Somogyi Néplap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-16 / 294. szám
/ Készülnek a halos zsákok Mezőgazdasági konténereket, porvédő és haltároló zsákot gyártanak a Sió mezőgazdasági és kertészeti tsz műanyagüzemében. 3,5—i millió forint évente a melléküzemág bevétele Őrizzék becsülettel határainkat Kitüntetési ünnepség Csurgón Vasárnap /délelőtt Csurgón, a Csokonai Művelődési Házban találkoztak megyénk önkéntes határőrei közül azok. akik legalább öt éve végzik ezt az önzetlen, nagy felelősséggel és nemegyszer áldozatvállalással járó szolgálatot, A kerületparancsnokság képviseletében Kovács József határőr őrnagy üdvözölte őket. Köszöntötte Radnóti László országgyűlési képviselőt, a megyei párvb"- zotlság és a tanács, a nagyatádi1 járás, a nagyközség és a környező községek pártós tanácsi szervezeteinek küldötteit, a határőrörsök képviselőit. Pál János őrnagy, a nagy- kanizsai határőrkerület politikai osztályának vezetője mondott ünnepi beszédet, felelevenítette a felszabadulástól eltelt több mint 35 esztendő küzdelmes munkáját. Szólt azokról a nehéz évekről, amikor államhatáraink védelme, belső rendünk biztosítása érdekében megszervezték a népi rendőrséget, a határőrséget. E fontos munkában nagy részt vállalt magára a határ menti községekben élő lakosság is. nai szolgálatukat a határőrségnél teljesítők, valamint az önkéntes határőrök és a lakosság együttműködésének eredménye, hogy büntetlen határsértés alig marad, s a ha társ értések 35 százalékát az önkéntesek és a lakosság akadályozza meg. E munkájával több település érdemelte ki a határőrközség címet. Kérem, hogy továbbra is becsülettel őrizzék határainkat'. Ezt kérte a megyei pártbizottság nevében Hauptman László, s erre tettek ígéretet a felszólaló önkéntesek. Ezután kitüntetéseket, jutalmakat adtgk át. A belügyminiszter állal adományozott Kiváló társadalmi munkáért kitüntetést Horváth József, Birics József, Csire Sándor és Garamvölgyi János kapták, sokan az ötéves szolgálat után járó emlékjelvényt vették át. Az ünnepi 'tanácskozáson választották meg a somogyi önkéntes határőrök küldöttüket a Belügyminisztérium önkéntes segítőinek januári országos tanácskozására. Toldi János, a babócsai Határőr Tsz főmezőgazdásza, kiváló határőr képviseli őket. Sz. L. — Az 1950-ben létrejött hazafias csoportok voltak jogelődeink, ezért ettől az évtől számítjuk az önkéntes határőrmozgalom születését. Ezért ünnepeljük most, és ma már történelmi esztendőket idézve a 30. évfordulót — hangsúlyozta. Az ünnepség szónoka, elemezve az önkéntes határőrmozgalom eredményeit, arról is szólt,. hogy a felnőtteken kívül egyre többet vállalnak magukra az Úttörők: az " if- júgártí'isták, À somogyi halár menti községekben — együttműködve az őrsökön szolgálókkal — mind több úttörő- és Ifjú Gárda határ- oralegység segíti ezt a munkát. Elismeréssel beszélt az 1975-ben létrehozott határ- órcso portoktól. Ezek versenyt indítottak a legjobb csoport címének elnyeréséért. Ebben. a versenyben Somogybán különösen kiemelkedő tevékenységet fejtettek ki a zákányi, a gyékényest a bolhói és a berzencei cső-, portok. Beszélt a növekvő idegenforgalomról, az ezzel kapcsolatos feladatokról, majd beszédét így fejezte be: — Ennek az összefogásnak, a hivatásos, tényleges katoA nagyapám bajusza körül lesajnáló mosoly bujkált, ha róluk beszélt. Lenézte a csicskásokat. ö ugyanis káplár, volt az első világháborúban és kitüntetéseket szerzett. A Piavénái belefeküdt ugyan a mocsárba, de azután vitézzé avatták. Az apám se kutyamosóként pusztult, el a Donnál. Én meg. az ivadékuk, csicskás lettem. A Bir- kás tizedesé. Kipucoltam a csizmáját, esténként kocka alakúvá, hajtottam össze a nadrágját, zubbonyát, kimostam a köpenyét, föl v.arrtam a gombját. A százados indulatba jött. Micsoda?! Maga a csizmáját nyalogatta annak, aki beteggé hajszolta?! Hát ember maga?! Jogos a kérdés. Valóban kegyetlenül bánt velem, és én mégis a csizmáját nyaltam. Pontosan, ahogy mondani tetszett. Csakhogy én nem haragudtam rá, amiért meghajtott, én kérem, nem gyűlöltem a Birkást. sőt, az a döbbenetes igazság, hogy rajongtam érte. Gyerekkoromban azt reméltem, hogy ilyen legény, ilyen katona lesz belőlem. Reméltem, bár a falum félreérthetetlenül a tudomásomra hozta, hogy az alma messze esett a fájától. Bírkás olyan volt. amilyen a nagyapám lehetett káplár korában. Hatalmas, nagyhangú. virtuskodó, a durva tréfák mestere. Mély lélegzetet vett, kínlódva nézett maga elé. . Most meg tudnám óim, a csicskáöával együtt. A százados szederfává változott. Mögötte is szederfák álltak, végig az országút mentén,, a nagy hídig. Kiért a faluból! •* Megpillantotta a pléh Krisztust és a vörös felkiáltójelet: a szivattyútelep hosszú kéményét. Húsvéthétfő van és nemsokára lemegy a nap, szólalt meg mögötte valaki. Hirtelen megfordult, s Medvei Illés, a bibliás ember régen látott, jóságos arcába nézett. Illés bácsi, hát maga is visszajött? kiáltotta örömmel. Én el se mentem, mondta az öregember. Itt vagyok, amióta világ a világ. Kiss Benjámin határozottan emlékezett Medvei Illés temetésére. Zavartan szólt. Miért mondja, hogy húsvéthétfővan? Szerintem még nincs húsvét. És hétfő sincs. Ha jól emlékszem, szombat van. És miért mondja, hogy hamarosan lemegy a nap? Hol van az még? Az öregember nem figyelt Kiss Benjámin szavaira. Nézte az ég alját, amely piros volt, mint a szivattyútelep kéménye és a gondosan elmünkéit szántóföldek a Rábca árteret jelző füzfaSOSTg. A csónaképítők álmai Féltik az ősi mesterséget A balatoni csónak építmény : szép szerkezetű, nemes vonalú, mestermunkát igénylő. Készítőit is ehhez méltón nevezték el: csónak- építő szakmunkások ők. Talán a legrégibb balatoni mesterség megmaradt hírmondói. Beszédüket a kívülálló csak nehezen érti, összehangolt mozdulataikat csodálja. Ám e szép munka mestereinek szavai — ha épp nem dolgoznak — tele vannak keserűséggel: — Kihal ez a szakma, velünk. Tizenöt éve itt vagyok, akkor még volt 12—13 ipari tanuló, közülük hárman vannak nálunk. Oktatás most nincs, a fiatalok meg elmentek oda, ahol könnyebb a munka— mondta Mnxmilíán Lajos. Az „itt” és a „nálunk” a ' boglárlellei Balaton szövetkezet csónaképítő műhelyét jelenti. Társa, a nála fiatalabb Lovas János még hozzátette: — Még az sem biztos, hogy olyan helyre mennek el az emberek, ahol többet keresnek. Itt akkora a hajtás, hogy néhány év alatt sorra kikészülünk. Állós, görnye- dezős. gépesíthetetlen munka ez. Magasak a normák, s ha ráhajtunk, akkor utána egy hétig csak lézengünk a fáradtságtól. — Ha többen lennének? — Ilyen körülmények között az sem segítene. A csónakot párban kell építeni, két oldalról. Akkor jó, ha föltesszük a gerincet az építőágyra, a palánkot szimmetrikusan, mindig együtt haladva rakjuk föl, és az egészet készen szedjük, le. Ehhez pontosan ismerni kell egymás mozdulatait, félszavakból mindent érteni kell. Egy ember kétszeres erővel tud csak összehozni egy csónakot, hárem meg már nem tér hozzá. Nem a létszám itt a hiba. lu :em az, hogy a párol: normája túlzott. Kapkodásra kényszerít, pedig ez a munka azt nem engedi. Ha jönnének mondjuk még ketten. ők is csak kapkodhatnának. Ilyen szériában Magyarországon sehol sem dolgoznak. Néhány balatoni csónak elkészül kisebb műhelyekben, de inkább csak egyedi megrendelésre. Maszek építő is csak volt. A régi vízi járművek javításához meg szinte képtelenség embert találni. Kontra Béla beszél erről: — Gyönyörű vitorlások romlanak a szárazon tovább, mert nincs cég. amelyik vállalná a felújításukat. Kis hibás csónakokat eldobnak. Szomorú dolog ez. Nekem Mélyen beszívta a levegőt, s szólt. Igazi emmauszi délután. A tarisznyájából elnyűtt bibliát vett elő. kinyitotta és olvasni kezdett. És ímé azok közül ketten mennek vala ugyanazon a napon egy faluba, mely Jeruzsálemtől hatvan futamat- nyira vala. melynek neve vala Emmaus. * Még ma visszaérek a faluba. gondolta Kiss Benjámin. Odamegyek az öregasszonyokhoz, Dani Sándorhoz, a plébános úrhoz, mindenkihez ... És betszélgetének- magok közt mindazokról, amik történtek. Magamai se kímélem. Magamhoz leszek a legszigorúbb. Mindent megváltok nekik eddigi vakond eleiemről. Sorra veszem halálos és bocsánatos bűneimet; tudom, kishitűségeim, gyávaságaim elborzasztják majd őket. Nem bánom, ítélkezzenek fölöttem. De azután én is ítélkezni akarok ... Medvei Illés hüvelykujjat a könyv lapjai között tartva, Kiss Benjáminra nézett. El akarsz menni, fiam? — kérdezte. 1 különösen, mert részi, veszek a vitorlásversenyeken, hozzám nőttek a hajók. — És az itt készülőket mikor kell javítani? — Magánkézben háromnégy évet kihúznak, a kölcsönzőkben egy-két év múlva íölaprithatják őket. A tíztizenöt évvel ezelőtt épített csónak meg — ha jól tartják, gondozzák — még mindig jó. Csönd támad. Önmaguk ellen beszélnek? A példásan szép, láthatóan jól begyakorlott mozdulatokkal készülő, építőágyon pihenő csónakok és a két év... Maxmilián Lajos töri meg a csendet : — Szép ez a munka, szeretjük. Az ember saját maga nem rontja a minőséget, mert rosszat sem könnyebb csinálni. Nem is látszik ezeken a csónakokon, hogy rosz- szabbak lennének, mint a régiek. — Akkor most mi az igazság? — Az, hogy a laikus nem látja, mégis van hiba. Az apró finomságok sokat számítanak. Kezdődik az anyag- ■ ellátásnál. Osztályon felüli, száraz fenyő kell. Annak is hívják azt, amit kapunk. Csomó ritkán van benne, de nedves, pontatlanul szabott. Ez utóbbin még könnyű segíteni, mert ha az ember érzi az anyagot, tapintás után tudja, hogy hol kell igazítani, azután fogja a gyalut... De amikor egy, maximum egy és negyed nap van egy csónakra, akkor nemigen érünk rá az apró igazításokra. Azután elmagyarázták, hogy ez a csónak első pillantásra tökéletesen hasonjíí ahhoz a bizonyos álombéli csónakhoz, amelyiknek minden porc illája olyan, hogy egy forgácsot sem kell róla levenni, sem hozzátenni. De a gyakorlott szem ezen azonnal észrevesz néhány hibát Azaz: bizonyos határon túl a gyorsaság a minőség rovására megy. De hát a csónak könnyen' eladható, fontos, hogy sok legyen belőle. A „bibiket” még eltünteti a jo vastag festékréteg. Kontra Béla mondja: Ha legalábh néha egy-egy vitorlást építhetnénk. Szerintem kelendő lenne. Ha néha beállványozhatnánk az egész termet, és a hajó akkora lenne, hogy úgy kéne rá fölmászni. mindent megszeretnénk újra. Maxmilián Lajos erre csak legyintett, pedig neki is voltak még nemreg csónaképí- tő-álmai : — Bizony, ez a sok csónak szép is, viszonylag jó is, de néha már olyan, mintha az általános iskolással leíratnák ötszázszor a nevét büntetésből. A csónaképítők úgy lettek, hogy ez volt az egyik legiri- gyeitebb szakma, a siófoki szakmunkásképzőben. Itt akartaik maradni a Balaton- parton, ahol a csónak, a kis és a nagy vitorlás mindig kell. Szeretik és féltik ezt a munkát és a szövetkezetét. Ezért tör ki belőlük a keserűség a fogyatkozó társak láttán, a sablonná zsugorodó ősi mesterséget féltve. Luthár Péter Politikai és szakmai képzés a tangazdaságban Hét alapszervezet tartozik a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolai Tangazdaság pártbizottságához, , s az üzem sajátos jellegéből ' adódóan rendezvényei két "-rendhagyó«' időpontokban tartják. A taggyűlések például reggel fél hétkor vagy hét órakor kezdődnek egyik-másik alapszervezetnel. hiszen a kerületekben dolgozó kommunisták többnyire fizikai dolgozók, akiket munkájuk az állatok, a gépek mellé vagy a földekre szólít. A politikai és szakmai képzések, illetve továbbképzések is a munkaidőhöz igazodnak: van. ahol délben vagy egy ólakor kezdődik az oktatás, úgv, hogy a résztvevők utána elláthassák a jószágot. Palló Ildikó, az állami gazdaság pártbizottságának titkára elmondta: a gazdaság központjának alapszervezeténél kihelyezett marxista középiskola működik húsz hallgatóval. Nemzetközi politikai kérdésekről — nagyjából hasonló létszámú hallgatóság részvételével — NagytoldipuSztán, Tátom- pusztán és Bős zenfán folyik tanfolyam. Az érdeklődőknek .mintegy 80 százaléka fizikai dolgozó, aki a tanfolyam előtt vagy után az állatok mellett foglalatoskodik, gépeket vezet vagy javít. A gazdaság csurgói sertéstelepén — ugyancsak két etetés között — tizenöten a világnézetről, az etikáról szóló oktatást hallgatják. Az új-zaranyi sertéstelep dolgozói a szocialista társadalom fejlődésének kérdéseiről; a garázs, a műhely dolgozói meg a gépkocsivezetők a pártirányításról és a pártéletről rendezett tan folyamot hallgatják. A tangazdaságban összesen csaknem százhúszat! vesznek részt a márciusig tartó politikai oktatásokon. Egy-egy tanfolyam keretében általában tíz foglalkozást tartanak; az előadók — a marxista középiskolában is — a gazdaság vezetői közül kerülnek ki. A téli időszakban figyelemre méltó szakmai képzés. továbbképzés is folyik a gazdaságban. Továbbképzésén vesznek részt az üzem egyetemet, főiskolát végzeit vezetői — ezen a héten például a mezőgazdaság VI- ötéves tervi irányelveiről beszéltek. A tátomi új szarvasmarhatelep dolgozóinak a létesítményben alkalmazott, korszerű technológiát ismertető oktatás indul; az új-- zaranyi sertéstelepen betanított munkások képzése kezdődik. Rendszeresen küldenek hallgatókat az országos központ áltat rendezett, különböző szintű és szakmai témájú tanfolyamokra. Tervezik, hogy jövőre Bőszén- fán — legelőre alapozott — tejelő tehenészetet állítanak be a főiskolával közösen. A télen szakmunkásképző tanfolyamot indítanak a bő- szénfai tehenészet lőszere. Ünnepi ajándék 30 % engedménnyel egyes ébresztő- és karórák a Somogy megyei Iparcikk-kiskereskedelmi Vállalat barcsi, nagyatádi és Balaton-parti szaküzleteiben, a kaposvári CAMEA illatszer-ajándékboltban és a Somogy Áruházban. (43893) (Folytattuk.) I
