegszervezetek testületéit, hogy vitassák meg a közművelődési tervet. s ennek szellemében fogalmazzák meg teendőiket. Üj létesítményekkel is gyarapodott a megye e héten ; fölavatták a kenyérgyárat Marcaliban, s megnyitották a felújított és kibővített siófoki áruházai. I-ajn* Géza A benzinjegy megszüntetését követő két hónap során .tizennyolc k útkezelő hagyta ott munkahelyét . a dél-dunántúli Áíor-nál. A hirtelen távozások nyomán mendemondák kaptak lábra. -Elnéptelenednek a kutak« mondták egyesek- Mások a kutasok által keresett hihetetlen összegeket emlegették. Pósfai István, a négy dél- dunántúli megyére kiterjedő Afor-hálózat vezetője: — A kutasok összlétszáma 325 volt, tizennyolcán elmentek, de van kilenc új jelentkező. A kilépés okaként az egészségi állapotot, a közelebbi munkahelyet, a visszatérést az eredeti szakmákhoz, családi okokat jelöltek meg a dolgozók. Volt, aki nem indokolta távozását. A kútkezelők között ma diplomás nincs. Régebben volt. Jócskán vannak érettségizettek, ők általában vezető beosztásúak. Az üzemanyag-utalvány megszűnésének három hatását szeretném megérni item- A jegy ragasztás eltűnésével a kútkezelők munkája könnyebbé vált. Megnőtt a készpénzforgalom, de nem olyan mértékben, mint vártuk. Ez a vállalati takarékossággal, a jobb vezetés- technikával. a saját kutak létesítésével függ össze. Korábban bizonyos esetekben fegyelmi eljárást kellett indítanunk néhány kútkezelő ellen, mivel a jegyeket orgazdaként felvásárolták ,a Kiterjesztik az állami telkek tartós használatba adását: január 1-től már a hagyományos családi házak építői is csak tartós használatra kaphatnak állami telkeket. Ezzel a kiegészítéssel válik teljes körűvé az a majdnem négy évvel ezelőtt megjelent jogszabály, amely megszüntette az allami telkek értékesítését, s az eladás helyett a tartós használatba adással juttatja állami telkekhez az érdekelteket. Elsősorban azokat, akik magánerőből építenek telepszerű és egyedi többszintes lakóházakat, csoportos telepítésű. korszerű családi házakat. valamint üdülőket. Ebben a rendelkezésben intézkedtek arról is, hogy a tanácsi és az OTP-értékesíté- sű lakások, a személygépkocsi-tárolók és a horgásztanyák építési területéül szolgáló állami telkek eladását ugyancsak a tartós használatba adás váltsa föl. A tanácsok összesített adatai szerint a jogszabály életbe lépésétől (1877. január gépkocsivezetőktől. Ma ilyen lehetőség nincs. — Mennyi a kutasok átlagbére? — Az alapbér átlaga kétezer-száz forint kőiül van. A legutóbbi bárfejlesztésnél főként a kisebb és az egyszemélyes kutak kezelőinek juttattunk pénz:. A kaposvári. Füredi úti két kút csoportvezetője, Ski i- nyár József így vélekedik: — Tőlem még senki nem ment el- Pedig a két kút kezelői nemcsak itt, hanem a Gorkij utcai és a Németh István fasori fűtőolajku iáknál is dolgoznak, ahol pedig nincs borravaló. Hosszú évek tapasztalata alapján körülbelül a forgalom fél százaléka a borravaló. Eves szinten napi százötven forint borravalót lehet kalkulálni. De ez nem igaz az év ötvenkét hetére, mivel a mi esetünkben le kell vonni nyolc hét éjszakai, és öt és fél hét fütőolajkútnál töltött szolgálatot. Ennél a két kútnál éves átlagban négynégy és fél ezer forintot keresnek a kutasok havonta. De a szolgálat miatt előfordulhat, hogy valaki másfél hónapig nem dolgozik borravalós helyen. A kereseti lehetőségek sem olyanok, ahogyan azt sokan hiszik- A négy és fél ezer forint eső- ben-fagyban, karácsony este, ünnepi munkát figyelembe véve, nem is olyan sok. Nem értem, hogy miért most foglalkoznak annyit 1-től) 1979 végéig a társas-' házak építésére 859, a csoportos telepítésű családi házak céljára 168, az üdülők létesítésére pedig 1993 állami telket .adtak tartós használatba. Miután az alaprendeletet kiterjesztik a hagyományos családi házzal beépíthető állami telkekre is, érdemes fölidézni a jogszabály legfontosabb vonásait. Mindenekelőtt fontos tudnivaló, hogy a tartós használat jogát a telek mindenkori forgalmi értékének megfelelő használatba vételi díjjal lehet megváltani. Gyakorlatilag tehát a helyi tanáccsal vagy megbízottjával (OTP, IKV) kötött szerződésben rögzítik egyebek között a díjat, a részletfizetést és — lakások esetében — az egyéb kedvezményeket, továbbá a kijelölt használó beépítési kötelezettségének határidejét Ugyancsak alapvető kérdés. hogy meddig terjed a tartós használat-. A rendelet szerint az epület fermai lájz uzemanyagjeggyel, iáiért nem foglalkoztak vele akkor, amikor meg volt? Az országban dolgozó kétezer- kétszáz kutas közül mindig azok voltak a reflektorfényben, akik Csaltak. Azokról még nem olvastam egy sort sem az újságban, akik évek hosszú során át jól dolgoztak kinn a placcon! Akt a legrövidebb idő óta van itt, az is több mint őt éve dolgozik velünk. — -A benzinjeggyel kapcsolatos adminisztráció eltűnése után számíthatunk-e a szolgáltatások javulására? — A szolgáltatások ma is megvannak mindkét kútnál. Van levegőkompresszor, fagyálló- és savszintmérő. Ha, van ideje, akkor a kutas elvégzi a szolgáltatásokat. Azonban ma is havi 404 óra hiányom van a két kútnál, ez azt jelenti, hogy még két emberre volna szükségem. — Mi a helyzet a készpénzes közületi forgalomnál? — Aki nyolc-tíz ezer kilométert megy egy hónapban benzines kocsival, annak minden forint számit- A fiiért tankol, vagy kerek ]i leírva tásosok ritkán adnak borravalót. Vagy kerek összegre számol, mert így köny- nyebben tudja fejben tartani a fogyasztást. A benzin- jegy megszűnése a mi adminisztrációnkat kevéssé csökkentette, Régen napi két- három tábla benzinjegyet kellett felragasztanunk, de a 14—15 tábla gázolaj jegy változatlanul megmaradt. Tény, hogy a benzin jegy megszűnését követően a íől- tóáilomások forgalma mintegy másfél millió literrel csökkent a kérdéses időszakban. A csökkenés a takarékoskodásból és a közvetlen vállalati beszerzésre való áttérésből adódik. Sok vállalat saját tárolótér kiala- Tdtására ' törekszik, saját kutat létesít, vagy benzinüzemű gépjárműveit csapatostul járatja az üzemaoyag- kútra, ahol a vállalati megbízott fizet készpénzzel, nem a gépkocsivezetők. Ezzel kézben tartják a vállalati készpénzforgalmat, csak' a takarékosságra való anyagi ösztönzés szenved csorbát- A benzinjegy megszüntetéséről és a készpénzfizetésről intézkedő rendelet végrehajtása és a következményei véleményem szerint az energiatakarékosságra való ösztönzés lényegesebb kérdéseit vetik fel, mint a benzinkutasok helyzete. Bár a kútkezelők között a mai napig is sokan haboznak, hogy menjenek-e vágj- maradjanak, néhány múltbeli eset .semmiképpen sem indokolja, hogy egy szakmát gyanakvó légkor vegyen kosáig, de legalább ötven évre adják használatba az állami telket. A család kézén maradó épület esetén a használati jog szinte a végtelenségig fennmarad, hiszen az épület tulajdonosának Örökösét és átruházással közvetlen hozzátartozóját, szerződés szerinti eltartóját is megilleti — anélkül, hogy használatba vételi díj megfizetésére köteleznék. Hasonló a helyzet, ha csereszerződés alapján változik az épület tulajdonosa, ám a házeladás, vásárlás esetén az új tulajdonosnak a díjfizetéssel ismét meg kell váltani a telek tartós használatának jogát. Hiszen a rendelet sarkalatos előírása szerint az állami telek nem lehet adásvétel tárgya, s az épület eladója az időközben megnövekedett telekár révén nem juthat jogtalan anyagi haszonhoz. Nyíri Éva Lakások — terven felül A 43-as Állami Építőipari Vállalat 2-es házgyárában a tervezett kétezer-ötszázötven lakás helyett hetvenöttel többet gyártottak az idén Az átlag ötvennégy négyzetméter alap- területű lakásokhoz készülő panelokat most szállítják az építkezésekhez. rüL Cseke László r Állami telkek tartós használatra
