Somogyi Néplap, 1980. október (36. évfolyam, 230-256. szám)
1980-10-03 / 232. szám
Németh Károly, az MSZMP PB tagja, a KB titkára csütörtökön fogadta az Egyesült Államok Kommunista Pártjának küldöttségét. Németh Károly fogadta az Amerikai Egyesfflt Államok KP küldöttségét Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára csütörtökön a KB székházában fogadta az Amerikai Egyesült Államok Kommunist® Pártjának küldöttségét: dr. James Jacksont és Helen Wintert, a politikai bizottság tagjait, a központi bizottság titkárait. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón részt vett Horn Gyula, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője. Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága A nyári táborozások tapasztalatairól Csütörtökön ülést tartott a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága, amelyen Maróthy László, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KISZ Központi Bizottságának első titkára tájékoztatást adott időszerű nemzetközi. belpolitikai és ifjúság- politikai kérdésekről. Részletesen szólt az intéző bizottságnak a VI. ötéves tervről és a hosszú távú kialakított véleményéről, javaslatairól. A KISZ-szel [kapcsolatban kiemelten foglalkozott a nyári építő- és vezetőképző táborok munkájával, a fiataloknak az árvízvédelemben és az azt követő helyreállításban. valamint az őszi mezőgazdasági betakarításban végzett munkájával. A testület ezután személyi kérdésekben döntött. Deák Gábort, akit az MSZMP XIII. kerületi bizottsága első titkárául választott, érdemeinek elismerése mellett felmentette a KISZ KB titkári tisztségéből. Ezt követően Nyitrai Istvánt megválasztotta a KISZ KB titkárává, az intéző bizottság és a titkárság tagjává. SZVSZ — főtanács Fontos feladat a béke megőrzése A Szakszervezetek legfontosabb teendőiről, a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. a nemzetközi szakszervezeti mozgalom felA túszok ügyében nem tárgyafhat... Irán elutasította az iraki tüzszüneti javaslatot Az iráni fővárosban az isméiéit iraki légitámadások miatt több óvintézkedést hoztak. Képünkön: tehcráni forradalmi gárdisták örködnek egy homokzsákokból rakott barikádnál. Irán elutasította az iraki tüzszüneti javaslatot. »Az ajánlat elfogadhatatlan, hiszen Irak nem vonja ki csapatait az iráni területekről« — hangsúlyozta Damai Se- mirani iráni ENSZ-nagykövet. szex-dán a világszervezet székhelyén. Irak ugyainazna.p az október 5. és 8. közötti időre egy. oldalú tűzszünetet jeléntett be azzal az egyetlen feltétellel, hogy az iráni egységek se intézzenek támadásokat ezekben a napokban. Irán korábban elutasította a Biztonsági Tanács tűzszünet! felhívását is. Baniszadr államfő Kurt Waldheim ENSZ-főtitkárhoz intézett levelében rámutatott arra, hogy a BT-határozat olyan időpontban született, amikor Irak megsérti az ENSZ alapokmányát és agresszív háborút visel iráni területen. -Éppen ezért Irán az iraki csapatok kiűzéséig folytatja a harcot-« — írta az államlő. A harcok változatlan hevességgel folytatódtak, ám az összecsapások állóháborúvá alakultak át. Mindkét fél repülőgéped katonai támaszpontokat, olaj berendezéseket és polgári településeket támadtak a másik ország területén. A front hosszúsága jelenleg közei 500 kilométer, a szárazföldön nagyjából mozdulatlan helyzet alakult ki. Az iráni hadsereg az egész fronton ellentámadásba lendült az iraki csapatok ellen — jelentette be csütörtökön Teheránban Hase mi Raf- szandzsani, a parlament elnöke. a Legfelsőbb Nemzet- védelmi Tanács közlésére hivatkozva. Az iráni fegyveres erők főparancsnoka ugyanakkor általános mozgósítást rendelt el a főként arabok lakta Khuzisztánban, ahol Irán legnagyobb oiajlelőhelyes és -feldolgozó üzeme« találhatók. Az iráni parlament csütörtöki ülésén határozat született a túszok ügyét kivizsgáló hizottság felhatalmazásairól. Eszerint a bizottság nem tárgyalhat sem az amerikai hatóságokkal, sem közvetítőkkel. Feladata tehát abban áll majd, hogy a parlament megbízása alapján összeállítsa a túszok ügyének elbírálását elősegítő dokumentumokat. Olasz kormányválság Forlani kapott megbízást Alessandro Pertini olasz köztársasági elnök csütörtökön délelőtt Arnaldo For- lanit, a Kereszténydemokrata Párt (DC) Országos Tanácsának elnökét jelölte ki az új olasz kormány megalakítására. Forlani 1979 nyarán egy ízben már kapott kormányalakítási megbízást, de nem tudott élni vele. Most is fenntartással fogadta el: előbb konzultálni akar a partok vezetőiveL adatairól tárgyal Moszkvában a szakszervezeti világszövetség főtanácsának 31. ülésszaka, amely szerdán nyílt meg. A felszólalók részletesen ismertették saját országuk szakszervezeteinek helyzetét, és hangsúlyozták. hogy a szervezett munkásoknak fontos feladataik vannak a béke megőrzéséért, az enyhülés megszilárdításáért, a monopóliumok, a transznacionális vállalatok népelleres politikájának meghiúsításáért vívott küzdelemben. Számos felszólaló húzta alá: a szakszervezeti világ - szövetség munkáját úgy kell továbbfejleszteni, hogy meg jobban szolgálhassa a szervezett dolgozók világméretű együttműködését. A vitában felszólalt Alek- szej Sibajev, a Szovjet Szak- szervezetek Központi Tanácsának elnöke is. Beszédében méltatta az SZVSZ 35 éves tevékenységének eredményeit, a dolgozók javára kifejtett munkáját, ugyanakkor támogatta azt a javaslatot, amelyről elnöki megnyitójában szerdán Gáspár Sándor, az SZVSZ elnöke szólt, és amely azt célozza, hogy dolgozzanak ki megfelelő dokumentumot a világszövetség munkájának fejlesztésére. Az ülésen felszólalt Romuald Jankowski, a Lengyel Szakszervezeti Szövetség Központi Tanácsának elnöke is. Hangsúlyozta: Lengyelországban fokozatosan megoldják a gondokat, mind a gazdaságba n, mind pedig a szakszervezetek életében. A lengyel küldött önkritikusan szólt a szakszervezetek által elkövetett hibáktól, rámutatva, hogy bár idejében felismerték a problémáikat, nem léptek fel következetesen a kormánynál, a gazdasági vezetésnél a hibás intézkedések edlen. Ez vezetett odáig, hogy a műm kasok egy része elégedetlenné vált a szakszervezetekkel szemben. A szerda délutáni ülésen szólalt fel Timmer József, a SZOT titkára. Méltatta az SZVSZ három és fél évtizedes tevékenységét, majd megállapította: a megváltozott nemzetközi viszonyok kihatnak a szakszervezeti világmozgalom helyzetére, a szakszervezeti mozgalom viszont, különösen ha egységes, még nagyobb befolyást gyakorolhat a nemzetközi helyzet alakulására. Az SZVSZ főtanácsának ülése folytatta munkáját. Záray Márta és Vámosi János önálló estje Vendég: Ihász Gábor, Szegedi Molnár Gésa, Stefániáit Janiiba, Németh Krisztina. Kísér: Blum József és együttese. 1980. október 20-án fél 6 és este * órakor a Csrky Gergely Színházban. Jegyek válthatók a Kendezvényirodátoan, Kaposvár, Május 1. u. 8. Felvételre keresünk 2 gépésztechnikust tcehnológusi vagy gyártáselőkészítői munkakörbe. Címünk: Dél-somogyi Állami Gazdasag Balaton- melléki Gazdasági Társaság Gépjavító Üzeme, Bogiárlelle, MAORT-teiep, telefon: 13-31. (43537) A Nagyatád és Vidéke Áfész pályázatot hirdet a nagyatádi Helyőrségi Művelődési Otthonban üzemelő 2. s*, szabadkasszás étterem, valamint a közeljövőben Nagyatádon megnyíló nemzetiségi söröző vezetői Állasának betöltésere. Jelentkezni lehet a Nagyatád és Vidéke Afész kereskedelmi főosztályán, Nagyatád, Petőfi u. 2. sz. alatt. (43539) Öböl — történelem x Az I rak és Irán között d údó határháború szinte óráról órára eredményez új ’harctéri, politikai és diplomáciai eseményeket. Sem a fegyverzaj, sem a lázas diplomáciai tevékenység nem fedheti él azonban azt, hogy rendkívül mélyen gyökerező, az év- ; századok homályába nyúló ellentétről van szó, amely beleivódott a két nép tudatába. Az ellentét oka éppen az a terület, a Shatt él-Arab folyó körzete, ahol a jelenlegi konfliktus gócpontja van. A Shatt el-Arab Irak déli részén, a Tigris és az Euf- rátesz folyó egyesüléséből keletkezett. Ettől a ponttól kezdve körülbelül kétszáz kilométer után éri el az Olajéból északi partját. Azét az öbölét, amelyet az arab világban Arab-öbölnek, az iráni szóhasználatban Perzsaöbölnek neveznek. Török örökség A ShaM, el-Arab kétszáz kilométere már akikor mély ellentéteket szült, amikor az olaj még semmit sem jelentett. Irán — korábbi nevén Perzsia — különböző dinasztiák uralma alatt váltakozó hatalmú, de a gyármódosítás korszakában is független ország maradt. A jelenlegi Irak ezzel szemben önálló államként nem létezett, hanem a török birodalom területéhez tartozott egészen az első világháború végéig. Az első határszerződést is a törökök, tehát az Ottoman birodalom kötötte az akkori Perzsiával még 1847-ben. Ez a határvonalat a Shatt el-Arab folyó keleti, tehát perzsiad partján húzta meg. Ez. természetszerűleg azt jelentette, hogy az egész folyómeder felett török fennhatóság érvényesült. Az első világháború után a helyzet annyiban megváltozott, hogy a török birodalom összeomlásával Irak 1922-ben királyság, hatalmi szempontból azonban angol katonai megszállás alatt álló brit védnökség! (mandátum) terület lett. 1932-ben a brit mandátum lejárt, az angol katonai jelenlét azonban megmaradt. Ez voit a helyzet; amikor 1937-ben a Shatt el-Arab körül újra kiéleződött ellentétek megoldására Irak és Irán között tárgyalások kezdődtek. Ezek a tárgyalások kompromisszummal végződtek, amit lényegesen megkönnyíteti, hogy a másik oldalon, Iránban is igen erős volt az angol befolyás. A Shatt el-Arab keleti partja mentén húzódó iráni olajvidéken az angol trösztök voltak az urak. Az 1937-es megegyezés némileg módosította a korábbi szerződések által meghúzott határvonalat, mégpedig inkább az iráni fél javára. A megáll ajpodés úgy szólt, hogy a Shatt el-Arab nagyobbik, északi része továbbra is egyértelműen irar ki terület marad, az Iránban lévő abadani olajfinomítóval és az ugyancsak iráni Khor- ramsahr kikötővárossal szemben húzódó körülbelül hét kilométeres (de gazdasági és stratégiai szempontból döntő fontosságú) szakaszon a haitár többé nem a keleti parton húzódik. A csendőr Irán Közben újabb hatalmi eltolódások történtek. lián egészen a sah rendszerének bukásáig az amerikai stratégiai támaszpont-láncolat egyik meghatározóan fontos tagjává vált, óriási és ütőképesnek látszó hadsereget is kiépített — egyértelműen azzal a céllal, hogy az öböl egész, szélesebb értelemben vett térségének csendőrévé váljék. Irak politikai fejlődése mutatott ugyan hullámzásokat, az ügy lényegét tekintve azonban inkább a radikalizmus irányába tartott. Az angolok által támogatott monarchiát 1958-ban forradalom döntötte meg. és ennek antiimperialista jellege meghatározta Irak politikáját. lián eközben mindinkább szembekerült Irakkal és fegyveresem is érvényesíteni kívánta csendőr-szerepét. Ez a törekvés érthető módon megfelelt az amerikai érdekeknek is. Így a hatvanas évek közepétől kezdve a konfliktus újra kiéleződött. 1969-ben Irán egyoldalúan felmondta az 1937-es megegyezést, és azt követelte, hogy a Shatt el-Arab határfolyó egész hosszában a középvonal legyen a két ország határa. Ezután az iráni hajókat a haditengerészet kísérte végig a folyón. Az irániak másik akciója az volt, hogy az öböl bejáratánál a stratégiailag döntő fontosságú Hormuz-szoros- ban elfoglaltak három kis szigetet (Kis Tumto, Nagy Tumb, Abu Mussza). Ezek a szigetek korábban két, az öböl partján lévő kis arab sejkséghez tartoztak. A szigetek csaknem lakatlanok, de stratégiailag ma is óriási szerepük van az öböl kijáratának ellenőrzésében. Ettől kezdve. rendkívül éles maradt az Irán és Irak közötti szembenállás. A feszültség csak 1975-ben. algériai közvetítésre oldódott fel némileg. Ekkor kompromisz- szum született, amelynek feltételeit a kél ország akkori erőviszonyai határozták meg. Irak helyzetét a tárgyalásokon 1975-ben megnehezítette, hogy az ország északi részén belháború folyt a kurd törzsek ellen, amelyeket az iráni sah erőteljesen támogatott. Az 1975- ös megállapodásban lényegében' az iráni álláspont érvényesült: a sah elérte, hogy a Shatt el-Arab felezővonala legyen a határ, „cserében” felhagyott az észak- iraki kurdok támogatásával. Irak álláspontja Miután a koiábbi megállapodások is az erőviszonyok függvényei voltak, a sah bukása, hadseregének összeomlása és az Iránban mindmáig tartó, megoldatlan belső hatalmi harcok óhatatlanul megnyitották az utat a korábbi szerződések felülvizsgálása felé. Ennek óriási világgazdasági jelentősége is van. Hiszen Irak Szaúd-Arábia után 4z ' OPEC másodiik legnagyobb olajexportőre és olajtermelésének döntő része a Shatt el-Arab medrén végighaladva éri el a Perzsa (Arab)- öblöt. Ugyanez a helyzet az iráni olajexporttal is. Ezen történelmileg nem változtat. hogy az elmúlt 18 hónapban Irán olajtermelése összezsugorodott, s hogy most mindkét ország szinte teljesen kénytelen volt leállítani olajexportját. A Shatt el-Arab — mint olajútvonal — fontosságával függ össze Iraknak az az igénye is, hogy Irán adja fel a sah hatalmának csúcspontján elfoglalt három szigetet és szolgáltassa azt vissza az eredeti tulajdonosok jogutódjának, az Arab Emirátusok Szövetségének.
