Somogyi Néplap, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)

1980-09-04 / 207. szám

rint értékű veszteséges ter­melésre bukkantak. A 7,-7 milliard forintnyi veszteség egyszerűen nem volt tetten érhető, eltűnt. . . Hogyan le­hetséges ez? Oly módon, hogy a tröszt, saját keretei­ben, a nyereségesen dolgozók jövedelmét átcsoportosította a veszteségeseknek; a jól dolgozók és a nem jól dol­gozók ily módón azonos — vagy ' csaknem azonos — nyéreségszintre kerülnek. Nyilvánvaló, hogy 'mindez nem egyszerűen adminisztra­tív kérdés: nem mindegy ugyanis, hogy a perspektivi­kusan, nyereséggel termelő — azaz saját maguk fejlő­dését egyébként is biztosíta­ni tudó — vállalatok ’hozzá­juthatnak-e munkájuk gyü­mölcséhez! Nem mindegy dolgozóik, beruházásaik, fej­lődésük szempontjából, hi­szen ha a tröszti átcsoporto­sítás rendszeresen elviszi tőlük a többletjövedelem nagy részét, akkor nem lesz­nek érdekeltek hosszú távon a töbhletjövedelem létreho­zásában. És ugyanígy : a ’-kedvezményezett« vállalat sem lesz érdekelt abban, hogy gazdálkodását rendbe tegye, termelékenyebben dolgozzon — ha a tröszti pénztár átutalja a szükséges pótlólagos jövedelmeket. Való igaz, a ma is műkö­dő trösztök jelentős részé' arra törekszik, hogy a sajátos jövedelemelosztó sze­repet fönntartsa, mivel ab­ban érdekelt, hogy egész szervezete funkcionáljon. Csakhogy a népgazdasági erdek és a tröszti érdek épp ezért ütközik: a népgazda­ságnak, a társadalomnak az az első -számú érdeke, hogy adottságait, emberi-anyagi forrásait a legteljesebben és a legnagyobb hatékonysággal kiaknázza. Amikor a tröszti újraelosztás akadályozza a legdinamikusabb tagvállala­tokat fejlődésükben — jöve­delmük lefölözése ezzel egyenértékű —, akkor aka­dályozza az imént vázolt népgazdasági érdek érvé­nyesülését. S- tulajdonkép­pen akadályozza azzal is, hogy külön —kis-állami tá­mogatásban« részesíti a veszteséges, vagy nem elég­gé hasznos tagvállalatait. Azt hiszem, nem kell kü­lön magyarázni most már a trösztbontások okait — in­dokait és szükségességet sem. Ámde az if> nagy káro­kat okozna, ha most általá­nosan minden trösztöt azért fölszámolnának, hogy a tag­vállalatok minél nagyobb önállóságot és mozgásteret nyerjenek. A gyakorlati ta­pasztalatok azt is megmu­tatták, hogy tröszt és tröszt - között a tevékenységi . körre, a munka természete szerint jelentős különbségeket köte­lező tenni : és énp ezeknél az okoknál fogva nem cél­szerű fölszámolni adott eset­ben az átfogó nagy szerve­zeti rendszert. A példák rá­világítanak a lényegre: ki gondolhatná, hogy a hatal­mas állóeszközökkel, egysé­ges renddel, költségvetési módszerekkel működő tröszt-nagyvállalat, minden esetben jobb részeire bont­va; és a MÁV, a Villamos Művek Tröszt, a Magyar Szénbányászati Tröszt, az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt eredményeseb­ben tehetne eleget felada­tainak elemeire szakítva?! Világos, hogy az említett trösztök működési köre, te­vékenysége, feladatrendsze­re miatt nem célszerű egy- f seges irányítási, központi el­osztási, szervezési struktúrá­jukat fölszámolni külön-kü- lön reszekre bontani. Nem, mert a kialakult szervezetük így működik előnyösebben.' Mindezek után már — ha leegyszerűsítve is — jelez­hettük a lényeget: érthető a trösztbontás hattere. És ami még ennél is fontosabb: ki­derül, hogy ez az intézke­dés, módszer szükségszerűen illeszkedik a népgazdaság irányítási szervezeti kor­szerűsítésének keretei közé. Nem valami külön szenzá­ció, inkább hétköznapi lé­pés, azon az úton, amely az • egész népgazdaságot — és alkotó elemeit — a gazda­ságosabb, hasznosabb mű­ködés felé viszi. M. I. Fejlesztési megállapodás Megszűntettek három tröiztöt. Az esemény izgal­makat keltett, kiváltképpen az érintett mezőgazdasági és élelmiszeripari ágazatban. Sokan tudni véltek valami­féle, «-vezetési- szervezési problémákról«, személyi el­lentétekről is. Pedig erről szó sem volt, és hogy ta­lálgatások se legyenek, hi­vatalos közlemény adta tud- tul az intézkedés lényegét. E szerint a tröszti szervezet átalakítását a gyakorlathoz, a való élet igényeihez való szorosabb alkalmazkodás ér­dekében hajtották végre. Az­az így — a volt tröszti vál­lalatok nagyobb, teljesebb körű önállóságával és fele­lősségével — eredményeseb­ben gazdálkodhatnak. A . ko­rábbá közlemény is sejtetni engedte, s az azóta a tárgy­ban elhangzó nyilatkozatok, közlemények nem hagytak kétséget afelől, hogy a “'trösztbontás’* nem marad kivételes, egyedüli eset. Nemrég, a rádió . sajtókonfe­renciáján Soós Gábor mező- gazdasági és élelmezésügyi államtitkár, valamint e tár­ca miniszterhelyettese, Ko­vács Imre elmondta: napi­renden van újabb trösztök átszervezésének terve is, szi­gorúan az ésszerűség és a mai követelmények figye­lembe vételével. Azonnal hadd jegyezzük meg: a nagy vállalati-tröszti . átszervezés nemcsak a MÉM elképzelései között sze­repel, s ’nemcsak e területen várható és szükséges ha­sonló intézkedés. Erre vilá­git rá a Pénzügyminisztéri­um több, e témakört érintő vizsgálata, elemzése. Szege­den a közelmúltban- tartott közgazdász-vándorgy ülé­sen már nyilvános előadás is tárgyalta példáid azokat az. okokat, amelyek e tárca- vizsgáliatok során kiderültek trösztügyekben. Nos, a tröszttel bon tás nem valami­féle változó közgazdasági di­vat irányzatból kerül napi­rendre. hanem azért, hogy a gazdasági struktúrákban tisztábban érvényesüljön az .érdekeltség és a felelősség. Ne működhessen az egységes népgazdaságban egy másik zárt egység, 'àïhély saját ér­dekei alapján újra eloszitja — csoportosítja tagjainak jövedelmét. (Nem egyszer az anyagi ösztönzés elveivel teljesen szembe kerülve ...) Sokat mond erről egy konk­rét példa. Az 1979-es mérle­gekből — ha a tröszti tag­vállalatok eredményeit ön­állóan szerepeltették — mintegy tízmilliárd forint­nyi veszteséges termelésre derült fény. Ha viszont a tröszti közös mérlegeket nézték a pénzügyi szervek — tehát ahol csak a tröszt sae- rcpelit a végelszámolásban — már csak 2,3 milliárd fo- ____l _________________________ F ejlesztési együttműkö­dési megállapodást írtak alá szerdán az Építésügyi és Városfejlesztési Minisztéri­umban az ÉVM műszaki— fejlesztési főosztályának, a KGM iparfejlesztési főosztá­lyának, a Tervezés-fejlesztési és Típustervező Intézetnek, valamint különböző villa­mosberendezéseket gyártó 8 vállalatnak, illetve szövetke­zetnek a képviselői. Az együttműködés célja, hogy az épületekhez szük­séges villamosberendezése- ket, vezetékeket, fogyasztás- mérőket és más erős- . es gyengeáramú szerkezeteket előállító vállalatok az eddi- gineL jobban összehangolják gyártmányfejlesztesi tervei­ket, termelési programjaikat. A szerződés lehetővé te­szi, hogy kedvező tapaszta­latok esetén más vállalatok is csatlakozhassanak az együttműködéshez. Halászati gazdálkodás Somogybán Siófok kontra Bikái Sokan tudják, hogy a Ba­latoni Halgazdaság — csu­pán a tavi halászatot tekint­ve — termelési értékét tíz­milliókban számoló, korszerű »halkombinát«: Ö a gazdája egyebek közt Európa legna­gyobb pisztrángtelepének, s most tartják egy évi 1600 tonna kapacitású új halfel­dolgozó üzemi próbáját. So­kaknak szemet szúrt e kor­szerű nagyüzem és a szét­szórt »tógazdasagocskák« egymás mellettisége. Hogyan segíti és szervezi munkáju­kat a halgazdaság? Átadja-e tapasztalatait, korszerű tech­nológiáját a jócskán rászo­ruló tsz-eknek? A BHG igazgatójának e kérdésekre -r- a fejlesztési al­bizottság egyik tavalyi ülé­sen — adott választ! sok em­bert meglepett. Elmondta, hogy. a megyei pártbizottság, határozata es a .megyei ta­nács fölkérese nyomán a siófokiak elkészítették az együttműködés tervezetét, majd sorra látogatták a na­gyobb tavakkal rendelkező gazdaságokat és kínálták se­gítségüket. A kezdeményezés azonban csirájában elhalt. mert időközben egy országos 'ohatosagi megbízás a Bikáit Haltenyésztési Rendszert je­lölte ki koordinátornak. Miért Bikái, ha itt van a megyében Siófok? — kérdez­ték akkor többen is. — Mindebből nem szabad azt a következtetést levonni, hogy a Balatoni Halgazdasá­got egyszerűen “kigolyózták« — modta Giczi Frigyes. — A siófokiaknak igenis kezében volt a kezdeményezés lehe­tősége, csak épp nem tudtak előállni a leendő partnerek számára kellően vonzó prog­rammal. Tervük túl általá­nos volt, és abban a kocká­zat nem oszlott meg egyen­lően. Ekkor lépett elő Bikái a maga ígéretesebb, életre­valóbb elképzeléseivel; és a somogyi gazdaságok beléptek a bikali rendszerbe. — Ez az együttműködés sem lett azonban gyümölcsö­ző, hiszen az utóbbi két év­ben jó részük — így a mesztegnyői, a somogyvári és a kisbari tsz — vissza is lépett... — A gazdaságok a bika­liak szemére vetették, hogy a somogyi tógazdálkodásnak csupán a könnyen nyeresé­gesre fordítható — amúey is eredményes — részéből kér­nék, terveik túlságosán nagj ­ralátóak, és gesztori munká­jukban sok a »nagyvonalú­ság«. Az utóbbi vád nem egészen alaptalan: a bikali gazdaság újabban ugyanis már az ország másik sarká­ban is keres partnereket. Úgy is mondhatnánk: túl sokat markol... A rendszer ugyanakkor — és ebben vi­szont jórészt nekik van iga­zuk — azt kifogásolta, hogy a somogyiak - nem fogadtak meg technológiai útmutatá­saikat, s inkább csak a rend­szertagsággal járó előnyök­ből kértek. Akik “bent ma­radtak« — Szőlősgyörök, Homokszentgyörgy, Kisgya- lán — máig is tíz mázsát meghaladó hozamokat érnek el hektáronként. .Tény, hogy az elmúlt években megyénkben 70 szá­zalékról 20-ra esett a iend- szer&zérüen művelt tavak aránya. Végülis a jövőszempontja- ból nem az a kulcskérdés: »Bikal-e vagy Siófok?« A megye halastavas gadzaságai egy kicsit úgy jártak, mint a szegény legény, aki a gaz­dag lányok közt válogat: megfeledkezve arról, hogy ő mga sem épp a legjobb •parti« . . — Sajnos, megyerik gaz Szoros kapcsolat a termeléssel Beszélgetés a tudományos háttérről Szabadalmak, az állatte­nyésztést - segítő kutatások eredményei bizonyítják a mezőgazdasági főiskolán fo­lyó elmélyült tudományos munka jelentőségét. A mos­tani mezőgazdasági kiállítá­son tizenkét témában — nyolc különböző helyen — találkozhatott az intézettel a látogató. A termelésfejlesztési osz­tály vezetőjével, Vörös Fe­renccel arról beszélgettünk, hogy mit tesz az intézet a sokat emlegetett elv, a »Vál­jon a tudomány termelőerő­vé !« érvény es üléséért.. — Hogy változott az osz­tály feladata a megalakulása óta eltelt négy év alatt? — Az alakulással az alap­vető cél volt a főiskola ku­tatási eredményeinek közve­títése a gyakorlathoz — mondta Vörös Ferenc. — Ez az elvi cél azóta sem válto­zott, inkább kiteljesedett. A {piskótán kialakított állatte­nyésztési, rendszerek — a Kahús, a. Katej. — azóta ön­álló vállalati, illetve a juh- és, galamb vonatkozásában társasági formában működ­nek. Feladatunk, hogy ezek­hez kapcsolódó kutatási eredményeket a rendszerek révén továbbítsuk a terme­lőkhöz. illetve a tagüzemek- ben fölvetett gondokat, a megoldásra váró problémá­kat a kutatókhoz. — Lényegében az össze­kötő kapocs szerepét töltik be a tudományos munka és a gyakorlat között. — Szervező, összehangoló szerep a mienk; a feladato­kat a tanszéki oktatók, ku­tatók oldják meg. De sokat daságainak zöme nem sok hozományt vihet egy halas­tóhasznosítási »házasság ba*. A bikaliak például a három év alatt elért »terméstöbb­let« felét kérik segítségük viszonzásául. Nyilván csak azokon a tavakon csábító ez a »félrész«, ahol adottak az intenzív termelés lehetősé­gei. — Nem vállalhatná az együttműködés irányítását — nyilván szerényebb keretek közt — az egyik somogyi »ta­vas tsz«? — Elvben erre egyedül « mesztegnyői alkalmas: a Dunántúl legnagyobb tsz-tó- gazdasága a maga 250 hek­tárnyi vízfelületével. Azért csak elvben, mert e szerep betöltéséhez a nagy terület önmagában kevés. Az előre­lépésre 'nem látszik más mód, mint az arra alkalmas tavakon hasznosítani vala­mely rendszer vagy halászati nagyüzem jó.módszereit. (A Balatoni Halgazdaság igaz­gatója elmondta, hogy ók máié is tartják korábbi aján­latukat es készek segíteni a hozzájuk forduló gazdaságo­kat. À ságvári tsz-szel ki­alakított együttműködésük is ezt a készséget példázza.) A gyengébb adottságúakon pe­ig keresni kell az önálló fejlesztés kevés ráfordítást génylő megoldásait. * (Folytatjuk) Bíró térem telietünk azért, hogy ők a valós gondokat lássák, tudo­mányos munkájukat a min­dennapok gondjainak megol­dására fordítsák. Más oldal­ról pedig: tiszta képet kap­janak egy-egy kutatási ered­mény gyakorlati hasznáról, jelentőségéről. — A tudományos ered­mény nem mindig szellemi termék; jó néhány esetben — például a higiénikus tej~ ■nyerókészüléknél — valami­lyen eszköz vagy tárgy. Mi ennek a sorsa? Hogyan ke­rül ez a gyakorlatba? — Ez a kérdés a múlt év elejéig tartó egyre nyomasz­tóbb gondunkra utal : egyre nehezebbé vált ugyanis egy- egy eszközre, berendezésre kivitelezőt találni, elhúzó­dott a kísérleti modellek ké­szítése, majd a gyakorlati »vizsgáztatás«. Hosszas ví­vódás után született meg egy teljesen új, hazánkban még sehol nem alkalmazott A júniusi sikeres próba­gyártás után tegnap meg- icezdték a hazai hűtöipar történetében először — a sóska nagyüzemi - feldolgo­zását a Győri Hűtőházban. ( Első feltételeként a darnó- zseli termelőszövetkezet meghonosította e háztáji főzelékféle szántóföldi ter­mesztését. Korábban az okozta a gazdaságoknak a Legnagyobb gondot. hogy nem tudták megoldani a sóska korszerű növényvédel­mét és betakarítását. A szi­getközi . termelőszövetkezel több éves kísérletsorozat után megtalálta a nagyüze­mi gyomirtás leghatéko-’ nyabb módját, ß egyúttal a betakarítás gépi módszerét is. A hűtöliázban mintegy 120—löt) tonna sáska mély- I hütetet tervezik az október szervezet: a műszaki fejlesz­tési csoport. Ennek a jelen­leg nyolc fős együttesnek az a feladata, hogy a speciális eszközöket, a modelleket el­készítse, »levizsgáztassa« és az ipari gyárlhatóságig fej­lessze. — Milyen tapasztalatokat szerezlek az alig másfél év alatt? — Főhatóságunk is úgy ítéli meg, hogy csoportunk jól működjét. Ismét az OMÉK-ra utalok: ott néhány eszközünk igen hagy érdek­lődést váltott ki. Például az elektronikus terelöre — köz­nyelven: ösztönére —. amely az állatok sérülés nélküli, biztonságos terelését szolgál­ja, ezres nagyságú megren­delést jegyzett föl a KSZKV. Természetesen a nagybani gyártás sem ennél, sem más eszköznél nem lehet a fő­iskola feladata. A sorozat- gyártásra — az eszköz bo­nyolultságától függően — gyártót kell keresi. Ahol le­het, szeretnénk a partnert a rendszerekhez tartozó tag­üzemek ' között megtalálni. Ilyen tárgyalást folytatunk az említett ösztökére vonat­kozóan a szarvasmarha-te­nyésztő közős vállalattal. — Mi mindenen dolgoznak most? — A teljesség igénye nél­kül: nullszériás gyártását végezzük az ösztökének, to­vábbá a mastitestnek, amely a tej, új, korszerű, istálló­ban végzendő vizsgálatát te­szi " lehetővé, a gyógyszeres tömegkezelőnek, a villany­motorvédő berendezésnek, a tőkés exportra szánt bá­rányszoptató automatának. Kifejlesztés alatt van többek között a pelyva- és törek- gyűjtő, az olajfáradásmérő, az elektronikus tejmennyi­ségmérő. A termelés ered­ményességének növelése újabb és újabb igényeket tá­maszt a tudomány iránt. S minél jobban megfelelni en­nek az igénynek: ez a mi feladatunk. elejéig tartó szezonban. A paraj fagyasztó gépsorokat a hűtőháziak maguk tették al­kalmassá a spenótnál jóval rostosabb sóska feldolgozá­sára. Az átalakításokat kö­vetően most naponta 8—10 tonnát tudnak gyorsfagyasz­tani. A vitamindús növényt paszírozott állapodban. fél, illetve két és fél kilogram­mos csomagolásban hozzák forgalomba. Az idén gyártott mennyiséget a hazai keres­kedelemben értékesítik, egy­idejűleg azonban piackuta­tást is ' folytatnak ; több nyu- •gat-európai országba külde­nek mintákat az új mirelit termékből. V. M. Lakásépítés, felújítás A megye szolgáltatóipari szövetkezetei közül úgyne­vezett »tiszta profilú« a fo- nyódi : kizárólag építőipari tevékenységgel foglalkozik. A Balaton menti építési korlátozások ellenére is tel­jesen kihasználják kapacitá­sukat; az elmúlt évekhez vi­szonyítva csökkentették a ' létszámot, s fokozták a mun­ka hatékonyságát. Az idén két nagyobb megbízáson dolgoznak: a Fonyódon épü­lő 24 és a Bo'glárlellén ké­szülő 15 szövetkezeti laká­son. Az utóbbit még az idén, az előbbit jövőre szeretnék átadni. Szinte az egész déli parton végeztek üdülőíelújí- tásokat; rendszeresen ők tartják rendben a Magyar Nemzeti Bank, az OTP, a Könnyűipari Minisztérium és a. Minisztertanács üdülőjét. Vállaltak építőipari és szol­gáltató tevékenységet a la­kosság részére is: népszerű I szolgáltatásuk például az üvegezés. A továbbiakban újabb — jelentős — munkákba kez­denek: fej újítják például a fonyódá rendőrkapitányság épületét másfél millió forin­tért és elvégzik a gimnázi­um tetőszigetelését. Ismét dolgoznak majd Balatonsze- mesen, és felújítják a sző- lősgyöröki nevelőotthon épü­letét. Mintegy háromszázezer forintos munkájuk van a megyei- KISZ-bizottság ba- latonfenyvesi vezetőképző táboránál is. Fagyasztott sóska A hűtőiparban először Az egyik műhely, ahol az ösztöke «született-“. T rösztbontás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom