Somogyi Néplap, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-31 / 204. szám

Örök mementé —• Most már szép a közigazgatás. Ha választa­nom kellene, akkor újra ezt, a pályát választanám. Per­sze a nehéz időkben is le­hetett emberségesen megol­dani a feladatokat. Ülünk a tanácsszékház tá­gas, szépen berendezett iro­dájában, s dr. Kassai Já­nossal, a megyei tanács-vb titkárával egy kicsit a fel­szabadulás utáni történel­münket idézzük. Most lesz harmincéves a tanácsrend­szer, s 5 ezt a három év­tizedet minden változásával, fejlődésével együtt átélte. Több mint huszonhét éve megyei vb-tiktár; az or­szágban egyetlen egy kollé­gája akad, aki nála régeb­ben áll ezen a poszton. — Ez az én korosztályom tisztességes társaság — mondja, miközben a kávét kavargatjuk. Aki egy kicsit is ismeri a vb-titkárt, tudja, hogy mi­lyen szoros szálak fűzik Lá- bodhoz. Taranyban született, s mégis Lábodot számítja szülőfalujának: ott csepere­dett föl, a felszabadulás után ott jegyezte el magát a közigazgatással, ott lett párt­tag negyvenötben. 1953 óta megszakítás nélkül Lábod megyei tanácstagja, ma is figyelemmel kíséri a fejlő­dést, a gyarapodást — Negyvenötben érettsé­giztem, s mivel éppen meg­üresedett egy hely, engem veitek föl iroda — segéd­tisztnek a lábodi körjegyző­ségre. Mondhatom, hogy azok voltak a legszebb éveim 1945 és 1949 között. Megtanultam a községi közigazgatás csín- ját-bínját. Jó főnökeim vol­tak, mindent rám bíztak, s így mindent elsajátítottam. 1949-ben már . seg^djegyző voltam. A legszebb emléke­im közé tartozik a földosz­tás. Apám, aki 1936-ban halt meg, először gazdasági cse­léd volt gróf Széchenyi ura­dalmában, s csak az utolsó három évben dolgozott a keményítőgyárban. Egykori cselédtársai földet kaptak, házat kezdtek építeni, ez na­gyon megható volt. Kedves külföldi vendége volt a héten megyénknek: szerdán dr. Fathi Arafat ve­zetésével Somogyba látoga­tott a palesztin Vörös Fél­hold háromtagú küldöttsége. A haladó mozgalom képvi­selői programjuk során szo­lidaritási gyűlésen is részt vettek a kaposvári elektron- csőgyárban. A tanévnyitó értekezletek hetének is ne­vezhetnénk a mögöttünk ha­gyott időszakot. Az oktatási intézmények többségében a vakáció után először talál­koztak az általános és kö­zépiskolai nevelők, hogy megkezdjék a fölkészülést a gyerekek fogadására. Ezen a héten rendezték meg Ka­posváron és a járási székhe­lyeken a különböző szaktár­gyi és nevelési továbbképzé­seket, tanácskozásokat. A napokban adtak számot a nyári vakáció kihasználásá­ról azok a tanulók, akiket elégtelen tudásuk miatt az év végén javítóvizsgára utal­tak, Pénteken és szombaton tartották az iskolákban az évet indító tantestületi érte­kezleteket, Az oktatásügy e rendezvénysorozatán — a hi­vatalos szervek képviselőin kívül —/ több intézményben fiatal vendégek is részt vet­tek, az idén azonban még csak megfigyelőként. Az utolsó tanulóévüket meg­kezdő pedagógusjelöltek ugyanis kötelező gyakorlat­ként ismerkedtek a tanév­kezdés szerteágazó felada­téival. A legtöbben egykori A huszonöt éves segéd- jegyzőt 1950-ben Budapestre küldték jegyzótanfolyamra, p onnan egyenesen Kötésére került körjegyzőnek. Az 1950 őszi első • tanácsválasztás után ő lett Kötcse első vb- elnöke. — Ma már történelem, hogy 1950-ig megmaradt a régi közigazgatás, a képvise­lőtestülettel, a bíró, a jegyző intézményével, a felszabadu­lás utáni öt évben azonban a mélyreható társadalmi változások hatására új tar­tatommal telítődött, s ez tette lehetővé, hogy meg­alakulhassanak a tanácsok — emlékezett vissza dr. Kassai János a harminc év­vel ezelőtti kezdetre. Könyvek, filmek, tévéjáté­kok sora szól arról a nehéz időszakról. Embert próbáló idők voltak azok. — Mai szemmel nézve is szükség voit arra, hogy ak­kor minden községben meg­szervezzük a tanácsot, hi­szen olyan feladatokat kel­lett megoldani, mint a ta­gosítás, a tsz-szervezés, a begyűjtés, az adó és egye­iskolájukban kaptak erre le­hetőséget. A felnőttek ideológiai-po­litikai képzésével foglalkozó tanárok is megtartották me­gyei tanévnyitó értekezle­tüket. Szerdán Kaposváron az Oktatási Igazgatóságon dr. Nagy Lajos igazgató és Su­ri Károly igazgatóhelyettes elemezte az előző oktatási év tapasztalatait s határozta meg a következő esztendő tartalmi és módszertani fel­adatait. Az egyes tantárgyak, tanfolyamok sajátos tenniva­lóit tanszéki üléseken be­szélték meg az igazgatóság főhivatású és tiszteletdíjas tanárai, akik a megye váro­saiban és egyik nagyközsé­gében vesznek részt a mar­xizmus—leninizmus okta­tásában. A Csiky Gergely Színház­ban hétfőn találkoztak a társulat régi és új, illetve visszaszerződött tagjai. Évad­nyitó tanácskozáson Ba- barczy László igazgató töb­bek között hangsúlyozta: vál­tozatlan törekvés és köve­telmény az elért művészi színvonal megtartása, illetve emelési'. Ugyan továbbra is jelen­tős késésben van a mezőgaz­dasági növények érése, a határ azonban mindinkább őszi ké­pet ölt. A múlt hét legfon­tosabb munkáját a silókuko­rica betakarítása jelentette, a burgonyát termelő gazda­ságokban ehhez járult e fon­tos élelmezési cikk szedése. A luldcken egyre gyakr.ab­bék. A képviselő testület és a tanács között óriási volt a különbség, hiszen az utób­bi gazdasági, társadalmi, kulturális szervező munkát is végzett. Az akkori idők szo­kásának megfelelően nem melegedhettem meg Kötésén : Tabra kerültem járási vb- titkárnak, két évvel később pedig elhoztak a megyei ta­nácsra, a mostani beosztá­somba. Akárhová kerültem, mindig új feladatok vártak, nem lehetett beleülni a kész­be: miránk várt, hogy ki­alakítsuk az új módszere­ket ... S tegyük hozzá, hogy ál­landó tanulásra, az isme­retek gyarapítására volt szükség, ö is tanult a mun­kája mellett: 1959-ben vég­zett az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem állam- és jogtudományi karán. Az ellenforradalom után ú.t korszak kezdődött a ta­nácsok életében is. Az MSZMP következetes politi­kája lehetővé tette, hogy jó tömegkapcsolatot alakítsa­nak ki. Fokról fokra érték el ezt; például azon is le­ban tűnnek föl a talajműve­lő gépek: az őszi. vetések kö­zeledtével a múlt héten már nagy lendülettel folyt a magágykés zités. A mezőgazdaságban dolgo­zók és az ágazat iránt ér­deklődök körében is válto­zatlanul a figyelem közép- ppntjában állt az országos mezőgazdasági és élelmiszer- ipari kiállítás. Nemcsak az erről szóló híradásokat ol­vasták érdeklődéssel me­gyénkben, hanem sok nagy­üzem elvitte autóbuszokkal a dolgozóit is — szervezett ki­állításnézőbe. A hét második felében került sor a somogyi kertbarátok és kistermelők zöldség- és gyümölcsbemu­tatójára. a kiállítás A-pavi- Jonjában. Megyénket a, por- rogi és a kaposszentjakabi kertészkedök közössége kép­viselte. Ahogy az ország más tájainak termékkiállítását, a somogyiakét is igen szép számú érdeklődő kereste föl. De nemcsak a kiállított, hanem az árusított zöldségfélék iránt is igen élénk érdeklő­dés inulalkozoU országszer­te. így Somogybán is. Bősé­ges volt az ellátás paradi­csomból, paprikából és egyéb vitamindús termékből. A háziasszonyok ezt kihasznál­va gondoltak a téli hónapok­ra is. A sok nagy tételű vá­sárlás arra mutat: sokan tar­tósítanak saláta- és egyéb i/.< *s i tő-a lapa n vágót házilag a hidegebb időszakokra. mértA, hegy «* emberek szívesen vállalták a tanács- tagságot, egyre többen kap­csolódtak be a közéletbe, te­vékenykedtek önzetlenül a lakóhelyükért. A vb-titkár szívesen em­lékszik a termelőszövetkeze­tek megalakulására, a somo­gyi iparosításra, hiszen eb­ben a tanácsok munkája is benne van. S a mostani vá­lasztásokat is beszámítva kialakult a megye új, kor­szerű közigazgatasi hálózata. — Most a további korsze­rűsítés a legfontosabb fel­adatunk, így a demokratiz­mus fejlesztése, a lakosság minél szélesebb rétegeinek bevonása a döntések előké­szítésébe. A közigazgatás a nép szolgálata, épp ezért tartom lényegesnek a tör­vényesség, a szakszerűség, a gyorsaság érvényre juttatá­sát munkánkban. Az utóbbi hiánya miatt gyakran bírál­ják tanácsainkat. .. Egyéb­ként bátran elmondhatjuk, hogy a közigazgatás ma már fejlettebb, mint a régi volt, pedig a tanácsrendszer mindössze harmincéves. És mi ez az előző közigazgatás százötven évéhez? Csak gon­doljuk végig: ki oldotta meg a falu villamosítását, a be­kötőútprogramot, s ki kezd­te el a falvak jó ivóvízzel való ellátását? Hát a taná­csok. S aki megnézi a haj­dan egyvárosú Somogy mai városait, például Nagy­atádot, Barcsot, az lemérheti mekkora a megtett üt. A vb-titkár elfoglalt em­ber, mégis mindig van ideje arra, hogy gyorsan fogadja a hozzá forduló panaszoso­kat. S egyéb társadalmi el­foglaltsága is van, ő a jo­gászszövetség megyei alelnö- ke. tagja a megyei pártbi­zottság ifjúsági bizottságá­nak, a Rákóczi intéző bizott­ságának, az MHSZ tanácsadó bizottságának. Amikor lete­lik munkaideje, gyakran in­dul haza teli táskával. Ko­rán kelő ember, s a' reggeli előtt átolvassa a rendelete­ket, a különféle anyagokat. — És a hét vége? — Azt elsősorban a csa­láddal töltöm, bár szeretek kijárni a meccsre, plykor elmegyek vadászni. Nagy a könyvtárunk, van mii ol­vasnunk; aztán a tévéhír­adótól kezdve szívesen néz­zük a színes televíziót is. Szeretünk kint lenni a ba­latoni kis villánkban: a fe­leségem hetvenfajta virágot nevel ott. Rendszeresen já­runk színházba is. A beszélgetés végén meg­kérdeztem, mi a különbség most belépni a tanácshaza kapuján, a kezdethez viszo­nyítva. Azzal válaszolt, hogy ég és föld. Aztán a követke­ző öt évről kérdeztem. — Most is nagy feladatok, állnak előttünk — mondot­ta —, hiszen tovább korsze­rűsödik a tanácsszervezet. 1939. szeptember elsején Európában a lengyel pár­toknál, a WesterpMttén dör­dültek el az első puskalövé­sek: megkezdődött a máso­dik világháború. 1943. szep­tember másodikán Ázsiában, a japán partoknál a Missouri nevű amerikai cirkáló fedél­zetén a japánok aláírlak a feltétel nélküli megadás ok­mányát. É két szeptemberi nap között hat esztendő telt el: 1939-töl 1943-ig tartott az emberiség legpusztítóbb háborúja. E két szeptemberi nap között ötvenmillió em­ber pusztult el, és tengernyi szenvedés zúdult a világra. Holnap lesz 41 esztendeje, hogy kezdődőit és holnap­után 35 éve, hogy befejező­dött. Azóta béke van — leg­alábbis Európában. És ez a béke kontinensünk népeinek drágább, mint bárki másnak. Hiszen itt kezdődött és ilt szedte legtöbb áldozatát a fasizmus, a háború.' S talán épp ezért sikerült éppen itt, Európában— népeink kitartó és következetes harcával — eljutni a helsinki záróok­mány aláírásáig. Ám tudjuk, s az elmúlt hónapok tapasztalatai csak megerősítik a fölismerést, hogy azok az erők, amelyek négy évtizede lángba borí­tották a világot, ma is létez­nek és ha le nem fogjuk a kezüket, habozás nélkül haj­landóak ismét vérbe-gyászba borítani a xnlágot. A két vi­lágháború tengernyi szenve­dése azonban örök tanulság­gal szolgál. A költői intelmet — »Emberek, legyetek ébe­rek!-- — megfogadta az em­beriség. A világ megváltozott. Az újabb háborúra spekuláló sötét erük nm szembetalál­jak magukat <i békét akaró százmilliók elszánt akaratú- val, s mindenekelőtt a szo­cialista világrendszer erejé­vel. E két erő — a szocia­lizmusé és a békéé — az a Hazánkban közel egymillió háztáji és egyéni gazdaság­ban foglalkoznak vágóállat- termeléssel. Ennek eredmé­nyeként az ország sertésállo­mányának fele és a tehénál­lomány 30 százaléka a kis­termelők gazdaságaiban ta­lálható. A kistermelői ser­téstartás jelentőségét mutat­ja az a tény is, hogy az ál­latforgalmi és húsipari vál­lalatok által megvásárolt vá­gósertések mintegy 40 száza­lékát a kisgazdaságok adják. A húsipar 1979-ben a kister­melőktől 2 millió 000 ezer vágósertést és 152 ezer vá­gómarhát vásárolt fel. 1980- ban az elmúlt évhez hasonló mennyiségű kistermelői vá­góállat értékesítéssel számol a húsipar. sziklabástya, amelyen meg­törik a gyújtogatok minden kísérleté. Hiaba próbálkoz­nak a tengeren túl a fegy­verkezési hajsza fokozásával, hiába próbálják az atomhá­ború fenyegetésével meghát­rálásra késztetni a békére és biztonságra törekvő emberi­séget, tervük kudarcra van kárhoztatva. A békés egymás mellett élés gondolata utat tört és egyre erőteljesebben követeli az értelmetlen és céltalan fegyverlzezési ver­seny megj élvezését. A mai békeküzdelem alap­gondolata: el kell hárítani azoltat az akadályokat, ame- lyeket a szélsőségesen reáli­dős imperialista körök állí­tották és állítanak az enyhü­lés útjába. Ezt tekinti fö fel­adatának a szocialista közös­ség országainak diplomáciá­ja, s korunk nagyszerű bé­kemozgalmában is milliók dolgoznak ezért. Az elmúlt évtizedekben jelentős ered­mények születtek a leszere­lés területén: az 1963-as moszkvai részleges atom- csendegyezménytöl az atom- sorompón. a világűr és a tengerek atommentcsitésén keresztül a SALT—l-ig és a SALT—II. aláírásáig. A Szovjetunió újabb javaslata az európai nukleáris fegyver­zetek korlátozásáról szóló egyezmény megkötésére újabb lehetőség a további célok, a tömegpusztító fegy­verek teljes betiltása és az altalános leszerelés megva­lósítása útján. Tudjuk, e cé­lok elérése érdekében még hosszú Karc vár a békére, biztonságra áhítozó emberi­ségre. 1959. szeptember elseje örök mementó marad szá­munkra. S az ötvenmillió halott emléke kötelez! Fá­radhatatlanul kell harcol­nunk azért, hogy a világhá­borús szörnyűségek soha ne ismétlődhessenek meg. szükség lesz arra. hogy a kistermelők vágóállatterme­lése legalább a mai színvo­nalon maradjon vagy növe­kedjék. A húsipari vállalatok a mezőgazdasági nagyüze­mekkel és más vállalatokkal szorosan együttműködve sok­oldalúan segítik a kisterme­lők zavartalan vágóállat-ter­melését. A jobb együttmű­ködést célozta az a tegnapi tanácskozás is, melyen a húsipar vezetői a 69. OMÉK alkalmával a megyékből meghívott kistermelőkkel párbeszédet folytatva megbe­szélték a sértés- és marha­hizlalás aktuális kérdéseit. Ez alkalomból Szilágyi Sándor, az Allatforgalmi és Húsipari Tröszt vezérigazga­tója számos kistermelőnek több éves kimagasló mun­kájáért elismerő okleveleket es emléktárgyakat adott at. A számok is azt bizonyít- La.jos Géza jfk, hogy még hosszú ideig Tetőszerkezet Balatonszentgyörgyről Három — huszonnégy méteres fesztávolságú tetőszerkezeteket készítenek az Érdért válla­lat balatonszentgyörgyi telepén. Az idén mintegy huszonötmillió torint értékű előregyár­tóit Időszerkezetet szálli tollak a megrendelőknek, az ország minden részébe. G. I. Párbeszéd a kistermelőkkel A köz szolgálatában

Next

/
Oldalképek
Tartalom