Somogyi Néplap, 1980. augusztus (36. évfolyam, 179-204. szám)

1980-08-01 / 179. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK) ' ■' ' ?■. i *( « „ i ... •. / ! tu ' •c SOMOGYI Ára: 1,2^ Ft NÉPLAP A 2 MS Z M P SOMOGY MEGYEI Bl ZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 179. szóm 1980. augusztus 1., péntek Helsinki évfordulója ünnepi pillanat volt: Eu­rópa, az Egyesült Államok és Kanada vezetői öt éve a finn fővárosban aláírták az európai biztonsági és együtt­működési értekezlet doku­mentumát. Sokan olvastuk azóta az újságokban, gyak­ran hallottuk beszédekben is: ennek az aláírásnak a je­lentősége messze túlnőtt a szokványoson: a dokumen­tum maga történelmi válto­zások jele és foglalata lett. Az európai enyhülésé! Meg­nyílt a lehetőség, hogy tiszta lappal indulhasson Európa a béke és az együttműködés utján — egy új jövő felé. Programot adott a helsin­ki záróokmány, minden fon­tos vonatkozásban, útmuta­tást és ajánlást a különböző társadalmi rendszerű orszá­guk békés egymás mellett éleséhez. Mintha ez lett vol­na fölirva a százoldalas kö­tet fedőlapjára: »Az ellen­séges szembenállás helyett igv kell cselekednetek.-. Ben- ncfoglaltalik az együttélés politikai tízparancsolata, de még a hétköznapok nem egy gondja, például a szabvá­nyok egységesítése is. Tudo­mányos területeket sorol föl, amelyeken közösen, az erő­ket összefogva lehetne — és kellene — kutatni... Ez az okmány a hidegháborús fe­szültség ellentéte és olyan program, amely nem évekre, de évtizedekre szól. Mégis: már Helsinkiben nyilvánva­ló lett, hogy az útnak csak .. felét tették meg a magas felek. Tudták, a politikai enyhülést mielőbb katonai enyhüléssel kell kiegészíteni, különben veszélybe kerül az egész mű. Az idők megerő­sítették c gondolatot. Igaz, a helsinki okmány nem ma­radt pusztába kiáltott szó: ma más az európai helyzet, mint korábban. De az utób­bi hónapokban árny borult erre a fényre: ha nem sike­rül lefékezni a fegyverkezé­si versenyt, ha a nyugatiak — elsősorban az amerikaiak — nem mondanak le a fur- kósbot-zsarolásról, nem le­hel tovább haladni az eny­hülés útján. A Varsói Szerződés álla­mai Helsinki óta többször is terjesztettek a nyugatiak elé fegyverzetkorlátozási, lesze­relési tervet — a nukleáris eszközök tilalmától a ki­sebb. a kölcsönös bizalmat erősítő intézkedésekig. Az egyik szocialista előterjesz­tés azt javallja, hogy ülje­nek össze a »helsinki álla­mok« küldöttei, szervezze­nek európai katonai enyhü­lési konferenciát: a katonai enyhülés ma az európai ki­bontakozásnak, a helsinki okmány további sorsának a kulcsa Üt esztendeje » harminc­öt állam küldöttei megálla­podtak abban, hogy időnként megvizsgálják: hogyan ölt testet a béke. és biztonság okmánya. Ilyen eszmecsere zajlott le két és fél éve Belgrádban, most pedfg Mad­rid van soron. A helsinki ok­mány nem katonai doku­mentum, a madridi találko­zó maga tehát nem Is lehet alkalmas a fcgyvcrzctkorlá- tozás alapos megvitatására: arról azonban dönthet, hogy az aláírók hívjanak össze ilyen témájú konferenciát, s kezdjenek hozzá a bonyo­lult és valószínűleg hosszú tárgyalást igénylő ’ kérdés megbeszéléséhez. Helsinkitől Madridig fél évtized telt cl. A tanulság világos: Európa meg tudja teremteni cs fenn tudja tar­tani az cuyhülest — ha akarja. Ünnepség a Parlamentben „BÉKE KELL Öt éve írták alá a záróokmányt » f A helsinki záróokmány aláírásának ötödik évfordu­lóján csütörtökön kibővített ünnepi ülést tartott az Euró­pai Biztonság és Együttmű­ködés Magyar Nemzeti Bi­zottsága. A' Parlament Va- dásztermében megtartott ta­nácskozás elnökségében he­lyet foglalt Sarlós István, a Magyar Szocialista Munkás­párt Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtit­kára és a nemzetközi Lenin- békedíjas Raymond Goor kanonok, az Európai Biz­tonság és Együttműködés Nemzetközi Bizottságának elnöke is. Az ünnepi ülést Kállai Gyula, a HNF OT és az EBEMNB elnöke nyitotta meg, a többi között hangsú­lyozva: — A helsinki záróokmány aláírása a békés egymás mellett élés híveinek sike­re volt. Megszületésével a világ haladó közvéleménye joggal remélhette: a doku­mentum a különböző társa­dalmi berendezkedésű or­szágok közötti együttműkö­dés alapja lesz. Áj. európai biztonság és együttműködés madridi értekezlete előtt fel­adatunk, hogy közösen, reá­lisan felmérjük az utóbbi öt evben megtett utat. az eléri Brezsnyev—Gierek találkozó A Krím félszigeten csütör­tökön találkozott L eonyid Brezsnyev, az SZKP KB fő­titkára, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa elnökségé­nek elnöke és Edward Gie­rek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára, aki szabadságát tölti a Szovjet­unióban. Leonyid Brezsnyev és Ed­ward Gierek tájékoztatták egymást országuk helyzeté­ről, azokról a problémákról, amelyek megoldásán dolgo­zik jelenleg az SZKP és a LEMP. A nemzetközi helyzetről szólva a találkozó résztvevői megállapították: jelenleg a sorsdöntő kérdés az, hogy bekövetkezik-e vagy sem a fegyverkezési hajsza új for­dulója. A Szovjetunió és Lengyelország, amelyek a legnagyobb áldozatokat hoz­ták a második világháború idején, a szocialista közös­séghez tartozó más országok­kal együtt minden tőlük tel­hetőt megtesznek, hogy meg­akadályozzák a háborús ve­szély fokozódását. Megfékez­ni a rakéta-nukleáris poten­ciális növelését — ez a leg­főbb értelme annak a nyi­latkozatnak, amelyet a Var­sói Szerződés tagállamai Po­litikai Tanácskozó Testületé­nek a lengyel fővárosban megtartott májusi tanácsko­zásán fogadtak el. Fontos, hogy a józan ész­nek és a jóakaratnak e sza­vai megfelelő visszhangra találjanak nyugaton, hogy ne szala.sszák el Európában és világszerte a helyzet megja­vításának lehetőségeit. A szocialista és a tőkés or­szágok vezető személyiségei­nek az utóbbi időben lezaj­lott találkozásai és tárgya­lásai tanúsítják, hogy a ne­hézségek, amelyekkel szem­be találta magát az enyhü­lés, leküzdhetők. Feltétlenül szükség van azonban arra, hogy egyik fél se próbálja megbontani a katonai erők létrejött egyensúlyát. Az ilyen kísérletek kilátástala­nok, és csupán a nemzetkö­zi helyzet új bonyodalmai­hoz vezethetnek. Újra a földön a nemzetközi űrpáros Sikeres visszatérés az előre megadott körzetben A tegnap délután, magyar idő szerint negyed hatkor sikeresen végrehajtott leszál­lással véget ért a nyolcnapos szovjet—vietnami ürkísér- let Viktor Gorbatko és Pham Tuan utolsó munka­napját a világűrben teljes egészében a legizgalmasabb és legfelelősségteljesebb mű­velet, a leszállás előkészíté­se és végrehajtása töltötte ki. Az utolsó közösen elfogyasz­tott reggeli után Rjumin, Popov, Gorbatko és Pham Tuan együtt ellenőrizte még egyszer a Szojuz—36 fedél­zeti rendszereit, majd a kél űrpáros búcsút vett egymás­tól. Gorbatko és Pham Tuan megköszönte vendéglátói sok-sok segítségét, majd el­hagyta a Szaljut—6-ot. A Moszkva közelében lévő földi irányítóközpont nagy­termében helyet foglalók a televíziós közvetítés jóvoltá­ból láthatták, hallhatták a búcsút. A két visszatérő űr­hajós valamiv«l 11 tat előtt beszAltt « Szojuz—36-ba. majd bezárult az űrhajót a Szaljut—6-tal összekötő zsi­lipkamra. A szükséges előké­születek után valamivel H óra előtt a Szojuz—36 levált az űrállomásról, távolodni kezdett és-ezáltal gyakorlati­lag megkezdte a visszatérés műveletét. A fékező hajtóművet az utolsó előtti fordulatnál, ma­gyar idő szerint 16.25-kor kapcsolták be. A megadott ! időpontban a leszálló kabin levált az űrhajóról és beju­tott a légkörbe. Az űrhajó cjtőemyőrendszere a sűrű légrétegekben nyílt ki. A si­ma leszállást a földfelszín felett közvetlenül működés­be hozott kis fekezórakéták biztosították, A Szojuz—36 űrhajó le­szállóegysége a Szovjetunió területének megadott térsé­gében, Dzsezkazgan várostól 100 kilométerrel délkeletre ért földet. Viktor Gorbatko és Pham Tuan közérzete jó. eredményeket, s megvitassuk azokat a kérdéseket, ame­lyek a békés egymás mellett élés, az enyhülés megszilár­dítását szolgálják. A jövő szempontjából a legfonto­sabb az lenne, ha a madri­di találkozón döntés szület­ne az európai katonai eny­hüléssel és leszereléssel kap­csolatos értekezlet összehí­vásáról. Az elnöki megnyitót köve­tően Péter János, az ország- gyűlés alelnöke, az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságá­nak tagja mondott beszédet. — A feszültségek mai hullámverésében is szilárdak azok az eredmények, ame­lyekre a helsinki konferen­cia előkészitése épült, s ta­pasztalatai a mostani hely­(Folytatás a 2. oldalon) Ketreces haltenyésztés módszerét doigoz.uk ki a Szarvasi Halten,vesztési Kutatóintézetben. A* érteke-: sebb halakat — harcsat, angolnát stb. — tenyésztik igy, intenzív körülmények közölt. Előnye — a tavi tenyésztéssel szemben, hogy a 6x1 ineteres ketrecek bármilyen vízben: banyaiéban, folyóvízben alkalmazhatók, a halhozam pedig négyzetméterenként például pontyból — eléri a 30—34 kilogrammot is. (MTI-fotó — Fehér József felv.) Befejeződtek a magyar—francia tárgyalások Kádár Dános fogadta a francia külügyminisztert Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön a KB székházában fogadta Jean Francois-Poncet francia kül­ügyminisztert. A megbeszé­lés során áttekintették a két ország közötti kapcsolatokat, valamint a nemzetközi hely­zet időszerű kérdéseit. Aczél György, a Minisz­tertanács elnökhelyettese szintén délelőtt az Ország­házban fogadta a francia külügyminisztert. A szívélyes légkörű talál­kozókon részt vett Púja Fri­gyes külügyminiszter. Jelen volt Bényi József, hazánk párizsi nagykövete, és Jac­ques Lecorn.pt, a Francia Köztársaság budapesti nagy­követe. Jean. Francois-Poncet csü­törtökön délelőtt megkoszo­rúzta a magyar hősök em­lékművét a Hősök terén. A koszorúzáson jelen volt Bé- nvi József, Jacques Lecompt. és Farkas Mihály vezérőr­nagy. a budapesti helyőrség parancsnoka. . Ezután a Külügyminiszté­rium Dísz téri vendégházá- ban Púja Frigyes külügymi­niszter és Jean Francois­Poncet magyar—francia jog­segély és kiadatási szerző­dést írt alá. Az eseményen jelen volt a Külügyminisz­térium több vezető beosztá­sú munkatársa, ott volt Bé- nvi József és Jacques Le- compt. Ezt követően folyta­tódtak Púja Frigyes és Jean Francois-Poncet hivatalos tárgyalásai. Giscard d’Estaing ez év második felében vagy a jö­vő év elején Magyarország­ra látogat, újabb fontos ál­lomásaként a jól fejlődő kapcsolataink elmélyítésé­nek — jelentette be Jean Francois-Poncet elutazása előtt a Hilton szállóban meg­tartott nemzetközi sajtókon» ferenciáján. A két ország történelmében ez lesz az első dlamföi látogatás — jegyez- .e meg a Francia Köztársa­ság külügyminisztere, de­rültség közepette hozzátéve: leszámítva Napóleon hivat- lan magyarországi vizitét. A látogatás — amelynek végleges időpontjában diplo­máciai úton állapodnák meg - jól illik abba a láncba, amelynek erős szemeit je­lentették a magyar minisz­terelnök 1976-os franciaor­szági, Raymond Barre 1977­es magyarországi, Kádár János 1978-ás párizsi •• Lázár György tavalyi fran­ciaországi tárgyalásai. ■— A mostani megbeszélé­seink nagyon hasznosak vol­tak, nyílt, szívélyes légkör­ben zajlottak le Púja Fri­gyessel — húzta alá a to­vábbiakban Jean Francois- Poncet. — Rendkívül gaz­dag tartalmú volt az a be­szélgetés. amelyet Kádár Já­nossal folytattunk. Csütörtö­kön Budapesen írtuk alá a magyar—francia jogsegély­egyezményt is, - amihez meg kívánom jegyezni : ez az első ilyen megállapodás, amit Franciaország szocialista ál­lammal köt. — Megvitattuk a nemzet­közi kérdéseket. Megvizsgál­tuk a nemzetközi feszültség okait, megnyilvánulási for­máit. Szót váltottunk a mad­ridi találkozó előkészületei­ről az európai leszerelés kérdéseiről, az enyhülésről Szóba került Afganisztán ügye és a közel-keleti kér­(Folylatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom