Somogyi Néplap, 1980. szeptember (36. évfolyam, 205-229. szám)
1980-09-21 / 222. szám
Egész évi feladót Egyenlő tanulmányi esély H öl van már az az idő, «..mikor a műveltség a kiváltságos társadalmi osztályok monopóliuma volt hazánkban! Alkotmányunk minden magyar állampolgár számára biztosítja a művelődésihez való jogot, s hogy a műveltség megszerzése valóságos lehetőség és nem írott maia&zt, mutatja az is: a felszabadulás óta eltelt évtizedekben munkások és parasztok tízezrei váltak értelmiségiekké, lettek vezetőkké. Népünk művel tségémek fejlődésvonala fölfelé ível, mégsem lehetünk elégedettek, mert alatta megoldásra váró problémák is feszülnek, például az, hogy az iskoláztatásba« a merész ívű fejlődés ellenére sem tudtunk mindenki számára az egyenlő jogokhoz egyenlő feltételeket teremteni. Kik vannak hátrányban? Leginkább azok a tanulók, — túlnyomó többségükben fizikai dolgozók fiai, leányai —, akiket környezeti tényezők gátolnák az adottságaikhoz viszonyított előre- '.aladásukban. A inunkás- vs p aras /,t családok egy része ugyanis még ma sem tud olyan művelődési igényeket ébreszteni gyermekiben, de ha tud is, nem egíthet nekik a tanulásban gy, mint az értelmiségi környezet. A statisztika szelni az értelmiségi szülők :tyermekeinek 69 százaléka rtelniségi pályát választ; ez a mutató a szakmunkás- rétegmei csak 30, a segédmunkásoknál pedig mindössze 13. százalék. Társadalmunk egészséges fejlődéséhez nélkülözhetetlen, hogy a különböző foglalkozási rétégek között meglevő műveltségi különbségek lépésről lépésre csökkenjenek, m,ajd megszűnjenek. Ennek érdekében javítanunk kell a munkás- és parasztgyerekek tanulási körülményein. Nyilvánvalóan összetettebb feladat ez annál, hogy csupán pedagógiai eszközökkel megoldhassuk. Már az MSZMP VIII. kongresszusa megfogalmazta, hogy a gazdasági, társadalmi, művelődéspolitikai, pedagógiai tényezők együttes megteremtése szükséges. Oktatási kormányzatunk azóta számos lépést tett ennek jegyében az egyes általános iskolák közötti — elsősorban a munkás- és parasztfiatalok tanulását befolyásoló — színvonalbeli különbségek mérséklésére. Az utóbbi öt évben például az általános iskolák központi céltámogatásból, a megyei es a helyi tanácsok költségvetéséből több mint félmü- liárd forintot kaptak a tan- eszközállomány gyarapítására. A külterületeken élő mezőgazdasági dolgozók általános iskolás korú gyerekeinek nyújtanak jobb tanulási körülményeket a tanyai diákotthonok. Két évtized alatt jelentős társadalmi összefogással 128 ilyen kollégiumot építettünk; ezekben évente 11 ezer kisdiák tanulhat megfelelő kő-, rül menyek között Sok millió forintra rúg az az öszszeg, melyet a tanácsok és az üzemek juttatnak ösztöndíj. tanszer-, tanulmányi és szociális segély címén a műnk ásgy ereseknek. Az általános és a középiskolák pedagógusai már régóta megkülönböztetett feladatuknak tekintik a kétkezi munkások gyerekeinek felkarolását, tanulásuk módszeres segítését. A tanórán, a szakkörökben, a napköziben, az ifjúsági szervezetben egyaránt törekszenek a differenciált segítésre. Különösen a tanév második felében élénkül meg a .,korrepetálás”: ilyenkor széltében- hosszában olvashatunk a munkás származású diákok nak szervezett, felvételire előkészítő tanfolyamokról, olvasótáborokról, s más helyi vagy országos akciókról Ezekre a vállalkozásokra a jövőben is szükség lesz — jóllehet elsősorban nem tőlük várjuk a feladat megoldását. S zeptembertől júniusig tart az a céltudatos nevelő , munka, amelyet új keletű pedagógiai szakszóval felzárkózásnak hívnak. Ezeknek a tanulóknak főleg magyarból, matematikából és oroszból van szükségük támogatásra, és erre jelentős pedagógiai erőket veinek be az iskolák. A tanárok erőfeszítése csak akkor lesz gyümölcsöző, ha a diák és a szülő is mindent megtesz azért, hogy a tanulmányi előmenetel különbségei megszűnjenek. P. K. I. Készülődés a kisplasztikái biennáléra Az Olaszországban hamarosan megrendezendő kisplasztikái biennálcra készül Fekete Tamás szobrászművész. Anyagának alapgondolata: a madarak elröppenésenek pillanata. Képünkön: a szobrász — munka közben. Alekszej Hodanov Audiencia Barátságtalan, esős nap volt, amikor elmentem abba a ronda szürke várószobába, és miután föltettem a kérdést: — Ki után következem majd a sorban? — leültem egy kopott székre. A szemem végigfutott az ajtóra kifüggesztett kis táblán: „Panaszfelvétel minden szombaton 10-töl 12 óráig". A kezem akaratlanul is ökölbe szorult, a panaszomat tartalmazó papírlap pedig szinte égette a zsebemet. Végre rám került a sor. Kihúztam zsebemből a panaszlevelet, és berontottam az irodába. — Majd én megmutatom maguknak, tgy kínozni az embereket... — kezdtem, de hirtelen elhallgattam. Az íróasztaltól, amelyen egyetlen megszokott irodai kellék s'em volt, hanem egy váza állt, benne fehér rózsák, et tői a szolid íróasztaltól elegáns fiatal férfi jött felém és barátságosan a kezét nyújtotta. — Tolja vagyok• — mutat kozoti be. — Hat on? ( — Szasa — morogtam, nem is tudom miért, hiszen legalábbis a nagybácsija lehettem volna! Széles gesztussal a puha fotelra mulatott, kezébe vette a kezemet, megmérte a pulzusomat, és együttérzéssel jegyezte meg: — Talán túlságosan fáradt vagy, Szaska. Nem vagy valami jó színben, a vérnyomásod sincs rendben... rle azért nem. lesz semmi baj... Odalépett az ablakpar kanyhoz, amelyen valami forralt, — Egy csésze fekete rend be hoz — mondta, és kávé. töltött két kis török kávés, csészébe. Aztán hu. ne a ta ram kacsintott, és a páncél szekrény bul elvveti eg. Iminek konyakot. .1 kamt illat ital> és a nem valami gyakran látott ko nyakas üvegnek az lett a hatasa. hogy a szivem valahogy megnyugodott, es mar nem akartam törni-zúzni az irodában. — Nagyon rokonszenves vagy nekem, Száska — mondta. — Én nagyon jó emberismerő vagyok. Te például, ahogy Így elnézlek... De nem harapsz valamit? Legalább egy ‘ szalámis szendvicsei,. Ahogy így elnézlek, legjobb barátom jut íz eszembe, Nyikolaj, a beépülő pilóta. Az ö arcele is ilyan, mint egy római lé ionáríusé, ugyanolyan fér- ias, vastag a szeműi.. zöd al or a tekinteted . kősó.::, nlékeztetö a testtáj tűsöd. Önkéntelenül is kiegyeni item és mely léleg.eU vettem. Igen. ez a. fiatal ember belem latoit! Olga1 voltain a szamara, mint vaCSURGÓN SZÜLETETT A Kilenc is visszatér Írója Számon tartjuk-e? A Magyar irodalmi lexikon második kötele 24 sort áldoz rá. „Lovass Gyula; Dorogi—Or- tutay (Csurgó, 1914. szepl. 19.—1943. szept. 22. Bp.) : irodalomtörténész, kritikus, író, műfordító. Tanulmányait a budapesti egyetemen az Eöt- vös-kollégium _ tagjaként kezdte és Párizsban fejezte be. Utána az Athenaeum kiadóvállalat lektora volt. Korai halála nagy reményekre jogosító pályát tört derékba. Esszéi, kritikái, elbeszélései, a Napkelet. Magyar Csillag, Ezüstkor, Diápum stb. c. lapokban es folyóiratokban jelentek meg. Tanulmányíró példaképe Péterfy Jenő volt. Műveit higgadt megfontolás és hajlékony, művészi esszé- stílus jellemzi. Érdeklődése a méltatlanul elfelejtett magyar írókhoz és néhány kimagasló modern francia szerzőhöz vonzotta, franciából fordított. Művei : Csokonai utóélete (1937; Dorogi—Ortu- tay Gyula néven) ; A középkori Párizs-eszme (1939); Török Gyula (tanulmány, 1941); Gozsdu, egy századvégi elbeszélő (1942); Hanfitarsnöm: Micheline (kisregény, 1942) Hatvan eve.született tehát,, és Csurgón. Számon tartjuk-e „itthon”? Nein. ' Pedig nem olyan gazdag a „somogyi irodalomtörténet”. A néhány évvel ezelőtt kiadott Csurgói kalauz sem tud róla. Kellene már végre egy olyan megyei kiadvány, amelyben számba veszik azokat, akik itt születtek, életük egy alkotó korszakai itt élték le Somogybán, A magyar irodalom egesze már nem adósa. 1973-ban megtört a jég, és Rónay György hathatós közreműködésével megjelenhetett. a Magvetőnél egy válogatás a Csurgóról induló ' Lovass Gyulától. Kilenc hős visszatér címmel. A kötetből egy rendkívül széles látókörű, hupianista szemléletű, sokoldalúan képzett Irodalmár kepe rajzolódik ki az olvasó előtt. Farawell című lírai emlékezésében vall a csurgói gyerekkorról, a családról is; „Az apám nem volt számtantanár, de ahogy élt, akár az is lehetett volna. A nagyapám ügyvéd volt, néha ra is gyanakszom: amikor először kézbe vett, aktáktól poros ujjaival paragrafust nyomott a párnámba, s a párnán és gyönge ráncos bőrömön at ez a paragrafus valahogy belém égett. Gyermekkoromban sokat voltam beteg, s ha orvosok tanakodtak felettem, senkinek sem jutott eszébe vattai dugni a fülembe, így lehetett,. hogy már akkor megfertőztek a viták, a diagnózis es az okoskodások. Kisvárosban és középosztályból születtem, az alulra és felülre, rendre és felforga- tokra egyaránt félénk közép- osztályból, az őseim hittek valami nagy kötelességben, amelynek fpkmé'röje a. főnök megelégedése " Rónay György így idézi föl lami nyitott könyv. Rámosolyogtam, és örömmel állapítottam meg, hogy öt is valami nagy öröm tölti el. — Tudod, barátom — mondta meghitten —, a társadalmi szolíások megölnek bennünk mindent, ami emberi, igen, mindent megölnek, Szasa. Vegyük például o mi esetünket. Én teged azonnal megértettelek, de ha nem lenne ez a csendes iroda, te könnyelműen elmentél volna mellettem. En meg csak néztem volna utánad és elszorult volna a szívem. Ha gyerekek lennénk, mennyivel egyszerűbb lenne minden! Csak integet n ék neked és megkérdezne ói: „Szasa, nem kötünk vérszerzödést, mint Winne tou és sápadtarcu fivére?” — Kössünk — suttogta:> •s a kezemet nyújtottam fi cje, mely bén még ott szí ingattam a panaszlevel •(. Dobd i! n i a papi; biztatna . így urai I •I: l:e:et szorítani re led Valóban., Rápillantotta n. alakját: „Majdnem fejjel volt magasabb nálunk; ha mentünk az utcán, és beszélgetünk, mindig egy kicsit fölöttünk beszélt. Fölöttünk, de soha fölényesen. Mindannyi- unknál szerényebb volt.” Ahogy mondani szokás: volt mire szerénynek lennie. Erre engedi következtetni az olvasót a Lexikonban nem is említett regény torzója, a Kilenc hős visszatér. À kilenc hős — Hector, Ceasar, Nagy Sándor, Józsua, Dávid király, Makkabeus Júdás, Ártus király, Nagy Károly, Böuitlon Gottfried — lovagi időkben a’ lovagiasság, hősiesség mintaképe volt. A történet idején azonban már hanyatlik a lovagság intézménye. Lovass Gyula nem kisebbre vállalkozott, mint XI. Lajos (1461—1483) cselszövéstől, fondorlatoktól sem mentes munkálkodásának a bemutatására — a királyi egyeduralkodás megalapozásáért — Franciaországban. „Rókái” személyiségének „farkas” ellenfele burgundiai Károly, akit Merésznek szoktak nevezni. A regény Lajos királlyá koronázásával indul, s ágasbogas cselekménye csak látszatra szertelen, valójában szilárd szerkezetű. Lovass kitűnő idegenvezetője az olvasónak: úgy igazít el bennünket egy .adott történelmi koi- ban, hogy annak összetettséget szinte „háttéranyagként” kapjuk, az „előtérben” hőseink olykor cikkcakxokat író életútját követhetjük. Novellisztikája is ngye- lemre méltó. Szinte doszto- jevszkiji helyzetet teremi Stigma című írásában: egy kiugrott pap beiileszkedes- koníliktusát dolgozza föl, tökéletesen ábrázolva az. ambivalenciát. Jól Ismeri a kisvárost. (Meg Csurgóról?) Egye., szám első személyben ír„ krudys Lány kérés a Vörös Ökörben vagy Az utolsó kérő mesteri kisszerűségábrázolú- sa a bizonyíték erre. Ez utóbbi remek lélekrajza is kei idősödő embernek, aki voltaképpen csak a szokás miai., „így- szokták”-késztetésb„' házasodna. Az Antal első névnapjában negatív vélem . - nyét mondja ki egy „hala - másságról” — mintha ez a potyázó főhivatalnok ma sem volna ismeretlen. A boldog balek figurájában ismét valami örökérvényűt mutat fői : az ideák világában élő, kevésbé gyakorlatias ember átlépheti a mindennapi konfliktust, „barátai” otromba hecceit... (A sebezhetetlen.) Nyitott személyiség lehetett Lovass Gyula; írásaiban magához tud ölelni űzött spanyolt, semmibe vett románt, céltudatos franciát, kikapós amerikait stb. Giradoux-ról, Alain-Four- nier-röl, Virginia Wolf-ról vagy a magyar Török Gyuláról, Gozsdu Elekről, Tamási Áronról, Babits Mihályról írt tanulmányai példák lehetnek a mai esszéistáknak; azonosuláskészség, pontosság, kritikus szem, helykijelölési készség a jellemzőjük. Közülük is a legfontosabb a Péterfy Jenőről irt tanulmány. Fodor József 1943 októberében írt sorai ma is érvényesek: „Egyike volt legföl- készültebb íróinknak, egyike volt leglelkiismeretesebb kritikusainknak.” 1 , , - . , ,, Lesko Lgs/l Az olvasó Biztosan, emlékeznek még a fiatalok a Könyv és ifjúság mozgalomra, melyet tavaly hirdetett meg a- KISZ Központi Bizottsága. A somogyi csapat kiváló eredménnyel szerepelt ezen. A Petőfi Emlékkönyvtár klubjának fiataljai bekerültek az országos döntőbe. Az akció sikerén felbuzdulva a KISZ most újabb pályázatra hívja fel a fiatalokat, melynek címe; Az olüasó ifjúságért. A szervezést, rendezést a Palmiro Togliatti Megyei Könyvtár KISZ-fiátaljai és a megyei, illetve a városi KlSZ-bizott- ság vállalta. Megyénkben 85 ezer beír acnozott könyvtári tag va'n, ezzel a második helyet fogk'.ijuK cl az országos statisztikában. A könyvtárosok még a papirosra, az tan zsebre vágtam. Tolja az órájára pillantott és fészkelődül kezdett a székén. — Tudod mit, barátom — mondta —, meghívlak mi- hozzánk. Ne, ne hárítsd el! Meghívlak! A feleségem, aki egyébként Sophia Loren élethű hasonmása, gyönyörűen hár fázik. Megmutatom neked az afrikai álarcgyűjteményemet is. Egyet neked ajándékozok, amelyik ott van balra az ajtó mellett... És vadászni jársz-e? Van engedélyem két vad 'elejtésére, az egyik a lied lesi. Az ajtóig kisert és baratta gotan hatba veregetett mindaddig, míg boldogan ki nem léptem a várószobába ímely most egész kedves I arátságos kis .helyiségnél int. — Kedves fiú. gondol írre magamban, miköz! •háziam a zsc’nm'j! az ne megírt pun . i ,:<• < napirkosárbu dobtam Sági Xoi.lt libor [urduit • ifjúságért ezzel sem elegedettek, meri olvasni, tanulni soha nem lehet elegét. Ezért is örültek az új pályázatnak, mellyel mi- ' nél több fiatalt szeretnének toborozni. A cél nemcsak a ; Könyv megszerettetése, hanem a könyvtárak belső rendjének, katalógusának, állományának,, szolgáltatásainak megismertetése. Az akció az ifjúsági könyv- napokkal októberben kezdődik és kapcsolódik az ifjúmunkáshónap rendezvényei - hez. Bár a kiírás a KISZ- alapszerveZeteknek szol, szívesen várják az egyéni jelentkezőket >és az ifjúsági mozgalmon kívülieket is. A megyei könyvtár fiataljai ajániójegyzéket állította« össze, melyben négy téma köré csoportosították a műveket: olvashatnak az emberi kapcsolatokról, a barátságról és a szerelemről, érdekes témát jelói az „Ilyenek vagyunk mi” címszó, s barangolásra hívnak a művészete« világába. Nem volt könnyű dolguk a jegyzék . válogatóinak, mivel ezekkel a gondolatokkal sok kiváló író foglalkozott. Az összeállításnál az. irodalmi értek volt az első szempont. Olvasmányélményeiket naplóban rögzítik majd r- akció résztvevői, s a könyv tavakban havonta tartott foglalkozásokon megbeszélik. Az olvasó ifjúságért mozgalom Utolsó szakasza a műveltségi vetélkedő lesz. Az ünnepélyes eredményhirdetést 1981 májusában tartják. l\ tódij, a külföldi út mellell könyv- és pénzjutalmat kapnak a legjobban szereplők. Szeptember •égéig még várják -, jelent- -ezőket a megyei iünyvtár- •in. ahol nkióbei hetedikén- M rp égövien.
