Somogyi Néplap, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-01 / 257. szám

Gazdasági kiskörzetek másfél óv után Félsiker. Ezzel az egy szó­val is sokát elárulva össze­gezte a megye tsz-eiből ala­kult gazdasági kiskörzetek másfél évének eredményeié a megyei tsz-szövétség egyik vezetője. Összesen 16 ilyen, a korábbinál szorosabb és sokolda 1 ú bb együttműködést célul kitűző kiskörzet ala- • kult a anegyében. Egy-egy körzethez a helyi viszonyok­tól függően 4—9 gazdaság, illetve tó—16 ezer hektár­nyi terület tartozik. A körzetek kezdeti ered- pienyei közt rendkívül na­gyok a különbségek. Van ahol az együttműködés neto­vábbja egy-egy a pillanatnyi kényszer diktálta gépcsere vagy valamely 'hiányzó al­katrész kölcsönzése. Pedig a lehetőségek sakkal szeleseb­bek. A tapasztalatok szerint a kiskörzet működésének ered­ményessége — a korábban kialakult kapcsolatok mi­lyensége és a részt vevő tsz- ek gazdasági helyzete mel­lett — döntően attól függ, hogy van-e a körzetben olyan nagyüzem, amely ter­melési szintjéből, felhalmo­zódott szellemi, tőkéjéből és ezek nyomán kialakult rang­jából. hiteléből fakadóan ké­pes koordinálni a .többiek munkáját Ugyancsak sok függ a kis­körzet soros elnökének sze­mélyétől. Amelyik vezető csupán egy újabb, kötelező feladatot, lát az együttműkö­désben, aligha ér ed sokkal többet néhány formális együttműködési tervezet alá­írásánál ... E helyen kell leszögezni : a gazdasági kiskörzet munká­jában. y aló részvétel önkén­tes. Minden üzemnek joga a kívülmaradás. A kiskörzet teljesen nyitott«: bármelyik tag csatlakozhat más kör­zethez. Ez utóbbi megjegyzés azért fontos, mert nem egy­szer az egyes tsz-ek közti érdekellentét, még inkább az elnökök közti személyes viszály, presztízsharc vált az együttműködés gátjává Végül is a gazdasági kis­körzet csupán újszerű keret az együttműködéshez, ame­lyet az ésszerűség követel­ménye - szült. Lehetőség, amellyel saját érdekükben élhetnek a gazdaságok. Sze­rencsére a létrehozott kis- körzetek nagyobb részének irányítói belátják ezt A leginkább terszerű kö­zös munka a növénytermesz­tési ágazatok között van. A balatonszabadi, a barcsi, a, kethelyi és 'a szen.tgáloskeri kiskörzet taggazdaságai pél- daadóan összehangolták ter­melési szerkezetüket a kör­zet teljes területét átfogó meliorációs tervet készítet­tek, s emellett az agronómi­ái feltételeket javító éssze­rű földcserékre is sor ke­rült. Forintban is jól mérhető megtakarítást hozott többek között a légi és földi nö- Ivényvédelmi munkák össze­hangolása vagy a közös faj­takísérlet Az állattenyésztés keve­sebb -magától értetődő- le­hetőséget kínál, mégis: e té­ren is akad már követendő kezdeményezés. Például az egymást kiegészítő ágazat­fejlesztésben, a szakosodási irányok egyeztetésében vagy az ágazatokon belüli munka- megosztásban. Könnyű meg­Vállalati jö védelmeit Az eíműft években gyak­ran ügy ítéltünk: az állam- háztartás és a vállalatok . osztozkodásából az utóbbiak járnak jól, s miközben az állam vállalatai gazdagok, a költségvetés szegény. Az idei év eddig eltelt hónapjainak tapasztalatai alapján bátrán kijelenthetjük, hogy válto­zott a helyzet. Az új szabá­lyozók, a versenyárrendszer átcsoportosította a vállalati jövedelmeket — a költség­vetés javára. Egyes véle­mények szerint olyannyira, hogy most már nemcsak az államháztartás , szegény, ha­nem a vállalatok is azok. Igaz-e ez ilyen általános­ságban, van-e alapja az ef­fajta megállapításnak? Legutóbb a Parlamentben is fölvázolták a gazdasági helyzetképet, az év első nyolc hónapjának tapasztalatait. Témánk szempontjából is fontos az a megállapítás, hogy a népgazdaság alapve­tően a terv követelményei­nek megfelelően fejlődött, javult az egyensúly. Az alap­vető . folyamatok a kívánt irányba mozdultak, bár még csak a kezdetén vagyunk an­nak az útnak, amelyet vá­lasztottunk. Az általános megfogalmazás mögött érdé- . mes megvizsgálni a változá­sokat: pontosabban, hogy miként is alakult a válla­latok jövedelme. A Pénz­ügyminisztérium adatai azt mutatják, hogy á korábbi évekhez képest nagyobb a jövedelmek szóródása. Akik nemrég még «-jók-« voltak, ma akár »rosszak- is lehetnek, és fordítva. Bár a valóban hatékony területeket épp az jellemzi, hogy az új körül­mények között is megtartják kedvező helyüket. Igen nagyok az eltérések egy-egy szakágazaton belül. A villamos gép- és készü­lékgyártás például sok hely­ivel hátrább került a szak­ágazatok jövedelmezőségi sorremfjében, és múlt évi helyzetéhez képest lényege­sen hátrább van a közleke­dési-eszközgyártás, a hír­adás- és vákuumtechnika, a gyapjú- és a cipőipar. Az ed­digiekben is jövedelmező te­rületek közül , a háztartás*; és kozmetikai * vegyipar. a textilruházati ipar megőrizte helyét, sőt pozícióját is ja­vította. A vállalati nyereségek szó­ródása különösen a fejlesz­tési alap feszültségeiben mu­tatkozik meg. Egy korábbi fölmérés szerint »az 1980. évi fejlesztési alapot terhelő kötelezettség az 1979. évi amortizációból és nyereség­ből képzett fejlesztési alap 100 százalékát 15 vállalatnál, 75 százalékát pedig 17 vál­lalatnál haladja meg. Az el­ső csoportban hat, a máso­dikban négy olyan vállalat van, amelyet 1978-ban a gaz­daságtalan vállalatok kate­góriájába soroltunk, de több­nyire mindegyik gépipari, il­letve textilipari vállalat«. Összességében a vállalati nyereségek az állami költ­ségvetésben a tervezett kö­rül alakulhatnak. Ugyanak­kor számítani kell arra, hogy a korábbi éveknél jóval na­gyobb lesz a vállalati nyere­ségek szóródása, s az év egé­szét tekintve a megszokott­nál több lehet a fejlesztési alaphiányos, esetleg vesztesé­ges vállalat. Mivel ez a vál­tozás a való helyzetet tük­rözi, nem lesz általános adósságrendezés. Ezért föl kell készülni a veszteség okozta* problémák elkerülé­sére, illetve azok rövid idő alatti áthidalására. A tények azt mutatják : az a bizonyos kívánt elmozdu­lás valóban megkezdődött, ám tény az is, hogy jó né­hány vállalat — ha szigo­rúbb követelményrendszer­rel találja magát szembe — ennek kevésbé tud megfe­lelni. Ez sok helyütt jelen­tősen mérsékli a jövedelme­ket. A népgazdasági hely­zetkép ugyanakkor azt is el­árulja, hogy a szabályozó- rendszer változása jótéko­nyan hatott a belső es a külső egyensúlyi helyzetre. Az államháztartás pozíciói­nak javulása pedig végsőso­ron a vállalatok számára szintén kedvező, még ha a jövedelem, a nyereségcsök- kenés nem kis ' gondok for­zők, például az üszótest ki­alakításában. Az új katamarán a Fü­red nevet kapja. Azt terve­zik, hogy december 13-ig a szükséges próbautakat is megteszi.' Tehát még ebben az év­ben elkészül az új katama­rán. Mint ismeretes: az V. öt­éves tervben nyílt lehetőség a balatoni hajópark rekons­trukciójára. Az említett két katamaránon kívül egy szovjet gyártmányú utas- szállítóval, a Ledével is gazdagodott az üzemigazga­tóság, a most épülő Füred tehát a negyedik új hajó a siófoki kikötőben. Ugyanak­kor „nyugállományba” ke­rült néhány régi jármű. Az 1898-bán vízre bocsátott Helka idegenforgalmi látvá­nyosság lesz Füreden. Az 1938-ban épített Tátikát a zánkai úttörőváros, az 1913- ban konstruált Jókait a Bács-Kiskun megyei K1SZ- bizottság kapta meg. az 1927-es évjáratú Szigliget motorost pedig a bajai rész­hez vezényelték. Az új katamaránt az új­pesti hajójavító szakemberei tervezték, s a 25 millió fo­rint értékű beruházást a Mahart saját erőből valósít­ja meg. A balatoni kikötőben most együtt dolgoznak a tápéiak, az újpestiek, a siófokiak. Itt vannak a tervezők is (ők a munka irányítói) : Delekasz Jenő és Erdélyi János. A siófokiak csoportvezetője Magyarosi Imre. — Ünnepi érzés volt, ami­kor a felső fedélzet és a kormányátiás a helyére ke­rült — mondja. — Az elő­készítési időszakban.. 15-en, most húszán dolgozunk a katamaránon. A sétatédél- zethez es a kormányalláshoz tartozó kellékeket, berende­zési tárgyakat szereljük be, de az egész hajó burkolását és festését is mi végezzük. Godó Pál hajólakatos, az újpesti igazgatóságtól érke­zett. — Mind a három katama­rán építésében részt vettem — mondja —, ezért tudom, hogy nem egyformák. Min­den hajó mas. a régebbinél tökéletesebb az új. A terve­zők mindig kitalálnak vala­mit.. 1950 óta dolgozom az újpesti igazgatóságnál, sok hajót építettem azóta, de ez lesz a legkülönb... — Hetente hazajárnak Budapestre? — Minden pénteken. A Mahart hajósszállásán la­kunk, igen kellemes körül­mények' között. Keményen dolgozunk. hogy határidőre elvégezzük a /emunkat. s egesz biztosan elvégezzük Meggyőződésem, hogy de­cemberben kész lesz a ha­jó. Hiszen a Mahart szak­embergárdájának színe-ja- va dolgozik itt. „ Hajók „nyugdíjban” Siófokon építik a harmadik katamaránt Néha elmarad a válasz Tájékoztatást kér a lakosság Értekezleteken, tanácsko­zásokon mostanában kezd elterjedni a szokás, hogy az elnökségből is buzdítják a résztvevőket : „Tessék, bár­milyen kérdésre válaszo­lunk; mégha nem függ is össze a napirenddel!” Azt hiszem, hogy kedvet ébresz; tő, közeletisegre serkentő ez a formabontás. S minden­képpen szükség van rá, mert a tájékoztatás fogas­kerekei még nem minde­nütt kapaszkodnak pontosan egymásba. Ott voltam legutóbb a Szakszervezetek Megyei Tanácsának ülésén, s az el­nökséggel együtt örültem annak a szenvedélyesség- nek, ahogy vállalatok, szo­cialista brigádok nevében beszámolót kértek a társa­dalmi munkával megkere­sett pénz sorsáról. Többen beszéltek arról, Hogy ma már szikesen mennek a brigádok játékot javítani, festeni, takarítani az óvo­dába, az iskolába; vállalják a kommunista szombatot, a kongresszusi műszakot. Azt azonban mindenképpen el­várják, . hogy valamilyen úton-módon jusson el hoz­zájuk is a hire, mi készült önzetlen munkájuk révén megkeresett pénzükből. Az SZMT azóta a sajtó útján tájékoztatta a szervezett dolgozókat a kongresszusi műszakok bevételének sor­sáról. A szakszervezeteken kí­vül a tanácsokra is hárul feladat az informálást ille­tően, hiszen bizonyos ki- sebb-nagyobb pénzössze­gek fölhasználásáról c-sak ölt adhatnak hiteles tájé­koztatást. ti ez most és ter­mészetesen más esetekben is fontos. Azon persze - ér­demes gondolkodni, hogy egyáltalán megvan-e a pon­tos rendszere a tájékozta­tásnak. Nem biztos, hogy a falugyűléseik, a városrész! fórumok be tudják tölteni az ilyen jellegű informálás tisztét. Kapusváron például most több gyűlésen szoba került a ^társadalmi munka és a városfejlesztés kapcsán is, hogy hézagos a~ emberek ismerete, úgy érzik, hogy sokkal több tájékoztatásra volna szükségük. A városi tanács nyílt várospolitikát hirdetett meg, s több mód­szert meghonosított az ered­mények, a len ek ismerteté­sére. Ez persze nem jelenti azt. hogy nincs mit tenni. Nem először kerül szoba, hogy a varos íorsaimas pontjain érdemes lenne hir­detőtáblákat elhelyezni, amelyeken a tanács a vá­rosrész lakóit. tájékoztatná. Sokszor egészen egyszerű dolgokban is elmarad a tá­jékoztatás. Egy népfront- összejövetelen került szóba, hogy sokan nem ismerik a tanácstagot, kiváltképp ott, ahol kettős jelölt volt Ka­posváron. Az emberek nagy részé nem tudja ki is tu­lajdonképpen a képviselője a tanácsban, és hol találha­tó meg. Több mint négy hónap telt el a választások óta, s bizony, eddig nem gondoltak arra — ez első­sorban az új lakótelepekre vonatkozik —, hogy a há­zakban elhelyezzenek egy táblácskát a tanácstag ne­vével és lakcímével. Most a kérdések nyomán ezt is pótolják. Érdemes buzdítaná az em­bereket, csak hadd legyen több a kérdésekből. A min­dennapok demokratizmusát lendíti előre, ha egy-egy kérdés nyomán kitűnik : megint megfeledkeztünk a tájékoztatásiról. Talán a „kellemetlen” válaszok is segítenek, hogy a jövőben jobban illeszkedjenek a fo­gaskerekek. !/»>!*• Géza érteni a tömegtakarmányok közös betakarításával, a rá­fordítási és hozamszintek egyeztetésével, a takarmá­nyozási technológiák egysé­gesítésével vagy épp az álla­tok értékesítésében való együttműködéssel elérhető megtakarításokat, illetve elő­nyöket. Ebben az ágazatban a tabi, a kéthelyj, a barcsi, a balatonszahadi, a karádi, a nagyberki és a somogysár- di körzet eredményei a leg- szentbeszökőbbek. Közgazdasági és számvite­li téren egyelőre inkább csak célkitűzésekről lehet számot adni. Különösen sok tartalék rejlik a tervezési és értékesítési rendszerek közös nevezőre hozásában az adat­bankok létrehozásában vagy épp a különféle szabályza­tok egységesítésében. Figye­lemre méltó, hogy a tabi gazdasági kiskörzet közős foglalkoztatásban közgazda- sági csoportot hozott létre. Ugyancsak példaadó kezdeti eredményeket ért el a ba- latonszabadi, a. kéthelyi és a nagyberki kiskoráét. A már említett kiskörze- tek járnak, élen a gépgaz- dálködási együttműködésben is. Az egységes géppark, va­lamint közös 1 gépláncok ki­alakításával, a javításoknál a szakosodással, a közös szervizszolgáltatás megszer­vezésével vagy a közös al- katrészbeszerzéssel kapcsola­tos előnyök kézzelfoghatóak. Feltűnő, hogy a jó példát kínáló kiskörzetek neve is­métlődik, miközben 6—8 má­sikat nem is említenek. Meg­lehet, hogy e hallgatólago­san elmarasztalt körzetekben is történt egy és más. Ma­guk a kiskörzetek vezetői sem tarthatták azonban eredményeiket említésre méltónak — legalább is ez derül ki a túlontúl szűksza­vú »számvetésekből-“. Tény, hogy vannak tsz-ek, ame­lyek ima is formaságnak ér­zik az együttműködést, és olyanok is, ahol csupán »kap­ni“ akarnak. Ezek a gazda­ságok észre véti énül , lépés- hátrányba kerülnek. Egyre több ugyanis az olyan anya­gi és szellemi előny, amely­re csak közösen leh^t — vagy csak úgy érdemes — szert tenni. A legjobbak már a kiskörzetek közti együttműködés lehetőségeit vizsgálják (bizonyos nagybe­ruházások például már kizá­rólag ilyen arányokban ke­csegtetnek eredménnyel), míg mások gazdaságuk ha­tárain sem látnak túl. Mindez — összességeben — felsiker. * B. F. A Mahart három üzem- igazgatóságának dolgozói egyidőben láttak munkabo:). A Szeged melletti T^pén készült a hajó uszof'este, Újpesten a főfedélzeti föl­építmény, Siófokon pedig a sétafedélzet és a kormány- állás. Az úszótest elindult' a Tiszán, majd a Duna vi­zén Újpestre érkezett; ott ráemelték a főíedélzetí fel­építményt, és ismét útra kelt. Siófokra úszott, és itt a sétafedélzet és a kor- mán.váílás ráhelvezése után megkezdődött az epitő-sze- relő munka utolsó — nagy szakértelmet igénylő — szakasza. — A Siófok, és a Bada­csony után ez lesz a har­madik katamarán a Bala­tonon — mondja Szentyi/ör- gyi. László, a Mahart bala­toni igazgatóságának fő­mérnöke — Négyszáz em­ber befogadására alkalmas, és az említett hajóknál hat méterrel hosszabb, gyorsabb járművet építünk. Óránként 18 kilométeres sebességgel halad majd (a Yégebbiek 16 kilométert tudnak megtenni egy óra alatt.) Néhány mó­dosítást is végeztek a terve­SOMOGYI NÉPLAP FÉLSIKER M. L

Next

/
Oldalképek
Tartalom