Somogyi Néplap, 1980. december (36. évfolyam, 282-305. szám)
1980-12-16 / 294. szám
Befejezte mwkáját a szakszervezetek XXIV. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) követelmény a szakszervezeti munka iránt, hogy a sokfele feladatot harmonikusan és igy eredményesen lássa el. Éz a megítélés az elmúlt évek fejlődésének legértékesebb vonása. A szakszervezetek munkájának , feltételei ma sokkal jobbak, mint voltak kő- rabban, ereje is nagyobb, ez azonban nem jelenti azt, hogy most már minden igényt kielégít, így ez nem is jelentheti munkájának értékmérőjét, A szakszervezeti mozgalom a társadalomnak szerves része, hat a társadalomra, a társadalom helyzete pedig meghatározza a szakszer-rezetek lehetőségeit. Munkájának fokmérője tehát az, hogy az adott viszonyok között kielégíti-e a lehetséges módon az igényeket. Ha ilyen mércével mérünk. akkor egyértelmű a válasz: a szakszervezetek teljesítették és teljesítik feladataikat. Ma sincs mód minden igény kielégítésére, de mód van arra, hogy __ a rendelkezésre álló lehetőségeket hatékonyabban használják ki a szakszervezetek. Ilyen, adottság az üzemi demokrácia fejlődése, a bizalmiak megnövekedett jog- és. hatásköre. Most már nem a jogkört kell bővíteni, hanem a meglevőt kell jobban hasznosítani. Még ma is vannak olyan vezetők, akik azt képzelik, hogy felsőbb érdeknek tesznek eleget, amikor figyelmen kívül hagyják az egyes dolgozók konkrét helyzetét. Szerencsére egyre kevesebb a különböző szinteken az olyan vezető, aki úgy véli, hogy a hatalom mindenre jogosít és semmire sem kötelez. Hatalmával senki sem élhet vissza, az mindenkit arra kötelez, hogy becsülettel végezze el munkáját, és tisztességgel intézze a rájuk bízott emberek ügyeit- Természetesen a vezetőknek is, a szakszervezeteknek is tud- miok keli nemet mondani, amikor ez a reális válasz. A nyereségrészesedést például csak ott követelhetik meg, ahol azt megtermelték. Ahol ez nem történt meg, ott nem lehet hyereséget osztani. Ha a szakszeivezetek a dolgozókat mindig helyesen tájékoztatják a dolgok okairól, akkor nincs illúzió és nincs csodavárás. Gáspár Sándor végül a nemzetközi kapcsolatokról szólva rámutatott, hogy a magyar szakszervezetek a lengyel szakszervezeti mozgalomban segítenek minden olyan erőt, amely a kibontakozást, a problémák szocialista megoldását szolgálja. A főtitkár összefoglalója után az elnök bejelentette, hogy a számvizsgáló bizottság munkájával kapcsolatban észrevétel nem hangzott el.» Ezt követően a küldöttek egyhangúlag elfogadták a Szakszervezetek Országos, Tanácsa írásos és szóbeli beszámolóját, a száímvdzgáló bizottság jelentését, valamint Gáspár Sándor összefoglalóját. A kongresszus az elé terjesztett határozati javaslatot — a módosításokat figyelembe véve — határozattá emelte, végül elfogadta a magyar szak- szervezetek alapszabályának módosítását. Ezzel lezárult a kongresszus elsőkét napirendi pontja, s egyben lejárt a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a szám- vizsgáló bizottság mandátuma. Ezután a kongresszus rátért a napirend 3. pontjára, a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a számvizsgáló bizottság új.iáválasztására. ' Mindkét újonnan válaszSOMOGYI NÉPLAP I tott testület megtartotta alakuló ülését, A Szakszervezetiek Országos Tanácsa megválasztotta elnökségét, titkárságát, vezető tisztségviselőit, a munkabizottságokat és kinevezte, illetve megerősítette a SZOT osztály- és intézményvezetőket- A szám- vizsgáló bizottság megválasztotta elnökét és titkárát. Ezt követően a kongresz- szus plenáris ülésen folytatta munkáját, ahol az elnöklő Földvári Aladár ismertette a választások eredményét. A magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa az In- temacionálé hangjaival ért véget. A SZOT elnöksége Elnök: Földvári Aladár. Alelnökök: Duschek La- josné, Kiss Károly, Ligeti László, Ország Ferendná, Palotai Károly. Főtitkár-: Gáspár Sándor. Főtitkárhelyettesek: Jakab Sándor, Gál László. Titkárok: ár. Csehák Judit, Sólyom Ferenc, Timmer József, Virizlay Gyula. Tagjai: Balogh Károlyn.é, az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Brutyó János, az MSZMP Központi . EÉenőrzo Bizottságának elnöke. Cserfán Mártonná ár., a Ruházatipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Csáki Lászlóné, a Postások Szak- szervezetének főtitkára, Dajl ka Ferenc, a Vegyipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, dr. Dobi Ferenc, a Mezőgazdasági, Erdészed és Vízügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, dr. Fűzi István, az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Gyöngyösi István, az Építő-, Fa- és Építőanyag- ipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Herczeg Károly, a Vas-, Fém- és Villa- mosenergia-ipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Juhász Ottó, a Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Koszorús Ferenc, a Vasutasok Szakszervezetének főtitkára, Kovács Ká roly, a Szak- szervezetek Budapesti Tanácsának vezető titkára, Kovács László, a Bányaipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Lux János, a Nyomda-, a Papíripar és a Sajtó Dolgozói Szakszervezetének főtitkára, dr. Martos Istvánná, a Textilipari Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Moldován Gyula, a Közlekedési és Szállítási Dolgozók Szakszervezetének főtitkára, Petrák Ferenc, a Bőripari Dolgozók Szákszervezetének fóti lkára, dr. Prieszol Olga, a Közalkalmazottak Szakszervezetének főtitkára, Simó Tibor, a Művészeti Szakszervezetek Szövetségének főtitkára, Tóth József, a Szakszervezetek Borsod—Abaúj—Zemplén megyei Tanácsának vezető titkára, Vas János, a Kereskedelmi, Pénzügyi és Véndég- látóipari Dolgozóik Szakszervezetének főtitkára, dr. Vok- sán József, a Pedagógusok Szakszervezetének főtitkára. A SZOT titkársága Gáspár. Sándor, a SZOT főtitkára, Gál László, a SZOT főtitkárhelyettese, Jakab Sándor, a SZOT főtitkárhelyettese, dr. Csehák Judit, a SZOT titkára, Sólyom Ferenc, a SZOT titkára, Timmer József, a SZOT titkára, Virizlay Gyula, a SZOT titkára, dr. Sali Ferenc, a SZOT szervezési és káder- osztáiyának vezetője, Gedeon Pál, a Népszava főszerkesztője. A számvizsgáló bizottság elnöke Biszku Bála, titkára Fand-uroma, József. A magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusának határozata A magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa megvitatta és elfogadta a Szakszervezetek Országos Tanácsának beszámolóját, valamint a számvizsgáló bizottság jelentését az elmúlt öt évben végzett munkáról, jóváhagyta a szakszervezetek alapszabályának módosítására tett előterjesztést A határozat leszögezi: társadalmi helyzetünket, szocialista fejlődésünket illetően a kongresszus egyetértett a. Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusa által végzett ^elemzéssel, értékeléssel és magáénak vallja a kitűzött célokat és feladatokat, mert azok híven tükrözik népünk, a munkásosztály, a négy és fél milliós szakszervezeti tagság érdekeit, törekvéseit. A határozat- megállapítja, hogy a szakszervezetek az elmúlt években is felelős, cselekvő részesei voltak mindannak, ami a szocialista építés programjának végrehajtásáért történt és történik. Eredményeik mellett azonban vannak kifogásolható tényezők is. Sok tisztségviselő még bátortalanul él a szakszervezeti jogokkal és az érdekvédelmi funkció érvényesítésében is sok még a bizonytalanság. Az irányító, ellenőrző munkában is akadnak még bürokratikus, formális vonások. I * A határozat rámutat, hogy társadalmunk vezető ereje a Magyar Szocialista Munkáspárt, amely a marxizmus— leninizmus elvei és saját történelmi tapasztalatai al-apján megteremtette azokat a politikai és jogi feltételeket, amelyek között, a szakszervezetek betölthetik hivatásukat. A szocialista társadalom építése a szakszervezeti mozgalom által képviselt négy és fél millió szervezett dolgozó ügye is. Ebből fakad a szakszervezetek kettős funkciója: egyfelől szervezik és nevelik a dolgozókat a munkáshatalom védelmére, erősítésére, társadalmunk politikai, gazdasági, kulturális erejének növelésére. másfelől segítik és ellenőrzik a mon kások. a dolgozók ariwag», szodâtis és kaitajarâli« ■ËSÂbeÉùÊtiStik!, ' -fa.- .. delmezik a dolgozók törvényekben, rendeletekben biztosított jogait, képviselik érdekeit. A kongresszus megállapította, hogy az állami és a szakszervezeti szervek között jól működő munkakapcsolat alakult ki, de a növekvő feladatok ennek továbbfejlesztését igénylik. Vegyenek részt a szakszervezetek aktívabban az országgyűlés munkájában. Szervezett feltételeket kell biztosítani ahhoz is, hogy a bérből és fizetésből élők élet- körülményeit érintő minden rendelkezés meghozatala előtt a SZOT, az érintett ágazati szakszervezet véleményt rnondh ásson. II. A gazdasági építőmön ka kérdéseit érintve a határozat kifejti, hogy a szakszervezetek egyetértenek a VI. ötéves terv irányelveiben megfogalmazott elgondolásokkal, gazdaságpolitikánk tervezett’ fő céljaival és irányaival. A gazdaságpolitika fő irányvonala a hatékonyság és a versenyképesség növelése, a minőségi tényezőkön alapuló intenzív fejlődés kibontakoztatása legyen. A szakszervezetek azt'az álláspontot képviselik, hogy az életszínvonalban elért vívmányaink megőrzése és megszilárdítása érdekében tartós, hosszú távú megoldások kerüljenek elő-' térbe. A szocialista munkamozgalmak szorosan kapcsolódjanak gazdaságpolitikai törekvéseinkhez. Segítsék a vállalati belső tartalékok gyorsabb feltárását és hasznosítását, a gazdasági erőforrások ésszerűbb, takarékosabb felhasználását, az újító, az alkotó munka hatékonyabb kibontakoztatását. A szocialista demokrácia érvényesülése, fejlesztése társadalmi előrehaladásunk egyik döntő feltétele. A szocialista demokrácia fórumai kialakultak, működnek, most tartalmasabbá tételük a legfőbb feladat. Ennek feltétele, hogy a szakszervezetek fellépjenek a demokratikus módszereket leheessűiő nézése* «a -.jjWM sanak el minden formalitást, látszatdemokráciát. Határozottan követeljék meg, hogy mindenütt vegyék figyelembe azoknak a véleményét, akiket a döntések érintenek, s akikre a feladatok megoldása hárul. Különös figyelmet kell fordítani a szakszervezeti főbizalmiak, bizalmiak és a munkahelyi gazdasági vezetők, illetve a bizalmi testületek és a vállalatok, intézmények vezetői közötti együttműködésre. Ennek keretében vállalniuk kell az érdekek ütköztetéséből fakadó esetleges konfliktusokat is. A szakszervezeti szervek meggyőző módon képviseljék az egyéni, a kollektív, a társadalmi érdekeket, a. napi, a távlati célok helyes sorrendjét. III. A határozat szükségesnek tartja, hogy ne csökkenjen azoknak az életszínvonala, akik a megnövekedett követelményeket teljesítik. Aki pedig ennél többet nyújt, azé növekedjék is. A szociális célokra rendelkezésre álló eszközöket elsősorban az alacsony jövedelműek, a sokgyermekes családok, a nyugdíjasok helyzetének javítására, a lakásépítés fejlesztésére kell felhasználni. A közvélemény megérti, hogy az áraknak a piac és a termelés igényeihez kell alkalmazkodniuk, de igényli, hogy az eddiginél gondosabban mérlegeljék a szükséges áremelések gazdasági indokait, a különböző rétegekre gyakorolt hatását. Központi árintézkedéseknél, a bérek reálértékének' megtartása érdekében indokolt esetekben alkalmazni kell a kompenzálás lehetőségeit. A szakszervezetek sem gazdaságilag, sem társadalmilag, sem politikailag nem tartják célszerűnek, hogy kialakuljon az árak és bérek „versenye”. Ezért elvárják az állami intézményektől, hogy az árképzésben és árellenőrzésben érvényesítsék a legszigorúbb állami fegyelmet, és ennek megsértői, valamint a tisztességtelen haszonra szert tevők ellen sasseoiscail lépjea-ekisí» Az Internationale eléneklésé vei ért véget a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa A szakszervezetek javasolják a kormánynak, hogy a következő tervidőszakban olyan bérpolitikai gyakorlatot folytasson, amely elősegíti az egyes ágazatok munkaerő-ellátásában, a szakképzettségben tapasztalható jelenlegi ellentmondások mérséklődését, megszüntetését. Szükséges, hogy a közeljövőben hosszabb távú bérpolitika kidolgozására is sor kerüljön, amit a dolgozókkal előzetesen meg kell vitatni. A kongresszus rámutat, hogy a teljes foglalkoztatást hazánkban változatlanul fenn kell tartani. A kongresszus belátja, hogy a szocialista társadalomban a teljes foglalkoztatottság és a létbiztonság a munkaerő-gazdálkodásban nem jelenthet mozdulatlanságot. A társadalom nem garantálja kinek-kinek a kívánsága szerinti munkahelyet. Lehetőséget kell. teremteni azonban arra, hogy mindeffc- ki képzettségének és képességének megfelelően helyezkedjék el. Nagyobb mértékben kell megszervezni a dolgozók továbbképzését, illetve átképzését. Ki kell dolgozni az egységes, korszerű rehabi- iitáció rendszerét, ezzel is segítve a rugalmasabb munkaerő-gazdálkodást, az egyéni és társadalmi érdekek jobb összhangját. A szakszervezetek működjenek közre abban, hogy a szükségessé váló munkaerő-átcsoportosítás körültekintő előkészítéssel, emberséggel történjék. A szakszervezetek szükségesnek tartják az ötnapos munkahétre való áttérés megkezdését. Ezzel együtt gondoskodni kell a munkafegyelem megszilárdításáról, a munkaidő jobb kihasználásáról, valamint arról, hogy szabadidejüket hasznosan tölthessék el a dolgozók. valamint az alapműveltség általános megteremtését. Vonják be fokozottabban a műszaki értelmiséget a világszínvonalú műszaki ismeretek, eljárások terjesztésébe. V. A szakszervezeti demokráciában az elmúlt öt évben kibontakozott pozitív folyamatokat új elemekkel kell bővíteni úgy, hogy társadalmi hatásuk tovább erősödjék, Az eddigieknél is jobb tájékoztatással, rendszeres képzéssel, továbbképzéssel és folyamatos módszertani segítséggel kell biztosítani, hogy a bizalmiak csoportjuk tényleges, elismert vezetői, a gazdasági vezetésnek pedig felelős partnerei legyenek. A határozat rámutat, hogy m szakszervezeti mozgalom irányítása egységes. A minisztériumok felépítésében bekövetkező szervezeti változás érinti a szakszervezetek tevékenységét is. Ki kell dolgozni az összevont minisztériumokkal való çgyüttmüko- dés szervezeti formáit és módszereit. A kongresszus arra is felhívja a figyelmet, hogy fontos feladat a dolgozók sokoldalú tájékoztatása. A SZOT és a kormány megbeszéléseiről, az ágazati szakszervezetek és minisztériumok közös tanácskozásairól, a szakszervezetek megyei tanácsa, valamint a megyei tanácsok vezetőinek megbeszéléseiről, az igazgatók és a szakszervezeti. bizottságok tárgyalásairól a dolgozóknak 3 korábbiaknál alaposabb tájékoztatást kell nyújtani. A társadalmi juttatások rendszere, színvonala szocialista - életünk egyik legnagyobb vívmánya. A szakszervezetek álláspontja az. hogy gazdasági eredményeinkkel összhangban ezeket meg kell őrizni, megszilárdítani és továbbfejleszteni. A kongresz- szus hosszú távú szociálpolitikai terv megfogalmazását és előzetes társadalmi vitára bocsátását javasolja. Szinten kell tartani, de lehetőleg még javítani is kell a gyermekellátást, az ifjúságról való gondoskodást. Könnyíteni kell a többgyermekes családok terhein. Ezért javasolja a kongresszus a gyes és a családi pótlékok felemelését, az óvodai hálózat, az általános iskolai és a napközi otthoni helyek számának növelését. Szükségesnek tartja az alacsony nyugdíjak reálértékének megőrzését, fejlesztését. Ki kell dolgozni az idősekkel váló foglalkozás társadalmi programját. IV. A kongresszus szükségesnek tartja, hogy tovább erősödjék a szakszervezeti vezető testületek, választott tisztségviselők és aktivisták felelőssége a nevelő munkáért. Megkülönböztetett figyelmet kell fordítani a szocialista brigádok kulturális és közéleti tevékenységére; az olvasómozgalmakra; az öntevékeny művészeti együttesekre. A szak- szervezetek segítsék a xzafcVI. A nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozva a határozat felhívja a szakszervezeteket, hogy hagyományaikhoz, híven tkövan vegyenek részt a világ dolgozóinak a békéért, a társadalmi haladásért, a jobb élet- és munkakörülményekért, a szocializmusért vívott küzdeni:open. Szorgalmazzák és segítsék elő a különböző irányzat ú s z nőszervezetek együttműködését és akcióegységének erősítését. Továbbra is tekintsék: meghatározónak a szoros barátság és együttműködés erősítését a szocialista' országok szakszervezeteivel, törekedjenek arra, hogy ezek a kapcsolatok tartalmasabbakká váljanak. Az internacionalista hagyományokhoz híven részesítsék sokoldalú támogatásban a fejlődő országok szakszervezeteit. Gazdagítsák kapesola- taiakat a fejlett töltés országok szakszervezeteivel, elsősorban Európában. Fokozottabb lendülettel, kezdeményezőbben vegyenek részt a Szakszervezeti Világszövetség és a szakmai nemzetközi szövetségek munkájában. VII. A kongresszus végül megköszöni valamennyi aktivista és tisztségviselő munkáját. Reményét fejezi ki, hogy a következő években a szak- szervezetek előtt allo feladatok végrehajtásában tovább*»
