Somogyi Néplap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-20 / 298. szám

Madridi tol ól koró Véget értek az első szakasz tanácskozásai Az esti órákban zárt teljes ölessel véget ért az európai biztonság és együttműködés kérdéseivel foglalkozó mad­ridi találkozó első Szakasza, amely a november 11-i késő éjjeli megnyitással és' ezt megelőzően a szeptember 9-e óta tartó előkészítő ta­nácskozással kezdődött. A második szakasz a több, mint egy hónapos karácso­nyi szünet után január 27-én Ulster! lëporos hordó kezdődik a spanyol fővá­rosban. Az érdemi találkozó most végeiért hathetes első sza­kaszában a küldöttek elvé­gezték a napirendben meg­határozott feladatot, megvi­tatták a helsinki záróok­mány ajánlásainak végre­hajtását és. az utolsó héten megkezdték a biztonságot és együttműködést erősítő új javaslatok benyújtását. A helsinki ajánlások meg­vitatását találkozón részt­vevő országok kétféleképpen fogták fel. Jórészük — ide tartoznak elsősorban a szo­cialista országok — a talál­kozót fontos alkalomnak te- kirftette arra. hogy kicserél­jék véleményüket, tapaszta­lataikat az ajánlások teljesí­téséről. Ezért felszólalásaik­ban arra helyezték a hang­súlyt. hogy a záróokmány ajánlásait egységes egész­ként felfogva, annak minden részletére kiterjedően beszá­moljanak, mit tesz kormá­nyuk egyoldalú intézkedé­sekkel két és többoldalú megállapodásokkal az aján­lások valóraváltásáért. Az első szakasz utolsó he­tében benyújtotta sok javas­lat legtöbbje is az együtt­működés erősítésére irányu­ló pozitív törekvést tükrözi, hogy a találkozó az európai biztonságot erősítő konkrét eredményekkel záruljon. Eb­ben az irányban a legjelen­tősebb lépés vöt a Varsói Szerződés tagállamainak ál­láspontját tükröző lengyel javaslat arról, hogy 198Í-re hívják össze Varsóban az európai katonai enyhülési és leszerelési konferenciát. Az a .tény, hogy. ugyaneb­ben a kérdésben a lengyel javaslatot követően a fran­cia küldöttség, valamint több semleges és el nem kö­telezett ország is - javasla­tot terjesztett be,-azt tükrözi' hogy földrészünk országai­nak népei és kormányai szükségesnek tartják a poli­tikai enyhülésnek a 'katonai enyhülés területére való ki- terjesztését, érdekeltek a le­szerelésben, és a katonai konfrontáció csökkentésé­ben. Csökken-e a feszültség a közeljövőben Észak-Írország­ban? — bizonyosat senki nem tud. Mindenesetre a • Maze-i és az Armagh-i bör­tönben fogvatartóét 1RA- harvosok pénteken befeje­zett éhségsztrájkja ' némileg enyhített a pattanásig fe­szült helyzeten. Csakhogy ezek a hullám­völgyek és hegyek nem új- loeletűek. Északír válságról írni már-már közhelynek számit 1969 augusztusa óta, amikor a brit hadsereg el­ső kötelékei megjelentek a hat tartományban. Most ti­zenegyezer angol katona ál­lomásozik Észak-Irorszag- ban. Többségük — a közvé­leménykutatások erről ta­núskodnak — retteg az IRA kommandóitól, a legvá­ratlanabb időben és helyen robbanó bombáktól, a les­ből leadott géppisztoly soro­zatoktól, a tartományokat elborító terror hulla miól. Persze sokan — és joggal — szemére vetik London­nak: miért kell brutális esz­közökkel féken tartani az észak-írországi tartományo­kat, mi szükség volt az in- temálótáborokra? A munkás párti kabinet után most a konzervatívok is kénytele­nek beismerni: tapodtat sem sikerült előbbre jutniok a belvilígngás megfékezésé­ben. Igaz. ez- hagyomány. A múlt században hatszor vo­nultak be az angolok Észak­írországba, hogy rendet te­remtsenek. Az elmúlt évti­zedekben sem hagylak föl ezzel a szándékukkal. Egye­lőre eredménytelenül. Már úgy tűnt, véres kará­csony köszönt Ulsterre. Is­mét magasra csapnak az el­lentétek lángjai. Az IRA- foglyoknak politikai státust követelnek az éhségsztrájko- lók, de a londoni kormány hajthatatlan maradt. Most néhány társuk életveszélyes állapota láttán — mégis úgy döntöttek a bebörtönzöttek, hogy abbahagyják az éhe­zést. Ami viszont folytatódik: az északír protestánsok küz­delme előjogaik érvényesí­téséért. Kétségtelenül. az egyik — bár nem egyetlen — legfontosabb tényezője a több mint egy évtizede tar­tó nyugtalanságnak. lan Baisley lelkész nemrég ágy fogalmazott: „Mi, protestán­sok soha nem bíztunk a kor­mányban, csak saját erőnk­ben. Nem a kormányhoz, hanem a koronához vagyunk hívek. Ahhoz az 1701-es örökösödési törvényhez, amely biztosítja az ulsteri hat tartomány protestáns jellegét.”' Más szóval az északír többség ’ azt szeret­né, ha visszaállítanák a brit katonaság 1969. évi megje­lenése előtti állapotokat. Amíg ez nem következik be, félő, hogy az ulsteri nyugtalanság hírei nem ke­rülnek le az újságok oldalai­ról. Továbbra is robbannak a bombák, csattannak a lö­vések áz északír tartomá­nyokban, így hát bármikor robbanhat az ulsteri lőporos hordó. Gr. D. Â Kubai KP kongresszusa Dokumentációkat fogadtak el A Kubai Komuiunis La Part második kongresázusa pén­tek délelőtt újabb plenáris üléssel folytatta munkáját. A küldöttek megvitatják és jóváhagyják az 19U1—85-ös időszakra szó.ó gazdasági- es társadalomfejlesztési tervet, s a külföldi küldöttségek újabb vezetői üdvözlik a kubai komiriunisták It&ma- gasabb szintű fórumát­Délután a kongresszus zárt ülést tart, hogy megvá­lassza a párt. vezető tes lóié­it-, t. Ezek«;összetételét szom­baton hozzák nyilvánosság­ra. Péntek délután a kubai főváros különböző üzemei­ben barátsági nagygyűlése­ket tartottak. A kongresszu­son résztvevő magyar párt- küldöttség a Kubai—Magyar Barátság nevet viselő, üveg­kombinátba látogatott eL Itt dr. Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja, a KB titkára beszédben köszöntötte a ku­bai dolgozókat, a kubai part második kongresszusát. A csütörtök éjszaka véget ért plenáris ülésen több fon­tos dokumentumot hagytak jóvá, köztük a Központi Bi­zottság Fidel Castro által előterjesztett beszámolóját. Az erről szóló határozat ki­emeli a beszámoló kritikai, tárgyszerű, elemző és,irány­mutató jellegét- Megálllipít- ja: a központi bizottság be­számolója hű képét ad az öt év alatt végzett munkáról, az elért eredményekről, s nyíltan, bíráló hangnemben szól a hiányosságokról, az elkövetett hibákról is. A plenáris ülésen jóvá­hagyták a tézisekről, a szer­vezeti szabályzatról és a programnyilatkozatról! elő­terjesztett határozati java.v latusát is. iszshs mdoaiUoe során haugsuiyoziáK,. hogy a part e.so Kongi'ess^d-siii uu- zoti tton lésés siaitiás azioő pióoájat. BeoizonyitoiiaK bosszú távra s^oio érvényes­ségükét, ue Szussegéose L, uogy az emuul ot esz.endo iapaszuita,cunaK ienycoen Kiegesziises, pontosiisas es íiutunuisas egyes kiteterei- ket. a vallassál, az egynaz- zal és a hívóikéi kapcsolatos jjoUi.naf in ÜzztysU ilùuuUodt, cl néphatalmi szervek munká- jaioi, az ideo.og.ai felada­tokról, a káderserdesroi es a pon likai nevelésről szótő téziseknél. kapcsolatos hatá­rozatok a kongresszus meg­ítélése szerint nem szorultak kiegészítésre. Az ideológiai harcra vonatkozó feladatok­kal kapcsoiát-ban megállapí­tották, hogy e tézis megfe­lelő formában fogalmazza meg a párt legfontosabb te­en obit és az ideológiai mun­kának változatlanul az az alapja es legfontosabb célja, hogy a tömegeket meggyőz­ze a párt politikájának He­lyességéről. A központi bizottság be­számolója által megfogal­mazott javaslatokkal össz­hangban külön Határozat született az úgynevezett te­rületvédelmi milíciák meg­szervezésének meggyorsítá­sáról- Az okmány leszögezi: el kell -érni, hogy minden hazáját szerető, íegyveríor- gatásra alkalmas ember megfelelő kiképzésben ré­szesüljön, fegyverrel rendel­kezzék, hogy imperialista agresszió esetén össznépi vé­delmi háború bontakozhas­sál* ki. A Lengye! szejm ülése 16 százalékkal növekszik a béralap A most benyújtott ajánlá­sokat a küldöttségek a ja­nuár 27-én kezdődő máso­dik szakaszban vitatják meg. Varsóban pénteken , déle­lőtt nrlegkezdődött a SZEJM ülése. A lengyel törvényho­zás napirendjén szerepel — első olvasásban — a népgaz­dasági tervről és a jövő évi költségvetési törvényről szó­ló tervezet megvitatása, az ideiglenes költségvetési tör­vényről szóló tervezet meg­vitatása, az ideiglenes költ­ségvetési törvény tervezeté­Husák és Strougal fogadta Hans-Dietrich Genschert m SOMOGYI NÉPLAP Lubomir Stro-ugal csehszlovák miniszterelnök (jobbról) fo­gadta a hivatalos látogatáson Prágában tartózkodó Hans- Dietrich Genscher nyugatnémet külügyminisztert. ről szóló beszámoló meghall­gatása, az adókötelezettsé­gekről , szóló törvénytervezet ismertetése. A törvényhozó testületben Henryk Kisiel miniszterel­nök-helyettes, a tervbizott­ság elnöke ismertette Len­gyelország jövő évi tervének fő irányait. Elmondotta, hogy a bér-alap jövőre az ideihez viszonyítva 150 mil­liárd zlotyval, vagyis 16 százalékkal növekszik. Mjnd- ez — mondotta Kisiel — meghaladja az ország jelen­legi gazdasági lehetőségeit, így a tervek teljesítésében nagy fontosságú lesz a ter­melés és a termelékenység fokozása. Az élelmiszer-program­ban fontos szerepet játszik a Szovjetuniótól és a testvé­ri szocialista országoktól származó segítség. Az or­szág legfőbb gazdasági part­nere változatlanul a Szov­jetunió és az is marad­Az expozékat követően a képviselők kérdései követ­keztek. Tizenkilencen tettek fel különféle kérdéseket, majd az előterjesztett terve­zeteket a szejm bizottságok elé utalta megvizsgálásra. A törvényhozás elnökségé­hez érkezett több javaslat­nak helyt adva a szejm nyolc képviselőt megfosztott parlamenti mandátumától. Köztük Edward Babiucot, Edward dereket és Piotr Jaroszewiczet. Tegnap Lubomir Strugal, a Csehszlovák Szövetségi kormány elnöke fogadta Hans-Dietrich Genscher nyu­gatnémet külügyminisztert. A jelenlegi világhelyzetről tárgyalva mindketten hang­súlyozták kormányuknak azt a szándékát, hogy folytatják a nemzetközi enyhülésre és az eltérő társadalmi rend­szerű államok sokirányú bé­kés együttműködésre irá­nyuló politikát. * * * A prágai várban az NSZK külügyminiszterét Gustáv Husák csehszlovák köztársa­sági etftok is fogadna. Megvitatták a kétoldalú kapcsolatok elért' szintjét és további kedvező irányú fej­lesztésük lehetőségeit Rá­mutattak, hogy a kölcsönö­sen előnyös jószomszédi kapcsolatok szélesítése meg­felel az 1973-ban' kötött csehs z lovak— n y ug a t n émet egyezmény és a Gustáv Hu- sak elnök 1978. évi NSZK- beli látogatása idején tar­tott tárgyalások szellemé­nek. A megbeszélésen szó volt továbbá a jelenlegi bonyo­lult nemzetközi helyzet né­hány időszerű kérdéséről. Karácsonyi ajánlatunk férfiaknak, nőknek nappa bőrkesztyű 20« Ft-tól 293 Ft-i*, férfinvakkendó 24 Ft-tól 53 Ft-tg. BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ VÁLLALAT, Kaposvár, Noszlopy G. u. 8. (4392*) IPÁK—IRAN Hosszú arcvonal A hadijelentések, amelyeket a két háborúzó fél tájé­koztató szervei kiadnak, továbbra is ellentmondásosak. A kölcsönös győzelmekről tudósító hírek azonban végső so­ron arra utalnak: a kezdeti heves harcok után. a közep- keleti esős évszakban az iraki és iráni hadseregek álló­háborúra rendezkednek be. Amikor e sorok írója az ‘idén júniusban Irakban járt, a háborúnak még csak az előszelét lehetett érezni. A bagdadi utcákon lránellenes plakátok voltak láthatok, s a lapok időnként kisebb ha­tárcsatározásokról adlak hírt. bókkal veszélyesebb­nek tűnt a helyzet az iráni határ közelében, egy Bag­dadtól vagy kétszáz kilomé­terre északkeletre lévő he­lyiségben. Itt, 15—20 kilomé­ternyire Irántól már látni lehetett:' az iraki fél számít arra, hogy a hafárcsatározá- sok komolyabb formát ölt- hetnek. A kopár sivatagos táj fákkor ideális hadszín­térnek tűnt az iraki gépesí­tett erők és harckocsik szá­mára. Azóta több, mint hat hónap telt el, s az időjárás is alaposan megváltozott. Ilyenkor azon a tájékon, ahol a két hadsereg ma csa­táit vívja, az állandó esőzé­sek szinte járhatatlanná te­szik az agyagsivatagot. Ez azzal jár, hogy szinte mozgásképtelenné válnak a nehéz harcjárművek, s az esős. ködös idő akadályozza a légierő akciőképességét is- A harcok térbeni kiterjedé­sének tehát igen korlátozot­tak a ,lehetőségei. A jelek arra mutatnak, az iraki had­sereg képes arra, hogy egye­lőre megvédje khuzisztáni hódításait, s tartsa Khor-' ramsliar városát és kikötőjét is. (Ez lényegében az egyet­len jelentősebb település, ami Iránban iraki kézre ke­rült.) Ugyanakkor az iráni­ak vártnál nagyobb és szer­vezettebb ellenállása meg­akadályozta a bagdadi kor­mányt Dizául és Abadán vá­rosok elfoglalásában. nem sikerült kiszorítaniuk az irániakat a Satt el-Arab vi­zéről, sőt az iráni flotta több jelentős csapást mért Bag­dad haditengerészeti erőire az öbölben, A harcokban továbbra sem vesz részt az iráni had­sereg. Az iraki reguláris hadosztályok ellen a teherá- ni vallási vezetők az ún, »iszlám gárdistákat«, más néven a »forradalom őreit« küldik. (A síita klérus egye­dül ebben, a különben jól kiképzett milíciában bízik ) A sah idejében igen nagy méretűre felduzzasztott és jól kiképzett hadsereg lét­száma ugyan megcsappant, fegyverzete és káderál- 1 ormányának egy része érin­tetlen. Az ajaiollahok azon­ban ezt az erőt továbbra is távol tartják a frontoktól. Khomeini környezete nyil­vánvalóan attól tart, hogy a hivatásos katonák — teh.át egy szervezett Világi erő — bevetése túlzott hatalmat ad­na a hadsereg főparancsno­ka, azaz Baniszadr eblök kezébe. A katonai megfigyelők a harcok kirobbanásakor arra számítottak, hogy a lőszer, üzemanyag és pótalkatrész­hiány, elöbb-utóbb megbé­nítja a háborúskodó feleket, mindenekelőtt Iránt. Ez a jóslat nem vált be; Irak el­len egyetlen ország sem mondott' ki íegyverszállítási embargót, Irán is elegendő pusztító eszközzel rendelke­zik a sah idejéből, illetve újabb szállításokból. A háborúhoz szükséges há­rom elengedhetetlen dolog: V. Montecuccoli szerint — pénz. pénz, pénz. Nos, ezzel egyelőre mindkét fél bősé­gesen rendelkezik- Irán tá­lán inkább szűkében van, ezért is szorgalmazzák a le- neráni vezetos, hogy Was­hington minél előbb szaba­dítsa fel a túsz-ejtés után zárolt betéteket. Bizonyos, de korántsem végzetes kö­vetkezményekkel járt az olajfinomító és termelő ka­pacitásokban okozott hatal­mas méretű kár. Ez például benzin ellátási nehézségeidet okozott a két országban, s korlátozni kényszerültek a gépkocsiforgalmat is. Mind­ez azonban nem akadályoz­ta meg a kőolajszállítások újrakezdését Irakból és Iránból egyaránt, Irak Tö­rökországon, s újabban Szí­rián keresztül szállít olajat, Irán pedig az öböl útvona­lát használja fel olajszállí­tásokra. Ez is bizonyítja: in­dokolatlan és veszedelmes ez a nagyarányú katonai erő- koncentrácúj, amelyet a nyu­gati hatalmak Washington vezérletével a térségben megvalósítottak. A háború kirobbanásának pillanatától kezdve folynak a közvetítő tárgyalások, pró­bálkozások az értelmetlen es tragikus küzdelem megszün­tetésének érdekében. Köz­vetíteni próbált a PFSZ el­nöke, Jasszer Arafat, az Isz­lám Konferencia, Kuba, mint az el nem kötelezett országok szóvivője, s leg­utóbb az ENSZ főtitkárának képviseletében Olof Pairne svéd szociáldemokrata poli­tikus- A próbálkozások ed­dig nem jártak sikerrel. Aggodalommal tekint a határaihoz viszonylag közel folyó harcokra a Szovjet­unió. Leonyid Brezsnyev legutóbbi indiai látogatása során hangoztatta : az iraki— iráni háború egyetlen ha­szonélvezője az imperializ­mus. amely végsősoron a térség kincsének megszer­zésére törekszik, s katonai ellenőrzése alá akarja vonni a Perzsa-öböl országait. En­nek a ténynek a felismeré­se talán arra sarkallja majd a két antiimperialista poli­tikát folytaié államot, hogy függetlenségük megóvása ér­dekében a békés rendezési válasszák az elhúzódó. s mind veszélyesebbé váló ál­lóháború helyett. M. G. A Somogy Áruház ajánlata: ps^ Most Női harisnyanadrág érkezett 51 Ft helyett 35 Ft, Gyermekeknek ||i§|g 2 személyes orkánkesztyű 49.30 Ft GOLDEN TIGER import farmernadrág 680 Ft fémródli Nagy kamaszöltöny ok — szalagavatóra is — 800-tól 1200 Ft-ig a siófoki sportszerboltba és most megfelelő Kaposvárrá az Ady Endre választékban kaphatók! utcai jáíek.vAakü/.letbe. /0Í^\ ÁAUHÁZ^ sj/ (43921) •1 (439ZZ) /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom