Somogyi Néplap, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-07 / 210. szám
Szabad rendelkezési jövedelem raw ■*** , J3*iiS0MMtj * tea ’ tgSnye-: LnktMB mértem mtexfig kevés. AMm azonban. bogy alapvrtS szükségleteinket kurtéertfaessift, elegendő. Ezete * «BÜfcségjtetek — ra- ' amtete bizony«« segefc — jövedelmünk nagy részéé fölemésztik. Marad visaortt egy bizonyos pénzösszeg — családtagonként, ogyéneEéoént erősen eltérő sumrna e* —, amelynek föü- használásárA belátásunk — igónyeinfc, kedvünk, érdeklődésünk stb. — alapján dönthetünk. A forintnak ezt a résszé* nevezik szabad rendelkezésű jövedelemnek. Nagyon egyszerű példával élve: a Kovács család havi jövedelme tízezer íorint. Ebből először — lévén törvénytisztelő állampolgárok — az el n«m kerülhető kiadásokat róják le; a lakbért, az adót a szerény hétvégi telek és rázacsiksa, valamint a gépkocsi után, azután befizetik az DTP-hitel törlesztésének észletét, amelynek fejében x gyerekek szobájában ott all az új bútor. Ezeknek a eladásoknak az egyik csoportja — a lakbér, az adó — nem szabadon választott; illami rendelkezések teljesítése. A másik csoport azonban — az adó a hétvégi ház, í gépkocsi után a hiteltör- yjztés — egy korább« saját víhatározásból született dönti« követkeeménye, most inár kötelesség formájában megjelenve. Kovácséfc ezzel még nem értek a kivonás, az osztás végére, hiszen enni kell, gázt, villanyt fizetni, tisztí- tószenefcet venni és így tovább. Üjabb, ugyan már nason kötelező jellegű, mert például az élelmiszerkiadá- snk összege család ónkén* erősen különbözik, de állandóan ismétlődő, elkerülhetetlen kiadósok ezek, s lekötik a jövedelem további részét Ami most már mindezeken felül fennmarad Ko- ' ' ácséknál — mondjuk hasd ’'étezer forint aaaaz a teljes IwséM húsz százaléka —; az a szabad rendelkezésű jövedelem. Azért szabad rendéHkezé- rtí ez a rész; mert saját belátása szerint dönt a család arról, hogy mire fordítsa. Gyűjfcsék-e új tv-készülék- re, külföldi utazásra, a gépkocsi majdani cseréjére, vegyenek-e a nagyfiúnak cipőt, vagy inkább a kislánynak a maga kinézte indiai pamutruhát esetleg Kovács- né óhajait kellene méltányolni, a már-már halaszthatatlan ágyneművásárlás érdekében ? Érdekes és jellemző módon az emberek egy része — s éppen nem a keveset keresők — azért tartja jövedelmét kicsinynek, mert korábban hozott döntései fölemésztik forintjait. A hiteltörlesztés, a gépkocsi tartás, a nagy értékű tartós fogyasztási cikk, a külföldi utazás az illető szemében kizárólag költségként jelenik meg, s elfeledkezik azok életkörülményeit javító — életszínvonala* növelő — hatásáról. Csakis azt hangoztatja, hogy mire kifizeti a kötelezőt, alig vagy egyáltalán nem marad szabad rendelkezésű pénze. Az ilyen és hasonló esetek arra mutatnak, hogy a jövedelmek értékelése — s a különböző kiadási csoportok egymáshoz viszonyított arányának megítélése — meglehetősen szubjektív mozzanatok sorozatából álL Különböző számítások és becslések szerint a szabad rendelkezésű jövedelemhányad tág határok — az öez- szes jövedelem három és hatvan százaléka — között mozog, ráadásul gyakran változik, mert hiszen a fizetésemelés éppúgy befolyásolja, mint a kereskedők és az eltartottak aránya a családban stb. Ennek a jövedelemrésznek az aránya a bérből élő családoknál mostanában átlagosan 15 és 20 százalék között helyezkedik el, figyelemmel a kötelező, fUetve az állandó kiadások emelkedésére. Kézenfekvő: ha emelkednek a kötelező és az el nem kerülhető állandó kiadások, akkor zsugorodik a szabad rendelkezésű jövedelem, ha a jövedelmek változatlanok maradtak. A reagálás erre sokféle lehet. Így például a kiadási szerkezet módosítása — az olcsóbb élelmiszerek keresletének emelkedése, az iparcikkvásárlások csökkentése —, a megtakarítások mérséklése, vagy — és — a munkajövedelmek növelése, de csakis a ‘társadalom számára értékesebb teljesítmény fejében. Talán fölösleges is leírni: hosz- szú távon ez az utóbbi az egyedül járható — a közérdeknek és az egyéni érdekeknek egyaránt eleget- tevő — út a jövedelemnek, s azon belül a szabadon fölhasználható forintok gyarapítására. Veress Tamás Egy izmosodó alágazat képviseletében Gazdasági társaság erősíti a kefeipar piaci pozícióit Hét vállalat és három szövetkezet részvételével a múlt hónap végén megalakult a Kefe-, Ecset- és Seprűipari Gazdasági Társaság. Ez a továbbiakban a Köny- nyűipaxi Minisztérium ágazati felügyelete alá tartozik majd. — Ml az előtörténete a tíz céget tömörítő szervezet létrejöttének? — kérdeztem Szilvást Józsefet, a Kaposvári Kefe- és Műanyagipari Vállalat igazgatóját, aki egyben a gazdasági társaság igazgató tanácsának elnöke is. — Az előzményekhez tartozik, hogy egységes szakmai irányító szervezete nem volt ennek az iparnak, holott csupa olyan cikket gyártunk, amely a mindenha pi élethez feltétlenül szükséges. A súrolókefétól a művészecsetig, a műszaki kefétől az autómosók műanyag száljáig terjed ez a rendkívül széles gyártmány- skála. A gazdasági társaság megalakulása tízéves küzdenem eredménye. Ebben az iparban sohasem volt egység. A konkurrencia miatt nem kerülhettek közel egymáshoz a cégek. Korábban is voltak kísérletek a szakmában dolgozók egy táborba hozására. Ez most szükségszerűen megvalósult. — Milyen gazdasági kényszer váltotta ki ezt a lépést? — Az, hogy egységesen kell fellépni a külföldi piacokon, az alapanyag-beszerzésben és az áruértékesítésben egyaránt. A vállalatok megosztottsága a külpiaci árakat illetően ezután megszűnik. Elkerülhetővé válnak a szükségtelen, párhuzamos beruházások. Dobrot- ka László könnyűipari miniszterhelyettes augusztus 29-én vállalatunknál tartott értekezletet, és ezen a tíz Csőd és megállapodás Nehézségek a kesztyűpiacon Csődöt ’ jelentett az az osztrák cég, amelyik a Pécsi Kesztyű- és Bőrdíszműipari Szövetkezettől a legnagyobb szállítmányokat szokta megrendel™. A csőd miatt a szövetkezet fonyódi telepén nyolcvanezer helyett csak negyvenezer pár sí- kesztyűt készítenek ennek a cégnek. Nem húzta ki őket a csávából az sem, hogy két újabb bérmunkára* kaptak megbízást két NSZK-beü vállalattól. Így is körülbelül 25 ezer páros megrendelés hiányuk volt. Némileg ellensúlyozza a kisebb bevételt az, hogy a kesztyűdivat változott, egyre igényesebb, bonyolultabb munkát igénylő, és ezért drágább kesztyűiket kell készíteniük. SOMOGYI KRÓNIKÁJA A meteorológiai ős* első ’"•te az első „emberes” hó- íup kezdete. Nem kis sajnálatunkra a természet „komolyan vette” ezt a naptári fordulót — sőt túlkomolyan —, s a szokottnál Hidegebb reggelek máris pulóvert parancsoltak ránk. Hétfőn feltárták kapuikat az iskolák, a szép, ezerszínű vakáció után újra kezdődött a felelősségteljes munka. Ne:n csupán azon volt mérhető a tanévkezdés, hogy egy csapásra megteltek az utcák diákokkal, hanem jó néhány üzlet forgalma is fellendült. A Somogy Áruházban szinte sorba álltak tornacipőért, és a papír-írószer boltokban is érzékeltették: nem minden diák volt előrelátó. Vagy talán csak most derült ki, mi mindenre van még szükség pótlólag. A szeptemberhez nemcsak az ősz, a tanévkezdés kapcsolódik, hanem hagyomány, hogy a világ békeszerető erői fokozott mértékben juttatják kifejezésre békevágyukat. Annak idején szeptember elsején kezdődött és egy hat évvel későbbi szeptember másodikén ért véget az emberiség legpusztítóbb háborúja, ötvenmillió ember halálát, tengernyi szenvedést zúdítva a világra. Ehhez a gyászfekete mementóhoz kapcsolódik hagyományösan az őszi szolidaritási akciósorozat, mely alkalmat, nyújt a magyar dolgozóknak, hogy a legkülönbözőbb formákban juttassák kifejezésre békevágyukat, iti- t er u acionalisU szolt dari tás u kát Megyénkben a Volán 13. számú Vállalatánál tartott nagygyűléssel kezdődött a különböző gyűlések, találkozók sorozata. Városainkban, falvainkban a legszélesebb rétegek váltanak szót bonyolult nemzetközi helyzetről, találkoznak a szocialista országok képviselőivel, megemlékeznek a leszerelési világnap jelentőségéről, az ENSZ napjáról. Több mint kéthetes nyitva- tartás után bezárta kapuit a héten a 69. OMÉK. A díjkiosztó ünnepségen számos arany-, ezüst- és bronzérem, elismerő oklevél jutott a somogyi kiállítóknak, ám a .jelentős fórum igazi értékére a holnap ad választ: miként hasznosítja megyénk agrar- agazala a sok értékes, uj ismeretanyagot. Vannak módszerek, eljárások, melyek hosszú távra szólnak, bevezetésük, alkalmazásuk a jövő feladata, de szép számmal adott a kiállítás olyan ismeretanyagot is, melyet már most, az egyre sokasodó őszi tennivalók során lehet hasznosítani. Mert napról napra több a munka a földeken, szedik a burgonyát, nőnek a silótakarmány-kazlak, talajmunkáló gepek készítik az ágyat a jövő évi kenyérnek. Szüretelik a csemegeszőlőt, a gyümölcsösökben megkezdődött a korai almafajták szüretelése. A vései száz hektár almásban ezen a héten háromszáz diák is hozzálátott, hogy segítsen a szövetkezet dolgozóinak a nagy értékű gyümölcs beta karftnsá bin. Ebben a szövetkezetben a napokban kezdte el a nagy- kanizsai sörgyár tíz szerelője az itt létesülő palackozóüzem gépeinek beszerelését. A terv szerint november 7-én indul a próbagyártás, ötven asz- szony két műszakban ezerötszáz üvegei palackoz majd óránként. Másfél, kéthónapos lemaradás mutatkozik Kaposváron a Zaranyi lakótelep építésében, és folyamatos gyors munkára van szükség ahhoz, hogy az év végéig elkészüljön a Damjanich utcai kétszáz fős óvoda ,— állapította meg a Kaposvári Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága e héten tartott ülésen, ahol többek között számba vették a költségvetési és fejlesztési alap első félévi felhasználásának tapasztalatait. A testület megvitatta és elfogadta azokat a legfontosabb feladatokat, amelyeket a tervek teljesítése érdekében az év hátralevő hónapjaiban el kell végezni. Kaposvárral és a természeti szépségükben különösen gazdag Zsebevei ismerkedtek barom napon keresztül a hazai és néhány szomszédos ország természetjáró eszperan- listái. A nemzetközi eszperantó szövetség a somogyi eszperanlóklub kezdemenye- zésére itt rendezte meg őszi vándortáborát, a szép túrák mellett értékes, nasinos programot nyújtva a részvevőknek. Vörös Marta Az első félévben a csőddel küszködő ausztriai partnerrel együtt keresték a megoldást, ök is engedtek, a szövetkezet is engedett, és a kompromisz- szum eredménye lehet az, hogy jövőre a bajból kilábalva az osztrákok újra biztos megrendelők lehetnek. Ám az 1980-as termelésen ez már nem segít. Az év eiején pangás volt, munka híján többször kényszerszabadságra mentek a dolgozók. Most viszont — a létrejött megállapodás és a két új megrendelés folytán — nagy hajtás va«, torlódott a munka. ősszeA kesztyűpiac egyébként sem mondható rózsásnak. A sizes ugyan továbbra is tömegsport a havas országokban, ám az emberek „odaát” is jobban, meggondolják, hogy hány kesztyűt szaggatnak el, avagy megtartják a divatjamúlt, de még használható régit. így kevesebbet lehet eladni. A síkesztyú ugyanis nem olcsó mulatság, az egyszerűbbek 60 márkáért kelnek el, a drágábbak kilencvenért, de van még ennél is borsosabb árú. Elmúlt már az az ldö, amikor a téli olimpia sportolóinak készítették Fonyódon a kesztyűket, és alig győzték teljesíteni a megrendeléseké*. Ezért a szövetkezet a korábbi Vevők megtartásán kívül egyéb tervekkel is foglalkozik. Keresik a megoldást arra, hogy a nehezebb körülmények között miként lehetne még kedvezőbben exportálni , a kesztyűt cég képviselői kinyilvánították szándékukat a társaság létrehozására. Elfogadták a szerződést is. Ennek alapjan a Kaposvári Kefe- és Mű- anyagipari Vállalat lett a gazdasági társaság gazdája, vagy divatos szóval gesztora. — Milyen feladatok várnak majd a gazdasági társaságra ? — Az együttműködés, a közös fellépés nagyon sokféle területre vonatkozik. Csak a leglényegesebbeket említem. Ilyen a rendszeres információadás, az anyagbeszerzés közös megszervezése, a munka- és üzemszervezési eljárások átadása, m technikai segélynyújtás, az egységes szabványok kialakítása, a szakmunkás- és szakmai továbbképzés, a részleges ügyvitelgépesítésben való részvétel, a műszaki dokumentációs központ létrehozása, az importanyagok beszerzésének összehangolása. Rendkívül fontos számunkra az exporttermeles piaci infanmáci óinak megszerzése, a külföldi tapasztalatcsere. Enélkül nagyon nehézzé válik a gépbeszerzes, es az új termékekről való tájékozódás. Tervezzük továbbá, hogy közösen veszünk részt a hazai és a külföldi kiállításokon, vásárokon. Lehetővé válik az újítások ei terjesztése a társaság tagjai között. Kölcsönösen tájékozódhatunk- egymás fölös, mások számára esetleg jól hasznosítható készleteiről. — Milyen erős a társaság? — A tíz cég mintegy három és fél ezer dolgozót foglalkoztat. Erejére jellemző, hogy az éves termelési érték egy milliárd-kétszáz- millió forint körül van. A társaság profiljába tartozó termékek forgalma ennek mintegy a fele. Hosszú távon közös vállalkozások indítását tervezzük. Ez természetesen a társaság eredményességétől függ. A munka jó összehangolása, a kooperáció tovább erősítheti az ipar pozícióját. Egészen más egy szakmán belüli céggel együttműködni, mint egy profilidegen vállalattal. Az ésszerű kooperáció mindig költségmegtakarítással és a termelőkapacitások jobb kihasználásával jár együtt. A Könnyűipari Minisztérium és a társaság eddigi felmérései szerint a hatodik ötéves tervben szükségszerűnek látszik az egész iparág rekonstrukciója. A fejlesztési elképzelések késiek, a döntés a minisztérium as az Országos Tervhivatal hatáskörébe tartozóik. C* L Exportra termelés, új bérezési form1 a Mezőgép tabi gyáregységében Teljesítette féléves tervét, és az adott rendelés- és eszközállomány mellett várhatóan éves célkitűzéseit is megvalósítja a Kaposvári Mezőgazdasági Gépgyártó és Szolgáltató Vállalat konténerek gyártásara szakosodott tabi gyáregysége. Az osztrák vasutak mcgiendeiésére szállított DIN—15—155 típusú gyártmányaikkal jól sikerült az első — idei bemutatkozásuk a tőkés piacon. Az osztrák megrendelés egyik eredménye a négy éve kezdődött és jelenleg a befejezéséhez közeledő rekonstrukciós folyamatnak, amelynek során új gépeket állítottak a termelésbe, korszerűsítették a gyártás- és gyártmányszerkezetet. A létesítmények sorában az év végén adják át az új festőműhelyt, A felújítások nyomán a gyáregység termelői kapacitása a jövőben eléri az évi ötvenezer darabos szintet. A zavartalan termelés biz- tositása érdekében mind nagyobb gondot fordítanak a kapcsolódó munkafolyamatokra : az anyaggazdálkodásra — és előkészítésre, a tárolásra, a szállításra, az üzemfenntartásra es a termelés irányítására. A tőkés export mellett ugyancsak fontos feladatuknak tekintik a belföldi megrendelők igényeinek kielégítését szabványos, a munka- védelmi előírásoknak megfelelő termékekkel. Nagy lépést tettek a dolgozók szakmai képzettsége színvonalának emelésében. A fizikai dolgozók csaknem hetven százaléka szakmunkás, az. utánpótlás a helyben levő tanműhelyből kerül ki. A tovább tanulni szándékozókat munka idő,kedv ezme n y ben és ösztöndíjban részesítik. A műszaki középvezetők szakközépiskolai végzettek. Nagyarányú fiatalítást hajtottak végre a vezetők körében többségük harmincöt éven aluli'. Helyben döntenek a terv-, a létszám-, a készlet- és bér- gazdálkodás kérdéseiben. A bertejlesztes szintje meghaladja az évi négy százalékot A jelenlegi bérezési forma teljes mértékben a munkavégzés hatékonysága közötti különbségeken alapul. A dolgozók mintegy hatvan százalékát teljesítménybérben foglalkoztatják, ezt párosítják ez év július elsejétől a minőségi bérezéssel. A nem teljes értékű munkáért csökkentett bért fizetnek, az így keletkezett alapot felosztják a tartósan jól dolgozók között. Az exportra termelés osztályon felüli minőséget követel, ezért az itt foglalkoztatottak az alapbéren felül nyolcszázalékos béremelésben részesülnek. A. termelés folyamatát egységes rendszernek tekintve, minőségi bérezés alá vonták a gyártáshoz kapcsolódó munkát végzőket: az üzem- fenntartókat, a minőségellen- őröket, a termelés közvetle' irányítóit.
