Somogyi Néplap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)

1980-12-16 / 294. szám

33 éve szabad Kalinyin Kommunisták a lakóterületen A szocialista társada­lom építésének ton­los jellemzője és egyben jelentős forrása .is a közösség érdekében. . végzett önzetlen munka. Pártunk XII. kongresszusa ilyen ösz- szelüggásben is méltatta a lakóterületi pá-rtszervek. és az ott dolgozó kommunisták helytállását, széles körű ön­tevékeny munkáját. E párt­szervezetek taglétszáma a társadalmi fóiyamatök ha­tására fokozatosan növek­szik, napjainkba^ csaknem kilencvenezer párttagot tö­mörítenék soraikban. Ennek a jelentős számú párttagság­nak mintegy 82 százaléka a nyugdíjasokból tevődik ki. A lakóhelyeken levő párt­szervezeteink a község- a várospolitikában, a tanács- választások alkalmával a lakóhely szépítésében, a la­kosság ügyes-bajos dolgainak intézésében az elmúlt évek­ben nagy tekintélyt és elis­merést vívtak ki maguknak. Bizonyították, hogy nincs tétlenségre utalva, vagy — ahogy némelyek mondják — »►politikailag is leértékelőd­ve« az, aki a több évtize­des fáradságos munka után elérkezik a nyugdíjazáshoz, és aki természetesen tovább­ra is akar valamit tenni a köz érdekében. Ma is akad­nak a pártnak olyan nyug­díjba kerülő tagjai, akik bizonytalansággal, tartóz­kodással • nem kevés fenn­tartással lépik át a lakóte­rületi alapszervezetek kü­szöbét. Mint. később ez be­bizonyosodik. ezek a fenn­tartások indokolatlanok. A lapszervezeteink nyitott ajtóval és nyitott szívvel, bizalommal, közvetlen elv­társi légkörben várják az érkezőket, és a legtöbb he­lyen minden segítséget meg-' adnak ahhoz, hogy az új kö­zösségbe, a korábbitól elté­rő m u n ka körűimén yek be a beilleszkedés minél gyor­sabb legyen. Joggal mondhatnánk, hogy a kommunisták számára a párt ügyeiben, a társadalom érdekében végzett, munka bármilyen körülmények között a szervezeti szabály- • zatból eredő alapvető köte­lesség. A nyugdíjba kerülő párttagok helyzetét azonban nem lehet csak a kötelessé­gekre leegyszerűsíteni. Aki igazán szerette munkáját, becsülte hivatását, tiszteletet adott és' kapott munkatár­saitól, harminc-, negyven­éves aktív tevékenységét nem tudja egyszerűen úgy abbahagyni, hogy ma leteszi a szerszámot, es holnap már csak a nj’ugdijasévek kö­vetkeznek. fi régebben nyugdíjba manók ma már sok­szor mosolyogva emlékeznek, a fiatalabb ge­neráció viszont talán nem is gondol arra, hogy milyen mély érzelmi hálásokat kell magulrban leküzdeniük azoknak, akik életvitelük új szakaszához érkeznek. Ez alól a kommunisták sem ki­vételek. Nagyfokú megér­tést, mind a munkahelyi, mind a lakóterületi párt­szervek részéről figyelmes munkát igényel, hogy az ak­tív munkában eltöltött hosz- szű évek után a régi, meg­szokott munkahelyi, elvtársi közösségekben átsegítsék őket arra a területre, ahol gazdag poli, lkai tapasztala­taikat, közéleti jártasságukat a jövőben is hasznosítani* tudják. Pártszervezeteink szeles körűen keresik azokat a lehetőségeket, melyek az álvezető utal lerövidítik, il­letőleg amelyek feloldják az új környezet adta szorongás, bizonytalanság érzését. Már eddig is bizonyított, hogy e tekintetben az egyik legalapvetőbb dolog olyan munkalehetőségek biztosí­tása, melyek során meggyő­zővé válik, hogy van értel­mes célja és hasznossága annak a viszonylag ap­rónak tűnő, de a párt, a tár­sadalom szempontjából mégis igen magas értékű te­vékenységnek, melyet a la­kóterületen lehet és kell ki­fejteni. Ezt pedig másként nem lehet megvalósítani, csak lágy, hogy ha minden itt dolgozó párttag a ko­rábbi közéleti munkáját, fel- készültségét, egészségi kö­rülményeit következetesen figyelembe vevő pártmeg- bizatást kap. Lakóterületi pár tsze-rveze- teink az irányitó parts ter­vekkel karöltve napjainkban is azon fáradoznak, hogy mind gazdagabb tartalom­mal töltsék meg munkáju­kat. Törekvésük kétirányú. Egyrészt szélesítik és gazda­gítják azoknak a munka­formáknak a kőiét és tar­talmát, melyek a község- es várospolitikai tevékenység eredményes végzésére irá­nyúinak. Másrészt szerveze­tileg is rendezi!; soraikat, javítják a belső pártélet színvonalát. Cél a mai tár­sadalmi körülményekhez és Igényekhez igazodó politikai fórumok kialakítása. Több helyen már rendsze­resítették a fórum jellegű pártnapokat. Másutt meg­honosodtak a politikai vita­körök. Irányító párt szerve­ink közül egyre többen is­merik fel azt a lehetőséget, hogy a területükön levő la­kóterületi alapszervezetek tagsága mintegy állandó tár­sadalmi aktívagárdaként mozgatható. Lehetne sorolni tovább azokat az alkalmas és cél­ratörő kezdemény ezéseket, amelyek lakóterületi párt­szervezeteink és tagjaik sa­játos helyzetének legjobban megfelelnek, hiszen ahány terület, annyi lehetőség. A lakóterületi alapszerve­zetekbe érkező és az ott dolgozó párttagok jó politi­kai közérzetének lényeges kérdése az értelmes, céltuda­tos munka mellett az egy­más iránt érzett felelősség, a közösség segítókészsegé- nek kibontakoztatása. Sze­rencsére túl vagyunk már azon, amikor a párlszervek fórumain gyakran a szemé­lyeskedés, egymás érdemei­nek vitatása kötötte le az időt és a figyelmet. A beteg­látogató csoportok munkája, a szociális bizottságok, a tagság életkörülményeivel foglalkozó taggyűlési napi­rendek mind bizonyítékai a közösségi együvé tartozás, az egymással törődés megvaló­sulásának. ............* „ Őszintén örülünk testvérvárosunk sikereinek" F ontos szerepet tölt­hetnek be ebben a vonzóvá tett párthe­lyiségek. is. A cél az, hogy lakóterületi pártszervezete­ink helyiségei ne valamiféle »hivatalos irodák« legyenek, hanem meleg, elvtársi kö­zösség, klubszerű élet ki­alakításával váljanak moz­galmi centrumokká. Dr. Iá tos István, az MSZMP KB Silosztályvezető j e Ez az őszinte öröm jutott kifejezésre abban is. ahogy a húskombinát dolgozói fogad- ,ták, köszöntötték az ünnep­ségre érkező, hazánkban ideiglenesen állomásozó szov­jet katonákat. A magyar és a szovjet himnusz után Tóth Lajos igazgató köszöntötte a Kaposvári Városi Pártbizott­ság és a húskombinát MSZBT-tagcsoportja nevé­ben az ünnepi megemlékezés részvevőit és a vendégeket; Csapó Sándort, a várbsi pártbizottság titkárét, Eger- völgyi Jánost, a városi ta­nács elnökhelyettesét, Holin Edmund Alekszandrovics ez­redest és az MSZBT-tagcso- portok képviselőit. Megnyitó szavai után Bog~ nár József, a húskombinát pártbizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Először Kalinyin történelmi múltjáról, évszázadok alatti fejlődéséről szólt, majd így folytatta; — A békés építőmunkát a második világháború kitöré­se, a fasiszták orvtámadása félbeszakította. Kalinyin csakhamar hadszíntérré vált. A német támadók elfoglal­ták a megye nagyobbik ré­szét, pusztítva mindent, ami útjukba került. A háború borzalmai sokszoros erővel sújtották a kalinyini embe­reket, a hadszíntérré vált terület fontos stratégiai pont lett a németek számára. A fasiszta erők a megye jól szervezett, iparosított terüle­téről akarták elfoglalni a fővárost, akarták előkészíte­ni diadalmas bevonulásukat Moszkvába. Nem így történt! Megfeledkeztek a szovjet emberek hazaszeretetéről, fegyelméről, a munkások él­csapatáról, a kommunisták­ról és szoros összeforrottsá- gukról a szovjet néppel. — A kalinyini terület de­rekasan hozzájárult az el­lenség szétveréséhez. E terü­letcsapatai Bugyonnij tábor­nok parancsnoksága alatt harcolva 1941. december 16- án felszabadították Kali- nyint. és újból vörös zászló lengett a város felett. Hat­vankét napig tartott a meg­szállás, s ez idő alatt barbá­rul romba döntötték a vá­rost, történelmi és kulturális emlékeket, kórházakat, isko­lákat . semmisítettek meg. De már huszonöt nappal a fel- szabadulás utáni első párt- aktlvaü’.íssn a város űjjáépí­Somogy, Domus, Zselic Ezüstvasárnap az áruházakban A karácsonyi bevásárlásokat sokan már a hónap elején megkezdték, mégis megtel­tek vásárlókkal ezüstvasár­nap a kaposvári üzletek. Nem sokkal a nyitás után áruházi sétára indultunk; a megyeszékhely három legna­gyobb áruházát, a Somogyot, a Domust és a Zselicet ke­restük föl. Dísztárgyak és játékok Régen látott forgatag volt vasárnap a Somogybán. A vidékről érkező zsúfolt autó­buszok jelezték, hogy nem­csak a kaposváriak indultak vásárolni. Kovács Ferenc, az áruház igazgatója már fél tízkor elégedetten nyilatko­zott. — Tavaly ilyenkor főleg a tartós fogyasztási cikkeket keresték, most inkább a já­tékok, a vegyes iparcikkek és a divatáruk iránt nagy a kereslet. — Milyen meglepetéssel várták a vevőket? — Különösebb újdonságo­kat nem tudtunk felvonul­tatni, viszont mától húszszá­zalékos kedvezménnyel adjuk a Bio automata mosógépet és — a hordozható készülékek kivételével — a fekete-fehér televíziókat. Tegnap délelőtt újból meg­kerestük a Somogy Áruház f «Ö Sí! « r I vezetőjét, hogy tájékoztas­son tapasztalatairól: — Zárásig nem változott a kép. Ahogy említettem. a játékok es a divatáruk fogy­tak leginkább. Érdekesség, hogy alig vásároltak nálunk lakberendezési largyakat es cipőt. Egy órakor egymillió- kétszázezer forintot számol­tunk össze a pénztáraknál. Tavaly az ezüstvasárnapi forgalmunk egymillió forint volt. Nemcsak nézelődtek... A nemrég megnyitott. Do­lli us Áruhasban megannyi érdeklődővel találkoztunk, s azt hihettük volna, hogy ezen a napon csupán a né­zelődik keresik föl az áru­házai, hisz a bútorvásárlás nem éppen vasárnapi prog­ram. Bona Gyula igazgatótól azonban ezt hallottuk: — Reggel még mi sem gondoltunk többre százezer forintos forgalomnál. Ám nemcsak az érdeklődés volt nagy, hanem a vásárlási kedv is, A lakásfelszerelés! cikkeken kívül bútorokat is vettek, A lakószoba-garnitú­rák mellett gazdára talált több kiegészuo berendezés, kisel i>-nagyobb szekrény, asztal, polc. Kétszázötven- hétezer forintos forgalmunk volt. Sokán előjegyeztettek bútorokat, mások ígérték, hogy hétfőn, miután megsze­rezték a részletvásárláshoz szükséges iratokat, vevőként térnek vissza ... 27 milliós árukészlet A Zselic Aruház kitett mayáért: az áí'ész közremű- > ködésével a tavalyinál öt­millióval nagyobb, huszon- hétmilliós árukészlettel vár­ták a vásárlók ostromát. Ki­nyitották az élelmiszerosz­tályt is. Szönyi Ferenc igazgató- helyettes társaságában jártuk végig az osztályokat, s azt tapasztaltuk, hogy megnőtt a kereslet a társasjátékok iránt. Az elektronikai és a háztartási cikkek osztályán értékes erősítőket, hangfala­kat, magnókat kerestek. A lemezjátszók iránt akkora volt . az igény, hogy nem győzték kielégíteni. A tex­tíliák közül a kötöttáruk meg a szőnyegek voltak különö­sen kelendők. A Zselic Ská­la—Coop áruház ezüstvasár­nap tizenöt százalékkal na­gyobb forgalmat bonyolított ie, mint íávaly: 603 ezer fo­rint volt a bevételük. N. J. téséről tanácskoztak az em­berek. A munkások egyetlen jelszót tűztek maguk elé: mindent a frontért, mindent a győzelemért... ! A húskombinát pártbizott­ságának a titkára azután 1945-ről, a háború befejezé­séről, illetve Kalinyin váro­sának és területének gazda­godásáról beszélt. A Lenin- renddel kitüntetett textilkom­binátról, a vagongyárról, amelynek termékei Európa élvonalába tartoznak, a nyomdakombinátról, ahol va­lamennyi szovjet gyermek számára készül a mesekönyv. Szólt arról, hogy épül az el­ső atomerőmű, beszélt a traktor- és tehergépkocsi- gyártásról, a mezőgazdaság fejlődéséről. — Kalinyin ma festői szépségű város. A központ­jában levő főtéren emelkedik Lenin szobra, a Forradalmi téren pedig Kalinyiné. Em­lékmű őrzi a második világ­háború hőseinek nagyszerű tetteit is, jelképezve az utó­kor háláját, megbecsülését. Ma, amikor Kalinyin város dolgozói a fasiszta leigázás alóli felszabadulásukat ün­nepük, velük együtt érzünk, s küldjük testvéri jókívánsá­gainkat. Őszintén örülünk eredményeiknek, sikereik­nek, s annak, hogy testvér- városuk lehettünk, örülünk annak, hogy az a gyümölcsö­ző, baráti kapcsolat, amely húsz eiziendeje alakult ki, közelebb hozta egymáshoz a két megye, s Kaposvár és Kalinyin lakóit, erősítette barátságunkat ! A beszédet műsor követte, majd az ünnepi megemléke­zés az Intemacionáléval zá­rult. Klub a gyáron bellii Tíz éve még gyakori veze­tőváltások jellemezték a mer- nyei Mezőgép ifjúsági moz­galmát, többszöri próbálkozás után 1974-ben sikerült végre összefogni a fiatalokat, akkor alakult ki a mai közösség. Ennék alapja néhány fiatal szakember volt, aki a „jó len­ne valamit csinálni” jelszót félretéve értelmes gondola­tokkal, ötletekkel egy életké­pes társaságot szervezett. Nem ördöngösség ez, csu­pán a megfelelő — ám rit­kábban használt — utat jár­ták: olyan programot adtak, mely a közösség igényeihez igazodik. Mindehhez a gazda­sági és társadalmi vezetők tá­mogatását is megkapták, melynek eredményeként lét­rejött a klub. A helyiség megvolt, a fiataloknak „csu­pán” lelkes munkát, a veze­tőknek anyagi segítséget kel­lett adniuk, s alig egy hónap alatt nyitásra készen állt a jól felszerelt, szépen beren­dezett ifjúsági klub. Az 1976- os szilveszteri már ott ünne­pelték a fiatalok. Kertész Zoltán egyike volt azoknak a nyughatatlan, újat akaró fiataloknak, akik a kö­zösséget összekovácsolták. A vállalatnál szerszámkészítő­ként dolgozik, s ö a KISZ-tit- kár. — Itt, faluhelyen nagyon nehéz a fiatalokat nősülés és férjhezmenés után a közös­ségben tartani, à mi ezen szerettünk volna változtatni. Az ifjúsági szervezet és a klub nálunk nem válik külön. Azt hiszem, elértük célunkat. A huszonhét KISZ-tag közül tizenöt családos, a legtöbbnek már gyermeke is van. ám olyan művelődési, szórakozá­si programokat szervezünk, melyekre a, féleségek, férjek is örömmpl eljönnek. Min­denkit szívesen látunk a falu­ból is, hisz hétvégeken ez az egyetlen kulturált hely. 1977- ben egy filmklubot hoztunk létre, eleinte Pécsről kaptuk a kiválasztott filmeket, az idén azonban a Somogy me­gyei Moziüzemi Vállalattal kötöttünk szerződést, t> hét­főnként ők jönnek vetíteni. Nyereségednek éppen nem ne­vezhető a filmklub, de nem is azért csináljuk. —► Kevés klub dicsekedhet ilyen technikai fölszereltség­gel: színes televízió, Akai magnó, sztereo lemezjátszó, világító berendezések. — Ezeket az elmúlt évek alatt lassanként szedtük ösz- sze. Nálunk nem kell félni attól, hogy beporosodnak: a pogramjainkon rendszeresen használjuk őket. Amellett, ha a környéken valahova hívnak bennünket, akkor szívesen elvisszük a rendezvényekre a felszerelést. A mozgalmi munkánkért — ehhez kapcso­lódik a klubtevékenység is — 1978-ban kiváló KlSZ-szerve- zet zászlót, az idén dicsérő oklevelet kaptunk. Lassan azonban kiöregszünk, hisz az egykori alapítók ma 27—28 évesek. A gyáregység igazgatójá­ban, Hajdú Istvánban part­nerre találtak a fiatalok, ami­kor újat akaró ötleteikkel előálltak. — A kétszázhúsz dolgozó harminchét-harmincnyolc szá­zaléka harminc év alalti. Nyolc társközségből járnak be dolgozni. A klub azonban nemcsak az ő szórakozásukat szolgálja, ott tartjuk a gyár közművelődési és egyéb ren­dezvényeit is. Örülök, hogy otthonosnak tartja a látogató a környezetet, ez volt a cé­lunk, mikor az építéshez hoz­záfogtunk. A filmvetítések mellett fotóklub is működik, tablóink, kiállításaink anya­gait ők készítik. Most üzemi hangos híradót akarunk szer­vezni, Persze mindez nem jö­hetett volna létre, ha fiatal­jaink a gazdasági munkában nem dolgoznának kiválóan. Bármikor számíthatunk rá­juk. I. Ê.

Next

/
Oldalképek
Tartalom