Somogyi Néplap, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-27 / 227. szám

(Folytatás az 1. oldalról.) gyalni a közép-hatótávolságú nukleáris fegyverekről és az előretolt állomásoztatású amerikai fegyverrendszerek­ről, minthogy ezek a kérdé- • sek .szükségszerűen összetar­toznak. Számtalanszor hang- . súl.vozt.uk, 'hogy ugyancsak hívei vagyunk a Szovjetunió és az Egyesült Államok kép­viselői által Becsben aláírt SALT—II. szerződés hatály­ba léptetésének, amellyel megnyílhatna az út a más fegyverekre is vonatkozó SALT—III. szerződés meg­tárgyalása előtt. Ezek a mi alapvető kül­politikai törekvéseink, ame­lyekről nyugodtan elmond­hatjuk. hogy bennük nem­csak pártunk és kormányunk hivatalos álláspontja, hanem egész népünk őszinte óhaja is kifejezésre jut. Mi. a szo­cializmust építő magyar , nép a világtól semmi mást nem kívánunk, mint azt. hogy béke legyen és folytathassuk épitőmunkánkat. Mindaz, amiről eddig szól - tam. természetesen magyar állásfoglalások, de nemcsak egyedül a mieink, hanem ki­fejezik szövetségeseinkkel azonos platformunkat, is. Nagyra értékeljük a Varsói Szerződést, amely a mi vé­dőpajzsunk. de meg ennél is több : a volágimperializmust fékentertó leghatalmasabb erő, amely ma létezik. En­nek megfelelően mi a Varsói Szerződés országaival kül­politikai kérdésekben tanács­kozunk és széles körű. össze­hangolt. együttműködésre tö­rekszünk, Együttműködésre, álláspontunk egyeztetésére törekszünk kivétel nélkül áss összes .szocialista országgal. Ez a szocialista országok nagy többségével meg is valósul, és ahol nem így van, az nem a mi hibánk. A szocialista országok kö­zül kettőiül külön is szeret­nék szólni. Lengyelországról, amellyel az utóbbi időben a nemzetközi és a magyar köz­vélemény is sokat foglalko­zik. Mint ismeretes, Lengyel- országban a társadalom éle­tében felhalmozódott külön­böző problémák miatt július végén, augusztusban széles A másik szocialista ország, amelyről szólni kívánok. Ju­goszlávia. A közelmúltban teljes együttérzésünket fe­jeztük ki Jugoszlávia népei­vel abban a nagy veszteség­ben és gyászban, amely őket Tito elnök elhunytéval súj­totta. Ezt az alkalmat és az azóta létrejött kapcsolatain­kat is felhasználtuk arra, hogy nyomatékosan hang­súlyozzuk: miként eddig, a jövőben is arra törekszünk, hogy sikerrel építsük a köl­csönösen hasznos magyar— jugoszláv politikai, gazdasá­gi, kulturális és sportkap- csolatokat, a lakosság széle­sebb körű érintkezését, az egymás bel ügyeibe való be nem avatkozás elve alapján, kiindulva abból, hogy mi a Varsói Szerződés tagállama vagyunk, Jugoszlávia pedig el nem kötelezett ország. Kapcsolataink jelenlegi állapotával elégedettek va­gyunk és úgy tapasztaljuk, hogy mindkét fél részéről megvan az akarat kapcsola­taink további kiszélesítésére, elmélyítésére. Érdekeltek va­gyunk abban, hogy szom­szédságunkban egységes, szo­cialista Jugoszlávia fejlőd­jék. Ez nemesek a két or­szág népének válik javára, hanem ennek még szélesebb nemzetközi jelentősége is van­Szolidárisak vagyunk Vietnam, Laosz, Kambodzsa népeivel abban a harcban, amelyet függetlenségükért, szuverenitásukért, felemel - kedésükért vívnak. Kiállunk az afgán forradalom mellett. Támogatjuk a Közel-Kelet körű munkabeszüntetésekre, sztrájkokra került sor, po­litikai konfliktusok támad­tak. Ezeket az eseményeket egész népünk nagy figye­lemmel és bizonyos .aggoda­lommal kísérte. Mi szolidá­risak vagyunk a testvéri lengyel néppel, lengyel test- vérpártunkkal,' a Lengyel Népköztársasággal, s ennek több oka is van- Egyrészt a történelmi, hagyományos lengyel—-magyar barátság, amely az utóbbi évtizedek­ben szocialista alapon ■ to­vább erősödött és szilárdult. A lengyel nép nehéz törté­nelmi útján — a m.i népünk­höz hasonlóan — sokat szen­vedett, és alapvető törekvé­se, hogy a megtalált igaz úton, a szocialista építés útján békében haladhasson előre. A Lengyel Népiköztársaság és a Magyar Népköztársaság között sokoldalú együttmű­ködés van. Politikai, gazda­sági és kulturális kapcsola­taink, a tömegek széles kö­rű érintkezésének révén mint. partnerek is érdekelve vagyunk abban, hogy a Len­gyel Népköztársaság hely­zete szilárd legyen. Ezt az elvtársi, testvéri kapcsolat- rendszert., sokoldalú együtt­működést a .lövőben még to­vább akarjuk fejleszteni. Hazánk és Lengyelország a Varsói Szerződés szervezeté­nek tagállama. A Varsói Szerződés egysége, ereje lét­fontosságú a magyar és a lengyel nép, valamennyi tag­állam népének, sőt a világ népeinek szempontjából is. Szolidaritással, ■ együttérzés - sel. esazel es szívvel lengyel barátaink mellett állunk. Er­ről a miniszterelnöki prog- ragimibesaéd is hangsúlyozot­tan szólt- Méig azt fűzném hozzá. hogy á társadalom fejlődési problémáit a len­gyel népnek magának kell megoldania, a Lengyel Egyesült Munkáspárt vezeté­seve! . Mi teljes sikert kívá­nunk lengyel elvtársaink­nak, barátainknak, a testvé­ri lengyel népnek. Ahogyan Lázár elvtárs is megfogal­mazta, azt kívánjuk, hogy valamennyi fontos és aktuá­lis kérdésre igazi szocialista megoldást találjanak. arab népeit — külön is em­lítve a palesztin népet —, amelyek harcolnak a min­den népnek kijáró törvényes jogok érvényesüléséért, az agresszió következményeinek felszámolásáért. A Paleszti­nái Felszabadítás! Szeivezetet a palesztin nép egyedüli tör­vényes képviselőjének ismer­jük el. Szolidárisak vagyunk Ázsia, Afrika, Latin-Ameri- ka népeivel, amelyek igaz­ságos harcot folytatnak sza­badságukért, függetlensé­gükért, egy új gazdasági vi­lágrend kialakításáért. Bő­vülnek kapcsolataink a gyar­mati sorból nemrég fel­szabadult valamennyi fej­lődő országgal; ezt ki­fejezi Losonczi elvtárs mostani afrikai látogatása is. Értékeljük az el nem köte­lezett országok _ mozgalmát, mindazt amivel ez a moz­galom hozzájárul a világbé­kéért folytatott küzdelem­hez. Támogatjuk az el nem kötelezett államok minden olyan lépését, amely az im­perializmus megfékezését szolgálja. Az utóbbi években a po­litikában — a nemzetközi politikában is — gyakran ta­lálkozunk az emberi jogok fogalmával. Ez valóban fon­tos, tiszteletre méltó gondo­lat, de talán szükség volna az emberi jogok fogalmának bizonyos tisztázására is. Ami bennünket illet, készek vagyunk ehhez hozájáruíni és a jogok érvényesülését mindenütt, a világon elősegí­teni. Meggyőződésünk, eddig a szocialista országok tették a legtöbbet ezen a téren, mert az élet; nélkülözhetet­len alapfeltételeit jelentő emberi jogokat — mint pél­dául a letbirtonsaghoz, a munkához való jogot — mi jobban biztosítottuk, mint a kapitalista országok. Ezzel kapcsolatban azért meg kell említeni egy-két dolgot mindazon jóindulatú emberek számára, akik a tőkés világban is meggyőző­désből vallják az emberi jo­Az emberi jogok kapcsán a népek jogára is gondolni kell, mert a keltő nagyon ne­hezen választható el egymás­tól Miféle emberi jogokról lehet beszélni olyan népek esetében, amelyek elnyomás alatt élnek és a világnak még mindig nem jelentéktelen részén kénytelenek elszen­vedni5 a faji elnyomást és üldözést, a bőr színe alap­ján való megkülönböztetést vagy a külföldi imperialista fegyveres beavatkozást Ér­vényesülhetnek-e az embe­ri jogok- ott, ahol az impe­rializmus ( megakadályozza, hogy nemzeti kincseikkel maguk rendelkezzenek, s el­nyomják a népek elemi tö­rekvéseit, a szabadságra, a szuverénitásra, a gazdasági egyenlőségre ? Figyelmükbe .ajánljuk mindazoknak, akik az emberi jogokat a szívü­kön viselik: a népek jogait kell biztosítani ahhoz, hogy az emberi jogok a világ va­lamennyi országában tény­legesem érvényesül jenek. A népek jogaihoz pedig hozzá tartozik a társadalmi cél és rend szabad megválasztása is. Egyaránt ellenezzük a for­radalom és az ellenforrada­lom exportját., Teljes szoli­daritást vállalunk a gyarma­ti elnyomás, az újragyarma- toeitas ellen küzdő népek­kel, Elutasítjuk azt a rög­eszmét, hogy Dél-Afrika szinesbőrű lakossága, Nami­bia népe vagy más országok népei azért küzdenek a ko- lonialiemus ellen, mert vala­miféle kommunista ügynökök uszítják őket. Ez nem igaz, s ezt azok is tudják, akik ezt a rágalmat terjesztik. Mi, kommunista meggyőződésű emberek lehetőségeinkhez mérten, a nemzetközi jog tiszteletben tartásával se­gítjük a harcoló népeket Nekem egyébként is mély meggyőződésem, hogy ha va­laki közülünk Dél-Afrika szinesbőrű lakóinak, Namí­bia népének, vagy politikai tért-orgyilkosságokkal fenye­getett latin-amerikai haladó en bereknek azt mondaná — ami persze a mi oldalunk­ról kizárt dolog —, hogy tűrjetek, ne harcoljatok, ak­kor sem hallgatnának ránk. Mert — s ezt mindenkinek meg kellene értenie — új vi­lág született, amelyben a szocializmus világrendszer­ré vált, a gyarmati rendszer klasszikus formájában egy­szer s mindenkorra megsem­misült, és az újgyarmatosí­tás minden formája is pusz­tulásra van ítélve A • népek többé nem viselik el az idegen ágát. Éppen ezért har­cukat minden tisztességes embernek támogatnia kell. Szólni kívánok — mégpe­dig megelégedéssel — a fej­lett tőkésországokkal fenn­álló kapcsolatainkról is. Mi a békés egymás mellett élés elvét a gyakorlatba átültet­ve jó kapcsoatokra törek­szünk ezekkel az államok­kal. Ezt sok országgal .sike­rült megvalósítani. Ezek közé tartozik például Finnország, a szomszédos Ausztr ia, a Né­met Szövetségi Köztársaság, Franciaország, Olaszország — és így lehetne még sorolni tovább. Az Amerikai Egye­sült Államokkal is rendezni tudtunk több — s ezen be­löl két lényeges — vitás kérdést. Kapcsolatunk nor­malizálódott. A haladás erőivel való teljes szolidari­tásunk mellett a fejlett tő- késországokkal békés egy­más mellett élésre, sokolda­lú, gyümölcsöző kapcsolatok­ra törekszünk. Ide sorol ha­tók a politikai kontaktusok, a szükségszert eszmecserék, a kölcsönösen előnyös gaz­dasági és kulturális kapcso­latok, sőt a lakosság szeles gok szükségességét. Mi nem helyeseljük például, ha vala­ki valamely ország nevében egy másik, országbaji akarja rendezni az emberi jogokat. Azt tartjuk, hogy a fele­lős tényezőknek saját, orszá­gukban kell érvényesíteni az emberi szabadságjogokat körű érintkezése is- Tapasz­talataink szerint ez a politi­ka nem válik hátrányunkra. A lakosság széles köreinek kölcsönös látogatása is a mi igazságunk felismerését szol­gálja. Ennek hatására ná­lunk eltűnnek a nyugati pa­radicsomról kialakult illúzi­ók, a nyugati látogatókban pedig szertefoszlanák — a burzsoá propaganda által ■ táplált — életünkkel kap­csolatos rémképek, s inkább azon csodálkoznak, hogy mi­lyen emberi és nyugodt élet van Magyarországon. Amikor hangsúlyozzuk, hogy készek vagyunk az együttműködésre minden reálisan cselekvő politikai tényezővel, akkor hozziátesz- szük: a tőkés világban ilyen kapcsolat csak azokkal ala­kulhat ki, akik valóságun­kat, a Magyar Népköztár­saságot a tényeknek megfe­lelően fogadják el, akik tisz­teletben tartják, hogy né­pünk a szocializmus építésé­nek utján jár, és azon fog járni a jövőben is. Akik ezt tudomásul veszik — s ne­künk egyeb fel tételűnk nincs —, azokkal készek vagyunk mindenféle értelmes együtt­működésre, beleértve azt a törekvést is, hogy a világon béke legyen. A világhelyzet áttekintése erősíti azt a mély meggyő­ződésünket, ■ hogy az enyhü­lés az egyetlen ténylegesen járható út. A feszültség no­velese. a hidegháború, zsák­utca. Ennek a zsákutcának a végén egy erős fal van, amelyen még a kalandorlé- pésekre leginkább hajlamos imperialisták sem hatolhat­nak át- Mert ennek a zsák­utcának a torlasza: a világ összes népeinek békeaka,ra­te ! Ha egyszer megszavaz­tatnák a világ népeit, akkor minden országban minden nép — társadalmi rendszeré­től függetlenül — a békére szavazna. Ezt jól kifejezi a jelenleg Szófiában ülésező népek világparlamentje a békéért, amelyen 120 ország­ból több mint kétezer részt­vevő — politikai hovatarto­zására, világnézetére, hiva­tására való tekintet nél­kül — az emberiség elszánt békeakaratát képviseli. A békéért, s a társadalmi ha­ladásért folyó küzdelemnek óriási a jelentősége, mert nincs olyan ország, amely­nek kormánya figyelmen kí­vül hagyhatná a közvéle­mény szavát. Ez a. mi külpolitikai el­vünk és gyakorlatunk. Min­den tettünket az a mély meggyőződés vezérli, hogy nemzetközi harcunk össz­hangban áll szocialista cél­kitűzéseinkkel, népünk elemi érdekeivel és akaratával. Belpolitikai kérdésekre rátérve szeretném én is alá­húzni, amit Lázár elvtárs programbeszéde is hang­súlyozott: a Magyar Népköz- társaság belpolitikai helyze­te kiegyensúlyozott, sziláid, s ez a jövőben is így lesz. Egyetértve mindazzal, amit Lázár elvtárs belpoli­tikánkról és törekvéseinkről mondott, szólni kívánok né­hány más természetű kérdés­ről, s ennek során ismerős dolgokról is. Hiszen sokszor a régi dolgok sem vesztik el aktualitásukat- Gondolok egyebek között ’ ami, hogy megéri a fáradságot, ha a csaknem negyedszázaddal ez­előtt. népünknek tett ígére­tünket — amikor nagyon ne­héz belpolitikai helyzetben voltunk és kiutat kerestünk — összevetjük azzal, amit abból megvalósítottunk. Először a Magyar Szocialis­ta Munkáspártról szeretnék szólni, Jól ismert, hogy alkot­mányunk is rögzíti ; társadal­munk vezető ereje a magyar munkásosztály marxista—le­ninista pártja. A vezetést- mi eszmei-politikai irányításnak tekintjük, melynek az a funkciója, hogy szervezze és mozgósítsa a tömegeket az építőmunkára. Ezt értjük a vezetésen, hozzátéve, hogy a pártnak az alkotmányban is rögzített szerepe számunkra természetesen végtelenül megtisztelő, de egyben na­gyon nehéz és felelős szolgá­lat is. Nem uralkodás, hanem a nép ügyének becsületes szolgálata. Ez a> lényege a párt vezető szerepének. Legfőbb módszerünk a meggyőzés, nem a parancsol­gatás. Különleges történelmi helyzetekben egy nép forra­dalmi erőinek arra is készen kell lenniük, hogy a haladás ügyét erővel védelmezzék. De ez a történelem ritka pillana­taira vonatkozik. A konszoli­dált épitőmunka korszakában másra van szükség. Azt; vall­juk — s ezt váltottuk a kapi­talista rendszer, a tőkés hata­lom elien vívott harc idején is —, hogy mi, annyian va­gyunk. ahány embert iga­zunkról és a szükséges tenni­valókról képesek vagyunk emberi szóval meggyózni. Ez vezérel bennünket a jövőben is. Ebben a politikában és az ilyen módszerekben van par­tunk ereje. Amit annakidején megfogadtunk, azt ma az or­szág egész népe a gyakorlat­ban tapasztalja: mindig csak olyan határozatokat hozunk, amelyek kizárólag a párt tag­jaira és a Kommunista Ifjú­sági Szövetségre kötelezőek, hiszen ez a párt ifjúsági szervezete. íHa a part NemzeH egység Politikai rendszerünkben a tömegszervezetek, a tömeg- mozgalmak nélkülözhetetle­nek. Munkájukban a párt tagjai minden szinten , részt vesznek. Ezek a szervezetek önállóak és rendeltetésüknek megfelelően működnek. Így például a szakszervezetek — amint ezt tegnapi felszólalá­sában Herczeg elvtárs nagyon helyesen megemlítette — ön­állóan dolgoznak, végzik a maguk — a mi viszonyaink között többirányú — felada­tait. Fundamentális támaszai a nép hatalmának és segítik az anyagi javak létrehozását,. Másfelől védik, képviselik tagságuk mindennapi érde­keit. Ez nem üres szó, hanem valódi igény és szükséglet. Irányítási rendszerünk a gazdasági életben — de nem­csak ott — decentralizált, nagy önállóságot biztosít az egyes gazdasági szerveknek, üzemeknek és vállalatoknak. Ez nemcsak az állami, gazda­sági vezetők önállóságát és felelősségét fokozza, hanem az ott dolgozó pártszervezete­két, szakszervezetekét, KISZ- szervezetekét is. Hiszen egy jóravaló igazgató mellett, aki elsősorban a termelékenység fokozását, a vállalat nyeresé­gét tartja szem előtt, kellenek olyan intézmények, amelyek révén ellenőrizhető a politika helyessége, és lehetővé válik a dolgozók elemi, napi érde­keinek védelme és képvisele­te. Így működik politikai rendszerünk és ugyanezen az úton akarunk tovább halad­ni. Vannak-e hibák politika« intézményeink működésé­ben? Úgy gondolom, vannak, ezt a pártkongresszus is megállapította- Ez alól a párt, a szakszervezet, az if­júsági szövetség sem kivétel. Miféle hibák ezek? A gya­korlat hibái, a határozatok végrehajtásának gyengesé­gei. de akadnak másfajta hibák is. A pártszervezetek, a tömegszervezetek és a tö­megmozgalmak munkájában konszolidált helyzetből faka­dó betegségeket is fölfedez­hetünk. Elfeledkeztünk bi­zonyos tanulságokról és egy .kicsit túlszerveztük saját magunkat és társadalmunkat is. Egy ülesre — legyen az párt-, szakszervezeti vagy KISZ-ülés — szinte már csak tudományos felkészüléssel lehet-elmenni. Annyi papírt e* .statisztikai adatot kell el­olvasni, hogy szédül tőle az­vezető testületéiben az ország alapvető, fő kérdéseiről tárgyalunk, vagy bármilyen más témát megvi­tatunk, mindig figyelembe vesszük és tiszteletben tartjuk az állami szervek, valameny- nyi társadalmi szerv és moz­galom önállóságát, felelőssé­gét. Eddig is erre törekedtünk és erre törekszünk a továb­biakban is. Társadalmunk politikai rendszerének fontos eleme az állam, amellyel a marxista— leninista elmélet tudományos alapossággal sokat foglalko­zott. Megállapította, hogy az állam az osztály társadalmak szülötte, amely meghatározott körülmények között majd el fog halni. De a történelmi fej­lődés jelen szakaszában is szükséges pontosan meghatá­roznunk az állam szerepét. A szocialista rendszerben az ál­lam funkciója és tevékenysé­ge megváltozik. Magyarorszá­gon, a szocialista fejlődés je­lenlegi szakaszában nincsenek antagonisztikus, kibékíthetet­len osztáiyellentetek, nincse­nek kizsákmányoló osztályok. Az állam elnyomó funkciója — belpolitikai értelemben — elhalványult, s mar-már el­tűnőben van. Növekszik vi­szont — és véleményünk sze­rint a szocialista építés egész szakaszában növekedni és erősödni fog — az állam szer­vező funkciója a gazdasági és kulturális építés legfontosabb területein. Mi így fogjuk fel az állam szerepét, amely egy­ben országunk szabadságát, szuverenitását, nemzeti füg­getlenségünket. i« védelmezi, amire a jelenlegi világhely­zetben szükség van. ember. Mindig eszembe jut, hogy milyen nehez helyzet­ben lehet egy fiatal magyar ál lám polgár. például egy leány, aki párttag, szakszer­vezeti tag, KISZ-tag. s ta­lán még a népfrontban is aktíva Vajon hányszor ma­gyarázzák meg neki és saj­nos Ugyanazokkal a szavak? . kai, hogy mi a helyzet és mi a tennivaló? Nehezítő tényező a helyen­ként növekvő bürokrácia is. Ez úgy látszik, nemcsak a kapitalista rendszer sajátos­sága, hanem sajnos, valame­lyest kitermelődik a szocia­lista rendszerben is- Olyan ez, mint amikor az eleven vízfolyás nyomán lerakódá­sok, vízkövek képződnek. Tehát tartsuk mindig kéznél a drótkefét, és távolítsuk el ezeket a lerakódásokat. Külön szeretnék szólni a nemzeti egységről, a Hazafi­as Népfront néhány kérdé­séről. Mi azt valljuk, hogy megszületett, növekszik és erősödik népünk szocialista nemzeti egysége. Ez osztá­lyok szövetsége, hiszen tár­sadalmunkban vannak még — bár nem ellentétes érde­kű — osztályok, rétegek. Vannak párttagok és pár- tonkívüliek, különböző világ­nézetű, nemzetiségű ernbe-, rek, akiknek összefogása a népfront mozgalom kereté­ben a nemzeti egység fon­tos eleme. És ez jp dolog. A nemzeti egységről szól­va gyakran említjük a szo­cialista jelzőt. Ez helyes mert ezzel meghatározzuk a - nemzett egység célját, törté­nelmileg új vonásait- Mert. milyen tartós nemzeti egy­ség lehetett, mondjuk, egy kizsákmányoló tökéé és a kizsákmányolt proletár, a nagybirtokos és a jobbágy között? Most a nemzeti ösz- szefogásnak új 7 és szilárd alapjai vannak, az új, szo­cialista rendszerben mind­nyájan közelebb kerültünk egymáshoz. Mi ezt a folya­matot, a szocialista nemzeti összefogást, a szocialista de­mokráciát erősíteni, fejlesz- \-teni akarjuk. A szocialista rendszer nem egy véglege­sen befejezett épület, nem egy ki faragott kőszobor, amely így marad az idők vé­gezetéig. A szocialista Társa­dalmi rendszer élő társada ­lom. amelynek szünet nél kül fejlődnie kell, (Folytatás a 3, oldalonj Kiállunk minden nép törvényes jogainak érvényesüléséért Politikánk kövefkezefes, kiegyensúlyozott és szilárd BEFEJEZTE TANÁCSKOZÁSÁT AZ ORSZÁGGYŰLÉS

Next

/
Oldalképek
Tartalom