Somogyi Néplap, 1980. november (36. évfolyam, 257-281. szám)

1980-11-16 / 269. szám

Használják ki a fiatalok alkotó energiáját öt évvel ezelőtti a példa, mégis jellemző. Az egyik nagyatádi vállalatnál megkér­dezték az igazgatótól, miként valósul meg az ifjúságpoliti­kai határozat. Az igazgató meglepetten nézett körül, majd átadta a szót a KISZ- titkárruk, mondván, ez az ő asztala. Ezt ma már úgy mondják el, mint a legendát, amolyan „határkő” vagy in­kább fordulat kezdete: ilyen ma már nincs, bármelyik gyárban, vállalatnál, szövet­kezetnél egyformán isménk a gazdasági és a párt-, illet­ve a társadalmi vezetők az eredményeket, a gondokat az if j úságpolitikában. A közelmúltban egy napot töltött a megyei pártbizottság egyik titkára Nagyatádon, s meghallgatta a város vezetői­nek tájékoztatóját az általá­nos fejlődésről, ezen belül a párt ifjúságpolitikai határoza­tának megvalósulásáról. A cérnagyári látogatás meg a város különböző üzemeiből, intézményeiből meghívott párt- és ifjúsági vezetők vi­tája egyértelműen bizonyítot­ta: sokat haladtak előre az if­júságpolitikai határozat vég­rehajtásában, akár a szemlé­let változása, akár a gyakor­lat Szempontjából vizsgáljuk ezt a témát. Elismerésre mél- -tó eredmények születtek a városi pártbizottság irányítá­sával, Így például javultak az oktatás, a pályakezdés, a csa­ládalapít ás körülményei. A városi tanács kiemelten fog­lalkozik az ifjúsági törvény­ben foglaltak megvalósulásá­val. A lakások mintegy hat­van százalékát harminc év alatti fiatal házasok kapják. A fiatalok érzik és elismerik e gondoskodást, a város fejlő­dését. A megyei pártbizottság titkára is úgy foglalt állást az egésznapos program végén, hogy az eredmények a meg- határozónk az ifjúságpolitiká­ban, most már egyre keve- -Ksebbet kell vitatkozni azon, kinek mi a dolga. Az ifjúság nevelése ugyan még nem vált össztársadalmi üggyé, de már az is nagy dolog, hogy afelé haladunk Nagyatádon, s ter­mészetesen máshol is. És hogy mekkorát lépünk előre, az attól is függ, hogy a párt­szervek, a városi pártbizott­ság milyen gyakran ellenőrzi az ifjúságpolitika megvalósu­lását. Az eredmények számbavé­telén kívül mindenki elmond­ta a gondokat, azokról a te­rületekről is, ahol ilyen vagy olyan okok miatt lassabban vagy nehezebben lépnek elő­re. A cémagyári vitán részt­vevők szenvedélyesen beszél­tek például arról, hogy a fia­talok alkotó energiáját még nem mindenütt tudják kibon­takoztatni. Ennek az előmoz­dítása azért is fontos volna, mert az igazi feladatok meg­oldása a legjobb nevelő és ösztönző. A város vezetői, a Danuvia gyárát képviselő fia­tal is szóba hozta: kitűnő fia­tal szakembergárdájuk van, sokkal többre képes, mint amilyen megbízatásokat je­lenleg kap. A központtól ka­pott terveket csak átültetik a helyi viszonyokra, s ez nem ad módot arra, hogy felszínre hozhassák a nagyatádi gyár szellemi tartalékait. Különö­sen furcsának tartják, hogy a budapesti központ még min­dig saját kezében tartja a gyártmányelőkészítést. Feszültségeket okoz az is, amikor nincs összhang a be­iskolázás és az igények kö­zött. A fiatal átveszi a szak­munkás-bizonyítványt, s nem tud elhelyezkedni tanult szakmájában. Mostanában el­sősorban a kereskedelerrtben fordult elő ilyen, azelőtt pe­dig a szerkezetlakatosok, szerszámkészítők panaszkod­tak tudásuk parlagon heveré- sére. Az utóbbi szakmában épp most érkeztek el oda a Danuvia gyárában, hogy a fiatalok végre kamatoztathat­ják: ismereteiket. Mindenki egyetértett azzal, hogy nem lehet be len y ugorj»] a rossz tervezésbe, a fiatalok jövője érdekében az igények szerint kell megszervezni a szakmun­kásképzést. Ez nemcsak az egyén érdeke, hanem a társa­dalomé is. A városi pártbizottság első titkára említette először a tá­jékoztatójában, hogy a fiata­lok érdeklődnek a városi kér­dések iránt. Amikor elmentek közéjük a balatonfenyvesi KISZ-vezetőképző táborba, kitűnt: nem nagyon veszik számba, hogy mi valósult meg, először azt keresik, ami nincs. Amikor kérték tőlük, mondanák meg, hogy mit akarnak, a fiatalok egymást és magukat kezdték bírálni, mivel nem használják ki a le­hetőségeket. Sajnos, ez sok gondot okoz minden terüle­ten. A cérnagyári beszélgetésen példák sorát mondták erről, sőt egymással homlokegye­nest ellenkező vélemények csaptak össze. Joggal bírálták a kényelmességet: a fiatalok egy része nem használja ki a művelődési, a szórakozási, a sportolási lehetőségeket. A nyolc ifjúsági klub közül az egyiknek a működését fölfüg­gesztették, mert nem volt tar­talmas a programja. A városi KISZ-titkár ezt túl kényel­mes intézkedésnek ítélte, s meggondolatlannak is, hiszen ez a klub központi helyen ta­lálható. Az igazi megoldást az jelentené, ha a tanács szak­mai tanácsot, útmutatást ad­na a klubélet föllenditéséhez. Sok még a tartalék az ifjú­ságpolitikában a városban. A vitában megfogalmazott ja­vaslatok is ezt bizonyították. A vita végkicsengése az volt, hogy fele annyi energiával sokkal többet lehet elérni, ha mindenki megoldja a felada­tát. Érdemes összefogni a vá­rosban —- azért, hogy a fiata­lok valóban jól kihasznál­hassák lehetőségeiket. Lajos Géza Hosszú hetet hagytunk magunk mögött. A mezőgaz­daság gondjait tekintve ne- kikeseredés és föl villanó re­mény váltogatta egymást, szinte napról napra. A gaz­daságok dolgozói hallatlan erőfeszítéseket tesznek azért, hogy mind többet mentse­nek meg a sárba ragadt ré­pából, a már vetőmagra váró kukoricatáblák terméséből es, bizony, még a szőlőből is. Ezekben a napokban a szövetkezetek egész tagsága átárzi a helyzet súlyosságát, és vállalja a munkakörétől eltérő feladatokat is. A megyeszékhely kiemel­kedő eseménye volt a városfejlesztésről szerdán megnyílt kiállítás. Az ifjúsági házban rende­zett bemutatót és előadásso­rozatot mintegy vitaindító­nak, közvéleménykutató le­hetőségnek tekinti a városi tanács, és amint az eddigi tapasztalatok bizonyítják, a szemléltető ábrák, makettek és előadások segítségével fölvázolt fejlesztési elképze­lések nagy érdeklődést vál­tottak ki. A reméltnél töb­ben látogatják a kiállításit, és gyűlnek az észrevételek, javaslatok. Különösen sokan tanulmányozzak a kislakás- és csaiadiház-épites korszerű lehetőségeit. És. mintha az érdeklődők sokaságában nem ok nélkül megfogalmazott aggályokra válaszoltak vol­na az illetékesek a hét köze­pén kiadott nyilatkozatukban — hogy jövőre nem lesz hi­ány födémszerkezeti elemek­ből. Ennek a# ígéretnek be­váltása ugyanis az egyik fel- , tétele a jövőre országosán* * 1 tervezett 31 ezer egyedi csa­ládi ház fölépítésének. A má­sik pedig az előkészített, közművesített területek biz­tosítása. A kaposvári érdek­lődők erről is kapnak tájé­koztatást a kiállításán. A város általános fejlesz­tése azonban nemcsak építé­si jellegű feladatok megol­dásából áll: az új lakótele­pekkel, utcákkal együtt bő­víteni kell a szolgáltatások körét és emelni a színvona­lat. Ebben fontos szerepet játszanak a kisiparosok. Helyzetüket, munkájukat te­kintette át keddi ülésén a Kaposvári Városi Tanács. A jelentésből megtudhattuk, hogy a megyeszékhelyen 765 kisiparos működik, 131-gyei több. mint öt evvel ezelőtt. Különösen örvendetes a nö­vekedés a peremkerületben dolgozók köreben ; a varos külső részéin ma már 280 kisiparos áll a lakosság szolgálatában, számuk az ötéves terv idő­szakában hatvannal nőtt. Mind többen váltanak mun­kaviszony melletti szolgálta­tásra lehetőséget adó jogo­sítványt. Meg mindig kévés kisiparos vállalkozik azon­ban gepkocsjszerelői mun­kákra, karosszéria-, gurní- és labbelijavitásra. Kevés a férfi- és a nőiszabó is. I A hét fontos kulturális eseménye volt a politikai kömyvnapok megyei megnyi­tása. A kiállítással egybekö­tött rendezvényt kedden tar­tottak Barcson. A Kossuth Könyvkiadó terjesztő «^un­kájának eredményét, illetve az ideológiai, társadalomtu­dományi, mozgalmi könyvek iránti érdeklődést jelzi, hogy az idén a somogyi lakosok hárommillió forintért vásá­roltak politikai jellegű ol­vasni valót Egy oktatásügyi rendez­vényről is meg kell emlé­keznünk : vasárnap három megyéből érkezeti oroszsza­kos tanárok tanácskoztak az idegen nyelv oktatásának helyzetéről. A Kaposváron tartott tapasztalatcserén fontos kérdéseket vitattak meg. A középpontban az orosz nyelv tanításának ha­tékonyabb módszerei álltaik. A héten több vállalattól, intézménytől, szervezettől kaptunk meghívót nyugdíja­sokat, öregeket köszönti rendezvényre. Jó érzés sei fogadjuk a hírt a.z idő" sebb emberek tájékoztatásá­ról, megvendégeléséről. Örö­münkbe azonban gyakran vegyül üröm is, amikor ar­ról hallunk panaszt: milyen kevés megbecsülést, tisztele­tet kapnak az idős emberek a fiataloktól az utcán, az autóbuszon, az üzletekben, a társadalmi érintkezés külön­böző tormáiban. Ilyenkor arra gondolunk: bizonyára szívesen elhagynák a mun­kában megfáradt emberek az évi egyszeri, néhány órás ünneplést is, ha kissé több figyelem venné körül őket amúgy is egyre nehezebbe vaio hétköznapjaikon. Fsai László Üj gépek, könnyebb munka Túlteljesítik a tervet Barnoki Edit fonónő a* új fonva cérnára) gépeknél Korszerűsítették a böhönyei orsózóüzem gépparkjának egy részét : tizenkét fonva cérnázó gépet szereltek föl az üzem­ben, onnan pedig a gyűrűs- cérnázó gépeket Nagyatádra szállították. A megváltozott körülmények folytán nemcsak a munka lett könnyebb, ha­nem a termelés is jelentősen nőtt, és a böhönyei dolgozók így jobban kereshetnek,. Ez személyenként havonta 600~ 700 forinttal több jövedelmet jelent. A felújítás eredménye, hogy 14 millió forintos idei tervüket — 3230 orsóidnál és 230 tonna cérna — november végére teljesítik. Így a jövő év gondos előkészítésére is bpyen lesz idő. Orsóíonalból majd kevesebbet — 3120 ton­nát — állítanak elő, de sok­kal jöbb minőségben, cérná­ból viszont 490 tonnát tervez­nek. Az üzem öt szocialista brigádja nemcsak az évi terv novembervégi teljesítését vál­lalta, hanem túlteljesítését is. Tervszerűbb az átcsoportosítás Kevesebben változtatnak munkahelyet Somogybán 170 ezer mw>­kaváUaló él : közülük há- romezren más megyékbe járnak dolgozni, öt-hatszáz- ra tehető azoknak a száma, akik nem somogyi lakosok, de itt van a munkahelyük. — A munkaerőmozgás mérséklődött a megyében — mondta Balogh László, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője. — A kilépőik száma folyamatosan csökken ; évente mintegy harmincezer ember mond búcsút a munkahelyének; közülük ötezer nyugdíjba megy. A ténylegesen mun­kahelyet változtatók száma tehát 25 ezer körül van. — Ez azt jelenti, hogy évente a munkaviszonyban levők 15 százaléka mond búcsút vállalatának, szövet­kezetének. Sok ez vagy ke­vés? — A munkahelyet változ­tatók száma megyei adat. Ha ágazatonként vizsgáljuk a mozgást, akikor már jelen­tősek az eltérések. A keres­kedelemben és az építőipar­ban az átlagnál jóval na­gyobb a kilépők száma. Ezek az emberek esetenként az ágazaton kívül helyezkednek újra el. — A megye gazdaságának érdekeit tehát nem minden esetben szolgáljak a mun­kahelyet változtatók? — A népgazdaság és a megye érdeke az, hogy a korszerű, termelékeny üze­mekben nőjön a létszám. En­nek azonban feltételei van­nak; ezt összefoglalóan á vállalatok logadokepesse- gen merjük le, Nekik kell olyan körül menyeket terem­teni, hogy szívesen menje­nek oda a dolgozók. A jó irányú munkaerőmozgás feltétele, hogy a korszerű, termelékeny üzemek megfe­lelő bért, jó szociális ellátást és munkakörülményeket biz­tosítsanak az embereknek. —• A memkat keresők megtaláljak ezt a kedvezőbb feltételt? — Az új üzemekben min­denképpen. A Kaposvári Húskombinátban a fejleszté­sek révén jók a munkakö­rülmények, A Május 1. Ru­hagyár marcali és a Kérni- kál barcsi gyárába is szí­vesen mennek az emberek. E feltételek révén tudjuk a munkaerőt feszültségmente­sen azokra a területekre irányítani, ahol növekszik a foglalkoztatottaik száma. Van azonban ennek egy másik feltétele is : mégpedig a terv­szerű igényfelmérés és nyil­vántartás. A vállalatoknak nem akkor kell kapkodni, amikor hiányzik már a munkahelyről a munkás, ha­nem előre kell tervezni a létszámigényt is és bejelen­teni a munkaerő-gazdálko- dassal foglalkozó szervek­nek. így lehet a jelentkezője részére alternatív ajánlató-, kát tenni. Vannak ennek jó példái is. A kaposvári elekt­ronesőgyárban például negyven ember munkájára nem volt szükség, de 130 hely között választhattak, és mindenkinek sikerült a me­gyében megfelelő lehetőséget biztosítani. Mas példák is vannak : a Rákospa lotai Bor­és Műanyagfeldolgozó Vál­lalat somogyiajszi üzeméből negyven dolgozót helyeztünk át — a vállalattal közösen — Marcaliba. A barcsi Drá­va Ipari Szövetkezet har­minckét cipőfelsőrész-készí­tője is más munkahelyre került: a bőrkon féke ió­üzemben kaptak eredeti szakmájukhoz közel álló, megfelelő keresetet, is bizto­sító munkahelyet. A munka­erő tervszerű irányításához megfelelő információs rend­szerre is szükség van. Ennek gyík oldala a vállalati elő­rejelzés, a másik pedig a közvetítéssel foglalkozók megfelelő tájékozottsága. A tapasztalatunk az, hogy a tanácsoknál folyamatosan kialakul és egyre jobb ez a tájékoztató rendszer. A be­jelentések módra . azonban esetenként kívánnivalót hagy maga után. Ezen segít a munkaügyi miniszter közel­jövőben megjelenő rendéle­te, amely egységessé teszi a tájékoztatást. — A kedvező változások mellett kedvezőtlen jelensé­geket is lehet tapasztalni: az építőiparban panaszkod­nak arról, hogy a kilépő munkások a kevésbé terme­lékeny szervezetekben, a költségvetési üzemeknél, karbantartó brigádokban he­lyezkednek el. — Az ilyen irányú mun­kaerőmozgás 1974—75-ben nagyon jelentős volt; ezt kö­vetően egészen 1978-ig — csökkenést mutatott, most viszont ismét erősödik. Elle­ne tenni azonban nemcsak adminisztratív eszközökkel lehet, hanem a munkafel­tételek javításával is. Ettől függetlenül vizsgáljuk a mozgás irányát és tartalmát, azért, hogy ha szükség lesz rá, intézkedhessünk. — Manapság sok szó esik az adminisztratív létszámról. — A vállalatok egy részé nemcsak beszél erről, hanem a helyes arányok kialakítá­sára is törekszik. Jó példa­ként említem a kaposvári Mezőgép Vállalatot: száz közvetetten termelő kategó­riába tartozó dolgozót irá­nyítottak át a termelőmun­kába Az Elektroncsőgyárban nyolcán, a Pamutfonó-ipari Vállalat Kaposvári Gyárá­ban pedig húsz dolgozó ke­rült így a termelésbe. Meg­ítélésünk szerint a követke­ző években több ilyen átirá­nyításra lesz szükség. S erre a vállalatoknak is, a ttuin- kaerőgazdalikodassal foglal­kozó tanácsi szerveknek is készülniük kell. Dr. K. I. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom