Somogyi Néplap, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-05 / 156. szám

A pártélet nyitottsága Új lakások, épülő kenyérgyár A XII. kongresszus is­metelten nagy meg­győző erővel tanúsí­totta, hogy a Magyar Szo­cialista Munkáspárt munka­stílusának meghatározó, jel­lemző vonása a nyitottság. A kongresszus — nyugodtan mondhatjuk .— lényegében az egész nép előtt zajlott le, tanácskozásai, megállapítá­sai hozzáférhetőek voltak a széles társadalmi nyilvános­ság számára. S ez nem ritka, kivételes megnyilvánulás volt, hanem a párt égés/, te­vékenységét átható törekvés, tendencia érvényesülése. Mégis olykor azt lehet ta­pasztalni, hogy a pártélet szintjei^ »lefelé« haladva- ez a nyitottság mintha nem ér­vényesülne mindenütt ha­sonló egyértelműséggel. »Azt tudjuk — haLlható olykor pártonkívüliektől —, hogy mit tárgyalt a kongresszus vagy a megyei pártértekez­let, a megválasztás után azonnal értesülünk a/ párt országos és megyei ve­zető szerveinek összetéte­léről, vezetőik személyéről, de az már sokkal kevésbé ismert, miről tárgyalt az alapszervezetí taggyűlés, vagy a választás után kik kerültek a helyi pártvezető­ségbe.« Elgondolkodtató ész­revétel ez, s nem tanulság nélkül való. Valljuk meg, akad még pártszervezet, ahol él bizo­nyos hajlam a titkolózásra, a pártszervezet belső életének, állásfoglalásainak valamifé­le misztikus ködbe burkolá­sára. Régi idők tovább élő hagyománya ez olyan viszo­nyok közepette, amelyek kö­zött az ilyenféle gyakorlat­nak már hosszú ideje nincs semmiféle létjogosultsága. Hiszen a párt tagjai és a párton kívül állók ma min­denhol I közös politikai célok . megvalósításán fáradoznak, küzdőtársak az együttes ér­dekeket szolgáló cselekvés folyamatában. A nyilvános­ság éppen ezért ma minden munkaterületen vagy lakó­helyi egységben a pártszer­vezet, életének természetes közege kell legyen. Joggal jegyezte meg valaki egy e témával foglalkozó tanács­kozáson: »Nem lehet jó az az alapszervezet, amelynek munkáját, életét nem isme­ri a környezete, amelyről úgy beszélnek a többiek: so­se tudjuk, miről tárgyalnak ezek a taggyűlésükön.« Természetesen nem arról ■van szó, mintha a nyilvá­nosságnak nem lennének e területen is ésszerű határai. Az előbb idézett felelős párt­munkás szavaival szólva: »A pártnak nincsenek a nép előtt titkai, de vannak csu­pán a szervezet tagjaira tar­tozó belső ügyei.« Valóban, a párt nem titkol el semmi­féle tervet, elhatározást, dön­tést, mely a nép, a tömegek sorsát érinti. Ugyanakkor mint minden más szervezet­nek, a pártnak is vannak olyan belső ügyei, ame­lyek általában nem tar­toznak a kívülállókra. Ilyenek például, a bel­ső fegyelmi ügyei ' ame­lyek nyilvánosságra hozata­lában maga a párt szerve­zeti szabályzata jelöl ki meg­határozott korlátozásokat. Ám az ilyen belső ügyek kö­re napjainkban igencsak szűk. s semmiképpen sem szolgálhatnak a pártélet ti­tokba burkolásának indo­kául. H add tegyük azonban azt is hozzá, hogy azért a párt belső éle­tének efféle m'sztifikálása távolról sem általános jelen­ség. A legtöbb helyen a párt- szervezet a legkevésbé sem fél a nyilvánosságtól, ellen­kezőleg, nagyon is benne él működési területének min­dennapos közegében. Tálán eppen ebből adódik olykor a probléma: abból kiindulva, hogy mindennapos tevé­kenysége révén a pártszer­vezet munkája jól ismert az emberek előtt, nem tartják szükségesnek annak valami­féle külön megismertetését, a tájékoztatásról való gondos­kodást Való ig'az, a pártszervezet munkájáról semmi sem Fokozódik a kiskörzeti együttműködés mondhat többet, mint ha ja­vaslataival, kezdemenyezé- sejvel, ellenőrzéseivel, a kommunisták személyes fel­lépéseivel, folyamatos politi­kai tevékenységével állandó és eleven részese a munka­vagy lakóhely mindennapi életének. Törekvéseire, állás- foglalásaira, elhatározásaira mindenekelőtt ezen az úton derülhet fény. A cselekvés­ben érvényre jutó nyitott­ság a legfontosabb, ez tanús­kodik a legátütőbben arról, hogy az illető pártszervezet nem önmagába forduló zárt közösség, nem valamiféle »titkos szekta«, hane^n a töb­bieket megnyerve és felsora-1 koztatva akar munkálkodni a közösség egészét szolgáló elhatározások valóra váltá­sán. A pártszervezet életéről szóló tájékoztatás megszer­vezése ennek csak kiegészí­tője lehet. Kiegészítője, de egyben szerves belső része is, mivel ez a tájékoztatás maga is hozzátartozik az eleven, mindennapos politi­kai munkához. Számos lehetőség, módszer áll ehhez rendelkezésre, a szóbeli és írásbeli eszközök sokféle formája hasznosítható ebben. A párttitkár, a veze­tőségi tagok a helyi közélet különböző fórumain érdem­ben szólhatnak a pártszer­vezet állásfoglalásairól. Ä tömegszervezetekben, a kü­lönféle társadalmi mozgal­makban tevékenykedő párt­tagok ugyancsak nagy sze­repet tölthetnek be- a tájé­koztatásban. A legfontosabb mégis a pártonkívüliekkel folytatott mindennapos szó­beli eszmecsere, amely ezer­nyi módot kínál annak meg­ismertetéséhez, mivel fog­lalkozik az adott időszakban a pártszervezet. De élni le­het az írásos formákkal is, nem utolsósorban a méltat­lanul mostoha sorsra jutott faliújságokkal, amelyeket al­kalmi ünnepi megemlékezé­sek helyett inkább friss, ele­ven helyi tájékoztató anya­gokkal kellene megtölteni. S a vállalati, üzemi, szövetke­zeti lapok, híradók is helyet adnak — adhatnak nemcsak a helyi irányító pártszerv, hanem az alapszervezetek élete, munkája bemutatásá­nak is. A z emberek akkor kö­vetik a pártot, ha tud­jak, mit akar, milyen célokat tűz ki, min dolgozik, fáradozik. Nemcsak országos méretekben igaz ez, hanem helyileg is. A pártélet nyil­vánossága, a jó tájékoztatás ezért a politikai munkának fontos, tartalmi jelentőségű kérdése. G j enes László sze akarják hangolni vetés- szerkezetüket. Arra törek­szenek, hogy egy-egy tsz-nek ne kelljen sokféle növényt termesztenie — csak azt a néhány fajtát, amely leg­jobban megfelel a helyi adottságoknak, össze kell hangolni a vetőmagtermesz­tést is. A jobb genetikai tu­lajdonságok érdekében el­sőfokú vetőmagot vásárol­nak, egyelőre csak búzából, s helyben termelik meg az egész gazdasági kiskörzel- nek szükséges vetőmagot. A műtrágya árának emel­kedése szintén szélesebb kö­rű együttműködésre kész­teti a gazdaságokat. Egysé­gessé akarják tenni a kör­zet műtrágya ellátását. Ügy tervezik, hogy közvetlenül a gyárral lépnek kapcsolatba, megvásárolják az alkotóré­szeket, s ezekből a körzet­ben keverik a műtrágyát, a helyi adottságoknak leg­jobban megfelelő összetétel­ben Előzetes számítások szerint ezzel mintegy har­mincszázalékos költségmeg­takarítást érhetnek el. Az energiagazdálkodást is együtt próbálják megszer­vezni. A helyi viszonyokra illő üzemanyag-felhaszná­lási normákat, egységes’ el­számolást alakítottak ki. Az üzemanyag tárolását és ki­adását jobban ellenőrzik, s ahol a terület indokolja, ki is szállítják a gépekhez. Ke­vesebb és olcsóbb kenőola­jok felhasználására, az olaj­cserék időpontjának ponto­sabbá tételére törekszenek. A jövő fontos feladata a munkaszervezés javítása, hi­szen ez majdnem jobban befolyásolja a fogyasztást, mint a gépek üzemi állapo­ta. A kiskörzetben a taka­rékosabb energiagazdálko­dás zálogának tartják a dol­gozók szakmai ismereteinek emelését: idén a szárítóbe­rendezések kezelőinek ren­deztek továbbképzést, té­len a traktorosoknak lesz egy házi tanfolyam. S végül egy apróság, amely talán nem illik a gazdasági gondok közé. de mégis jelez valami I: a társ­üzemek augusztusban közös sportnapot tartanak. Felte­hetően az ilyen kezdemé­nyezések is sokat jelentenek abban, hogy minél közelebb kerüljenek egymáshoz az együttműködő gazdaságok. M. E. Borban az exportlehetőség Magától értetődőnek tart­juk, hogy a magyar borok híresek és keresettek. Alig­ha gondolunk arra, hogy e hírnevet megőrizni és kama­toztatni korántsem könnyű feladat. A világpiacon a magyar hegyek levének gö­rög, olasz, spanyol és fran­cia borokkal kell fölvennie a versenyt, önmagában a jól csengő név nem garancia egy piac meghódítására. ízlések és zamatok Az egri leánykáért vagy a badacsonyi szürkebarátért — mindkét fajtára büszkék vagyunk — 80—90 márkát kapunk hektoliterenként a nyugatnémet piacon, ugyan­akkor a magyar ízlés szerint már-már ihatatlanul édes badacsonyi ausbruchért 180-at. Tudni kell, hogy az NSZK-ban kizárólag az igen magas cukortartalmú (lite­renként 50—70 gramm) bo­rok keresettek. Svájcban ugyanakkor le­hetetlen eladni a literen­kénti 4 gramm . cukortartal­mat meghaladó nedűt. Ha mégis, a ’ címkén kötelező föltüntetni »Legermant doux«. E példákból világos, hogy csalc a borokat kell expor­tálnunk cs nem feltétlenül a magyar borulást. A »már­ka büszkeség- helyett foko- r ’itabb termelői alkalmazko­dásra van ssákseg, Érdemes például számolni a • piackutatók jelzéseivel, akik szerint egyre kereset­tebbek lesznek a vörös bo­rok. Jelenleg borexportunk­nak mindössze 17,5 százalé­kát teszik ki a vörös fajták, 1985-ig ez az arány — az igényfelmérések szerint — legalább 40 százalékra nő. 750—850 ezer hektolitert igé­nyel a piac a jelenlegi 350 ezerrel szemben Ugyancsak érdekes, hogy az itthon — és a kelet-európai országokban — oly kevéssé kedvelt »ro­zé« fajták értékesítési lehe­tőségei is bővülnek. Főként a holland, svájci és angol eégek keresik ezt a minősé­get. Versenyben Az egy főre jutó borfo­gyasztásunk — évi 34 liter — nem emelkedett, és a kül­piacokról is a túltermelés aggasztó jeleiről érkeztek jelzések. Ennek nyomán a termelők közt az elmúlt egy-két évben elbizonytala­nodás jelei voltak tapasz­talhatók. Pedig — s ezt a külkereskedelem szakem­berei mindig is hangsúlyoz­ták — a borexportban na- ,gyok a lehetőségeink. A legfontosabb követel­mény, hogy a bornak legyen valami minden más bőrtől különböző vonása, ha úgy tetszik egyéni arca. Önkriti­kus értekelesek szerint a Ma«y ar ország on jelenleg ter­melt mintegy 5 millió hek­toliter bornak mindössze egyötöde ilyen. A többi borunkat inkább fantázianevük, mint zama- tuk alapján lehet megkülön­böztetni. Sajnos e »tisztessé­ges középszerűség« nem ad elég fogódzót külkereske­dőinknek, akik elsősorban azon dolgoznak, hogy a ma-, gyár bor puszta említése is kellemes »gondolati képe­peket« ébresszen. E »termék­kép« kialakításában nagy része van a reklámtevékeny­ségnek, vagy a palackok külsejének is. Jellegtelen bort azonban önmagában nem ad el az »ötletes cégér«. A legtöbb ország törvénye egyébként — a mienkhez hasonlóan — tiltja a szeszes italok reklámozását, így eb­ben is közvetettebb és ár­nyaltabb eszközökre van szükség. Jó lehetőséget je­lentenek a magyar termék- tfemutatók, borversenyek, kiállítások, A reklám ko­moly ártényező is — nagy külföldi vevőink nemegy­szer a termék árának 15— 30 százalékát költik reklám­ra. Ez is jelzi : jobb és fő­ként kifizetődőbb, ha a ter­mék »magáért beszél«. A vevők igényeihez alkal­mazkodó minőségi boraink­nak — mindent egybevetve — igen Jók az esélyeik. Kü­lönösen az angliai, irorsiá ti as tapan piacokon vasas* számba vehető értékesítési lehetőségek. Somogy nyolcadik Évi mintegy 250—300 ezer hektoliteres bortermésével Somogy a nyolcadik a me­gyék rangsorában. Ennél is többet mondó tény, hogy csaknem minden harmadik liter borunk külföldi fo­gyasztóhoz kerül. Kedvező termőhelyi adottságaink mellett a megye bortermelő nagyüzemeinek — elsősor­ban a bóglári állami gaz­daságnak, illetve az ennek gesztorságával működő Vi- ticoop társulás taggazdasá­gainak — munkáját is di­cséri ez. A lehetőségek — ennek ellenére — koránt sincsenek kihasználva. E jól jövedel­mező export érdekében ér­demes volna engedni a ha­gyományos »borász önérzet­ből« ... »Mely somogyi mezőgaz­dasági fejlesztési elképzelé­sek látszanak mai számítá­sok szerint legmegalapozot- tabbaknakv Hol lát legna­gyobb eselyt a hitelek ex­portjövedelemből való meg­térülésére?« A nemrégiben föltett kér­dés kapcsán az MNB megyei igazgatóságának egyik veze­tője gondolkodás nélkül a Viticoop szőlőtelepítéseit említette elsőként. Ez is egy adalék a cím­beli állítás bizonyításához borimn a/ exportlehetőség. I i B, f. Épül, szépül a megye egyik legrégibb múltú tele­pülése, Csurgó. A napokban adtak át rendeltetésének 22 új OTP-lakást. 1980 végére tervezik 11 szolgálati lakás, valamint a központban épü­lő, a tervek szerint, 16 lakást magában foglaló több szin­tes épület átadását, mely­nek földszintjén Gelka-szer­viz, takarékszövetkezet, a KIOSZ helyi szervezete kap helyet. Ezzel korántsem ol­dódik meg a csaknem 200 lakásigénylő gondja, ezért a VI. ötéves terv során továb­bi 144 lakás felépítéséhez kérik a megyei tanács hoz­zájárulását. Most folynak az új, 16 tantermes iskola te­rületfelmérési munkálatai. Építése 1981 első negyedé­ben kezdődik. Az ipari jel­legű nagyobb beruházások közül az ipari szövetkezet galvanizáló csarnokát 1981- ben, az új kenyérgyárat 1982-ben adják át. A nagyközség belterületen 1980-bah tovább folyik a parképítés, a csatornaháló­zat korszerűsítése. Az üzemi kísérletek után, az Idén már folyamatosan szállí­tanak cementet a Dunán. A Lábatlan! Cementgyár és a Budapesti Lakásépítő Vállalatnak a kvassai zsilipnél műkö­dő betongyártó telepe között rendszeresítették hazánkban először a cement vízi szállítását, s ezzel negyven cement- szállító géiSiocsi munkáját takarítják meg uszáljonként. Képünkön: A megérkezett uszályokból automatikusan szip­pantják ki a cementet­Elnökségi ülést tartott a. héten a hármas számú gaz­dasági kiskörzet, mely a Sió­fok környéki mezőgazdasági nagyüzemeket — hat tsz-t és egy állami gazdaságot — fogja össze. Az összejövete­len július legaktuálisabb té­máját vitatták meg: az ara­tási előkészületekről volt szó. Budai István, a gépüze­melési bizottság vezetője elmondta, hogy az aratási munkák idején szabad gép- kapacitás előreláthatólag csak a balatonszabadi ter­melőszövetkezetben lesz. A gazdaságok műszakilag fel­készültek a betakarításra. Várkonyi Szabolcs, a gép­javítási bizottság vezétője a taggazdaságokban végzett felmérés alapján tájékoztat­ta az elnökséget. A hármas számú gazdasági kiskörzet­ben összesen mintegy 5500 hektáron vetettek búzát. A harmincnyolc kombájn ter­vezett aratási ideje tíz-húsz nap között mozog. A ter­mésátlagot a vártnál tíz szá­zalékkal többre becsülik. A műszaki munkálatokat rend­ben elvégezték, a gazdaságok közül három a kombájnok üzemanyag-ellátását a helÿ- szinen oldja majd meg, tar­tálykocsik segítségével. A gabonatárolás Zamárdi- ban és Balatonkilitiben nincs kellőképpen megoldva, így a gazdaságok kérik, hogy a gabonaforgalmi vállalat sió­foki kirendeltsége lehetőség szerint zökkenőmentesen ve­gye át a terményt. A teljes búzamennyiséget egyedül a balatonszabadi tsz tudja tá­rolni augusztusig. A kiskörzethez tartozó mezőgazdasági üzemek ősz­SOMOGYI NËPLAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom