Somogyi Néplap, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-15 / 268. szám
Két új népfrontaktíva Szeretnének megfelelni a bizalomnak A Hazafias Népfrontnak két új körzeti bizottsága alakult meg Barcson október- ben. A tizenegy ezer lakosú Dráva-parti varast három körzetre osztották. Pető László, a népfront városi titkára legjelentősebbnek a 2-es körzetet tartja. — Itt, a Béke-lakóteleptől a Bajcsy-Zsilinszky utcáig terjedő -területen áll a város többszintes lakóépületeinek a többsége — mondta. — Viszonylag sokan vannak, akik más városból, községből települtek ide. Az utóbbi években ugyanis sok fiatal jött a városba és az üzemek is több szakembert vonzottak más megyékből: például Borsodból, Hajdú-Bi- hárból. Ezeknek az embereknek a bevonása a közéletibe elég sok fejtörést okozott nekünk; móst a népíron.tak- tívák és a tanácstagok .révén jobban tudunk figyelni rájuk. NttmaetköS- ' ’ .iéleiitS&égü üd-üipsarületté fejlesztik Szilvás váradat és. környékét, hogy az év minden szakában. így télen is kedvező lehetőséget kínáljon hétvégi pihenésre. Ennek érdekében az ËVM, a Heves megyei Tanács es a Mátra—Eger—nyugatbükki Intéző Bizottság országos pályázatot hirdetett a szilvásvárad! üdülőterület részletes rendezési és beépítési tervének kidolgozására. A pályázóktól olyan beépítési és építészeti megoldásokra kérnek javaslatokat, A 2-es körzetben kerestük mes s körzeti bizottság két új tagját, hogy mondjak el, mi Íven tervekkel, elképzeléseikkel látnak neki új társadalmi tisztségük betöltéséne k . Turnái KárolUné, a földhivatal előadója meg nem töltötte be harmincadik eleiévét, Barcson született. Somogy tarnócán járt általános iskolába, utána női szabó szakmát tanult; két kisgyermekével és férjével — a fűrészüzemben a gepmünelv csoportvezetője — 1972 óla lakik Barcson. — Politizáló családiban, nőttem fel es elek most is. Édesapám aktív pártmunkás, férjem több társadalmi szervezetben tevékeny zedik : népi ellenőr és a vállalati szakszervezett bizottság tagja. Az iskolában rendszeresen tegeztem KISZ-munkál, csúcstitkár-helyet tes voltam. Megismertem sok ember gondját, elképzeléseit, és tapasztalatomat mindig jól tudtam hasznosítani. — Hogyan került kapcsolatba a népfronttal? — Korábban is kaptam meghívókat falugyűlésekre és különféle rendezvényeikre^ Néhány hete aztán fölkeresett régi tanárom, a városi népfront elnöke, és megkérdezte: elvállalnám-e a jelöltetést az új körzeti bizottságba. Igent mondtam, s megválasztottak. Megtiszteltetésnek vettem a bizalmat, és munkámmal meg is akarok felelni ennek. , Véleménye abban egyezik a városi népfronttitkáréval, hogy elég nehéz a 'közös célokért mozgósítani a fiataloaiíieíyéfc á'z elkülönült egyéni és g családi üdülés feltételeinek megteremtésével egyidejűleg lehetőséget nyújtanak a közösségi élet kialakulására is. A pályázati kiírást már átvehetik az érdeklődők a Magyar Építőművészek Szövetségének' székhazában, s a kész terveket legkésőbb 1981. február 16-ig kell elküldeni a Heves megyei Tanácsnak. A bíráló bizottság jövő év áprilisának közepén hoáza nyilvánosságra a pályázat eredményét. kát. Kiegészíti azonban, hogy mindig vannak olyan emberek. akikre biztosan lettet számítani. Takács Mihály, az Épgép személyzeti es oktatási vezetője Tolnából származik. 1964-ben került a gyárba esztergályosnak; később művezető lett, közben leérettségizett a gépipari technikumban. Munkahelyen a párt vezetőség tagja. Társadalmi munkában a helyi sportkör elnökségében tevekenykedik, s emellett népi ellenőr. — Nem terhes a sók megbízatás most, hogy beválasztották a népfront körzeti bizottságába is? — Magam is gondoltam rá, hogy lemondok valamelyik tisztségemről; később ezt elvetettem, hiszen a sok tevékenység több tapasztalatot jelent számomra. Jobban és mélyebben megismerem így az emberek nézeteit bizonyos dolgokról, s ez a munkámhoz nélkülözhetetlen. Emberekkel foglalkoztam v i 1 ágé lei em ben. a megalapozott véleménynyilvánításhoz pedig benne kell élni a mindennapok sűrűjében. — Mit tart a következő időszak legfontosabb tennivalóinak? — Szeretnénk elérni, hogy a lakosság: mind nagyobb számban vegyen részt környezete szebbé tételében, a társadalmi célok formálásában. Nagyon sokat várok a fiatalokból. Nekem most az a legfontosabb, hogy alapod san megismerjem a népfront- munkát: megtaláljam a kapcsolatot azokkal az emberekkel. akikre számítani lehet, s így valóban fontos munkát tudjak végezni. Lendvai József Pályázat Szilvásvárad fejlesztésére Az eset után nagyapám megcsöndesedett a világ előtt, de otthon köpte a markát. Erősen fogadko- :-Ott, hogy megmutatja ezeknek. Azért is megmutatom, ízért is, az anyám hetszent- ; rí romát, hajtogatta idesnek. Engem nem lehet a kulák- sággal megijeszteni, tönkretenni. Kigazdálkodom en azt a beszolgáltatást, meglátod, .'adok én annyit, mint akármelyik fiatal. Ides bizakodóan bólogatott. Nem is a munkával gyűlt meg a baja. Nemlátástól nemlátásig dolgozott, de hiába. Még fejadagunk sem volt, mindennap sorba álltám kenyérért. Egyre többet követeltek tőlünk. Öregapám disznóhizlalással is próbálkozott, az állathoz ritka jó keze volt. Anyám segített neki. És is megtettem, amit tudtam, s bár egyre keservesebben teremtettük elő a disznók eleségét, szépen gyarapodtak a hízók. De valamennyit elvitték beszolgáltatásba, s én karácsony előtt nem kéredzkedhettem el az iskolából disznóvágásra, mert nem volt mit ölnünk. Egy napon az anyadisznót is lefoglalták, s akkor öregapám nem bírta visszatartani magát: megmarkolta a végrehajtó grabancát, kilökte az utcára, s közben úgy ordított, hogy összeszaladt a falu. A végrehajtó hason csúszott az árokig, néhány gomb leszakadt a kabátjáról, s a papírjai szétszóródtak. Bosszút lihegve rohant a tanácsházára. Másnap hire ment. hogy el akartak vinni az egész csaladot, de a ta- nácselnöknő — egy volt cselédasszony. aki negyvenöt után a pusztáról költözött be a faluba tíz gyerekével — nem engedte. Nagyapám ezután hetekig nem bírt aludni. attól tartott, hogy éjszaka mégis eljönnek majd értünk; sötétedés után kiállta kapuba, s a gömbakác árnyékából figyelte, érkezik-e teherautó a tanácsháza elé. Hajnalig virrasztóit. Mire megnyugodott, igazi vénember lett belőle. Azóta rohamosan fogy az ereje, s egyre gyakrabban issza le magát. Olyankor rendszerint a Piacéról mesél és válogatott szitkokat szór az apostoli királyra, de Horthyról és Rákosi Mátyásról sem feledkezik meg. Kiss Benjámin egy szál klottnadragban. mezítláb áll a nagy híd felé vezető országúton. A nyár az ötvenes évek nyarai közül való: ötvenegy vagy ötvenkettő nyara. E szerint én most olyan 12—13 év körüli kölyök vagyak, gondolja íur- csálkodva. de az álom hatalmában kénytelen úgy látni, s érezni, hogy altkor, azon a nyálon, azon a napon, abban az órában, percben, amikor ugyanitt állt, s a nagyhíd felé vezető országúton. Az ötvenes éveknek száraz szal- maillaituk van. a levegő per- nyeízü, mintha mindig egne valami. A pléh Krisztus — pár lépésre a dögkerttől — fejjel lefelé csüng a kereszten; a közeli szivattyútelep piros kéménye döbbent óriásként áll perzselő magányában. Mintha egy másik ember szemével nézné magát: fakó kiottgatya, pipaszár lábak — karok, keskeny váll. beesett mell... Egy rosszul táplált, gyanakvó tekintetű kamasz. Ugyanakkor tudja, hogy felnőtt, régóta nem visel klott- gatyát. Rendes, fehér alsónadrágjai vannak, legalább két tucat hever a szekrényében, és- divatos öltönyei, pulóverjei, cipői. Ami megtetszik neki a kirakatokban, megvásárolhatja. Jól fizetett ínyencek és ínyesmesterek Megalakult Kaposváron a Somogy megyei Gasztronómiai Társaság. Céljaikról, elképzeléseikről, lehetőségeikről beszélgettünk Tóth Imrével. a társaság titkárával. — Sokan azért mentek el az. alakuló ülésre, mert azt remélték: végre egy egyesüld, ahol kedvezmenyes áron jó nagyokat lehet majd enni, inni; ezek az emberek aztán az alapszabály ismertetése után csalódottan távoztak. — Egyáltalán nem ez volt a szándékunk, és ildomosnak láttuk jó előre tisztázni. A kulturális és korszerű táplálkozási szokások népszerűsítését azonban elsőrendű feladatunknak tekintjük. Ez pedig nem azonos a mértéktelen evéssel, ivással. — Milyen „fölállásban” működik .a társaság? — A háromtagú vezetőség mellett négy szekcióvezető dolgozik, valamennyien társadalmi munkában. Szakácscukrász-, felszolgáló- és üzletvezető-szakosztályt azért hoztunk létre, mert az előadások, ismertetők jellegénél fogva előfordulhat, hogy csak egy bizonyos szakma képviselőit érdekli a dolog. Az évi 180 forintos tagdíjat felügyeleti szervünkhöz, a Magyar Szakácsok és Cukrászok Országos Szövetségéhez fizetjük be; ennek lejében tagjaink - megkapjak a Vendéglátás című folyóiratot, a fennmaradó összegből pedig a szövetség esetenként támogatást nyújt. A fölmerülő egyéb költségeket rendezvényeink bevételéből kívánjuk fedezni. — Milyen célokat tűztek maguk elé? — Össze akarjuk fogni a megye legkiválóbb vendéglátóipari szakembereit, hogy segítséget tudjanak nyújtani egymásnak a jó tapasztalatok átvételében, aÿ űj eredr mények, ötletek elterjesztésében. Hangsúlyozom : nőin alapképzéssel kív&Wunk foglalkozni, hanem .arra építve különleges ismereteket, módszereket elterjeszteni a szakemberek, régies szóval az ínyesmesterek között. A vendéget ma már csak így lehet „megfogni”, s reméljük ezzel a szakma színvonalának emeléséhez is hozzájárulunk. — Ezek szerint csak szakmabeli lehet a társaság tagja? szakmunkás, és egyelőre csak magára keres. Igen. Ennek a felnőttnek az emlékezete őrködik benne, miközben a régi kiottgatya tapad altestére és meztelen lábfeje az ötvenes évek forró porában fürdik. Szánja a fiút — egykori önmagát —, de semmit sem tehet érte. Szóval, nemrég hagyta abba a munkát, mindent rendbe tett a ház körül. Ellátta a tehenet (már csak egy tehenük van), kiganézott, etetett. Nagy. gonddal söpörte fői az udvart, mintha a fekete rendőr állt volna mögötte. A rendőr gyakran benéz hozzájuk. Nagy. dongó léptekkel járja be az udvart, a kertet, vastag szürke zubbonyát a legnagyobb hőségben is nyakig begombolja. Mély dörmögős hangja és szuro- nyos szeme van. Sohasem köszön. Egy-egy szónál — mely komondormormogásra emlékeztet — nem mond többet. És sohasem néz arra, akire rámordul : nagyapára. idősre, akik kísérni kzokták alázatos igyekezettel, amikor szemlét, tart náluk, vagy éppen őrá, Kiss Benjáminra: de ha elfordul tőle az ember, ha háttal áll neki, a bordái között érzi a tekintetét. Még a kutyájuk is fél tőle. Pedig ez a kutya a háború alatt meg merte támadni a falun átvonuló katonákat is. A végrehajtók pedig — akárcsak a kisbíró. aki kísérni szokta őket — rettegnek tőle. De a fekete rendőr egy délelőtt odaállt a kapujuk elé, csőre töltött puskával. (Folytatjuk.) — Nem. Jóllehet az országos szövetség alapszabályában kimondja, hogy csak a vendéglátóiparban dolgozók lehetnek a társaság rendes tagjai, pártoló tagként bárki beléphet, és a rendes tagokkal azonos jogokat élvez. Annak örülnénk, ha minél többen jönnének. — Nekik is megéri? — A társaságon belül működik egy ínyeneklub. Szakemberek és finom ízeket kedvelő érdeklődök egyaránt igénybe vehetik. Az az elképzelésünk, hogy egyelőre évente 5—6 alkalommal — ha népszerű lesz, természetesen gyakrabban — összehívjuk a tagjainkat közös vacsorára: ott a társaság tagjai készítenek különböző é t elk ül ön legessé ge ke t. Ál ta Iában egy-egy tájegység jellegzetes ételeit, jellemző fűszereit, italait kívánjuk bemutatni; a későbbiekben nemzetiségi ételeket, sőt a távolabbi népek konyháit is szeretnénk megismertetni. Az első rendezvényünk december negyedikén lesz a Cser vendéglőben, s egy rövidke műsor kíséretében Eihülve nézték a hetipiac kínálátát a vásárlók tegnap Kaposváron. Nem annyira a hideg, inkább a zord árak - miatt. Hamisítatlan téli ára volt már a zöldpaprikának: a szerencsésebbek 18-ért kaptak egy kilót, - de volt 20-ért, 30-ért is kilónként, sőt darabonként négy forintért. Szegeden és Békés- csapán még tíz forint kilója. Ott föllelhető 5—6 forintos paradicsom, nálunk már kétszer ennyiért is ritkaság. A vegyes zöldségnek az ára is vegyes: 7—12 forint. Zeller már háromért volt darabonként. Drágul a burgonya: hat forintnál alább alku után sem adták. Debrecenben vagy Komlón eny- nyiért kapva kapnának rajta, csakhogy ott nyolc forint kilója. Nincs hiány téli káposztából három forintért. Nem hoztak viszont még savanyított levelest. Szép a kel, így kell hatért. A karfiolt 16-ért kínálták. A cékla kilója is hat forint. Hagymát 12—13- ért árultak. Ez tűrhetetlenül drága a nyolc forintos szegedihez képest, ugyanakkor örvendetesen olcsó a 16 forintos komlóihoz hasonlítva. Gesztenyét 30-ért mértek, míg a tök darabját ötért adták. Ez az ár kilóra átszámítva mintegy négyszerese a sütőtök bolti árának! A Zöldért standjain 2,50 kilója. Ott kapható a legolcsóbb zselici ételeket kínálunk majd. — Mit terveznek a szakemberek számára? — Meg akarjuk szervezni az ételek és cukrászkészit- mények receptjeinek cseréjét, aztán az üzemi konyhák vezetőinek rendezünk találkozót. mert tapasztalataink szerint az étrend összeállításában sok a melléfogás. Olyasmi, hogy a gyerekeknek például bányászmenüt adnak és viszont... Szeretnénk fölvenni a kapcsolatot a kaposvári élelmiszeripari vállalatokkal, s népszerűsítjük új termékeiket. Megszervezzük a gasztiöfol ételek bemutatóját is. A vezetőknek üzem- és munkaszervezési előadásokat tartanak majd a vendéglátóipari főiskola tanárai, és hogy az utánpótlás se maradjon ki: szívesen fölkészítünk minden tanulót bármilyen szakmai vetélkedőre. Hozzáteszem még: mivel a tagság a megye minden részéből verbuválódott, nemcsak Kaposváron, hanem más városokban is szervezünk összejöveteleket. L>. J. alma is: öt forintért. A termelőknél 10—15-ért kecsegteti a vevőket. Ugyanennyibe kerül a körte. Kínáltak 20 forintért is, de azt már bűn lett volna megenni. Békéscsaba és Nyíregyháza környékén a legszebb alma sem kerül'többe nyolc forintnál. A hó alól szüretelt szőlő megviselt fürtjeit 12— 18 forintért kínálják országszerte, nálunk 14—15 forint kilója. Szerény vonzeíéjé van a naspolyának 12-ért.1 * A 30 forintért tukmaíí szürkegomba aiig színesítette a választékot. A dióbél kilóját az árusok százért adták, borsot törve a portékát 120-ra tartó kiskereskedők orra alá. .A baromfipiacon sok a hiánycikk. Ezek közé sorolható a csirke, amely 45 forintba került kilónként* Hiánycikk a tojás. A vásárlók 2,50-ért is lecsaptak rá, sőt volt, aki a piac bejáratánál szólítgatta le a későn érkező árusokat. 50 forint a kacsa kilója, s ez azt jelenti, hogy egy testesebb példányért 250 forintot kértek. Egy pár tyúk 110-ert kelt el, míg egy jó húsban levő páratlanért 70- et adtak. A fővárosban 55—58 forint a pecsenyecsirke kilója, Győrben 15 forinttal olcsóbb. Az utóbbi városban legdrágább a tyúk: 160-ért adják párját. B. F. Árengedményes műszaki vásár CICHTROn a RAVILL elektron-szaküzleteiben november 2 2-ig Néhány híradástechnikai és háztartási készüléket most olcsóbban vásárolhat. ZALAEGERSZEGI ELEKTRON BOLT, Kossuth Lajos u. 19—23. (8900). Telefon: 11-407 NAGYKANIZSAI ELEKTRONBOLT, Rózsa Ferenc u. 10. (8800). Telefon: 11-317 (90083) Piaci körkép Télies kínálat