Somogyi Néplap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-20 / 298. szám
Drága az ellenőrzés? D rága, bizony! De aligha lehet* egyetlen sióval felelni a kérdem szélesebb értelmű változataira. tehát például arra, hogy megér-e nekünk az ellenőrzés annyit, amennyibe kerül, vagyis: jól tudunk-e ellenőrizni ? Közszájon forog mostanában egy történet abból a fajtából, amelyre azt szoktuk mondani: ha nem igaz, akkor is gyönyörű! Eszerint az egyik nálunk folyó, de külföldi cég által vállalt építkezéshez igen magas bért Ígérve toboroztak munkásokat. Ám az első hónap után az ígértnél és a vártnál jóval kevesebb pénzt, tartalmaztak a borítékok. Nagv volt a fölzúdulás- A külföldi építésvezető azonban nyugodtan fogadta a reklamálókat. s kezében egy listáról olvasta az adatokat. Körülbelül ilyeneket mondott: »Kovács úr? ön háromszor egymás után tíz percet késett, esetenként mínusz százhúsz forint. Ács úr? ön szerdán másnaposait jött be, lényegében egész nap pihent, ötszáz forint levonás. Szűcs úr? ön munkaidő alatt konyakkal issza a kávéiát. darabjáért ötven forintot vonunk le. Magyar, kisasszony — szólt kedvesen a takarítónőhöz is —. ön sok szemetet hagy maga után, s ráadásul valamenv- nvi kolléganője ellen intrikál. mínusz kétszáz. Mester úr. ön tegnapelőtt kilenctől tizenégvig, munkaidőben a kocsmában tartózkodott, ez nyolcszáz forint.-« Bizonyára fölösleges itt részletezni a különbségeket, a szocialista állami ipar és a. tőkés magánvállalkozó szempontjai, módszerei, lehetőségei vagy korlátái között. De ha az említett ellenőrzést mint befektetést tekintem, akkor az a , gyanúm, hogy ha sokba kevült is, megélte- Men a vezető által ismert tényekből, s abból, hogy a vezető ezeket a tényeket nagyon komolyan vette, minden ellenőrzött , dolgozó rádöbbenhetett, hogy ha nem változtat a munkáján, egy percig sem fognak tétovázni a megfelelő következtetések levonásával. Van ebben a némiképp kedélyes történetben egy igen fontos mozzanat: az ellenőrzés megelőző jellege. Hogy akkor tárja fel a hibáidat, amikor azok még jó- vátehetők. kijavíthatok. A hibát elkövetőket pedig akkor bünteti, amikor az érintett még úgy élezheti, hogy a fegyelmezés -fő indítéka nem a megtorlás, hanem a figyelmeztetés. Minél kevesebb idő telik pl az ellenőrzés által feltárt hibától annak következményéig annál nagyobb az eredményesség esel y e. De miként lehet ezt az időtartamot lerövidíteni? Az ellenőrök számának növelésével. Félreértés ne essék: nem új státusokra gondolo«., hanem azokra a mar betöltőit státusokra, amelyekben ugyan nem ellenőrök dolgoznak. de olyan beosztású emberek, akiknél az ellenőrzés feladatuk része volna, csak éppen ezt elmulasztják. t\ napokban egy munkahely idősebb vezetői panaszkodtak az ott dolgozó fiatalok egy csoportjára, mo adván, hogy modortalanok. szerénytelenek. szakmai tudásukat .tekintve pedig . igencsak gyengék- Ám arra a kérdésre. hogy vezetőik miként ellenőrzik a munkájukat,' gyakran szóvá teszik-e a viselkedésüket — csak a váltókat vonogatták: — ugyan, kár az időért és az energiáért. Feltételezhető. hogy ez esetben a nevelő szándékú és Készülnek az eredményjelzők A VBKM Erősáramú-eléktronikagyárában készítik a budapesti nagy sportcsarnok fény tájékoz tatáit, eredményjelzőit. A tervek szerint két — egyenként háromszáz betű kiírására alkalmas — táblát szerelnek föl, ezenkívül hatvannyolc cél- eredméjtyjelzöt is szállítanak az új létesítményhez. A fénytájékoztatókat számítógépes vezérléssel működtetik majd. Valamennyi iizemág nyereséges fi :ónKtól 156 millió forint árbevétel elérését tűzte ki célul ez évre a nagyba- jom-kaposfői áfész. Az év vége előtt néhány nappal már bizonyosság hogy valamennyi üzemág eredményesen dolgozott, a tervet 2—3 százalékkal túlteljesítik. A kiskereskedelmi üzletek elérik a tervben meghatározott 121 millió, forint- forgalmat. Különösen jó munkát végeztek az élelmiszer-, háztartási jellegű boltok,, kiemelkedő a nagybajomi ABC-áruház munkája, és sokat tettek a cél érdekében a kaposföi iparcikkbolt és a jákói vegyesbolt vezetői, dolgozói. A vendéglátó üzemag a, tervek szerint 17,4 millió forint forgalmat ér el. A felvásárlási ágazat az utóbbi idők legkiemelkedőbb évét zárja: 21 millió forint értéket vettek meg 4,5 millióval többet a tervezettnél. Nagy része volt ebben annak, hogy 23 vagon éti csigát sikerült exportálni. - A szövetkezet ipari üzemei és házilagos brigádja-1,3 millió forint termelési értéket állít elő 1980-ban, Ez 30 százalékkal több, mint az előirányzat. Az áfész az idén a székhely nagyközségben fejlesztette hálózatát. Nagybajom kunmajori részén egy élelmiszer-háztartási boltot építettek, és azt november végén átadták rendeltetésének. Az 1980-as év gazdasági munkájának eredményeképpen várhatóan a tervezettnél 'többet, 6 millió forintot könyvelhetnek a nyereség rovatba. erejű ellenőrzés eirrtaradasa a költséges, ez kerülhet később majd sokba az időseknek is. a fiataloknak is, a munkahelynek is. Sok tapasztalat azt mutatja, hogy a napi gyakorlatban a 1 munkafolyamatba épülő ellenőrzést elmulasztják (talán azért, mert az vitával, összeütközéssel, nyílt állásfoglalással járna), s a hiányt a kényelmesebb és személytelenebb adminisztratív ellenőrzéssel akarják pótolni. Vagyis az ellenőrzést hajlamosak egy kissé összetéveszteni a hatóságos- dival. És ebből is fakadnak a gyakran tapasztalt zavarok annak megítélésében, hogy mi is az ellenőrzés célja? Eléggé általános az a vélemény, hogy a leleplezés. Holott ez inkább csak az ellenőr munkájának egyik fázisa. egyik részeredménye. Az igazi cél jóval több ennél. Az ellenőrzésnek a maga 'sajátos eszközeivel segítenie kell a helyzetelemzésben. és ezzel együtt abban, hogy a föltárt gond, hiányosság vagy vétek jóvátétele, pótlása, illetve megoldása könnyebbé váljék- Természetesen nem arra gondolunk, hogy az ellenőr legyen okvetlenül és mindenáron népszerű. De arra igen, hogy legyen > nagyon felkészült a maga szakmájában. És , legyen munkája intenzitását tekintve is példaadó. Joggal bosszantja a munkásokat, és rontja is az ellenőrzés általános tekintélyét, ha azt látják, hog^ például egy úgynevezett nagyvizsgálat űrügyén ellenőrök hada megszáll, sőt többnyire fel is tart a munkában valamely részleget, s egy hétig is elhúzzák a két napra való munkát. F ontos, hogy az ellenőrzött ember ne üldözöttnek, hanem se- ,:rteltnek érezze magát, , az ellenőr pedig önmagát ne Vizogcuóoüuinak, hanem egy sajátos szakma mesterének, aki éppen ügy a páciensekért él és dolgozik, mint az orvos, tehát nemcsak azért vizsgál, hogy gyógyítson. hanem azért is, hogy segítsen megelőzni a nagyobb bajt De amint az orvos "esetében, bizailom nélkül itt sem megy a dolog. Az ellenőr se tekintsen minden megvizsgálandót lehetséges bűnözőnek, s az ellenőrzött se tételezze fel, -hogy az ellenőr minden mozdulata fájni fog. Kettejük együttműködése segíthet erősíteni a társadalom egészségét- Azért pedig semmi sem drága. Cs. I. Az államosítás 31. évfordulóján Önálló lett a Nagyatádi Cérnagyár Az Üj pesti Cérnagyár nagyatádi telepe 1981. január elsejétől a Pamutfonóipari Vállalat hatodik gyára lesz. E gyár-, és gazdaságtörténeti eseményt Krauth Pál' né, vezérigazgató jelentette be tegnap délelőtt a Nagyatádi Cérnagyár kibővített osztályvezetői értekezletén. Az ünnepi eseményen jelen voltak a nagyvállalat, a testvérgyárak és a város vezetői. Az iparirányítás szervezetének korszerűsítésére kézzelfogható példa a Nagyatádi Cérnagyár önállóvá válása. A gyár dolgozói hosszú évek kiváló munkájával bizonyították be rátermettségüket; ők működtetik ma hazánk ■ legnagyobb varró- és kézimunkaéérnát előállító berendezéseit. A majdnem ezer dolgozót foglalkoztató gyár félmilliárd forint évi termelési értéllének mintegy háromnegyed része dollárei- számolasú exportból származik. Ez .azt. jelenti, hogy a gyárra változatlanul nagy, népgazdasági szempontból fontos feladatok várnak. A nagyobb önállóság a felelősség megnövekedésével jár együtt — hangsúlyozta Krauth Pálné vezérigazgató. Az egykori Gomb- és Paszo- mányárugyár önállóságához az ötödik ötéves tervi rekonstrukció teremtette meg a feltételeket; az. atádi üzem mintegy százötvenmillió forint értékű gépcserét hajthatott végre. Az Újpesti Cérnagyár és a nagyatádi telep szétválasztásának lehetőségét a termelés „fölfutása” és a két gyár eltérő profilja ösztönözte. — Az önállóság kötelez — mondta a vezérigazgató. — Korszerű, jó minőségű, kevés reklamációra alkalmat adó cikkeket kell termelni mind a külföldi piacok, mind a. belföld számára. Ez "néni kis feladat; a gyártási kultúra, az igényes technológia és a hatékonyság követelményeinek magasabb szinten is eleget kell tenni. Ezért továbbra is szoros együttműködésre van szükség az egykori anyagyár és most önállósodott társa között. Krauth Pálné megköszönte az újpestiek Nagyatádnak nyújtott segítségét, az új . gyár munkásait pedig arra kérte, hogy az első, önálló lépéseiket ‘ bátran tegyék meg. Ezt követően átadta a Nagyatádi Cérnagyár önállóságát kinyilvánító okiratot, munkát kért 1— mert a gyár nak rá és igénylik a nagy termelési kultúrájú Újpesti valamint Gregor István gyárigazgatói, Lovkó Imre főmérnöki és Veréb Péter főkönyvelői kinevezését. Köszöntötte az új gyárat, a dolgozókat, a társadalmi szervezeteket, s ünnepi beszédének végén bejelentette, hogy a Pamutfonó-ipári Vállalat teljesíti kongresz- szusi mu nkaver.^eri y-felajánlásai : ez háromezer-ötszáz tonna fonallal, ezeregyszáz tonna varrócérnával és hárommillió dollár bevétellel jelent többet az ötödik ötéves tervben előirányzottnál. A testvérgyár nevében Hegyi Géza az Újpesti Cérnagyár igazgatója gratulált a nagyatádiaknak. Nagyatád állami és társadalmi szervezeteinek jókívánságait Dorcsi Sándor, a városi pártbizottság titkára adta át. Nagyra értékelte a cérnagyár mozgalmi hagyományait. s méltatta -a dolgozóknak, Nagyatád érdekében kifejtett önzetlen munkáját. Az önálló munkához további sikereket kívánt. Az ünnepi értekezlet Gregor István gyárigazgató beszédével zárult. Gregör István hangsúlyozta : számítanak rá és igénylik a nagy termelési kultúrájú ' Újpesti Cérnagyár további segítségét. Munkatársaitól az eddiginél ■ is több és jobb dolgozóinak erkölcsi és por litikai kötelességük eleget tenni az önállóságból fakadó követelményeknek. Csehszlovák vendégek lábon A magyar—csehszlovák barátsági rendezvény programjától, a HP^F megyei bizottsága szervezésében két napig megyénkben tartózkodott egy háromtagú csehszlovák kulturális delegáció. A küldöttség tegnap Tabra látogatott: megtekintette az építő- és vegyesipari szövetkezet hőenergetikai termékeit, gépkocsiutánfutóit, valamint a szövetkezet által a Kossuth utcában épített tömblakásokat. Ebéd után a nagyközség eddigi fejlődéséről és a jövő feladatairól hallgattak ■ meg ismertetőt. Ezután a vendégek a nemrég felújított zalai Zichy Mihály Múzeumba látogattak. A délutáni program Tabon, az EVISZ kultúrtermében, barátsági gyűléssel folytatódott — ezen a nagyközségben lévő ipari üzemek dolgozói, a szocialista brigádok tagjai vették részt. Ezután Tibor Chovan, a csehszlovák kulturális és tájékoztató központ igazgató- helyettese^ szocialista Csehszlovákia i Petrának és mező- gazdaságának fejlődését ismertette. Rugalmasság és alkalmazkodóképesség Idei utolsó rendezvényét tartotta a héten a 1 Magyar Közgazdasági Társaság Somogy megyei szervezete. A termelőszövetkezeti vezetők és az érdeklődők dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettes előadását hallgatták meg a VI. ötéves terv közgazdasági szabályozó rendszeréről es a mezőgazdasági nagyüzemek elölt álló feladatokról. Dr. Villányi Miklós bevezetőjében hangsúlyozta, hogy az ötéves terv mezőgazdasági tervfejezete a termelés kiegyensúlyozott növelését írja elő a hazai szükségletek javuló kielégítése mellett. A külpiachoz való alkalmazkodás és az itthoni igények emelkede.se bizonyos mértékig a mezőgazdaságtól is szerkezetváltást követel. A változásokhoz jobb piaci es ármunka, kedvezőbb termelői készség kell.' Nem a kivitel mindenáron való növelése, hanem a nettó devizahozam, emelése a cél. Üj követelményként jelenik meg a következő ötéves tervben, hogy a mezőgazdaság nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása közelítsen a termelés növekedési üteméhez. Az agrárgazdaságban meg az anyagi ráfordítások növekedése. a technika további bevitele előtt javulnia kell a hatékonyságnak. A lehető legnagyobb mértékben ki kell használni az összes rendelkezésre álló erőforrást. A mezőgazdaságra is érvényesek a népgazdaság egészével szemben támasztott objektív gazdaságossági követelmények. Ma már egyre szélesebb körben felismerik, hogy a középtávú tervet nem csupán a számok egymással összefüggő rendszerének kell tekinteni, hanem a célok, a törekvések és az összefüggések együttesének. A munkaerő-gazdálkodásról szólva a miniszterhelyettes elmondta, hogy a • foglalkoztatottak aránya valamelyest csökkenni fog a következő öt évben. Továbbemelkedik az alaptevékenységek technikai színvonala, ami a munkaerő szakképzettségi szintjének növekedésével jáí" együtt. A háztáji és a kisegítő gazdasagokból származó jövedelmek is tovább nőnek, ennek azonban változatlanul; előfeltétele, hogy a ■ nagyüzemek támogassák és segítsék a kisgazdaságokat. Az új tervidőszakban fennmarad a kedvezőtlen adottságú termelősaovetkeaetek támogatási rendszere, de esetükben a kiegészítő tevékenységek fejlesztése is cél. A növépytermelési főágazat növekedési üteme gyorsabb' lesz az állattenyésztésénél. A szántóföldi növénytermelésben rejlik a magyar mező- gazdaság egyik jelentős tartaléka: a világpiacon elismert ráfordítások alatt vannak a hazai termelési költségek. A jövedelmek keletkezésében az eddiginél nagyobb szerephez jutnak az árak és a kiegészítések, a hitelek, növekedni fog a szövetkezetek önállósága. Mindenkinek tudomásul kell vennie, hogy a mezőgazda- ' ság anyagi ráfordításai továbbra is követni fogják a felhasznált technika, a nyersanyagok es az ipari termékek árait. A támogatások szűkítése szabályozási szempontból mindenképpen indokolt. Az anyagi—műszaki ellátási terv 128—135 milliárd forint beruházással számol folyóáron a hatodik ötéves tervben. Eddig a beruházási fejlesztési tevékenységben az indokoltnál nagyobb volt az építés aránya. Az 1968 óta érvényben levő építési támogatási rendszer megszűnik, MpéiM » hiteiket. vezmény lép. Ennek oka: az építési támogatás ideiglenes szüneteltetésekor sem csökkentek az építési igények, sőt. a beruházási tevékenység kedvezőtlenül, ciklikusan alakult. Az új rendszer a gépbeszerzeseknek, a technikai megújulásnak kedvez. A húsmarhatartás ösztönzésére a tehénállomány gyarapításának támogatása tizenhétezerről húszezer forintra nő. A személyes érdekeltséget illetően lényeges (Változás nem lesz. Újszerű viszont, hogy ez évtől kezdve együtt kell kezelni a különféle címeken keletkezett fejlesztési alapokat. Ezzel természetesen nő a mező- gazadsági nagyüzemek hitelképessége. A mezőgazda- sági cikkek kivitelét említve dr. Villányi Miklós megemlítette, hogy sajátos okok miatt szinte sehol a világon nem alkalmaznak a világpiaci árakhoz közvetlenül alkalmazkodó belföldi árakat. A cél legföljebb a világpiaci árarányokat tükröző és követő árrendszer , kialakítása lehet. Az elsődlegesen exportcélokat szolgaló termékek esetében azonban javítani kell a termelők és a külkereskedelmi vállalatok kapcsolatait. Cs, L. SOMO NÉPI
