Somogyi Néplap, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-31 / 204. szám

Versmondótábor Csii rg ón Megyei győztesek, iskolai »bajnokok«, Kazinczy-díjas középiskolások, a tavalyi — boglárlellei — versmondótá- bor résztvevőiből toborozták három megyéből, a csurgói találkozó résztvevőit: el is jöttek tizenhármán... Bara­nyából egy diáklány nyom­ban, mentegetőzve, hozzá­fűzte a bemutatkozáshoz, hogy félreértés ne essék, náluk is vannak azért még jó versmondók. — No persze — és ezt nem udvariasságból vála­szoltam Sztruhár Erzsébet­nek, a mohácsi gimnázium­ban érettségizett versmomdó- nak, aki Kaposváron a ta­nítóképző főiskolán fólytatja tanulmányait. A Somogy megyei Művelő­dési Központ munkatársa, a házigazda mélyebbre ásott a csurgói versmondótábor iránti érdektelenség okai között: a középiskolák nagy része nem tekinti fel­adatának a versmondásra nevelést, a fiatalokkal való törődést. És önkritikusan hozzáfűzte: bizonyára a va­káció utolsó hete sem volt alkalmas arra, hogy minden érdeklődő fiatal eljöjjön a táborba. Tizenhárom csillogó szem­pár pedig arról árulkodik, hogy 4érdemes volt eljönni Csurgóra. Sokat tanultak, az úti poggyász pedig sok-sok tapasztalattal lett gazdagabb. Értéke^ útravalót kaptak a középiskolás versmondók. És érzem, hogy szívesen maradnának még, a vers, a tanulás barátságot szült Csurgón. Balogh Anikó, a kaposvári Noszlopy Gáspár szakközép­iskola tanulója a megyei szavalóversenyek ohampionja a megyehatárokon túl is bi­zonyított már, bejutott az országos József Attila sza- valóverseny mezőnyébe is. — Aki teheti, nem elég­szik meg az iskolai ünnep­ségek idejére szóló tanári segítséggel, s utánanéz, hol lehet többet tanulni. Én a telt abban, hogy ezután mi­lyen verseket válasszak egyéniségemnek megfele­lően: A hazautazás után Hosszú Hajnalka ismét bekapcsoló­dik a somogyszobi irodalmi színpad munkájába. Édes­anyja vezeti a két éve mű­ködő csoportot, s nagy fel­adatra vállalkoztak: minősí­tő bemutatóra készülnek. Páti Erzsébetben pedig meg­erősítette hivatástudatát a versmondótábor : magyar— történelem szakos tanár sze­retne lenni. És az olyan pe­dagógus is hozzájárult to­vábbtanulási elképzelésének kialakításához, mint Rácz Mária tanárnő, aki »tündén volt; csupa-csupa érdekeset mondott«... / Korányi Barna Tanúinak a bizalmiak Táncsics Diákszínpadot vá­lasztottam, ahol dr. Klujber László irányításával bizto­sítva érzem a fejlődésemet. — A tábor mit adott? — Különösen hasznosnak tartom, hogy gondos beszéd­technikai gyakorlatokat vé­gezhettünk Bognár Mária logopédus vezetésével. Köny­veket is ajánlott, amelyek otthon az egyéni tanulásban segíthetnek. Sztruhár Erzsébet tavaly is itt volt a somogyi vére­men dó táborban. — Az idei év jobban si­került. Kevesebben voltunk ugyan, de a tanulásra szánt időt jobban kihasználtuk. Tóth Judit, a zalaegersze­gi Zrínyi gimnázium negye­dik osztályos tanulója, Ka- zinczy-díjas. Éretten beszélt arról, amiről ritkán esik szó az amatőrök között: a vers­mondás becsületéről, arról, hogy a költői műveket csak is az tolmácsolhatja hűen, igazán, aki vállalja is a gondolatokat. Hol tart a középiskolai versmondás ? Az év közben Somogybán és most itt, Csur­gón szerzett tapasztalataim birtokában igazoltnak lát­szik az a megállapítás, amit a megyei művelődési köz­pont munkatársától hallot­tam: hiányoznak az egysé­ges elvek, amelyeknek alap­ján a pedagógusok és a versmondókkal foglalkozó szakemberek tartás eredmé­nyeket érhetnének el. Géger Tímea kaposvári diák ezt így mondta: — Itt szakemberek foglalkoztak velünk, az iskolában nem. És a tanári fölkészítés nem is elég körültekintő. Most annyi kritikát kaptam, hogy alig merek megszólalni. (Kértem ugyanis, hogy mondjon el a beszélgetés után egy verset, amit Csur­gón tanult. »-Most ne kérje tőlem, talán majd valahol meghallgathat«.) •• De igazán jólesett, hogy kijavították a hibáimat. Megismertem ön­magamat, és ez sokat segí-. Nagy felelősség hárul a tavasszal megválasztott szákszervezeti főbizalmikra és bizalmikra. Megnőttek a követelmények, változtak a feladatok is. A szakszerve­zeti bizottságok most meg­kezdik a fölkészítésüket a munkára. Az Édosz területén 353 bi­zalmi, 355 bizalmihelyettes, 47 főbizalmi, 49 főbizalmi helyettes tevékenykedik. Az Édosz megyei bizottsága az 1980/81-es oktatási évben tanfolyamot szervez a fő- ' bizalmiaknak. A bizalmiak oktatása azonban helyi feladat. Az élelmiszeri paid szakszerve­zeti bizottságok már össze­állították az oktatás tervét. A bizalmiak és helyette­seik njyolc konzultációs elő­adáson vesznek részt. A tan­folyamok hallgatói megkap­ják a tananyagot, s átolvas­va már úgy mehetnek el egy-egy foglalkozásra, hogy tudják, mit szeretnének bő­vebben hallani. Az üzemi tanfolyamokon •nemcsak arra fordítanak nagy gondot, hogy a bizal­miak pontosan megismerjék hatás- és jogkörüket, ha­nem arra is, hogy elsajátít­sák a tennivalókat. A szak­szervezeti választások során csaknem ötvenszázalékos volt a tisztségviselők cseré­lődése, s ez indokolja, hogy Apáti Miklós fi fekete gén titka / »És miről beszéltek?« — Ezt nem tudom. Én kí­vül várakoztam. »Jól tette. Majd reggel meghallgatjuk, miről beszél­gettek. Egyéb?« — Elvesztettem a fótóaka- bátom és a taxikártyám. »Jöjjön be holnap reggel, korán ;• kap másikat.« — Jonesék biztos mind­kettőt megtalálták. »Nem baj, úgyis tudják, hogy dolgozunk. Nem is árt egy kicsit rájuk ijeszteni.« — Akkor reggel. Viszont­látásra, főnök! Lilian kilép a fülkéből, s abban a pillanatban lövés dördül. Lilian összeesik; rángatózik a karja, de pisz­tolyát nem találja. Sóhajt, mint aki utoljára sóhajt. 28. — Kösz, Charlie! Kösz, hogy haza­kísértél. — Semmi, fő­nök, semmiség az egész. — Kérsz inni? — Igen, most már kérek. — Tölts nekem is, meg magadnak is. Charlie tölt, Jo­nes leveszi az in­gét, a mellkasát vakargatja. — Azért ez jó nap volt. Ugye, Charlie? — Jó. — Hát akkor: megérde­meljük. Egészségünkre ! — Egészségünkre! Megyek. Aludj jól! Jó éjszakát! — Aludj te is, Charlie! Jó éjszakát! 23. Mária és József a szobá­ban szerencsétlenkednek. Láthatóan még sohasem aludtak együtt; kerülgetik egymást, míg vetkőznek. — Fürdeni akarsz? —kér­dett Mária. — Ebben a medencében? Nem is tudok úszni. — Dehogyis itt... a für­dőszobában. — Ja? Igen. — A kockás törülköző tiszta ; azt használd. Én fá­radt vagyok, majd fürdők reggel. Megtalálsz mindent, itt az ágyad, jó éjszakát. József szerencsétlenül áll­dogál. — Hát nem együtt alszunk, Mária? — Dehogynem. Nézd, egész közel az ágyadhoz az ágyam. Menj, íürödj, nyu­godtan! — Megyek. Jó éjszakát! — Jó éjszakát! 24. Hajnal. Ködpára mögül -derengnek elő a fények, las­san kirajzolódnak a dolgok körvonalai. Legelébb a köze­li bokrok látszanak, aztán a fák, a házak, majd végül a hegyek is. Az egyik bokor alatt meg­mozdul Lilian. Véres, sáros. Föltápászkodik, visszacsuk- lik. / Újra megpróbálja. Sikerül. Bemászik a telefonfülkébe, ' tárcsázik. — Főnök! Meglőttek. Géphang: »Hol?« — A hátamon. »Nem úgy értem ... Hol van? Hol van most?« — Egy telefonfülkében, közel Foxmanhoz. »Azonnal küldök kocsit.« — Köszönöm, főnök. Lilian újra összeesik; kidől a telefonfülkéből. Még él. (Folytatjuk) megtanítsák a bizalmiakat a segélyek elintézésére, a bér­ügyekben való feladataikra és más egyébre. Az előadás, a konzultáció, a vita és a gyakorlati ok­tatás csak a kezdete a föl­készítésnek, hiszen a szak- szervezeti bizottságok fő fel­adata ezután következik : rendszeresen tájékoztatni kell a főbizalmiakat és a bizal­miakat minden szakszerve­zeti, vállalati, gazdasági kér­désben. Divatjamúlt szezonvég A nyári vásár tapasztalatai Szép csöndesen zajlott le az idén a nyári vásár, és szinte észrevétlenül ért vé­get a múlt hét szombatján. E szezonvégi kiárusításról mérleget készítenek a keres­kedők, s fölmérik azt is, hogy maradtak-e még fölös kész­letek a leértékelés után. A Somogy megyei Iparcikk­kiskereskedelmi Vállalatnál már összegezték a vásári 'ta­pasztalatokat, s nem érdek­telen ebből néhány szemel­vényt közreadni. (Hasonlóak a tapasztalatok a megyében másutt is.) Két-három évvel ezelőtt a kiárusítások első napján a reggeli nyitás előtt általában több tucat ember várakozott az üzletek ajtajánál — az idén ez a roham elmaradt. Az emberek jó érzékkel ke­rülték a tolongást — igaz, tavalyról voltak már tapasz­talataik. Az idén is jóval kevesebb árut értékeltek le, mint két-három évvel ez­előtt. Az árualap csökkené­sével megegyezett a vásár­lókedv csökkenése: a 18 mil­lió forintot érő árukészletből 15 millió értékű fogyott el, s ezért kilencmilliót kellett fi­zetnünk. A legtöbb cikk 40 százalékkal volt olcsóbb, a cipőket 30 százalékkal érté­kelték le; a* bőrárut 20 szá­zalék engedménnyel adták, ám így sem fogyott, mert az engedménnyel együtt is elég­gé borsos az ár. Megfigyelték, hogy sok ember meggondolta magát és a vásári pultoknál csak né­zelődött, aztán nem a , leér­tékelt cikkeket vette meg. Ebben közrejátszott az is, hogy a vásár derekán még inkább csak azokat az áru­kat lehetett leértékelve kap­ni, amelyek — finoman szól­va — megérték néhány »le­árazást«. A »friss« dolgok hamarabb elkeltek. Különö­sen a Balaton-parton volt sikeres a vásár, mert egybe­esett a későbbre tolódott üdülési szezonnal. A parti boltokba utólag is kellett vinni árut; ami megmaradt, az Somogy más boltjaiban ma"adt meg. LeggyoVsabban a fürdőru­hák és a gyerekholmik kel­tek el. A konfekció »nem cikk«; az idén egyébként sem vettek sok ruhát az em­berek, s ehhez a vásáron, is tartották magukat. Spóroló- ♦sabbak lettünk és a divat sem kedvez a kereskedők­nek: a most menő lebern.ye- gek, körültekerős szoknyák és egyebek otthon is köny- nyen készíthetőek. Egyébként is .megfigyelhe­tő, hogy gyengülnek a nyári vásárhoz hasonló nagy kam­pányok és egyre nagyobb te­ret kapnak a sűrűn ismétlődő kisebb leértékelések; ezek népszerűbbek a vásárlók kö­rében is, mert jobban kielé­gítik az igényeket. Megnőtt a vállalatok kockázati alap­ja, másként forgatják a pénzt, mint korábban, s ez is hatással van a szokások alakulására. A csendes vásár után csen­desen folyik a készülődés: az őszi—téli árufeltöltés. És a vásárlók is csendben ké­szülhetnek a következő ki­sebb akciókra. Centrum-hét­fő, keddtől keddig, reklám­áron, amíg a készlet tart... Divatból kifelé ballagó áru ugyanis mindig lesz. B. P. Csigolyatörés, szívinfarktus Ritka az üres kórházi ágy Az egészségügyi szervezet, a kórházi, rendelőintézeti dolgozók az idén is fölké­szültek a balaton-parti sze­zonra. Az előző években szerzett tapasztalatok bizo­nyítják, hogy az üdülök el­látásának szervezett formá­ja megfelelő, a Balaton ven­dégei általában tudjak, hogy hol találhatják meg az or­vost, az orvosokat, akik ren­delkezésükre állnak. Az el­látás megszervezésében fon­tos alapelv az üdülőorvosi rendelés folyamatossága és színvonala. A gyors segítség- adás. egyik hasznos eszköze az ügyeletes ÜR.H-gépkocsi. (Az utóbbi jól használható olyankor is, ha a kórháznak ritkán használt gyógyszert vagy vért kell más városok­ból sürgősen beszereznie.) A technikai lehetőségeknél is fontosabb a személyi feltéte­lek megteremtése. A kitűnő pécsi klinika belgyógyász és fül-, orr-, gége-szakorvost,, az Országos Traumatológiai Intézet pedig baleseti se­bészt küldött a siófokiak se­gítségére. (Nem sikerült vi­szont az ideggyógyászatban segítséget kapni, így az egyetlen szakorvosra túlsá­gosan nagy teher hárult.) Az idei szezon tapasztala­tairól beszélgettünk dr. Var­ga Ferenccel, a Siófoki Kór­ház és Rendelőintézet igaz­gató főorvosával. — Minden szezon egy ki­csit különbözik az előzőtől — mondta. — Az idén pél­dául a *yár elején vaiaarú- vel kevesebb úgynevezett te-* rületen kívüli beteget lát­tunk el. 1979 júniusában és júliusában 571, 1980 azonos időszakában, pedig 521 beteg feküdt a kórház különböző osztályain. 1979-ben 93, az idén 87 volt a külföldiek száma. Sajnos, az idén sok­kal több súlyos betegünk volt, mint tavaly: közúti, há­zi és vízi balesetek sérültjeit láttuk el. Döbbenetes és ért­hetetlen például az a tény, hogy az idén is 14-en törték csigolyájukat vízbeugráskor. Ezek közül hat sérültnél a csigolyatörés, a gerincvelő károsodásával szövődött, ketten pedig meghaltak. So­kan a figyelmeztetések elle­néibe sem győződnek meg a víz sekélységéről, mielőtt fe­A Dél-balatoni Vízgazdálkodási és Talajvédelmi Társulat felvételt hirdet 2 munkavezető (szakirányú végzettség) 1 felmérő (érettségi) munkakörbe, változó munkahelyre, valamint felvesz 2 gépszerelőt a kereki gépműhelybe, szakképzettséggel. Jelentkezni lehet a társulat igazgatójánál személyesen vagy írásban 1980. szeptember 30-ig. 8622 Szántód, Vajda J. u. 5. jest ugranának. À Június vé­gi tragikus autóbusz-szeren­csétlenséggel kapcsolatos kórházi munkáról és a la­kosság önzetlen segítségéről, méltán, sok szó esett már. — Július végétől, gondo­lom, a betegek száma is nö­. vekedett — Sajnos, igen. Bár pon­tos adataim még nincsenek, de. a becslések szerint a já­ró és fekvő betegek száma, valamint a külföldi ápoltak aránya meghaladja a tava­lyit. A baleseteken kívül a szokásosnál többször fordul­tak elő szívinfarktus-megbe­tegedések, melyeknek gya­korisága talán, az időjárási gyors frontátvonulásokkal is magyarázható. A koronária- őrzőszobában az egészségügyi dolgpzókon kívül három új őrzőkészülék is figyeli a be­tegeket, és hangjelzéssel fi­gyelmeztet rendellenességek esetén. Az utóbbi időben, sajnos, ritka itt az üresen álló ágy, ugyanez mondható el az intenzív részlegről is, ahol az életben tartásért fo­lyik a küzdelem. — A szezon vége az egész­ségügyiek számára is nyu­galmasabb napokat ígér. — Reméljük a legjobbakat- Ilyenkor már mindenki fá­radékonyabb. De mindnyá­jan jó érzéssel gondolunk a megmentett emberekre, a különféle betegségek elleni harc eredményeire. A 'ku­darcokat feledteti a sikerél­mény. Az idei szezonban is sokan megállapították, hogy orvosaink, nővéreink szak értelme megfelelő, akár csak a nyári munka szervezettsé­ge, valamint a műszerellá­tottság, a munkakörülmény. Persze kifogás is akadt, de a panaszok alapja rendsze­rint nem szakmai. inkább érzelmi jellegű volt. Kétség­telen : kevés időnk maradt a pihenésre, sok volt a „hí­vás”, az ügyeleti időt álta­lában kemény munkával töl­tötték . dolgozóink. (Például a sebesészeti ambulancián júniusban és júliusban 282 beteget láttak el éjszaka.) Igyekeztünk helytállni, ne­mes és nehéz hivatásúnk széliemében. Sz. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom