Somogyi Néplap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-16 / 294. szám
33 éve szabad Kalinyin Kommunisták a lakóterületen A szocialista társadalom építésének tonlos jellemzője és egyben jelentős forrása .is a közösség érdekében. . végzett önzetlen munka. Pártunk XII. kongresszusa ilyen ösz- szelüggásben is méltatta a lakóterületi pá-rtszervek. és az ott dolgozó kommunisták helytállását, széles körű öntevékeny munkáját. E pártszervezetek taglétszáma a társadalmi fóiyamatök hatására fokozatosan növekszik, napjainkba^ csaknem kilencvenezer párttagot tömörítenék soraikban. Ennek a jelentős számú párttagságnak mintegy 82 százaléka a nyugdíjasokból tevődik ki. A lakóhelyeken levő pártszervezeteink a község- a várospolitikában, a tanács- választások alkalmával a lakóhely szépítésében, a lakosság ügyes-bajos dolgainak intézésében az elmúlt években nagy tekintélyt és elismerést vívtak ki maguknak. Bizonyították, hogy nincs tétlenségre utalva, vagy — ahogy némelyek mondják — »►politikailag is leértékelődve« az, aki a több évtizedes fáradságos munka után elérkezik a nyugdíjazáshoz, és aki természetesen továbbra is akar valamit tenni a köz érdekében. Ma is akadnak a pártnak olyan nyugdíjba kerülő tagjai, akik bizonytalansággal, tartózkodással • nem kevés fenntartással lépik át a lakóterületi alapszervezetek küszöbét. Mint. később ez bebizonyosodik. ezek a fenntartások indokolatlanok. A lapszervezeteink nyitott ajtóval és nyitott szívvel, bizalommal, közvetlen elvtársi légkörben várják az érkezőket, és a legtöbb helyen minden segítséget meg-' adnak ahhoz, hogy az új közösségbe, a korábbitól eltérő m u n ka körűimén yek be a beilleszkedés minél gyorsabb legyen. Joggal mondhatnánk, hogy a kommunisták számára a párt ügyeiben, a társadalom érdekében végzett, munka bármilyen körülmények között a szervezeti szabály- • zatból eredő alapvető kötelesség. A nyugdíjba kerülő párttagok helyzetét azonban nem lehet csak a kötelességekre leegyszerűsíteni. Aki igazán szerette munkáját, becsülte hivatását, tiszteletet adott és' kapott munkatársaitól, harminc-, negyvenéves aktív tevékenységét nem tudja egyszerűen úgy abbahagyni, hogy ma leteszi a szerszámot, es holnap már csak a nj’ugdijasévek következnek. fi régebben nyugdíjba manók ma már sokszor mosolyogva emlékeznek, a fiatalabb generáció viszont talán nem is gondol arra, hogy milyen mély érzelmi hálásokat kell magulrban leküzdeniük azoknak, akik életvitelük új szakaszához érkeznek. Ez alól a kommunisták sem kivételek. Nagyfokú megértést, mind a munkahelyi, mind a lakóterületi pártszervek részéről figyelmes munkát igényel, hogy az aktív munkában eltöltött hosz- szű évek után a régi, megszokott munkahelyi, elvtársi közösségekben átsegítsék őket arra a területre, ahol gazdag poli, lkai tapasztalataikat, közéleti jártasságukat a jövőben is hasznosítani* tudják. Pártszervezeteink szeles körűen keresik azokat a lehetőségeket, melyek az álvezető utal lerövidítik, illetőleg amelyek feloldják az új környezet adta szorongás, bizonytalanság érzését. Már eddig is bizonyított, hogy e tekintetben az egyik legalapvetőbb dolog olyan munkalehetőségek biztosítása, melyek során meggyőzővé válik, hogy van értelmes célja és hasznossága annak a viszonylag aprónak tűnő, de a párt, a társadalom szempontjából mégis igen magas értékű tevékenységnek, melyet a lakóterületen lehet és kell kifejteni. Ezt pedig másként nem lehet megvalósítani, csak lágy, hogy ha minden itt dolgozó párttag a korábbi közéleti munkáját, fel- készültségét, egészségi körülményeit következetesen figyelembe vevő pártmeg- bizatást kap. Lakóterületi pár tsze-rveze- teink az irányitó parts tervekkel karöltve napjainkban is azon fáradoznak, hogy mind gazdagabb tartalommal töltsék meg munkájukat. Törekvésük kétirányú. Egyrészt szélesítik és gazdagítják azoknak a munkaformáknak a kőiét és tartalmát, melyek a község- es várospolitikai tevékenység eredményes végzésére irányúinak. Másrészt szervezetileg is rendezi!; soraikat, javítják a belső pártélet színvonalát. Cél a mai társadalmi körülményekhez és Igényekhez igazodó politikai fórumok kialakítása. Több helyen már rendszeresítették a fórum jellegű pártnapokat. Másutt meghonosodtak a politikai vitakörök. Irányító párt szerveink közül egyre többen ismerik fel azt a lehetőséget, hogy a területükön levő lakóterületi alapszervezetek tagsága mintegy állandó társadalmi aktívagárdaként mozgatható. Lehetne sorolni tovább azokat az alkalmas és célratörő kezdemény ezéseket, amelyek lakóterületi pártszervezeteink és tagjaik sajátos helyzetének legjobban megfelelnek, hiszen ahány terület, annyi lehetőség. A lakóterületi alapszervezetekbe érkező és az ott dolgozó párttagok jó politikai közérzetének lényeges kérdése az értelmes, céltudatos munka mellett az egymás iránt érzett felelősség, a közösség segítókészsegé- nek kibontakoztatása. Szerencsére túl vagyunk már azon, amikor a párlszervek fórumain gyakran a személyeskedés, egymás érdemeinek vitatása kötötte le az időt és a figyelmet. A beteglátogató csoportok munkája, a szociális bizottságok, a tagság életkörülményeivel foglalkozó taggyűlési napirendek mind bizonyítékai a közösségi együvé tartozás, az egymással törődés megvalósulásának. ............* „ Őszintén örülünk testvérvárosunk sikereinek" F ontos szerepet tölthetnek be ebben a vonzóvá tett párthelyiségek. is. A cél az, hogy lakóterületi pártszervezeteink helyiségei ne valamiféle »hivatalos irodák« legyenek, hanem meleg, elvtársi közösség, klubszerű élet kialakításával váljanak mozgalmi centrumokká. Dr. Iá tos István, az MSZMP KB Silosztályvezető j e Ez az őszinte öröm jutott kifejezésre abban is. ahogy a húskombinát dolgozói fogad- ,ták, köszöntötték az ünnepségre érkező, hazánkban ideiglenesen állomásozó szovjet katonákat. A magyar és a szovjet himnusz után Tóth Lajos igazgató köszöntötte a Kaposvári Városi Pártbizottság és a húskombinát MSZBT-tagcsoportja nevében az ünnepi megemlékezés részvevőit és a vendégeket; Csapó Sándort, a várbsi pártbizottság titkárét, Eger- völgyi Jánost, a városi tanács elnökhelyettesét, Holin Edmund Alekszandrovics ezredest és az MSZBT-tagcso- portok képviselőit. Megnyitó szavai után Bog~ nár József, a húskombinát pártbizottságának titkára mondott ünnepi beszédet. Először Kalinyin történelmi múltjáról, évszázadok alatti fejlődéséről szólt, majd így folytatta; — A békés építőmunkát a második világháború kitörése, a fasiszták orvtámadása félbeszakította. Kalinyin csakhamar hadszíntérré vált. A német támadók elfoglalták a megye nagyobbik részét, pusztítva mindent, ami útjukba került. A háború borzalmai sokszoros erővel sújtották a kalinyini embereket, a hadszíntérré vált terület fontos stratégiai pont lett a németek számára. A fasiszta erők a megye jól szervezett, iparosított területéről akarták elfoglalni a fővárost, akarták előkészíteni diadalmas bevonulásukat Moszkvába. Nem így történt! Megfeledkeztek a szovjet emberek hazaszeretetéről, fegyelméről, a munkások élcsapatáról, a kommunistákról és szoros összeforrottsá- gukról a szovjet néppel. — A kalinyini terület derekasan hozzájárult az ellenség szétveréséhez. E területcsapatai Bugyonnij tábornok parancsnoksága alatt harcolva 1941. december 16- án felszabadították Kali- nyint. és újból vörös zászló lengett a város felett. Hatvankét napig tartott a megszállás, s ez idő alatt barbárul romba döntötték a várost, történelmi és kulturális emlékeket, kórházakat, iskolákat . semmisítettek meg. De már huszonöt nappal a fel- szabadulás utáni első párt- aktlvaü’.íssn a város űjjáépíSomogy, Domus, Zselic Ezüstvasárnap az áruházakban A karácsonyi bevásárlásokat sokan már a hónap elején megkezdték, mégis megteltek vásárlókkal ezüstvasárnap a kaposvári üzletek. Nem sokkal a nyitás után áruházi sétára indultunk; a megyeszékhely három legnagyobb áruházát, a Somogyot, a Domust és a Zselicet kerestük föl. Dísztárgyak és játékok Régen látott forgatag volt vasárnap a Somogybán. A vidékről érkező zsúfolt autóbuszok jelezték, hogy nemcsak a kaposváriak indultak vásárolni. Kovács Ferenc, az áruház igazgatója már fél tízkor elégedetten nyilatkozott. — Tavaly ilyenkor főleg a tartós fogyasztási cikkeket keresték, most inkább a játékok, a vegyes iparcikkek és a divatáruk iránt nagy a kereslet. — Milyen meglepetéssel várták a vevőket? — Különösebb újdonságokat nem tudtunk felvonultatni, viszont mától húszszázalékos kedvezménnyel adjuk a Bio automata mosógépet és — a hordozható készülékek kivételével — a fekete-fehér televíziókat. Tegnap délelőtt újból megkerestük a Somogy Áruház f «Ö Sí! « r I vezetőjét, hogy tájékoztasson tapasztalatairól: — Zárásig nem változott a kép. Ahogy említettem. a játékok es a divatáruk fogytak leginkább. Érdekesség, hogy alig vásároltak nálunk lakberendezési largyakat es cipőt. Egy órakor egymillió- kétszázezer forintot számoltunk össze a pénztáraknál. Tavaly az ezüstvasárnapi forgalmunk egymillió forint volt. Nemcsak nézelődtek... A nemrég megnyitott. Dolli us Áruhasban megannyi érdeklődővel találkoztunk, s azt hihettük volna, hogy ezen a napon csupán a nézelődik keresik föl az áruházai, hisz a bútorvásárlás nem éppen vasárnapi program. Bona Gyula igazgatótól azonban ezt hallottuk: — Reggel még mi sem gondoltunk többre százezer forintos forgalomnál. Ám nemcsak az érdeklődés volt nagy, hanem a vásárlási kedv is, A lakásfelszerelés! cikkeken kívül bútorokat is vettek, A lakószoba-garnitúrák mellett gazdára talált több kiegészuo berendezés, kisel i>-nagyobb szekrény, asztal, polc. Kétszázötven- hétezer forintos forgalmunk volt. Sokán előjegyeztettek bútorokat, mások ígérték, hogy hétfőn, miután megszerezték a részletvásárláshoz szükséges iratokat, vevőként térnek vissza ... 27 milliós árukészlet A Zselic Aruház kitett mayáért: az áí'ész közremű- > ködésével a tavalyinál ötmillióval nagyobb, huszon- hétmilliós árukészlettel várták a vásárlók ostromát. Kinyitották az élelmiszerosztályt is. Szönyi Ferenc igazgató- helyettes társaságában jártuk végig az osztályokat, s azt tapasztaltuk, hogy megnőtt a kereslet a társasjátékok iránt. Az elektronikai és a háztartási cikkek osztályán értékes erősítőket, hangfalakat, magnókat kerestek. A lemezjátszók iránt akkora volt . az igény, hogy nem győzték kielégíteni. A textíliák közül a kötöttáruk meg a szőnyegek voltak különösen kelendők. A Zselic Skála—Coop áruház ezüstvasárnap tizenöt százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított ie, mint íávaly: 603 ezer forint volt a bevételük. N. J. téséről tanácskoztak az emberek. A munkások egyetlen jelszót tűztek maguk elé: mindent a frontért, mindent a győzelemért... ! A húskombinát pártbizottságának a titkára azután 1945-ről, a háború befejezéséről, illetve Kalinyin városának és területének gazdagodásáról beszélt. A Lenin- renddel kitüntetett textilkombinátról, a vagongyárról, amelynek termékei Európa élvonalába tartoznak, a nyomdakombinátról, ahol valamennyi szovjet gyermek számára készül a mesekönyv. Szólt arról, hogy épül az első atomerőmű, beszélt a traktor- és tehergépkocsi- gyártásról, a mezőgazdaság fejlődéséről. — Kalinyin ma festői szépségű város. A központjában levő főtéren emelkedik Lenin szobra, a Forradalmi téren pedig Kalinyiné. Emlékmű őrzi a második világháború hőseinek nagyszerű tetteit is, jelképezve az utókor háláját, megbecsülését. Ma, amikor Kalinyin város dolgozói a fasiszta leigázás alóli felszabadulásukat ünnepük, velük együtt érzünk, s küldjük testvéri jókívánságainkat. Őszintén örülünk eredményeiknek, sikereiknek, s annak, hogy testvér- városuk lehettünk, örülünk annak, hogy az a gyümölcsöző, baráti kapcsolat, amely húsz eiziendeje alakult ki, közelebb hozta egymáshoz a két megye, s Kaposvár és Kalinyin lakóit, erősítette barátságunkat ! A beszédet műsor követte, majd az ünnepi megemlékezés az Intemacionáléval zárult. Klub a gyáron bellii Tíz éve még gyakori vezetőváltások jellemezték a mer- nyei Mezőgép ifjúsági mozgalmát, többszöri próbálkozás után 1974-ben sikerült végre összefogni a fiatalokat, akkor alakult ki a mai közösség. Ennék alapja néhány fiatal szakember volt, aki a „jó lenne valamit csinálni” jelszót félretéve értelmes gondolatokkal, ötletekkel egy életképes társaságot szervezett. Nem ördöngösség ez, csupán a megfelelő — ám ritkábban használt — utat járták: olyan programot adtak, mely a közösség igényeihez igazodik. Mindehhez a gazdasági és társadalmi vezetők támogatását is megkapták, melynek eredményeként létrejött a klub. A helyiség megvolt, a fiataloknak „csupán” lelkes munkát, a vezetőknek anyagi segítséget kellett adniuk, s alig egy hónap alatt nyitásra készen állt a jól felszerelt, szépen berendezett ifjúsági klub. Az 1976- os szilveszteri már ott ünnepelték a fiatalok. Kertész Zoltán egyike volt azoknak a nyughatatlan, újat akaró fiataloknak, akik a közösséget összekovácsolták. A vállalatnál szerszámkészítőként dolgozik, s ö a KISZ-tit- kár. — Itt, faluhelyen nagyon nehéz a fiatalokat nősülés és férjhezmenés után a közösségben tartani, à mi ezen szerettünk volna változtatni. Az ifjúsági szervezet és a klub nálunk nem válik külön. Azt hiszem, elértük célunkat. A huszonhét KISZ-tag közül tizenöt családos, a legtöbbnek már gyermeke is van. ám olyan művelődési, szórakozási programokat szervezünk, melyekre a, féleségek, férjek is örömmpl eljönnek. Mindenkit szívesen látunk a faluból is, hisz hétvégeken ez az egyetlen kulturált hely. 1977- ben egy filmklubot hoztunk létre, eleinte Pécsről kaptuk a kiválasztott filmeket, az idén azonban a Somogy megyei Moziüzemi Vállalattal kötöttünk szerződést, t> hétfőnként ők jönnek vetíteni. Nyereségednek éppen nem nevezhető a filmklub, de nem is azért csináljuk. —► Kevés klub dicsekedhet ilyen technikai fölszereltséggel: színes televízió, Akai magnó, sztereo lemezjátszó, világító berendezések. — Ezeket az elmúlt évek alatt lassanként szedtük ösz- sze. Nálunk nem kell félni attól, hogy beporosodnak: a pogramjainkon rendszeresen használjuk őket. Amellett, ha a környéken valahova hívnak bennünket, akkor szívesen elvisszük a rendezvényekre a felszerelést. A mozgalmi munkánkért — ehhez kapcsolódik a klubtevékenység is — 1978-ban kiváló KlSZ-szerve- zet zászlót, az idén dicsérő oklevelet kaptunk. Lassan azonban kiöregszünk, hisz az egykori alapítók ma 27—28 évesek. A gyáregység igazgatójában, Hajdú Istvánban partnerre találtak a fiatalok, amikor újat akaró ötleteikkel előálltak. — A kétszázhúsz dolgozó harminchét-harmincnyolc százaléka harminc év alalti. Nyolc társközségből járnak be dolgozni. A klub azonban nemcsak az ő szórakozásukat szolgálja, ott tartjuk a gyár közművelődési és egyéb rendezvényeit is. Örülök, hogy otthonosnak tartja a látogató a környezetet, ez volt a célunk, mikor az építéshez hozzáfogtunk. A filmvetítések mellett fotóklub is működik, tablóink, kiállításaink anyagait ők készítik. Most üzemi hangos híradót akarunk szervezni, Persze mindez nem jöhetett volna létre, ha fiataljaink a gazdasági munkában nem dolgoznának kiválóan. Bármikor számíthatunk rájuk. I. Ê.