Somogyi Néplap, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-27 / 227. szám

(Folytatás az 1. oldalról.)

gyalni a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverekről és az előretolt állomásoztatású amerikai fegyverrendszerekről, minthogy ezek a kérdé- • sek .szükségszerűen összetartoznak. Számtalanszor hang- . súl.vozt.uk, 'hogy ugyancsak hívei vagyunk a Szovjetunió és az Egyesült Államok képviselői által Becsben aláírt SALT—II. szerződés hatályba léptetésének, amellyel megnyílhatna az út a más fegyverekre is vonatkozó SALT—III. szerződés megtárgyalása előtt.

Ezek a mi alapvető külpolitikai törekvéseink, amelyekről nyugodtan elmondhatjuk. hogy bennük nemcsak pártunk és kormányunk hivatalos álláspontja, hanem egész népünk őszinte óhaja is kifejezésre jut. Mi. a szocializmust építő magyar , nép a világtól semmi mást nem kívánunk, mint azt. hogy béke legyen és folytathassuk épitőmunkánkat.

Mindaz, amiről eddig szól - tam. természetesen magyar állásfoglalások, de nemcsak egyedül a mieink, hanem kifejezik szövetségeseinkkel azonos platformunkat, is. Nagyra értékeljük a Varsói Szerződést, amely a mi védőpajzsunk. de meg ennél is több : a volágimperializmust fékentertó leghatalmasabb erő, amely ma létezik. Ennek megfelelően mi a Varsói Szerződés országaival külpolitikai kérdésekben tanácskozunk és széles körű. összehangolt. együttműködésre törekszünk, Együttműködésre, álláspontunk egyeztetésére törekszünk kivétel nélkül áss összes .szocialista országgal. Ez a szocialista országok nagy többségével meg is valósul, és ahol nem így van, az nem a mi hibánk.

A szocialista országok közül kettőiül külön is szeretnék szólni. Lengyelországról, amellyel az utóbbi időben a nemzetközi és a magyar közvélemény is sokat foglalkozik. Mint ismeretes, Lengyel- országban a társadalom életében felhalmozódott különböző problémák miatt július végén, augusztusban széles

A másik szocialista ország, amelyről szólni kívánok. Jugoszlávia. A közelmúltban teljes együttérzésünket fejeztük ki Jugoszlávia népeivel abban a nagy veszteségben és gyászban, amely őket Tito elnök elhunytéval sújtotta. Ezt az alkalmat és az azóta létrejött kapcsolatainkat is felhasználtuk arra, hogy nyomatékosan hangsúlyozzuk: miként eddig, a jövőben is arra törekszünk, hogy sikerrel építsük a kölcsönösen hasznos magyar— jugoszláv politikai, gazdasági, kulturális és sportkap- csolatokat, a lakosság szélesebb körű érintkezését, az egymás bel ügyeibe való be nem avatkozás elve alapján, kiindulva abból, hogy mi a Varsói Szerződés tagállama vagyunk, Jugoszlávia pedig el nem kötelezett ország.

Kapcsolataink jelenlegi állapotával elégedettek vagyunk és úgy tapasztaljuk, hogy mindkét fél részéről megvan az akarat kapcsolataink további kiszélesítésére, elmélyítésére. Érdekeltek vagyunk abban, hogy szomszédságunkban egységes, szocialista Jugoszlávia fejlődjék. Ez nemesek a két ország népének válik javára, hanem ennek még szélesebb nemzetközi jelentősége is vanSzolidárisak vagyunk

Vietnam, Laosz, Kambodzsa népeivel abban a harcban, amelyet függetlenségükért, szuverenitásukért, felemel - kedésükért vívnak. Kiállunk az afgán forradalom mellett. Támogatjuk a Közel-Kelet

körű munkabeszüntetésekre, sztrájkokra került sor, politikai konfliktusok támadtak. Ezeket az eseményeket egész népünk nagy figyelemmel és bizonyos .aggodalommal kísérte. Mi szolidárisak vagyunk a testvéri lengyel néppel, lengyel test- vérpártunkkal,' a Lengyel Népköztársasággal, s ennek több oka is van- Egyrészt a történelmi, hagyományos lengyel—-magyar barátság, amely az utóbbi évtizedekben szocialista alapon ■ tovább erősödött és szilárdult. A lengyel nép nehéz történelmi útján — a m.i népünkhöz hasonlóan — sokat szenvedett, és alapvető törekvése, hogy a megtalált igaz úton, a szocialista építés útján békében haladhasson előre.

A Lengyel Népiköztársaság és a Magyar Népköztársaság között sokoldalú együttműködés van. Politikai, gazdasági és kulturális kapcsolataink, a tömegek széles körű érintkezésének révén mint. partnerek is érdekelve vagyunk abban, hogy a Lengyel Népköztársaság helyzete szilárd legyen. Ezt az elvtársi, testvéri kapcsolat- rendszert., sokoldalú együttműködést a .lövőben még tovább akarjuk fejleszteni.

Hazánk és Lengyelország a Varsói Szerződés szervezetének tagállama. A Varsói Szerződés egysége, ereje létfontosságú a magyar és a lengyel nép, valamennyi tagállam népének, sőt a világ népeinek szempontjából is. Szolidaritással, ■ együttérzés - sel. esazel es szívvel lengyel barátaink mellett állunk. Erről a miniszterelnöki prog- ragimibesaéd is hangsúlyozottan szólt- Méig azt fűzném hozzá. hogy á társadalom fejlődési problémáit a lengyel népnek magának kell megoldania, a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezetéseve! . Mi teljes sikert kívánunk lengyel elvtársainknak, barátainknak, a testvéri lengyel népnek. Ahogyan Lázár elvtárs is megfogalmazta, azt kívánjuk, hogy valamennyi fontos és aktuális kérdésre igazi szocialista megoldást találjanak.

arab népeit — külön is említve a palesztin népet —, amelyek harcolnak a minden népnek kijáró törvényes jogok érvényesüléséért, az agresszió következményeinek felszámolásáért. A Palesztinái Felszabadítás! Szeivezetet a palesztin nép egyedüli törvényes képviselőjének ismerjük el.

Szolidárisak vagyunk

Ázsia, Afrika, Latin-Ameri- ka népeivel, amelyek igazságos harcot folytatnak szabadságukért, függetlenségükért, egy új gazdasági világrend kialakításáért. Bővülnek kapcsolataink a gyarmati sorból nemrég felszabadult valamennyi fejlődő országgal; ezt kifejezi Losonczi elvtárs mostani afrikai látogatása is. Értékeljük az el nem kötelezett országok _ mozgalmát, mindazt amivel ez a mozgalom hozzájárul a világbékéért folytatott küzdelemhez. Támogatjuk az el nem kötelezett államok minden olyan lépését, amely az imperializmus megfékezését szolgálja.

Az utóbbi években a politikában — a nemzetközi politikában is — gyakran találkozunk az emberi jogok fogalmával. Ez valóban fontos, tiszteletre méltó gondolat, de talán szükség volna az emberi jogok fogalmának bizonyos tisztázására is. Ami bennünket illet, készek vagyunk ehhez hozájáruíni és a jogok érvényesülését mindenütt, a világon elősegíteni. Meggyőződésünk, eddig a szocialista országok tették a legtöbbet ezen a téren, mert az élet; nélkülözhetetlen alapfeltételeit jelentő emberi jogokat — mint például a letbirtonsaghoz, a

munkához való jogot — mi jobban biztosítottuk, mint a kapitalista országok.

Ezzel kapcsolatban azért meg kell említeni egy-két dolgot mindazon jóindulatú emberek számára, akik a tőkés világban is meggyőződésből vallják az emberi joAz emberi jogok kapcsán a népek jogára is gondolni kell, mert a keltő nagyon nehezen választható el egymástól Miféle emberi jogokról lehet beszélni olyan népek esetében, amelyek elnyomás alatt élnek és a világnak még mindig nem jelentéktelen részén kénytelenek elszenvedni5 a faji elnyomást és üldözést, a bőr színe alapján való megkülönböztetést vagy a külföldi imperialista fegyveres beavatkozást Érvényesülhetnek-e az emberi jogok- ott, ahol az imperializmus ( megakadályozza, hogy nemzeti kincseikkel maguk rendelkezzenek, s elnyomják a népek elemi törekvéseit, a szabadságra, a szuverénitásra, a gazdasági egyenlőségre ? Figyelmükbe .ajánljuk mindazoknak, akik az emberi jogokat a szívükön viselik: a népek jogait kell biztosítani ahhoz, hogy az emberi jogok a világ valamennyi országában ténylegesem érvényesül jenek. A népek jogaihoz pedig hozzá tartozik a társadalmi cél és rend szabad megválasztása is. Egyaránt ellenezzük a forradalom és az ellenforradalom exportját., Teljes szolidaritást vállalunk a gyarmati elnyomás, az újragyarma- toeitas ellen küzdő népekkel, Elutasítjuk azt a rögeszmét, hogy Dél-Afrika szinesbőrű lakossága, Namibia népe vagy más országok népei azért küzdenek a ko- lonialiemus ellen, mert valamiféle kommunista ügynökök uszítják őket. Ez nem igaz, s ezt azok is tudják, akik ezt a rágalmat terjesztik. Mi, kommunista meggyőződésű emberek lehetőségeinkhez mérten, a nemzetközi jog tiszteletben tartásával segítjük a harcoló népeket

Nekem egyébként is mély meggyőződésem, hogy ha valaki közülünk Dél-Afrika szinesbőrű lakóinak, Namíbia népének, vagy politikai tért-orgyilkosságokkal fenyegetett latin-amerikai haladó en bereknek azt mondaná — ami persze a mi oldalunkról kizárt dolog —, hogy tűrjetek, ne harcoljatok, akkor sem hallgatnának ránk. Mert — s ezt mindenkinek meg kellene értenie — új világ született, amelyben a szocializmus világrendszerré vált, a gyarmati rendszer klasszikus formájában egyszer s mindenkorra megsemmisült, és az újgyarmatosítás minden formája is pusztulásra van ítélve A • népek többé nem viselik el az idegen ágát. Éppen ezért harcukat minden tisztességes embernek támogatnia kell.

Szólni kívánok — mégpedig megelégedéssel — a fejlett tőkésországokkal fennálló kapcsolatainkról is. Mi a békés egymás mellett élés elvét a gyakorlatba átültetve jó kapcsoatokra törekszünk ezekkel az államokkal. Ezt sok országgal .sikerült megvalósítani. Ezek közé tartozik például Finnország, a szomszédos Ausztr ia, a Német Szövetségi Köztársaság, Franciaország, Olaszország — és így lehetne még sorolni tovább. Az Amerikai Egyesült Államokkal is rendezni tudtunk több — s ezen belöl két lényeges — vitás kérdést. Kapcsolatunk normalizálódott. A haladás erőivel való teljes szolidaritásunk mellett a fejlett tő- késországokkal békés egymás mellett élésre, sokoldalú, gyümölcsöző kapcsolatokra törekszünk. Ide sorol hatók a politikai kontaktusok, a szükségszert eszmecserék, a kölcsönösen előnyös gazdasági és kulturális kapcsolatok, sőt a lakosság szeles

gok szükségességét. Mi nem helyeseljük például, ha valaki valamely ország nevében egy másik, országbaji akarja rendezni az emberi jogokat. Azt tartjuk, hogy a felelős tényezőknek saját, országukban kell érvényesíteni az emberi szabadságjogokat

körű érintkezése is- Tapasztalataink szerint ez a politika nem válik hátrányunkra. A lakosság széles köreinek kölcsönös látogatása is a mi igazságunk felismerését szolgálja. Ennek hatására nálunk eltűnnek a nyugati paradicsomról kialakult illúziók, a nyugati látogatókban pedig szertefoszlanák — a burzsoá propaganda által ■ táplált — életünkkel kapcsolatos rémképek, s inkább azon csodálkoznak, hogy milyen emberi és nyugodt élet van Magyarországon.

Amikor hangsúlyozzuk, hogy készek vagyunk az együttműködésre minden reálisan cselekvő politikai tényezővel, akkor hozziátesz- szük: a tőkés világban ilyen kapcsolat csak azokkal alakulhat ki, akik valóságunkat, a Magyar Népköztársaságot a tényeknek megfelelően fogadják el, akik tiszteletben tartják, hogy népünk a szocializmus építésének utján jár, és azon fog járni a jövőben is. Akik ezt tudomásul veszik — s nekünk egyeb fel tételűnk nincs —, azokkal készek vagyunk mindenféle értelmes együttműködésre, beleértve azt a törekvést is, hogy a világon béke legyen.

A világhelyzet áttekintése erősíti azt a mély meggyőződésünket, ■ hogy az enyhülés az egyetlen ténylegesen

járható út. A feszültség novelese. a hidegháború, zsákutca. Ennek a zsákutcának a végén egy erős fal van, amelyen még a kalandorlé- pésekre leginkább hajlamos imperialisták sem hatolhatnak át- Mert ennek a zsákutcának a torlasza: a világ összes népeinek békeaka,rate ! Ha egyszer megszavaztatnák a világ népeit, akkor minden országban minden nép — társadalmi rendszerétől függetlenül — a békére szavazna. Ezt jól kifejezi a jelenleg Szófiában ülésező népek világparlamentje a békéért, amelyen 120 országból több mint kétezer résztvevő — politikai hovatartozására, világnézetére, hivatására való tekintet nélkül — az emberiség elszánt békeakaratát képviseli. A békéért, s a társadalmi haladásért folyó küzdelemnek óriási a jelentősége, mert nincs olyan ország, amelynek kormánya figyelmen kívül hagyhatná a közvélemény szavát.

Ez a. mi külpolitikai elvünk és gyakorlatunk. Minden tettünket az a mély meggyőződés vezérli, hogy nemzetközi harcunk összhangban áll szocialista célkitűzéseinkkel, népünk elemi érdekeivel és akaratával.

Belpolitikai kérdésekre rátérve szeretném én is aláhúzni, amit Lázár elvtárs programbeszéde is hangsúlyozott: a Magyar Népköz- társaság belpolitikai helyzete kiegyensúlyozott, sziláid, s ez a jövőben is így lesz.

Egyetértve mindazzal, amit Lázár elvtárs belpolitikánkról és törekvéseinkről mondott, szólni kívánok néhány más természetű kérdésről, s ennek során ismerős dolgokról is. Hiszen sokszor a régi dolgok sem vesztik el aktualitásukat- Gondolok

egyebek között ’ ami, hogy megéri a fáradságot, ha a csaknem negyedszázaddal ezelőtt. népünknek tett ígéretünket — amikor nagyon nehéz belpolitikai helyzetben voltunk és kiutat kerestünk — összevetjük azzal, amit abból megvalósítottunk.

Először a Magyar Szocialista Munkáspártról szeretnék szólni, Jól ismert, hogy alkotmányunk is rögzíti ; társadalmunk vezető ereje a magyar

munkásosztály marxista—leninista pártja. A vezetést- mi eszmei-politikai irányításnak tekintjük, melynek az a funkciója, hogy szervezze és mozgósítsa a tömegeket az építőmunkára. Ezt értjük a vezetésen, hozzátéve, hogy a pártnak az alkotmányban is rögzített szerepe számunkra természetesen végtelenül megtisztelő, de egyben nagyon nehéz és felelős szolgálat is. Nem uralkodás, hanem a nép ügyének becsületes szolgálata. Ez a> lényege a párt vezető szerepének.

Legfőbb módszerünk a meggyőzés, nem a parancsolgatás. Különleges történelmi helyzetekben egy nép forradalmi erőinek arra is készen kell lenniük, hogy a haladás ügyét erővel védelmezzék. De ez a történelem ritka pillanataira vonatkozik. A konszolidált épitőmunka korszakában másra van szükség. Azt; valljuk — s ezt váltottuk a kapitalista rendszer, a tőkés hatalom elien vívott harc idején is —, hogy mi, annyian vagyunk. ahány embert igazunkról és a szükséges tennivalókról képesek vagyunk emberi szóval meggyózni. Ez vezérel bennünket a jövőben is.

Ebben a politikában és az ilyen módszerekben van partunk ereje. Amit annakidején megfogadtunk, azt ma az ország egész népe a gyakorlatban tapasztalja: mindig csak olyan határozatokat hozunk, amelyek kizárólag a párt tagjaira és a Kommunista Ifjúsági Szövetségre kötelezőek, hiszen ez a párt ifjúsági szervezete. íHa a part

NemzeH egység

Politikai rendszerünkben a tömegszervezetek, a tömeg- mozgalmak nélkülözhetetlenek. Munkájukban a párt tagjai minden szinten , részt vesznek. Ezek a szervezetek önállóak és rendeltetésüknek megfelelően működnek. Így például a szakszervezetek — amint ezt tegnapi felszólalásában Herczeg elvtárs nagyon helyesen megemlítette — önállóan dolgoznak, végzik a maguk — a mi viszonyaink között többirányú — feladatait. Fundamentális támaszai a nép hatalmának és segítik az anyagi javak létrehozását,. Másfelől védik, képviselik tagságuk mindennapi érdekeit. Ez nem üres szó, hanem valódi igény és szükséglet.

Irányítási rendszerünk a gazdasági életben — de nemcsak ott — decentralizált, nagy önállóságot biztosít az egyes gazdasági szerveknek, üzemeknek és vállalatoknak.

Ez nemcsak az állami, gazdasági vezetők önállóságát és felelősségét fokozza, hanem az ott dolgozó pártszervezetekét, szakszervezetekét, KISZ- szervezetekét is. Hiszen egy jóravaló igazgató mellett, aki elsősorban a termelékenység fokozását, a vállalat nyereségét tartja szem előtt, kellenek olyan intézmények, amelyek révén ellenőrizhető a politika helyessége, és lehetővé válik a dolgozók elemi, napi érdekeinek védelme és képviselete. Így működik politikai rendszerünk és ugyanezen az úton akarunk tovább haladni.

Vannak-e hibák politika« intézményeink működésében? Úgy gondolom, vannak, ezt a pártkongresszus is megállapította- Ez alól a párt, a szakszervezet, az ifjúsági szövetség sem kivétel. Miféle hibák ezek? A gyakorlat hibái, a határozatok végrehajtásának gyengeségei. de akadnak másfajta hibák is. A pártszervezetek, a tömegszervezetek és a tömegmozgalmak munkájában konszolidált helyzetből fakadó betegségeket is fölfedezhetünk. Elfeledkeztünk bizonyos tanulságokról és egy .kicsit túlszerveztük saját magunkat és társadalmunkat is. Egy ülesre — legyen az párt-, szakszervezeti vagy KISZ-ülés — szinte már csak tudományos felkészüléssel lehet-elmenni. Annyi papírt e* .statisztikai adatot kell elolvasni, hogy szédül tőle azvezető testületéiben az

ország alapvető, fő

kérdéseiről tárgyalunk, vagy bármilyen más témát megvitatunk, mindig figyelembe vesszük és tiszteletben tartjuk az állami szervek, valameny- nyi társadalmi szerv és mozgalom önállóságát, felelősségét. Eddig is erre törekedtünk és erre törekszünk a továbbiakban is.

Társadalmunk politikai rendszerének fontos eleme az állam, amellyel a marxista— leninista elmélet tudományos alapossággal sokat foglalkozott. Megállapította, hogy az állam az osztály társadalmak szülötte, amely meghatározott körülmények között majd el fog halni. De a történelmi fejlődés jelen szakaszában is szükséges pontosan meghatároznunk az állam szerepét. A szocialista rendszerben az állam funkciója és tevékenysége megváltozik. Magyarországon, a szocialista fejlődés jelenlegi szakaszában nincsenek antagonisztikus, kibékíthetetlen osztáiyellentetek, nincsenek kizsákmányoló osztályok. Az állam elnyomó funkciója — belpolitikai értelemben — elhalványult, s mar-már eltűnőben van. Növekszik viszont — és véleményünk szerint a szocialista építés egész szakaszában növekedni és erősödni fog — az állam szervező funkciója a gazdasági és kulturális építés legfontosabb területein. Mi így fogjuk fel az állam szerepét, amely egyben országunk szabadságát, szuverenitását, nemzeti függetlenségünket. i« védelmezi, amire a jelenlegi világhelyzetben szükség van.

ember. Mindig eszembe jut, hogy milyen nehez helyzetben lehet egy fiatal magyar ál lám polgár. például egy leány, aki párttag, szakszervezeti tag, KISZ-tag. s talán még a népfrontban is aktíva Vajon hányszor magyarázzák meg neki és sajnos Ugyanazokkal a szavak?

. kai, hogy mi a helyzet és mi a tennivaló?

Nehezítő tényező a helyenként növekvő bürokrácia is. Ez úgy látszik, nemcsak a kapitalista rendszer sajátossága, hanem sajnos, valamelyest kitermelődik a szocialista rendszerben is- Olyan ez, mint amikor az eleven vízfolyás nyomán lerakódások, vízkövek képződnek. Tehát tartsuk mindig kéznél a drótkefét, és távolítsuk el ezeket a lerakódásokat.

Külön szeretnék szólni a nemzeti egységről, a Hazafias Népfront néhány kérdéséről. Mi azt valljuk, hogy megszületett, növekszik és erősödik népünk szocialista nemzeti egysége. Ez osztályok szövetsége, hiszen társadalmunkban vannak még — bár nem ellentétes érdekű — osztályok, rétegek. Vannak párttagok és pár- tonkívüliek, különböző világnézetű, nemzetiségű ernbe-, rek, akiknek összefogása a népfront mozgalom keretében a nemzeti egység fontos eleme. És ez jp dolog.

A nemzeti egységről szólva gyakran említjük a szocialista jelzőt. Ez helyes mert ezzel meghatározzuk a - nemzett egység célját, történelmileg új vonásait- Mert. milyen tartós nemzeti egység lehetett, mondjuk, egy kizsákmányoló tökéé és a kizsákmányolt proletár, a nagybirtokos és a jobbágy között? Most a nemzeti ösz- szefogásnak új 7 és szilárd alapjai vannak, az új, szocialista rendszerben mindnyájan közelebb kerültünk egymáshoz. Mi ezt a folyamatot, a szocialista nemzeti összefogást, a szocialista demokráciát erősíteni, fejlesz- \-teni akarjuk. A szocialista rendszer nem egy véglegesen befejezett épület, nem egy ki faragott kőszobor, amely így marad az idők végezetéig. A szocialista Társadalmi rendszer élő társada lom. amelynek szünet nél kül fejlődnie kell,

(Folytatás a 3, oldalonj

Kiállunk minden nép törvényes jogainak érvényesüléséért

Politikánk kövefkezefes, kiegyensúlyozott és szilárd

BEFEJEZTE TANÁCSKOZÁSÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS