Somogyi Néplap, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-16 / 269. szám

A hét három kérdése I Hogyan járnák a Mad- • ridi órák? A madridi órák — ponto­sabban a Reai Madrid sta­dionjának szomszédságában elhelyezkedő új konferencia­központ órái — vaJóságos politikai jelképpé változtak a héten. Nemcsak az időt mutatlak, vagy éppen nem mutatták, hanem jelezték, milyen bonyolult nemzetközi viszonyok közepette startol az új Elurópa-találkozó. Az előkészítő tanácskozá­sok utolsó szakaszában .jdeghaborü” folyt, s több­ször kérdésessé vált a kon­ferencia megnyitásának le­hetősége. A szocialista or­szágok fontosnak tartották és tartják a- madridi talál­kozót, mint az európai biz­tonsági folyamat újabb állo­mását, Helsinki továbbvite­lét Washington és néhány NATO-ország viszont olyan fórumot kíván, ahal teraié­AZ ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN Hétfő: Az olasz külügyminiszter moszkvai tárgyalásai — Francia—nyugatnem et csúcstalálkozó Párizsban — Az angol munkáspárt uj vezére s egy választási győzelem esetén miniszter­elnök-jelöltje Michael Foot lett Kedd; Madridban kezdetet veszi az újabb Europa-talalko/ó — Honecker becsi megbe­széléséi • Az izraeli kor­mányfő amerikai útja — Egyiptomban megkezdődik az amerikai gyorshadtest hadgyakorlata Szerda : Kadar János és Gustav Husak pozsonyi találkozó­ba — Leonyid Brezsnyev- vel tárgyal a Szovjetunió­ba erkezett Urho Kekko- nen finn elnök Csütörtök : Négy szocialista ország uj javaslata a bécsi haderő­csökkentési tárgyalásokon — A NATO nukleáris ter­vező bizottságának brüsz- széli ülése rémek : A Szocialista Internacioná- lé kongresszusa Madridban — A Legfelsőbb Tanacs El­nöksége ratifikálta a szov­jet— sziriai szerződést — A LEMP KB első titkárának találkozója a Szolidaritás szakszervezet vezetőjével Szombat: Az irak—iráni háború nyolcadik hetének végén — A pápa látogatása az NSZK-ban Az Iraki fővárosban újságíróknak bemutatták az iráni egy­segek tol zsákmányolt hadit elszerelések et, harckocsikat (fotó — AP—MTI—KS) két!en szőcsaták folynak s a más országok bel ügyeibe való avatkozás kap helyet, valamiféle „elszámoltatás” címén. Igazából azt sem bánták volna, ha a madridi összejövetelre végül is nem kerül sor, a felelősséget pe­dig a másik felre tudják há­rítani. A munka azonban meg­kezdődött — igaz mar csu­pán tíz perc voit hátra a kedd: napból, amikor ennek be kellett következnie. A díszteremben a küldöttség- vezetők — köztük Nagy Já­nos kül ügy minisztériumi ál­lamtitkár — mondták el be­szédeiket, a palota egy má­sik szobájában a 35 ország diplomatái közben napirendi kérdéseket vitattak. Vagyis kontinensünk békeszerető erői elégedettek lehetnek az­zal, hogy kezdetét vette a konferencia, ám a nehézsé­gek és buktatók óvnak min­den túlzott várakozástól, a könnyű sikerek illúziójától. Ha az ENSZ-ről joggal mondják, hogy olyan mint amilyenek a tagállamai, ez vonatkozik a madridi hely­zetképre is. A résztvevő or­szágok között jelentős ellen­tétek vannak, törésvonalak húzódnak s mindez még nyilvánvalóbbá vált a nem­zetközi feszültség éleződése kapcsán. Ugyanakkor föld­részünkön nagy erők sora­koztak föl az enyhülés vív­mányai nak védelmére, az európai biztonság gondola­tának megöl talmazására és továbbfejlesztésére. E küz­delemnek magunk is tanúi (sót jó értelemben a cse­lekvő részesei) lehetünk — a madridi konferenciaköz­pontban s azon kívül. Elegendő a heti esemény- naptárba tekinteni. A moszk­vai vendégkönyvbe két rend­kívül jelentős bejegyzés ke­SOMOGYI NÉPLAP rült: Colombo olasz külügy­miniszteré és Kekkonen finn elnöké. Két olyan államközi viszonylatról eshetett szó, amely valóságos barométer­ként szolgál. A szovjet—finn kapcsolatok a békés egymás mellett élés, valamint a jó- szomszédság hagyományosan pozitív példáját képezik, a szovjet—olasz viszony pedig gazdaságilag hozhatott új minőséget, a hatvanas évek­ben az „évszázad üzletének” nevezett FIAT kooperáció­val. Most, különösen az utóbbi esetben nehezebb volt a tárgyalás, de így is jogos elégedettség mutatkozott mindkét oldalon. Honecker Becsbe látogatott — ez volt az NDK államfőjének első hivatalos útja Nyugat-Euró- pába. Az osztrák főváros még egy kelet—nyugati ese­mény színhelye lett: a szo­cialista országok új, komp­romisszumos • javaslatokat terjesztették elő a haderő- csökkentési tárgyalásokon. (Ezek arra vonatkoznak, hogy nem részleteznék a haderőcsokkenités országon­kénti mértékért, hanem azt a NATO hatalmak maguk kö­zött dönthetnek él, s a nyu­gati kívánalmakat figyelem­be vették a különböző szakaszok időzítésével.) Ke­vésbé biztatóak a brüsszeli hírek: a NATO nukleáris tervező bizottságának ülé­sén az Egyesült Államok is­mét szövetségesei fokozot­tabb bekapcsolódását sürget­te a fegyverkezési hajszába. Nem lenne teljes a kite­kintés Európára két, legma>- gasabb szintű, rövid mun­katalálkozó említése nélkül. Párizsban a francia elnök fogadta az NSZK kancellár­ját, Pozsonyban Kádár—Hu­sak találkozó került sorra — mindkét megbeszélésen, ter­mészetesen a résztvevők po­litikájából következő ala­pon, ugyancsak nagy figyel­met szenteltek kontinensünk kerdeeastk. Tanácskozik a Vasas-szakszervezet kongresszusa Hegyae áfl össze fisa- 9 fin csapata? Az európai diplomácia pezsgésével nemileg ellenté­tesnek tűnik az amerikai politikai porond. A hivatal­ban levő elnök, Jimmy Car­ter mandátuma — időben és felhatalmazásban — vé­géhez közeledik. Igaz, a Fe­hér Ház nem keveset foglal­kozik a túszüggyel (ezt a témát Reaganok szívesen át­engedik), de az egyelőre nem látszik elmozdulni a holt­pontról. Az Egyesült Álla­mokba erkezett az izraeli kormányfő, de az erçdeü el­képzelésekhez viszonyítva, hogy hármas amerikai— egyiptomi—izraeli csúcsta­lálkozóra kerül sor, marad­tak a szerényebb magán­programok. Ami a megválasztott elnö­köt és vezérkarát illeti — most emésztik a vártnál na­gyobb győzelmet. Nevek, kombinációk kergetik egy­mást. A tapasztalatok sze­rint valóban nem elhanya­golható tényező mondjuk az új külügyminiszter vagy nemzetbiztonsági főtanács­adó személye, miközben Reagan viszonylag nem túl jártas a nemzetközi ügyek­ben. Egyelőre bizonytalan a kép: Kissingertöl es Fordtól Richard Allenig vagy az egyébként demokrata Jack­son szenátorig a meghatáro­zott kereteken belül, széles a mezőny. A jelek szerint nem sietnek a végleges dön­téssel, majd január 20-ig ki­derül. Milyen kilátások tgan- “ * nak a namibiai rende­zésre? Angola a héten ünnepelte függetlenségének ötödik év­fordulóját (s ez jó alkalom lehetett a visszatekintésre, az egykori portugál gyarmat harcos útjára), Zimbabwe- ban és Zambiában új erőfe­szítések történtek a konszo­lidáció érdekében. Mozgás van a dél-afrikai gyarmati sorban levő Namíbia körül is. Kétfajta politika ütkö­zik. A pretoriai rendszer folytatni akarja a „belső rendezést”, különböző, együttműködő csoportok­nak a nagyobb önállóság látszatát kívánják kölcsönöz­ni. A namíhiai népi szerve­zet, a Swapo — amelyet ily módon ki akarnak rekesz te­ái a rendezési folyamatból — viszont komoly tárgyalá­sokat ajánl. Üj elemként hajlandó elfogadni az em­lített kollaboráns csoportok jelenlétét is, de csupán a del-afrikai küldöttség része­ként. Hírek érkeztek lisszaboni közvetítésről, sőt az Euró­pában időző Kissinger is foglalkozott volna a témá­val. Washington és a NATO — a jelek szerint — bizo­nyos engedményekre igyek­szik bírni Dél-Afrikát, hogy Namíbia ne menjen túlsá­gosan balra, s a nyugat te­vékenyebb újgyarmatositó politikát folytathasson. Le­het, hogy újabb bonyolult fejezet kezdődik a hosszú nanrubiai játszmában . _ Szombaton délelőtt Felipe Gonzalez Márquesnek, a Spanyol Szocialista Munkás­párt főtitkárának a Szocia­lista Internacionálé új elvi (program) nyilatkozatának előkészületeiről szóló beszá­molójával folytatódott a Szo­cialista Internacionálé 15. kongresszusa. Az új prog­ramnyilatkozat végleges el­fogadására csak az 1984-ben tartandó kongresszuson ke­rül sor. A jelenleg érvényes, de sok vonatkozásban túlha­ladott programnyilatkoza­tot 1951-ben, a hidegháború légkörében Frankfurtban fogadtak «ä. A frankfurti program például kifejezet­ten megtiltott a szocialista es szociáldemokrata pártok­(Folytatás az 1. oldalról.) dott belső irányítási rendje, kevés a középvezetök^nálló- sága. A termelés első vonalá­ban dolgozó művezetők ha­tásköre szűk, tekintélyük ke­vés. A gondok megoldásában nagy feladatok várnak a gaz­dasági vezetés mellett a szak- szervezetekre is. Ezután megkezdődött a be­számoló fölötti vita. Felszó­lalt Gáspár Sándor, alti a SZOT elnöksége nevében kö­szöntötte a kongresszust, majd kitért a szakmai-iparági szakszervezetek konresszusai- nak tapasztalataira. Ezeken a tanácskozásokon szó esett a dolgozókat foglalkoztató min­den fontos kérdésről — mon­dotta. A szakszervezeti moz­galomnak önmagukban is munkaprogramot adó javas­latokat a tagság nem a kívül­álló nagyvonalúságával, ha­nem a társadalmi életért, az ország gondjaiért, a szakszer­vezeti mozgalom eredményes­ségéért vállalt felelősség­gel vetette fel. A SZOT főtitkára hangsú­lyozta: a mozgalom akkor tölti be igazán hivatását, ha az ország gazdasági helyzetét szem előtt tartva, az igénye­ket rangsorolva elérhető cé­lokat tűz maga elé, s minden erejével segíti, hogy legyen is miből kielégíteni a jogos igé­nyeket. Szocialista viszonyok A spanyol főváros kong­resszusi palotájában szomba­ton délután nyugodt és biza­kodó légkörben zárult a mad­ridi találkozó első munkahe­te. A helsinki záróokmány aláírói — 33 európai ország, valamint az Egyesült Álla­mok és Kanada — több mint kilenchetes munkával péntek estére megegyeztek az érde­mi találkozó napirendjében, szervezeti keretéiben és idő­beosztásában, így az utolsó akadály is elhárult az elől, hogy az egybegyűltek ki­egyensúlyozottan foglalkoz­hassanak mind az 1975-ben aláírt helsinki záróokmány teljesítésével, mind pedig az európai biztonságot és együtt­működést előmozdító új ja­vaslatokkal. Az elmúlt héten a madridi találkozó meghallgatta a 35 részvevő ország delegációi­nak nyilatkozatai! Az enyhü­lés ellen szavakban senki sem intézett támadást, ám mindenki elismerte, hogy Európa megérett saját lesze­relési tárgyaló fórumának létrehozására. Az Egyesült 'Államok és több más NATO-állam kép­viselői a madridi találkozó el­ső munkahetét koncentrált szovjetellenes támadásokra is felhasználták, Afganisztán és az „emberi jogok”, ürügyén, szovjet részről azonban nem vették fel a kesztyűt, nem engedték elmérgesíteni a lég­kör! A nyugati konfrontá- eiós törekvések mértéktartó, tárgyszerű visszautasításban részesültek — és nemcsak a nak mindenfele érintkezést a kommunista pártokkal. Az „észak—déil” kérdésé­ről pénteken délután tartott vita során világosan meg­mutatkozott a nézetkülönb­ség az internacionálé párt­jai között a palesztin kér­désben. Miközben. Willy Brandt, Bruno Kreisky és Simon Peresz, az Izraeli Munkapárt vezetője közel- keleti nyilatkozat-terveze­tükben nem tettek említést a Palesztinái Felszabadítási Szervezetről, a Spanyol Szo­cialista Munkáspárt által előterjesztett javaslat hang­súlyozza a Palesztin Felsza­badítási Szervezettel folyta­tandó közvetlen tárgyalások szüksegesseget. között csak ez a felfogas ha­tározhatja meg a szakszerve­zeti munkát — szögezte le Gáspár Sándor. Ezt követően Németh Ká­roly tolmácsolta a párt Köz­ponti Bizottságának üdvözle­tét, majd elismeréssel szólt arról, hogy a vasas szakszer­vezet immár több mint egy évszázada töretlen hittel, aka­rattal szolgálja a munkásosz­tály, a nép, a szocializmus ügyét. A központi vezetőség jelentése, a szóbeli kiegészítés és a vita eddigi menete meg­győzően bizonyítja: a párt XI. kongresszusának útmuta­tásai, amelyek alapján dol­goztak az elmúlt öt évben és a XII. kongresszüs határoza­tai, amelyek a jelen és a jövő feladatainak megoldásához nyújtanak eligazítást, helye­seknek bizonyultak. A vasa­sok népes tábora eredménye­sen mozgósította tagságát a szocializmus építésének fel­adataihoz. A szakszervezet a realitásokat szem előtt tartva, lelkiismeretesen lattá el ér­dekvédelmi és érdekképvise­leti feladatai! — Szakszervezeteink nem mindig rendelkeztek olyan le­hetőségekkel és munkafelté­telekkel, mint ma, amikor a társadalomban elfoglalt sze­repük egyértelműen tisztá­zott. Az MSZMP politikájá­nak, közös erőfeszítéseink szocialista közösség országai részéről. Ami Afganisztánt illeti, a NATO-hatálmak szerződéses államközi megállapodásokba avatkoztak bele, elhallgatva az okot és eltorzítva az oko­zatot. Az emberi jogok vo­natkozásában mellőzték a mi­nimális tárgyilagosságot, ami­kor egyfelől hallgatták a gaz­dasági és szociális emberi jo­gok lábbal tiprásáról a tőkés országokban, hallgattak a 30 millió munkanélküliről, a ter­rorizmusról, a faji megkülön­böztetésről, másfelől mérték­telenül felértékeltek bizonyos politikai jogokat, jóllehet ezek érvényesítésében is a külsőségeket részesítik előny­ben. A napirendi határozat elfo­gadása után a december 19-ig hátralevő öt hét módot ad a helsinki záróokmány „idő­arányos” és „ helyzetarányos” teljesítésének elemzésére. • * * A madridi találkozó szom­bati ülésére öt felszólalás ma­rad! Kanadai elnöklet mel­lett Portugália, Spanyolor­szág, Bulgária, Liechtenstein és Ausztria delegációvezetői ■ tettek nyilatkozatot. „A politikai akarat leküzd­heti az áthághatatlannak lát­szó akadályokat” — mondot­ta beszédeben Medina nagy­A szovjet tömegszervezetek vezető testületéi is megvitat­ták a héten az SZKP februá­A pápa az NSZK-ban Szombaton reggel ötnapos látogatásra az NSZK-ba érke­zett 11. János-Pál pápa. A ka­tolikus egyház fejét Kari Carstens, szövetségi elnök fo­gadta a kölni repülőtéren. A pápa a nap folyamán mi­sét mutat be a Rajna parti város közelében egy volt sportrepülötéren, felkeresi a 100. születésnapját ünneplő kölni dómot, majd este foga­dáson találkozik Schmidt kancellárral és a nyugatné­met közélet más vezető kép­viselőivel. A továbbiakban II, János­nál Osnabrücköt, Mainzot, Fuldát. Altöttinget es Mün­chent keresi fel. eredménye, hogy » magyar szakszervezetek önállóan, a • hatalom részeseiként tevé­kenykednek. A mozgalom tehát nemcsak végrehajtója, hanem alakító­ja és formálója a politikának. A jövőben a dolgozók meg szélesebb körű részvételére, bevonására van szükség s döntések előkészítésében, meghozatalában és ellenőrzé­sében. Nem a különböző fó­rumok számát kell növelni, hanem a meglevők munkáját kell tartalmasabbá tenni — mondotta. Németh Károly — utalva a Központi Bizottság legutóbbi ülésére — kiemelte: a követ­kező öitéves. időszakra kidol­gozott népgazdasági terv a korábbinál mérsékeltebb nö­vekedési ütem ellenére a mi­nőségi követelmények es a fejlődés terve. Maradéktalan megvalósulása minden eddi­ginél nagyobb erőfeszítést igényel. Ehhez kérte a szak- szervezet támogatását és se­gítő munkájá! A kongresszus délutáni szü­netében Németh Károly és Jakab Sándor, a SZOT főtit­kárhelyettese és Herczeg Ká­roly baráti beszélgetésen ta­lálkozott idős vasas aktivis­tákkal, veteránokkal. A szakszervezeti kongresz- szus vasárnap a vitával foly­tatódik. követ, a portugál küldöttség vezetője. Portugália képviselője a többi NATO-országéhoz ha­sonlóan támadta a Szovjet­uniót afganisztáni akciója miatt. José Pedro Pérez-Lorca spanyol külügyminiszter az enyhülés legfőbb ismérvét az egyoldalú előnyszerzésről va­ló lemondásban jelölte meg. Mari) Ivanov, a bolgár kül­ügyminiszter első helyettese rámutatott, hogy akik Afga­nisztán kapcsán vádaskodnak a Szovjetunió ellen, azok ál­lamközi szerződések alapján fennálló kapcsolatokba avat­koznak bele, vétenek a tár­gyilagosság ellen, amikor agyonhallgatják az afgán kormány rendezési javasla­tai! A liechtensteini küldött rö­vid felszólalása után mz oszt­rák külügyminiszter beszédé­vel zárult a szombati ülés. Willibald Pahr méltatta a találkozó napirendje és ügy­rendje elfogadásának jelentő­ségé! Az osztrák külügyminiszter hangsúlyozta annak jelentő­ségét, hogy az emberi jogok sorában kapjanak megfelelő helyet nemcsak a politikai, hanem a gazdasági és szociá­lis, kulturális és egyéb jogok is. ri, XXVI. kongresszusára va­ló felkészülés teendői! A Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsának teljes ülésén nagy hangsúlyt kaptak azok a feladatok, amelyek a , szovjet emberek életszínvona­lának, a dolgozók helyzetépek további javításával, a szocia­lista demokrácia fejlesztésé­vel függenek össze. A testület határozatában ugyanakkor nagy helyet kap az" is, hogy a szakszervezeteknek segíteniük kell az ötéves terv sikeres be­fejezését, a következő terv­időszak megfelelő előkészíté­sét és szervezniük kell a kongresszus tiszteletére indí­tott és milliókat megmozgató munkaversenyt A Komszomol Központi Bi­zottsága hasonlóképpen vizs­gálta meg az ifjúsági szövet­ség feladatait a kongresszusig hátralévő időszakban. Ülést tartott az elmúlt hé­ten több köztársaság kommu­nista pártjának központi bi­zottsága é« számos terüle'i pártbizottság is. P. 1 Szocialista Internacionálé Nézetkülönbség MADRIDI TALÁLKOZÓ Minimális tárgyilagosság Az SZKP kongresszusára készülnek

Next

/
Oldalképek
Tartalom