Somogyi Néplap, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-22 / 274. szám

A vezetés színvonala a somogyi tsz-ekben Harminc éve egy munkahelyen séges, hogy főnö­ke kezességet vál­lalt érte. Rászol­gált a bizalomra, s annyira meg­szerette ezt a munkát, hogy hiá­ba hívták más, jobban jövedel­mező munkakör­be, nemet mon­dott. Szélsebesen jár a keze, amikor dolgozik. Az utas jóformán ki sem mondja, hová kí­ván jegyet válta­ni, ő már a bé­lyegzőt is ráütöt­te, és számolja a visszajáró aprót... Egyetlen mondatban meg vitathatatlanul összegezhe­tő a helyzet Az elmuit öt évben sokat javult a szü- vet.kezetékben a vezetes színvonala. Ez idő alatt — ritka jo példából — típussá lett az önma­ga döntéseit is napon­ta elemző, magas fokon kép­zett szakemberek segítségé­vel irányító, kezdeményező, sokoldalú. közgazdasagi szemléletű vezető egyéniség. E változásban nyilván része van annak, hogy 1975 óta a megye tsz-elnökeinek csak­nem fele kicserélődött. Idő­közben sokkal bonyolultab­bá vált az irányítói munka. A biztosan ható gazdasági receptek, “döntés-sémák'« ideje végképp lejárt. Alig kezdünk azonban e kedvező összkép elemzese- be, máris élénken vitatott részletekhez erkeziijnk. A kép. ugyanis egyenetlensége­ket, éles kontrasztokat rejt. A gazdaságok mintegy ne­gyedében a vezetés színvo­nala jócskán hagy kívánni­valót. Félreértés ne essék, nem az a baj, hogy születnek — ez mindig csak utólag de­lhii ki — hibás döntések, hogy tévednek emberek. A kockázatot is vállaló veze­tői magatartás törvényszerű velejárója ez, kiváltképp a nem egy esetben kiszámít­hatatlan piaci szélirányvál- tozások kólában. A szak- irányító szervek és testüle­tek. vezetőinek egyik fő tö­rekvése épp az, hogy meg­őrizzék a hibázás szabadsá­gát e kezdeményező, új uta­kat kereső irányító szakem­berek számára. Máj a hibázás ért megint mas a szakmai-emberi al- kalmatlansag. Talán külö­nösen hangzik: azokban a gazdaságokban, ahol ala­csony a vezetés színvonala, legtöbbször nincsenek látvá­nyos balfogások (igaz, szem­beszökő' sikerek, példaadó megoldások sem). Jellem­zőbb a langyos víz, a túl­zott megfontoltság, a min­denáron biztosra menni akaró szemlélet, a minden újtól való tartózkodás. (Ez­zel kapcsolatban mondta ta­lálóan. az egyik tsz-elnök : -Aki fél lépni, gyakrabban megbotlik. Az a vezető, aki nem áll elő ötletekkel, nem kezdeményez, előbb-utóbb leértékelődik saját munka­társai szemeben.«) A követelményektől elma­radó vezetők legtöbbször úgy érzik, a rossz termé­szeti adottságok, a szigo­rúbb gazdasági föltételek Szállongó por, kavargó tol­lak. Lassan elcsitul az ajtó­nyitást követő, rémült kot- kodácsölás. Kimért mozdula­tokkal „cserkésszük be” a gyanakvóan félrehajtott fejű, feszülő lábú tyúkokat... Hogy azután à villanyfénnyel is­mét a levegőbe „robbant­sunk” pár száz darabot, és ezzel újabb riadalmat kelt­sünk a padláson tartott ba­romfiak körében. A zákányi telepen tartott nyolcezer vörös Hampshire csak töredéke a gyékényesi Csokonai Tsz baromfiállomá­nyának: a gazdaság négy éve tartja a százharmincezres szintet. A korábbi években csak Zákányban voltak ha­gyományai a nagyüzemi ba­romfitenyésztésnek, de 1973- ban, a termelőszövetkezet egyesítésekor ezt további hat községre terjesztették ki. Ezzel a falvak női dolgozói egy részének munkát tudnak adni; százhúszan foglalatos­kodnak most a baromfiak körül. Kedvező a munkale­hetőség, hiszen minden har­madik nap szabad, és a ti­zenkét órás napi munkaidő alatt 130—150 forintot keres­hetnek az asszonyok. Kér­dés: a háztájiban szerzett tapasztalatokkal megfelel­nek-* a nagyüzemi lény es*­vagy az. alkalmatlan szak- embertársak áldozatai. Ezzel kapcsolatban a me­gyei tsz-szövetség ti tkára se­gített nyomós ellenérvet ta­lálnom. Mint elmondta, a 35 nem megfelelő gazdálko­dj szövetkezetnek csupán fele tartozik a ténylegesen kedvezőtlen adottsagüak kö­ze. Nincs minden esetben egyenes arányosság a tsz gazdái kodásának .színvonala és a szakem-berellátottság kö­zött sem. Ez arra mutat, hogy vannak tsz-ek. ahol a viszonylag szerényebb szel­lemi energiákat is eredmé­nyesen hasznosítják, mig máshol a mégoly jól képzett szakembergárda is csupán “Végrehajt«, ahelyett, hogy saját területét alkotó módon, és teljes joggal irányíthat­ná. E két összefüggés azt mu­tatja. hogy az elnök szemé­lyisége, tapasztalata és tu­dása, a gazdálkodás színvo­nalának — gyakran az adott­ságoknál is fontosabb — meghatározója. A megyei tsz-szövetség el­nöksége a közelmúltban számba vette a tsz-ek veze­tésének jellemzőit. Ezek egy része pontosan mérhető. Kö­zülük talán a ' legfontosabb a szakmaa felkészültség. A 82 tsz-elnök közül 44 végzett egyetemet vagy fő­iskolát, ugyanakkor 12-en elemi iskolai végzettséggel látják ed feladatukat. Igen kedvező a főagronómusok szakmai felkészültsége: négy kivételével valamennyien felsőfokú végzettségűek. Ép­pen ellentétes a helyzet a főkönyvelőknél, akik kosul mindössze 9 rendelkezik a munkakör betöltéséhez hova­tovább nélkülözhetetlen ma­gasabb fokú végzettséggel. (Jóllehet ismerünk 8 osztályt végzett, a korral még-is lé­pést tartó, korszerű vezető egyén iségek et, s olyanokat is, akik egyetemi diplomájuk dacára sem felelnek meg a követelményeknek, a számok mégiscsak jellemzőek.) Az elnökcserékkel kapcso­latos tapasztalatok arra hív­ták föl a figyelmet, hogy a szövetkezetekben máig sem megoldott a vezető-utánpót­lás nevelése. Ennek ellenére az újonnan megválasztott el­nökök döntő többsége ma­gasabb íszakmai-palitikai képzettséggel, s jó vezetői adottságokkal rendelkezik. A vezető testületek folya­matos felfrissülésére jellem­ző, hogy mindössze 14 olyan tsz-elnök van a megyében, aki legalább 15 éve tölti be tés követelményeinek? A vá­lasz: a közelmúltban a dol­gozóknak csaknem a fele szerezte meg a tsz-en belül a szakmunkás képesítést. Úgynevezett mély almos a tartás, ami nem igényelt ed­ezt a posztot, ugyanakkor 24 elnök az utóbbi két-harom erben került ebbe a tiszt­ségbe. legalacsonyabb a íó- agronómusok, mig legma­gasabb az elnökhelyettesek atlageietkora. Sokkal nehezebben “mér­hető« a tsz-vezetők emberi alkalmassága. Márpedig saj­nos a vezetési hibák na­gyobb része ebből szar mazik — s nem szakmai, politisai természetű. Az elnöki mun­kaeredményességének kulcs­kérdése, hogyan tud együtt dolgozni munkatársaival. Beeri-e csupán a kormány- kerek forgatásával, vagy minden fogaskereket egye­dül akar meghajtani? A tsz- ek egy részében a döntések nem ott születnek, ahol kel­lene. Apró részfeladatokat is az elnök irányít, miközben a terület felelős vezetője kény­szerűen statisztál. Ez persze az utóbbinak óhatatlanul kedvét szegi, s — hacsak el nem megy a tsz-ből — idővel leszokik arról, hogy ötletekkel, javaslatokkal áll­jon elő. A Teszöv megyei titkárának tapasztalata sze­rint a legtöbbet ártó, az irá­nyító közösséget leginkább bomlasztó vezetői hiba a bizalom aránytalan elosztása, “ügyeletes zsenik« kinevezé­se. Feszültségek sorát idézi ez elő. s kihat az egesz üzem légkörére. Szerencsére az ilyen és hasonló példák egyre in­kább eltűnőben vannak. Az efféle emberi feszültségek sohasem rejthetók el (árul­kodó például, ha egy tsz-ben két év alatt 25 szakember cserélődik), s legtöbbször meglátszanak a gazdaság munkáján is. (Külön elem­zést érdemelne, a téma szempontjából mégis záró­jelbe kívánkozik a tsz-veze- tök rendkívüli fizikai-idegi megterhelése. Ezzel függ ösz- sze, hogy például az elnökök közül majd minden második, nak krónikus szív-, vagy idegi panaszai vannak, s ez kihat munkájuk végzésére.) Hogy végül is a vázolt hi­bák, szakmai-emberi fogya­tékosságok ellenére kedvező a somogyi tsz-ek irányításá­nak színvonaláról alkotható összkép, az önmagában is jelzi : a gazdasagok többsé­gének élen a feladatva min­den tekintetben alkalmas vezetők állnak. Arányuk a következő években nyilván­valóan tovább növekszik majd. A mind bonyolultabb feladatok önmagukban is ki­kényszerítik ezt a kiváláso­dig különösebb beruházást: nagyobbrészt üzemen kívüli műhelyeket, pajtákat, istál­lókat (és padlásokat) hasz­nálnak most is. Bár elkészül­tek a tervei, de tavaly „le­Harminc éve ül a vasúti pénztárablak mögött Ratkó- czi Pálné. A kaposvári tvas- útállomáson pénztáros, dél­előtt fél kilenctől délután öt­ig adja ki a jegyeket az uta­soknak, közben a vállalato­kat, intézményeket is kiszol­gálja kedvezményes bérle- rkkel. Vasutascsaládból szár­mazik. Tizenöt éves korában kezdte a munkát — raktá­rosként —, édesapja javas­latára. Még nem volt 18 éves, amikor először betilt a pénztárba. Fiatal kora mi­att ez csak úgy volt lehet­Az V. ötéves terv üzem- és munkaszervezési felada­tainak végrehajtását érté­kelte és a VI. ötéves tervi elképzelésekről tárgyalt a Nagyatádi Konzervgyár üze­mi párt-végrehajtó bizottsá­ga. Megállapította : az utób­bi években a vállalat mun­káját a piaci helyzethez történő rugalmas alkalmaz­kodás jellemezte. A tervidő­szakban a szervezés az in-, tenziv fejlődést segítette elő. Hatékonyabb lett a műszaki fejlesztés, jobban gazdálkod­nak az állóalapokkal, a mun­kaerővel, elterjedt a gépi anyagmozgatás, es mind­ezeknek jelentős szerepe van az eredményekben. Az idén 27 százalékkal magasabb a termelés és értékesítés, mint öt évvel ezelőtt volt. Ezt úgy érték el, hogy az összes fog­lalkoztatottak aránya 8,6 százalékkal csökkent, a ter­melékenység pedig több mint égyharmadával növekedett. Az adatokhoz hozzátartozik még az is, hogy a bérsiín­tojóház építésével. Az 1979­es fölmérések azt mutatták, hogy telített a tojás-piac, így nem kifizetődő egy ilyen nagy beruházás. Azóta mó­dosultak az értékesítés felté­telei, nőtt — és úgy látszik állandósult — a tojás iránti kereslet. Az idei tervekben 1 ez már nem hozott — hozha­tott — változást: december végéig 16 millió tojást egy­részt a bólvi étkezesi tojás- termelő rendszer tagjaként értékesítenek.- másrészt bu­dapesti, nagyatádi, nagyka­nizsai üzemeknek és iskolák­nak adják el. 55 ezer te- nyészjérce, 240 ezer napos-, 30 ezer pecsenye- és húscsir­ke termelését vették tervbe. De a jövőben a tojásterme­lést fokozzák elsősorban. Is­mét napirendre került a ketreces tojóház ügye, föl­számolják a nem kifizetődő huscsi rke-aga za lot. Harminc millió forint lesz a tsz baromfiágazatának ez évi árbevétele, ebből nyolc százalék nyereségre számíta­nak. A tsz-nél bizonyítani akarják : az energia. és a táp áranak ellenére még en­nél is magasabb nyereség­szint biztosítható. „Csupán” gyors piaci alkalmazkodás szükséges hozzá. n. z. — Spkat személyesen is­merek; nekem is vannak visszatérő „vendégeim” — mondja. — Nem szeretem, ha zsák egy-két utas szállingó­zik hozzám: akkor érzem jól magam, ha folyamatosan dolgozhatom. Annak ellené­re, hogy fizikailag és szelle­mileg is kimerítő ez a mun­ka, olyankor nem érzem a fáradtságot. Parányi birodalmába min­dig jókedvűen ül be. Sze­rencsés természetű. Azt tart­ja: az embernek nem'szabad magával hoznia munkahelyé­re az otthoni gondokat. Tud­vonal öt év alatt 38 száza­lékkal emelkedett. A legnagyobb eredményt a hőkezelés korszerűsítésével érték el; az idén már a ter­mékek 81 százalékát folya­matos' hőkezeléssel tartósí­tották. Jórészt megszűntek a nők számára legnehezebb fi­zikai munkát jelentő helyek. A korszerűbb berendezések eredménye a jelentős ener­gia-megtakarítás is. Minden termelővonaion megoldották a konténeres nyersanyag- szállítást. A műanyag cso­magolású dzsemek gyártásá­nál pedig — a vákuum-üs­tök alkalmazásával — mi­nimálisra csökkentették a hűtési időt és a vízfelhasz­nálást. A nagy teljesítményű zárógépek kapacitásának jobb kihasználása lévén nö­vekedett a gyártóvonalak teljesítménye. Az almahá­mozó gepek üzembe helye­zése a tőkés export bővíté­sét szolgálta. Jelentősen nö­veltek a pudingalmát készí­tő műszak teljesítményét. A zsúfoltság csökkentése érdekében — es a higiéniai előírások betartása miatt — az eiöíeidoilgozást az üze­men kívül végzik/ A gyökér- feléket tisztított állapotban vásárolják. Az uborkaosztá- '.yozásra pedig gépet • bérel­tek, s ez az áru minőségét javítja. Minden változtatás a mun­kaigényes technológia gépe­sítését szolgálta. A zakuszka gyártásánál például kisgépe- sítéssei ötven százalékkal nőtt a termelékenység, és lé­nyegesen csökkent a nehéz fizikai munka. Az üzem dol­gozóinak 8U szazaieka 4 Dol­gozz hibátlanul munkarend­szerben tevékenykedik. Ta­pasztalataik szerint ez a rendszer hatékonyan segíti a takarékosságot, a minőség javítását, a selejt csökkenté­sét, a munkavédelmi és hi­giéniai előírások betartását. Ezért a mozgobért teljes egé­szében erre á célra használ­ják tel. Az an.vagmozgatasban rej­lő tartalék hasznosítása ér­dekeben együttműködtek a mezőgazdasági partnerek­kel: öl eve a nyersanyag 25 szazaieka érkezett tariaiylá- dákban, jelenleg ez az arány 80 százalék. Az üzemen be- I lül pedig teljes körűvé vált a konténeres, illetve rakodó­lapos anyagmozgatás és tá­rolás. Átszervezlek a kész­áru csomagolását is: az új vonalak alkalmasak a ha­gyományos ét a zsugorióliás ja, hogy az utas mindig siet, s emiatt némelyik olykor ideges. A nyugodt hang, a barátságos mosoly azonban mindenkit megnyugtat. Ez a „módszer” mindig beválik. Amikor jegyet ad ki, szin­te az ország valamennyi he­lyiségébe ellátogat — képze­letben. Fejből tudja, hány kilométerre varinak Kapos­vártól a jelentősebb városok; a kisebb településeket pedig saját készítésű kis könyvecs* kéjéből keresi ki. pillanatok alatt. A kívülálló számára szinte hihetetlen, de több mint kétszázféle vasúti jegy létezik. Ezeket megismerni, velük dolgozni, s ráfizetés nélkül elszámolni — nem könnyű feladat. Hatalmas összeg fordul meg kezében égy hónap alatt, s amikor valaki ' egész nap számol, bizony könnyen előfordul, hogy többet ad vissza. Itt pedig zsebre megy a dolog. — Itt, a munkahelyemen számomra a pénz csupán egy papírdarab, nem is gondolok rá, hogy milyen értéket kép­visel. Persze otthon más a helyzet... Munkába állása óta két­szer kapott Kiváló Dolgozó kitüntetést. Az elsőre a leg­büszkébb: a kaposvári állo­máson ő volt az első nő, aki megkapta. L. J. csomagolásra, a termelé­kenység 20—70 százalékkal javult. Eredményes a sza­badban tárolt áruk mű- anyagpaplanos, ta.kara.sos megóvása. Ez jobb és ol­csóbb is, mint a korábbi. Az anyag- es készletgazdálko­dás több go-ndont okpzott, a beszerzési és az utánpótlási idő — különösen a műszaki anyagoknál', alkatrészeknél — bizonytalan. A tervidőszakban állan­dóan növelték a teljesít­ménybérben ledolgozott munkaidő arányát, a normá­kat folyamatosan figyelték es karbantartotta«. A rend­szeressé vált munkanap- f én y kép ezesoK feltárták a veszteségiüókel: megszünte­tésükre nyomban intézked­tek. Továbbra is kutatják, mi az oka a törtnapi hiány­zásoknak, és foglalkoznak a csökkentésének lehetőségei­vel. Az igazolatlan hiányzá­sok visszaszorításában rész­leges eredményt könyvelhet­nek el. Előnyös együttmű­ködést alakítottak ki a kom­iósdi Béke Tsz-szel, a Zöl­dért zákanyi és zaluszent- gróti tartósító üzemével. Ez a női munkaerő téli foglal­koztatását biztosítja. A testület véleményezte a következő középtávú terv­időszak legfontosabb szerve­zési feladatait is. Bővíteni kívánják az Ömlesztett szál­lítást a zöldborsónál, s meg­szakítás nélkülivé teszik a zöldbab feldolgozását. A tervidőszakban teljessé válik az egyrészes üvegzárás, amelyhez hozzáigazítják a töltőkapacitást és az előké­szítést is. Bővítik — elsősor­ban az anyaggazdálkodás te­rületén — a számítógépes adatfeldolgozást. A meglévő tartalékok feltárása érdeké­ben továbbra is folytatják a munkanap-fényképezéseket, s keresik a lehetőségeket a teljesítménybéres idő ará­nyának további növelésére. A kutató és szervező intéze­tekkel kialakított kapcsolat biztosítéka lehet 'a legkor­szerűbb technológiai, illetve szervezési eljárások beveze­tésének. Mindezekkel együtt kiemelt fontosságúnak tart­ják a munkakörülmények to­vábbi javítását. Kreisz György SOMOGYI NÉPLAP álltak” a zákanyi ketreces tódást. Bíró Ferenc Több tojás, kevesebb húscsirke Konzervgyári eredmények Tartalékok az üzemben

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom