Somogyi Néplap, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-15 / 268. szám

KÖZLEMÉNY A AAagyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1980. november 13-i üléséről MA MIDI TALÁLKOZÓ lljicsov beszéde ÇFaiytabas az 1. oldalról.) ■tartás költségeihez. Anyagi ösztönzéssel és szervezési in­tézkedésekkel is elő kell se­gíteni a lakáscseréket. Mind­ezek eredményeként a kö­vetkező öt évben mintegy másfél millió állampolgár lakáskörülményei javulnak. Továbbra is fontos köve­telmény a vásárlóerő és az árualapok összehangolása. A kielégítő áruellátás folyama­tos biztosítása, választékának lehetőség szerinti bővítése elsőrangú feladat. A lakossá­gi saolgáltatásokat az állami vállalatok, a szövetkezetek, valamint a magankistpar és -kereskedelem ösztönzésével és támogatásával érezhetően javítani kell. 7• Az irányító szervek rendszeresen kísérjék figye­lemmel a népgazdasági terv teljesítését, idejében gondos­kodjanak a szükséges intéz­kedésekről. A gazdasági sza­bályozás ösztönözzön a lehe­tőségek, a tartalékok jobb kihasználására, a jövedelme­zőbb gazdálkodásra. A vállalatok terveikben a termelési szerkezet javításá­ra, az ésszerű takarékosságra, az anyagi és a szellemi erő­források jó hasznosítására, gazdálkodásuk színvonalának emelésére helyezzék a hang­súlyt. Fejlődjék a gazdasági vezetők vállalkozási készsé­ge, váljék jellemzővé a kez­deményező, a változásokra idejében reagáló vezetési munkamódszer és stílus. Ez a magatartás kapjon politi­kai támogatást, társadalmi elismerést. A dolgozókat megfelelően tájékoztatni ked a vállalat helyzetéről, munkájáról: job­ban. be kell vonni őket a ten­nivalók meghatározásába. Ezzel is elő kell segíteni a kollektívák mozgósításét és összefogásét a társadalmi és a vállalati célok megvaló­sítására. Erősíteni kell a .tár­sadalmi ellenőrzést. A tanácsok tervei, gazdál­kodása, bevételi forrásai a népgazdasági terv és a terü­letfejlesztés céljaival össz­hangban alakuljanak, erősöd­jék gazdasági önállósságuk. Ösztönözzék és karolják fel a lakosságnak a város- és községipolitika! célok való váltását szolgáló kezdemé­nyezéseit. 8* A párts zer veknek és -szervezeteknek a gazdasági II A Központi Bizottság pár­tunk munkastílusának meg­felelően időnként áttekinti es ellenőrzi saját tevékeny­ségét. összhangba hozza a párt előtt álló időszerű fel­adatok követelményeivel. Ez pártiunk több mint hat évti­zedes harcának arra a fontos tanulságára épül, hogy tör­ténelmi küldetésének betöl­téséhez. vezető szerepének hatékony érvényesítéséhez nélkülözhetetlen választott, testületéinek, mindenekelőtt a Központi Bizottságnak a rendeltetésszerű működése. A XII. kongresszuson meg­választott Központi Bizottság első ülésén. 1980. márciusá­ban úgy döntött, hogy a kongresszus határozatából kiindulva megvizsgálja a part vezető testületéinek munkarendjét és munkamód­szerét A Központi Bizottság leg­utóbb 1988-ban hozott átfo­gó határozatot munkamód­szerének fejlesztéséről. A mostani vizsgálat megálla­pította, hogy az erről szóló határozat nyomán a munka­módszer jó irányban, fejlő­dött. A Magyar Szocialista Mun­káspárt a marxizmus—leni- nizmus elvei alapján alakít­ja . politikáját, a párt életé­ben és tevékenységében kö­vetkezetesen érvényesülnek a leróni normák. Minden szinten a választott testületek hozzák a döntéseket; a Köz­ponti Bizottság a munka irá­nyát hosszabb távra szóló, elvi jellegű határozatokkal jelöli ki; a közép- és alsó szintű pártszervek, a párt alapszervezetei nagy' önálló­munkát segítő és ellen őrző tevékenysége a tervben fog­lalt gazdasagpolitikai célok megvalósításaira irányuljon. Segítse elő a magasabb kö- vetelmiényekhez es a válto­zó körülményekhez való al­kalmazkodást, a konkrét fel­adatok helyes, meghatározá­sát és teljesítését, a társadal­mi aktivitás, a Kezdeménye- zökészseg ki bon tartozásai. A tömegpolitikai munka, a sajtó a rádió és a. televízió reálisán foglalkozzék gazda­sági helyzetünkkel, ismer­tesse a gazdaságpolitikai cé­lokat. Támogassa a helyes törekvéseket, lépjen fel a negatív jelenségekkel szem­ben. mozgósítson a népgaz­dasági terv megvalósítására. A tervkészítés szempontjá­ból hasznos volt, hogy a párt és a kormány felkéré­sére az előzetes elképzelé­seket megtárgyalták, véle­ményezték a budapesti és a megyei pártbizottságok, vala­mint a Hazafias Népfront el­nöksége, a Szakszervezetek Országos Tanácsának elnök­sége, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség intéző bi­zottsága, a Magyar Tuóomá- nyos Akadémia elnöksége, a Magyar Nők Országos Taná­csának elnöksége, a Terme­lőszövetkezetek Országos Ta­nácsának elnöksége, az Ipa­ri Szövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége, a Fo­gyasztási Szövetkezetek Or­szágos Tanácsának elnöksé­ge, a Magyar Kereskedelmi Kamara elnöksége, a műsza­ki és természettudományi egyesületek szövetségének elnöksége, a magyar közgaz­dasági társaság elnöksége. A Központi Bizottság fel­kéri a tömegszervezeteket és -mozgalmakat, hogy ak­tív munkával járuljanak hozzá a terv megvalósításá­hoz, mozgósítsanak az orszá­gos és a helyi gazdasági, tár- sadalomipolitikai feladatok megoldására. A szocialista munkaiverseny. a dolgozok munkamozgaiimai segítsék elő a terv céljainak az el­érését. A Központi Bizottság mély meggyőződése, hogy a VI. ötéves terv céljai reálisak, elérhetők, teljesítésük jól szolgálja népünk érdekeit, szocialista hazánk fejlődését. Felhívja a munkásosztályt, a parasztságot, az értelmiséget, egész népünket, hogy ereje, tudása legjavát nyújtva ve­gyen részt a terv végrehaj­tásában. sággai és szeles hatáskörrel végzik munkájukat. A párt eszmei-politikai irányítással gondoskodik ar­ról, hogy társadalmunkban érvényesüljenek a szocializ­mus elvei és építésének cél­jai. Tiszteletben tartva az allami és a társadalmi szer­vek önállóságát, politikájá­nak, határozatainak az ott dolgozó kommunisták útján szerez érvényt. A Központi Bizottság a pártkongresszus útmutatá­sait követve folyamatosan napirendre tűzi a társadal­mi fejlődés által megerleit feladatokat, biztosítja a ke­letkező ellentmondások fel­oldását, a dolgozó osztályok, rétegek érdekeinek egyezte­tését; a társadalom alkotó erőit a szocializmus építésé­nek leglontosab feladataira szervezi, mozgósítja. A Központi Bizottság meg­erősítette a párt felső ve­zető testületének eddigi gya­korlatát, amely hasznosítja a párt sok évtizedes munkájá­nak elvi és politikai tapasz­talatait. Rámutatott, hogy a párt vezető szerepének to­vábbi erősítése, a párt-, az állami és a társadalmi szer­vek összehangoltabb együtt­működése, a magasabb kö­vetelményeket támasztó fel­adatok megoldása minde­nekelőtt azt igényli, hogy a Központi Bizottság folytassa bevált gyakorlatát, fejlessze tovább irányító, ellenőrző munkáját. A Központi Bizottság a munkarendjéről és munka- módszeréről elfogadott hatá­rozatát a párt folyóirataiban közzéteszi. (MTI) (Folytatás az 1. oldalról.) csov — határozottan ellenzi a záróokmány felülvizsgála­tara irányuló kísérleteket. A szovjet küldöttség veze­tőié emlékeztetett azokra a konkrét javaslatokra, ame­lyeket a Varsói Szerződés szervezete a katonai enyhü­lés és a leszerelés érdeké­ben. a háború kitörésének veszélyét csökkentő rend­szabályokra vonatkozóan tett. lljicsov jelezte, hogy a szovjet küldöttség több ja­vaslatot fog a találkozó ké­sőbbi szakaszában előterjesz­teni. hogy az európai eny­hülés mély és tartós legyen. A madridi találkozó hiva­tott dönteni az európai ka­tonai enyhülési és leszerelé­si értekezlet összehívásáról, megtartásának helyéről, idő­pontjáról és egyéb módoza­tairól. E kérdés megoldható, ha az értekezlet összehívá­sát nem bástyázzák körül különböző előfeltételekkel. A szovjet küldöttségvezető elítélte azt, hogy egyes ál­lamok a szocialista or­szágokkal szemben • gaz­dasági tilalmakat alkal­maznak, felmondják a tu­dományos és műszaki kapcsolatokat, nem telje­sítik nemzetközi szerződé­ses kötelezettségeiket. Ismét állást foglalt amellett, hogy tartsanak európai energetikai értekezletet. Jelezte, hogy szovjet részről készek tárgy­szerűen megvitatni a család- egyesítési kérdéseket, a szov­jet állampolgárok idegen ál­lampolgárokkal való házas­ságkötésének módozatait, va­lamint a hasznos emberi kapcsolatok fejlesztését a kultúra, a tájékoztatás, a tudomány és a közoktatás területén. Mindez azonban csak az egyes országok törvényeinek tiszteletben tartásával, a belüigyekbe való beavatkozás kizárásával lehetséges. Leonyid lljicsov a szovjet delegáció nevében késznek nyilatkozott a földközi-ten­geri térség problémáinak megvitatására is, majd a kö­vetkezőkkel zárta beszedet : — Egyesek az enyhülés oszthatatlanságára hivatkoz­va megpróbálják a világ más részem támadt feszültségi gócokat áthelyezni Európába, bele vinni a madridi talál­kozót olyan kérdések meg­vitatásába, amelyeknek, mint például az úgynevezett af­ganisztáni kérdésnek, semmi közük feladataihoz. Itt az ideje, hogy megértsék: med­dő próbálkozás beavatkozni Afganisztán belügyeibe. Az igazság az, hogy a nemzet­közi helyzetben nem az af­ganisztáni eseményekkel kö­vetkezett be törés, hanem azokkal a fegyverkezési dön­tésekkel, amelyeket két év­vel korábban hoztak az Egyesült Államok és né­hány. más NATO-ország ve­zető köreiben, és amelyek kiélezték a feszültséget, fel­gyorsították a fegyverkezési hajszát.« Leonyid lljicsov végezetül kifejezte reményét, hogy a Leonyid lljicsov, szovjet kül­ügyminiszter-helyettes be­szédét mondja a madridi Európa-találkozón madridi találkozón a tárgy- szerűség. az építő szellem kerekedik felül és a talál­kozó beváltja azokat a re­ményeket, amelyeket Európa és a világ népei fűznek hozzá. Olajur Johannesson iz­landi külügyminiszter, beszé­dében azt hangsúlyozta, hogy a nemzetközi konfliktusokat mielőbb meg kell oldani, ha a világ helyre akarja állíta­ni az enyhülési folyamatot. Felszólította a madridi ta­lálkozó résztvevőit, hogy ke­rüljék el a konfrontációt, építő szellemben folytassák a vitát Joszip Vrhovec jugoszláv külügyminiszter felszólalása nagy részét a megoldatlan napirendi, ügyrendi problé­máknak szentelte. A jugoszláv küldöttség ve­zetője részletesen szólt ez­után az új gazdasági világ­rend és az egyetemes lesze­relés problémájáról, vala­mint a földközi-tengeri tér­ség biztonsági és együttmű­ködési szükség] étéiről. * * * A madridi találkozó pén­tek délutáni ülésén Görög­ország, Lengyelország, Ro­mánia, Olaszország, Francia- ország, San Marino és Cip­rus képviselőd tettek nyilat­kozatot. Ezt követően a bolgár el­nök a találkozó végrehajtó titkárának megbízásából be­jelentette, hogy a találkozó munkacsoportja konszenzus­sal határozatot hozott a kedd óta folyó érdemi találkozó napirendjéről, szervezeti ke­reteiről, időbeosztásáról és egyéb módozatairól.. Korábbi — 1975-ös és 1978-as — fenntartásokat megismétlő török és ciprusi felszólalás, valmint a cipru­sihoz csatlakozó görög fel­szólalás után a madridi ta­lálkozó plenáris ülése pén­tek este 7 órakor konszen­zussal elfogadta a szóban- forgó határozatot. Ezzel el­hárult az utolsó akadály a madridi találkozó összehan­golt napirenddel és időbe­osztással való lebonyolítása előtt. A kaposfürcdi Klubkönyvtárban november 17-én, (hétfőn) este 6 órakor Horváth Teri Kossulh-díjas érdemes művész « Sárigyöp ff című önálló műsora. Jegyek a helyszínen kaphatók. (43674) REACANRE VÁRVA? Nyugat-Európa lépészavarban „lieaganre várva" — ez most a jelszó az Egyesült Államok és nagyjából szö­vetségeseinek külpolitikájá­ban 1981. január 20-ig, az új amerikai elnök beiktatá­sáig. De talán még azután is, hónapokig, amíg a wa­shingtoni' „níj csapat'’ igazá­ban játékba nem lendül, mai állapotában merevedik meg a világpolitikát megha­tározó tényező, a szovjet— amerikai viszony. E befa­gyott állapotban pedig az enyhülés, a feszültség fel­oldása. a fegyverzetesii.iken­tés útjainak-módjainak kö­zelítése helyett tovább foly­tatódik a fegyverkezési ver­seny. Vagyis — sajnos — az 1980-as év, a nemzetközi po­litika szempontjából e ke­mény esztendő némi jó re­ményekkel biztató kísérlete­it, erőfeszítéseit alighanem a be nem váltott lehetősé­gek kategóriájába lesz kénytelen sorolni a króni­kás. Találkozó félúton Két jelentős találkozó mu­tatta a szovjet kormány készségét arra, hogy hajlan­dó elébe menni a nyugati szövetségi rendszer reálisabb gondolkodó erői, politikusai minden, még a legkisebb eséllyel biztató kezdeménye­zéseinek is. Fél éve annak, hogy Giscard d’Estaing fran­cia elnök félúton Moszkva és Párizs között, Varsóban Leonyid Brezsnyevvel tár­gyalt. Július elején Helmut Schmidtet, a Német Szövet­ségi Köztársaság kancellár­ját fogadta a szovjet párt- és állami vezető Moszkvá­ban. Azokban a napokban nem­zetközi szenzáció volt Gis­card d’Estaing találkozása Leonyid Brezsnyevvel. Olyan, apnely -JP Carter-ad- minisztráció félreérthetet­len rosszallását, az amerikai sajtó nem éppen tapintatos megrovását váltotta ki. - A hivatalos Washington — az Afganisztánnak nyújtott ka­tonai segítség ürügyén — a Szovjetunióval szemben a teljes elzárkózás, az embar­gó és az erőpolitikad de­monstráció álláspontját képviselte, s ugyanezt várta el NATO-partnereitől. Giscard d’Estaing nem ezt az utat választotta. A koráb­bi .tapasztalatok alapján tisz­tában volt azzal, hogy a Szovjetunióval az evő nyel­vén nem lehet beszélni Vi­szont tudta, hogy a valósá­gos erőviszonyok és a köl­csönös érdekek figyelembe­vételével sok területen egyetértésre, sőt együttmű­ködésre lehet jutni, más kérdésekben pedig — egy­más eltérő álláspontjának tiszteletben tartása útján — kompromisszumos mer ol­dásra. Vállalta hát az úttö­rő, sőt bizonyos mértékben a jégtörő szerepét. A józan kezdeményezés meghozta eredményét. Újra indult, méghozzá a legmaga­sabb szinten az eszmecsere Kelet és Nyugat között. Emellett közeledett a két fél álláspontja a kontinen­sünkön kibontakozó fegyver­kezési hajsza megfékezését szolgáló lépések mikéntjé­ben. A szovjet elképzelés egy erről tartandó összeuró­pai értekezlet formáját öl­tötte. A franciák tartózko­dóbban ugyan, de ugyan- ilj'en irányban mozognak az úgynevezett bizalomépítő intézkedések j.avaslásával, A bonni kancellár moszk­vai tárgyalásain még bizta­tóbb lehetőség bon lakozot t ki. Schmidt volt Washing­ton támogatója az 1979. de­cemberi NATO-döntés ki­erőszakolásakor, hogy tele­pítsenek közép-hatótávolsá­gú amerikai rakétákat Nyu- ga,t-Európába. Schmidt ez­után nyilván felismerte, hogy az eurorakétákról ho­zott NATO-döntés igencsak hozzájárult a nemzetközi ég­bolt öefelhősödéséhez, s ezért Moszkvában már va­lamiféle megoldást szorgal­mazott. A szovjet vezetés, enyhülésre és általános biz­tonságra törekvő politikájá­nak szellemében, kompro­misszumos ajánlattal állott elő. Lehetségesnek látta, hogy a 'kezdődő SALT—111. tárgyalás keretében, akár még a SALT—II. szenátusi ratifikálása előtt, napirendre tűzzék az „eurorakéták” el­távolításának kérdését, ter­mészetesen az előretolt ame­rikai támaszpontok sorsának vizsgálatával egyidejűleg. Rosszallás tétlenség Ez volt a helyzet 1980 nyarán. A következő lépést a Nyugatnak, mindenekelőtt az Egyesült Államoknak kellett volna megtennie. De sem Giscard d’Estaing, alti szívesen hivatkozik a szabad és önálló francia külpolitiká­ra, sem Helmut Schmidt, akinek az NSZK nagy gaz­dasági erejét tekintve jelen­tős a befolyása a nyugati szövetségi rendszer. politiká­jára, nem tudta mozgásra bírni Carteréket. Miközben a NATO-államok állandóan hangoztatják a Szovjetunió állító] agős katonai fölényét és erre hivatakozvá erőlte­tik fegyverkezésüket, a fegy­verzetcsökkentés irányába ható szovjet ajánlat tárgy­szerű megvizsgálásához hozzá sem láttak. Igaz, Giscard d’Estaing és Schmidt félreérthetetlen rosszkedvvel, sőt olykor még egy „ejnye-ejnye” rosszallás­sal nyugtázták az amerikai politika kiszámíthatatlansá­gát, most — úgy tűnik —, elfogadják azt az érvet: a Fehér Ház csak a választás után „külpolitizálhat”. Ez pedig arra utal, mintha be­lenyugodnának abba. hogy Nyugat-Európa minden élet­bevágó ügye végső fokon az amerikai belpolitika függvé­nye legyen. Így jutott el a nyugati szövetség á „Reagarire vár­va” külpolitikai állapotig. S bár az űj elnök nem szük­ségszerűen ugyanazt csinál­ja majd, amit a választási kampányban harsogott, a Fehér Ház új urának egész eddigi politikai útja nem­igen biztat az 1980-as. be nem váltott pozitív külpoli­tikai lehetőségek 1981-es be- érlelésével. N. .1 A BELKERESKEDELMI SZÁLLÍTÁSI VÁLLALAT 2. sz. üzemegysége a Boyszolgálat — szolgáltatás bővítés miatt a kaposvári DOMUS Áruházból történő házhoz szállítások bonyolítására sürgősen fölvételt hirdet az aiabbi munkakörökre : fuvarvállaló gépjárművezetők ..C” kategóriás jogosítvánnyal. gépkocsirakodók Jelentkezés levélben: Belkereskedelmi Szállítási Vállalat, 2. sz. üzemegysége, 1502 Budapest, PL: 18. ________________ (437101 I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom