Somogyi Néplap, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)
1980-11-15 / 268. szám
V V 1 LÄ G P&OLE T Â R J-AJ^ EO YE S U U ETE K I SOMOGYI Ara: 1,20 Ft NÉPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYE I BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 268. szám 1980. november 15., szombat KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1980. november 13-i üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1980. november 13- án Kádár Janos elvtárs elnökletével ülést tartott. Az ülésen a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői. a megyei pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkárai, valamint a Minisztertanács tagjai és a központi sajtó vezetői A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Havasi Ferenc elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a VI. ötéves nép- gazdasági terv irányelveire vonatkozó javaslatot; — Németh Károly elvtársnak, a Politikai Bizottság tagjának, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében a párt vezető testületéinek munkarendjéről és munkamódszeréről szóló határozattervezetet. I. A Központi Bizottság áttekintette az V. ötéves terv végrehajtásának helyzetét, és megállapította ; Népünk céltudatos munkájának köszönhetően a népgazdaság a nehezebb fel télétex ellenére is fejlődik, a termelés növekszik, szerény mértékben, de emelkedik a lakosság életszínvonala, javulnak életkörülményei. Gyarapodik a nemzeti vagyon, erősödnek ,a szocialista termelési viszonyok. A nemzeti jövedelem az V. ötéves terv időszakában várhatóan 18—20, az ipari termelés 21—22, a mezőgazda- sági termelés 13—14, az egy főre jutó reáljövedelem 8— 9, a lakosság fogyasztása 14 százalékkal emelkedik. A világgazdaságban végbemenő kedvezőtlen folyamatok hatása, valamint a gazdálkodás hatékonyságának nem kielégítő növekedése miatt e] kellett térnünk a terv eredeti előirányzataitól. Csökkenteni kellett a gazdasági növekedés ütemét, a felhalmozás és a fogyasztás előirányzatait. Ezzel egyidejűleg a gazdasági munka fő feladatává tettük a fejlődés minőségi tényezőinek kibontakoztatását, az anyagi és szellemi erőforrások észszerűbb hasznosítását, a gazdasági egyensúly javítását, az elért életszínvonal megszilárdítását. A Központi Bizottság a XII. kongresszus határozataiból kiindulva az alábbiakban hagyta jóvá az 1981 — 1985. évekre szóló VI. 'ötéves terv irányelveit: A VI. ötéves terv fő feladata a társadalmi előrehaladás gazdasági alapjainak erősítése, a tervszerű, kiegyensúlyozott fejlődés biztosítása, az.- elért életszínvonal megszilárdítása, az életkörülményeknek a — lehetőségekhez igazodó — javítása. Ez megköveteli a népgazdasági tervezés, az irányítás, a gazdálkodás színvonalának emelését, a termelés korszerűsítését, a tudomány & a .technika eredményeinek hasznosítását, a nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztését. A tudományos kutatásra és a műszaki fejlesztésre rendelkezésre álló szellemi és anyagi- erőforrásokat a termelést és a gazdálkodást közvetlenül segítő feladatokra kell összpontosítani, gyorsítva ezzel is a tudományos, 1 műszaki eredmények hazai alkalmazását és elterjesztését. Javuljon a beruházási tevékenység hatékonysága. A munka termelékenysége a termelést meghaladóan növekedjék. A termelés importigénye, az egységnyi termeléshez (felhasznált anyag és energia mérséklődjék. A nemzeti jövedelem növekményének nagyobb hányada a külső egyensúlyi helyzet javítását szolgálja, és csak kisebb része fordítható belföldi felhasználásra, felhalmozásra és fogyasztásra. A Központi- Bizottság egyetért azzal, hogy a VI. t ötéves népgazdasági terv főbb előirányzatai a következők legyenek: növekedés százalékban: nemzeti jövedelem 1J—17 ipari termelés 19—22 építőipari termelés 11—U mezőgazdasági termékek termelése 12—15 belföldi felhasználás 3— 5 lakosság összes fogyasztása 1— 9 egy főre jutó reáljövedelem 8— 2 * * * * 7 kivitel összesen ( 37—39 behozatal összesen 18—19 A szocialista szektor beruházásaira 1920—1040 milliárd forint ior- ditiiató. 2. Az ipar magasabb színvonalon és jobb összetételben elégítse ki a hazai és a külkereskedelmi igényeket. Termelése öt év alatt 19—22 százalékkal, a nemzeti jövedelemhez való hozzájárulása ennél nagyobb arányban emelkedjék. Fokozza az exportot, szélesítse az importot helyettesítő termékeknek a gyártását. A kivitelt gazdaságosan bővítő, a belföldi keresletet jövedelmezően kielégítő gazdálkodó szervezetek dinamikusan fejlődjenek; a gazdaságossá nem lehető termelést vissza kell szorítani, illetőleg meg kell szüntetni. A termelés- bővülése a hatékonyság és a nemzetközi versenyképesség növelésén, a termelési szerkezet átalakításával együttjáró szelektív fejlesztésen alapuljon. Az építési-szerelési tevékenység összetételében igazodjék a kereslethez, emelkedjék a fenntartási és felújítási munkák aránya, Differenciáltan folytatódjék az építőipar korszerűsítése. A költséggazdálkodást • az építőiparban is javítani -kell. A mezőgazdasági termékek termelése — az előző öt év átlagához képest — 12—15 százalékkal emelkedjék. Továbbra is tegye lehetővé a hazai igények kielégítését és az export-árualapok gazdaságos bővítését. A szocialista nagyüzemekben a minőségi, jövedelmezőségi és takarékossági követelmények az eddiginél fokozottabban érvényesüljenek; ezek révén emelkedjék a mezőgazdaság hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez. Továbbra is megfelelően segíteni kell a gazdálkodásunkban fontos szerepet betöltő háztáji és kisegítő gazdaságok tevékenységét. A közlekedés és a hírközlés magasabb színvonalon elégítse ki az igényeket. Javítani kell az export- és a tranzitszállítás feltételeit. A helyi és városkörnyéki tömegközlekedést a közlekedés többi ágánál gyorsabban kell fejleszteni. 3» A szocialista szektorban beruházásokra 1020— 1040 milliárd forint fordítható. Ezt a termelő ágazataiban mindenekelőtt a versenyképességet, valamint az egyensúlyt javító fejlesztésekre, a nem termelő ágazatokban pedig a legfontosabb társadalmi igények kielégítésére kell felhasználni. A beruházások elsősorban a technológia korszerűsítését, a gépek, berendezések rekonstrukcióját szolgálják. Állami nagyberuházás — a mái- megkezdetteken kívül — csak kis számban indítható. 4‘‘ A VI. ötéves terv céljainak elérése a rendelkezésre álló munkaerő hatékonyabb foglalkoztatását igényli. A munkahelyek, valamint a munkaerő létszáma között az összhang ja^ vuljon. A szakképzést és a szakmai továbbképzést a valóságos szükségleteknek megfelelően kell irányítani és befolyásolni. Az érdekeltségi rendszer jobban ösztönözzön az ésszerű Létszám- gazdálkodásra, a munkaszervezés korszerűsítésére, a munkafegyelem javítására, s a jelenlegi helyén hatékonyan nem foglalkoztatható munkaerő átcsoportosítására. Mindezt oly módon kell megvalósítani, hogy országosan továbbra is biztosítva legyen a teljes foglalkoztatottság. Gondoskodni kell a pályakezdő fiatalok elhelyezkedéséről. A tervidőszak első felében — mégfelelő előkészítéssel — át kell térni az ötnapos munkahétre. 5. Országunk adottságai szükségessé teszik, érdekei megkövetelik, hogy tovább fokozzuk részvételünket a nemzetközi munka- megosztásban. A munkamegosztás fejlettebb formáinak alkalmazásával, a hazai és a külföldi vállalatok közötti együttműködés szélesítésével kell elősegíteni az áruforgalom dinamikus növekedését. Gazdasági fejlődésünk alapvető fel lefele, hogy bővítsük együttműködésünket a Szovjetunióval és a többi KGST-országgal. Aktívan részt veszünk a szocialista gazdasági integráció kibontakoztatásában, a szakosítás, a kooperáció elmélyítésében, a hosszú távra szóló célprogramok megvalósításában. Az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök alapján szélesedjenek gazdasági kapcsolataink a fejlett tőkés országokkal. Az együttműködés az áruforgalom bővítésén kívül terjedjen ki a piackutatásra, a korszerű termelés-szervezésre, a műszaki eredmények meghonosítására, a közös vállalkozások létrehozására is. A fejlődő országokkal kialakított kapcsolatainkban rejlő lehetőségeket jobban kihasználva, a kölcsönös érdekeknek megfelelően bővítjük gazdasági együttműködésünket, ily módon is támogatva politikai és gazdasági önállóságuk megszilárdítására irányuló törekvéseiket. 6« Az életszínvonal-politika fő célja az elért.szint megőrzése, megszilárdítása, az életkörülmények javítása. A lakosság jövedelme és fogyasztása a gazdasági teljesítményekkel és az egyensúlyi helyzet javulásával összhangban alakuljon. Következetesebben kell érvényesíteni a munka szerinti elosztás elvét, a teljesítménytől függő bérezést. A szociálpolitikában a fő figyelmet a többgyermekes családok, az alacsony jövedelmű nyugdíjasok, a hátrányos helyzetűek életkörülményeinek javítására kell fordítani. A három- es több- gyermekes családok családi pótlékának, az alacsony nyugdíjaknak, valamint az egészségügyi, szociális, oktatási intézmények élelmezési normáinak reálértékét meg kell őrizni. A legalacsonyabb nyugdíjak reálértékét emelni kell. Indokolt növelni a kétgyermekes családok és az egyedülálló gyermekes szülök családi pótlékát, a gyermek- gondozási segélyt, az ösztöndíjakat és a szociális segélyeket. Az életkörülmények fejlesztésében elsődleges feladat az alapellátás javítása, bővítése. Az egészségügyi ellátás és az általános iskolai oktatás feltételeit az átlagosnál gyorsabban kell fejleszteni. Javítani kell a bölcsődei és óvodai ellátást. A nagy létszámú általános iskolás korosztályok elhelyezését új létesítmények építésével és átmeneti megoldásokkal is biztosítani kell. Ugyanakkor jobban ki kell használni a meglevő egészségügyi, oktatási, kulturális létesítményeket, nagyobb gondot fordítva többcélú hasznosításukra. A tervidőszakban 370—390 ezer lakás épüljön. Állami beruházásból 115—120 ezer új lakás épüljön, és mintegy 100 ezer lakás felújítására, illetve korszerűsítésére kerüljön sor. A magánerőből törtéhő egyéni és csoportos lakásépítkezések allami támogatását folytatni és bővíteni kell. Javítani kell a lakásgazdálkodást. Igazságosabbá es arányosabbá kell tenni a lakosság hozzájárulását a lakásépítés es -fenn(Folytatás a 2, oitUil&n) Tizennégy elsőéves elektronika! műszerész iparilanuló kezdte meg gyakorlati tanulmányait a heten a budapesti Finommechanikai Vállalat kaposvári gyárában. A gyár nemcsak utánpótlásként, liánén» a megye más üzemeinek is képez elektronikai szakmunkásokat MADRIDI TALÁLKOZÓ Javaslatokat terjesztenek be lljicsov beszéde . Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet részvevőinek madridi találkozóján pénteken folytatódott a bevezető politikai nyilatkozatok sorozata. Nagy várakozás előzte meg a szovjet felszólalást, amely / az ENSZ-főtitkár képviselőjének beszéde után hangzott el. Luigi Coílalavi, az ENS2Í genfi hivatalának főigazgatója tolmácsolta Kurt Waldheim üdvözletét. A világszervezet főtitkára üzenetében vázolva a találkozó feladáta- it, óvott attól, hogy a regionális konfliktusok elhomályosítsák az emberiség előtt álló nagy célokat. A főtitkári üzenet sikert kívánt a madridi találkozónak. A pénteki ülés bolgár el-' nőké ezután Leonyid lljicsov szovjet külügyminiszter- helyettesnek, a szovjet küldöttség vezetőjének adta meg a szót. lljicsov beszédében, amelyet feszült figyelemmel köpettek; mindenekelőtt hangsúlyozta. hogy a madridi találkozó sikere természetese;', nem közömbös az európai élj •ngmesa-k az európai népek számára,, »Vannak érők, amelyek szeretnék -a madridi találkozót tárgyszerű tanácskozás helyett valamiféle propaganda-fórummá. afféle szópárviadallá Változtatni« —hangoztatta ezután a szovjet külügyminiszter-helyettes. Értetlenségének es tiltakozásának adott hangot az amerikai küldöttség vezető csütörtöki beszéde kapcsán, mert az — megsértve a helsinki záróokmányt — nyíltan beavatkozott a Szovjetunió és más országok bel- ügyeibe. lljicsov rámutatott. hogy a Szót ietunió következetesen munkálkodott és munkálkodik a helsinki záróokmány ajánlásainak végrehajtásán, és az aláíró államok közül elsőnek foglalta alkotmányába a záróokmány államközi kapcsolatokra vonatkozó megfogalmazásait. A Szovjetunió — szögezte le Ilji(Folytatás a 2. oldalon.) Kekkonen a Csillagvárosba látogatott Hivatalos látogatásának moszkvai részét befejezve pénteken Azerbajdzsánba utazott Urho Kekkonen. a Finn Köztársaság elnöke. Moszkvában megbeszélést folytatott Leonyid Brezsnyev- vel. a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökével és más szovjet vezetőkkel. és átvette a Lenin- békedíjat, amellyel a béke és a népek biztonsága érdekében kifejtett kimagasló tevékenységéért tüntették ki. Kekkonen pénteken ellátogatott a szovjet főváros közelében lévő Csillagvárosba, megismerkedett a Jurij Gagarin űrhajós kiképző központtal, a szovjet űrhajósok városával és az ott folyó munkával. Az űrhajósok és Csillagváros , lakói, a kiképző központ vezetői nagy szeretettel fbgadták á' kedves vendeget, megmutatták neki u kiképző központ főbb laboratóriumait és csarnokait, a Szaljut—6 űrállomás kiképzési célokra használt makettjét. az űrhajókat és a szimulátor-berendezéseket. Az űrutazások résztvevői beszámoltak munkájukról és életükről. A néhány napra Azerbajdzsánba látogató finn államfőt a moszkvai repülőtéren Leonyid Brezsnyev és több más szovjet államférfi búcsúztatta.
