Somogyi Néplap, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-10 / 160. szám
's ÉPÍTŐTÁBORBAN „Kikotorjuk, ■ ha adnak s Két nap, gyomorrontás nélkül A falusi vagy kisvárosi diák, ha nagyüzem építkezé- zésén »culágereskedik«, a nagyváros életmódjából is ízelítőt kap. A nagyvárosból jött tanuló pedig a természet, a falusi vagy legalább falusias let közepébe csöppen a m'ezőgazdasági munka során. A lengyeltóti táborban ez utóbbira találtunk példákat szép számmal. A cseresznyefák tetején és az ösvényeken sürgölődő kamaszlányok és fiúk szertelensége, ficánkolása azt sejteti : szokatlan, varázsosan új számukra a környezet. Nyomát sem látjuk annak a viszonylagos higgadtságFél ötkor é többsége azonban már legalább egyszer megfordult építőtáborban. Akadnak »veteránok« is az idén érettségizettek között. A körülményekre nem panaszkodhatunk, a Balatonboglári Állami Gazdaság istenigazából kitett magáért, a négy- és tízágyas szobák kényelme, az élelem minősége inkább üdülőtelepre, mint építőtáborra emlékeztet mindannyiunkat. Es — jótett helyébe jót várj — a diákok nem is berzenkednek a komoly erőkifejtést követelő norma ellen. Naponként több mint húsz kiló vérvörösre érett cseresznyét vagy meggyet kell leszedniük személyenként, »bruttó« hat óra alatt, s ők végzik a válogatást is, hiszen a termés egy része tőkés exportra megy. A prémiumrendszer alaposan megtámogatja a lelkesedést. A munkaversenyben a dobogó tetejére került brigád egy hétig múlathatja magát a Velencei-tó partján, s a normát száz százalék fölött teljesítő többi diáknak is vastagon csurran-csöppen majd a jutalom a messze földön híres bogiári gazdaság páncélszekrényéből. Még nem tudhatjuk, hány forintot kell majd e summából diétára költeni a táborozás után, de tény, hogy az első két napon csak kevesen vadultak meg a cseresznye vörösétől, s egyetlen gyomorrontás sem fordult elő. Az ifjú izomzatnak természetesen meg sem kottyan a gyümölcsszüret, így nyilván bőségesen, marad még kondíció a röplabdázásra a tábor pályáján, kispályás focimeccsekre — a lányok, esküsznek, hogy »elkapják« a srácokat, természetesen fociban, járőrversenyekre, csónakázásra a vadromantikus hangulatú tavon és fodrászversenyre , diszkózásra, kirándulásokra. A szervezésről a Kertészeti Egyetem itt-tar- tózkodó hallgatói gondoskodnak. Az információéhség jól- lakatására négy napilap és több folyóirat áll a »kaff- kások« és az úttörők rendelkezésére. A televízió rossz, de a. megjavítását senki sem kérte... Ök, tizenegyen — valamennyien a Kaffka Margit Gimnáziumnak az idén érettségizett tanulói —-, a jó hangulat, a kedves vagánysag rriotorjai a lengyeltóti táborban. Egyszersmind a szorgalomnak is megtestesítője ez a — Tóth János áltál vezetett — brigád, amely megfejthetetlen, de a névsorban is legalizált diákzsargonnal Tockos 80-nak titulálja önmagát. Tizennyolc évük ellenére is veteránok mindannyian: két esztendeje egy kiskunsági táborban »debütáltak«, tavaly pedig már kiváló brigád minősítésre tettek szert a Baja melletti Mátéházán. A táborvezejő szerint ők a »húzóemberek«. — Az idén is szeretnénk eljutni jutalomból a szemesei Express-táborba — mondják, természetesen egymás szavába vágva —, de nem lesz könnyű dolgunk, hiszen az úttörőket szinte szétveti a becsvágy. Alaposan föl kell kötnünk a farmernadrágot! S akkor »tetőzzük« őket! Ráadásul a csónakázótó hínártalanítását is vállalnák. Egy délután — becsületszavunkra — kikotor,julc, ha adnak szerszámot! Amikor életkörülményeikről érdeklődöm, a kosárlabdáé termetű Kiss Laci szó- 1 lal meg, tréfacsináló híréhez illő modorban. — A Kertészeti Egyetem szőlész-borász szakára jelentkeztem mert sohasem tudtam betelni a badacsonyi muskotály ízével. De ha fölvesznek, azt hiszem, inkább a bogiári vörösre fogok specializálódni. Parkerdőt építenek Második alkalommal szerveztek Csurgón, a mezőgazdasági szakmunkásképző intézet és a gimnázium fiataljainak építőtábort az idén. Két hétig százhúszan szorgoskodnak a ' nagyközség szépítésén. Most hétfőn kezdték a munkát,' első feladatuk a Petőfi tér rendbetétele. Itt ugyanis a szennyvízvezeték- hálózat kiépítésekor föltúrtak mindent, most rájuk vár az, hogy eltüntessék a nyomokat, s parkot, sétálóuta- kat alakítsanak ki. Ha a tereprendezéssel, a tüskök, gyökerek kiszedésével végeztek, gyöngykaviccsal szórják fel az utakat, virágokat és fákat ültetnek, padokat helyeznek el. Ezt követi a nagyközség és Iharosberény között levő Csekei-erdő megszépítése. Ennek Csurgó valamennyi lakója és az erre járó kirándulók is hasznát veszik. Parkerdőt kirándulóerdőt létesítenek itt, sétányokat, játszótereket hoznak létre. — Tavaly — mondják a költségvetési üzemnél — elérte az egymillió forintot az építőtáborban levő leányok, fiúk munkája. Az idén — augusztus elejéig dolgoznak — ugyanilyen értékű munkára számítunk. Az építőtáborban levő fiatalok részére Csurgón is gazdag programról gondoskodnak. Kirándulást szerveznek szalonnasütéssel egybekötve a közeli Agnes- lakra, azután a Balaton mellé is. I legének vezetője. Ö irányítja a fiatalok munkáját. — Ki a legjobb munkás...? — Ildi, a brigádvezető — hangzik kórusban a válasz. Stokker Ildikó másodéves kereskedőtanuló, munkahelye a csokonyavisontai új szövetkezeti ABC-áruház. Ó Kinyaűjlakon él szüleivel. — Valamennyien szívesen dolgozunk a városért, mindnyájan kereskedőnek készülünk. Ide járunk a szakmunkásképző intézetbe. Nagyatád tehát a mienk is... — Moziban is voltunk, megnéztük a Konvoj meg a Kojak Budapesten című filmet — kapcsolódik a beszélgetésbe Németh Csilla, a megyei élelmiszer-kiskereskedelmi vállalat, nagyatádi boltjának tanulója. Har- math Vali — ő az áfész Da- nuvia-gyárbeli boltjában ismerkedik a szakmával — még hozáteszi: Megnéztük a Csiky Gergely Színház előadását a fegyveres erők klubjában. — Fiúk, elérkezett a tízórai ideje, hol a kaja...? Kosz Józsi és Győri Lali — a két fiú a népes leánycsapatban az ételfelelős — rohan, s hamarosan hozzák a kenyeret, pástétomot, paprikát. az üdítő italt. Nagy a derültség, amikor Katona Teri leejti a-földre, »megsózza« tízóraiját', azután megtörli és jó étvágy- gyal fogyasztja el. Vége a szünetnek, folytatódik a munka, szépül a házak környéke, a város... nak, ésszerű erőbeosztásnak, mely a falusi gyerekeket jellemzi a közhasznú munkákon: e közösséget inkább a nagy nekiveselke- dések és a szuszogós-zihálós kényszerszünetek jellemzik. Az okot Wagner Józseftől, a tábor vezetőjétől, a budapesti tizenegyedik kerületi KISZ-bizottság munkatársától tudjuk meg. — Valamennyien a fővárosból jöttünk: százkilencve- nen a Kaffka Margit gimnáziumból, s csaknem télszáz úttörő a XI. kerület nyolc általános iskolájából. Néhá- nyan csak most esnek át a tűzkeresztségen, a gyerekek Szinte teljesen néptelen délelőtt tizenegykor az ország első és mindmáig egyetlen erdészeti szaktábora Szántódon. Kérdezősködés nélkül is azőnnal ki,találjuk, hogy jó helyen járunk: itt szinte minden fából van — az alvóhelyül szolgáló négyszemélyes barakkok, amelyek két sorban elhelyezve különös hangulatú utca benyomását keltik, fából ácsolták a szabadtéri tisztálkodóhelyiségeket és a fészert. Még a tábor bejáratánál felállított díszkaput is sebtében lehántolt sudár nyárfatorzsekből rótták ösz- sze. — Az utolsó pillanatban készült el a tábor — mondja Poór Gábor táborvezető, — Borsod megyében született meg a szaktábor gondolata, ott akarták megnyitni, de aztán különböző indokokra hivatkozva lemondták. A Somogyi Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság vállalta a tábor megszervezései. és példás gyorsasággal megépítette. A gyorsaság, a tűzoltó- munka hiányosságai itt-ott még kiütköznek. A faházak nem valami kényelmesek, s elég szűkös a hely négy fiatalnak. Jövőre azonban sokkal tágasabb bungalókban lakhatnak majd a táborozó diákok. A fiatalok keresésére indulunk, akiket — mint kiderült — nem is olyan köny- nyü meg'alálni. Hétféle — leendő szakmájukba vágó — foglalatosságot űznek, és ez hét, különböző munkahelyet jelent. Tíz-tizenkét tagú brigádokra osztották a 107 táborlakót. Az új telepítések ápolásával, a csemetekert gondozásával, cserkészutak tisztításával, kérgezéssel, fakitermeléssel foglalkoznak, madévesek végezhetik; ők ka, csak a másod- és harTöbb mint húszperces gépkocsizás után egy erdőszélen pillantjuk meg őket. Élesen berreg a motorosfűrész hangja, recsegés-ropogás; nagyot suhintva ledőlt egy büszke fa. Néhány vállas, izmos legény hatalmas rönköket rak egymásra. Munkavezetőjük, a kerületvezető erdész nem panaszkodik a fiúkra: — Soha rosszabb munkásaim ne legyenek! — mondja. — A felnőttek normájának hetven százalékát kell megtermelniük, s ez többnyire sikerül is. Jegyzetfüzetében a nevek mellé csillagokat rajzolt. Egyet, kettőt, hármat, aszerint, kinek a munkájával mennyire elégedett. Lech László Szőcsénypusztáról érkezett. Ö is a »háromcsillagosok« közé tartozik. Éppen egy ledöntött fa gallyazásával foglalatoskodik. — Jól jött nekünk ez az építőtábor — mondja —, mivel a nyári szakmai gyakorlatunk egy részét itt letölthetjük. És egyúttal nyaralunk is — teszi hozzá. — Hogy ízlik a táborélet? — Reggel fél ötkor ébresztő, utána tisztálkodás, reggeli. Fél hatkor indulás a munkahelyekre. Megszoktuk a korai fölkelést, nem ásítoznak a strácok.. . — A délutáni program? — Egyig dolgozunk, aztán bent a táborban vannak a foglalkozások. Előadásokat hallgatunk, sportolunk, vagy kirándulni megyünk. — Milyen az ellátás, a koszt? — Kevés — hangzik a tömör válasz. Berki Ivornak más a véleménye: — Persze, mert nem kért repetát! A táborvezetőtől hallom, hogy a keménykötésű fiatalember az egyik ebédnél hatszor rakatta tele a tányérját sült hússal és krumplival. A szakácsnők már szörnyűlködtek: ugyan, hová fér el ebben a legényben az a rengeteg étel! A mohácsi fiú »szakképzett« táborozónak számít. Majd minden évben ez a programja. Innen néhány nappal előbb hazamegy, mint a többiek, mert Lengyelországba indul egy barátjával. — Egy tábor hangulatát mindig az ott lakók határozzák meg. Azt hiszem így együtt szép a táborélet... Meggyet, barackot szüretelnek A Siófoki Állami Gazdaság tekerespusztai építőtáborába e hét elején érkezett meg a második turnus. Több mint háromszáz Komárom megyei szakközépiskolás és gimnazista dolgozik a gyümölcsösben — ahol meggyet születelnek —, illetve a gazdaság jó hírű faiskolájában Munka után a fiatalok változatos programok között válogathatnak. Vetélkedőket rendeznek, • sportversenyeken vehetnek részt, heti két alkalommal filmet vetítenek. közérdekű témákról hallgathatnak előadásokat, strandidöben pedig élvezik a Balaton örömeit. A gazdaság másik — siófoki — táborában 2i>0 fiatal (köztük 40 általános iskolás) dolgozik. Jelenleg ők is ! meggyet szednek, de még e héten megkezdik az őszi- és a kajszibarack szúreteíését isIldi és brigádja — Vigyázz, eltörik a lapát...! — Ne sajnáld azt a gereb- lyét, nem kopik el...! Egymással évődő, jókedvű fiatalok népes csoportja serénykedik Nagyatádon, a Hunyadi'utca több emeletes, szép új lakóépületei körül. A. földét teregetik, egyengetik, amelyet hatalmas gépkocsikkal szállítanak ide. Szemben, az utca másik oldalán már a fűmagot vetik, döngölik a földbe, ezt követi majd a virágpalánták, a díszbokrok, a fák kiültetése. — Június 29-től ötvennyolc szakmunkástanuló tevékenykedik a városi építőtáborban. Itt, ia Hunyadi utcában, azután a régi gyógyszertár körül teszik rendbe a környezetet, parkokat alakítanak ki. A mostani gyerekek két hétig maradnak, őket újabb csoport követi. A fiatalok nyolcadik éve segítenek városunk fejlődésében, minden évben nagy értékű munkát végeztek. Az idén úgy számítjuk, hogy ez meghaladja a 200 ezer forintot — mondja Zavagyil Zoltán, a város parkfenntartó részlányok o gyümölcsösben, fiúk az építkezéseken. Képek, filmhíradók témája mx mostanában. Megérdemlik a figyelmet azok, akik a nyári építőtáborokban az izzasztó, sokszor bizony kemény fizikai munkával ismerkednek. A diákok minden évben elősegítik munkájukkal a népgazdaság, a vállalatok idényfeladatainak megoldását. A fiatalok többsége jó munkát végez, magatartása is példás. S mi a tevékenységük igazi értéke? Az, hogy időben leszedik a gyümölcsöt, jut munkáskéz a fontos beruházásokra vidéken és a fővárosban, s természetesen a lakóhelyeken is. Tavaly kétszázmillió forintot ért a táborozok munkája az országban. Somogy országos építőtáboraiba háromezernyolcszáz fiatal érkezik hazánk különböző részeiből. A somogyiak közül kétezren dolgoznak itthon, más megyékben, a fővárosban. Ott találjuk őket a metró építkezésén, a budapesti nagy sportcsarnok beruházásán, a Lenin Kohászati Müvek munkálatain. Nagy szükség van a fiatalok teremtő, alkotó munkájára. S nagy a /ele- lösségük a gazdaságoknak a vállalatoknak, hogy az önkéntesen érkező közép- iskolásoknak, egyetemistáknak mindig tudjanak munkát adni. A táborozás szép hagyományai között a közös szórakozás, a tartalmas időtöltés, sőt a szakmai továbbképzés is megtalálható. Mai összeállításunkban igyekeztünk felvillantani mindenből egy kicsit. SOMOGYI NÉPLAP
