Somogyi Néplap, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)

1980-07-01 / 152. szám

Energia - múlt, jelen és... ? .V'Ótffrrí'i -| n ■ ‘ ■' íme, egy állítólagos napfényautó. A Solartechnik ’80 kiállításon mutatták be Hamburg­ban. A Solarmobílt 132 wattos motor hajtja, óránként 12 kilométer megtételére képes, a hajtóerőt a napenergia biztosítja. Energia — manapság úgy ejtjük ki ezt a szót, mint egy varázsigét, csak épp hatásában nem vagy uni: biztosak. A XX. század minden vívmánya, de már a XXI. század minden bizonytalansága is ott motoszkál bennünk, amikor az energiáról, a letűnt és a magasra szárnyaló energiacsillagokról, a szénről, az olajról és az atomról, a takarékosságot parancsoló energiája lenről cs -jövőről hallunk, olvasunk. A föld minden országát felrazó energiariadó az 1973—74-es .árrobbanással — a kőolaj árának megnégysze- reződésevel — kezdődött. Ez volt az egyik közvetlen for­rása a második világháborút követő legnagyobb tőkés ter­melési és pénzügyi válságnak, amely új világgazdasági kor­szakot indított eL De volt az árrobbanásnak egy félelme­tes pszichológiai hatása is, főleg a fejlet^,, tőkés orszá­gokban: egyszerű polgárok, gazdasági vezetők, politiku­sok, sőt tudósok is félték az olajválságot, szították a pá­nikot, amely sokat ártott, s árt ma is a józan energiatő' rekveseknek. Miért kellene energiavál­ságról beszélni. amikor tud­juk, hogy a folyóvizek ener­giája teljes kihasználás ese­ten az emberiség fogyasztá­sának háromnegyedét fe­dezné, hogy a szelek és a légmozgások ereje csaknem a felét? De hivatkozhatunk kevésbé fantáziadús vélemé­nyekre is. Geológusok ki­számították, hogy az eddig feltart szénvagy on a jelenle­gi fogyasztás szintjén mint­egy 250 évig elegendő, a szenhidrogénkincs (kőolaj és földgáz) körülbelül 45 évig, az urán- es tóriumércek 40, illetve 120 esztendeig fedezik a szükségletekét Egy angol tudóstól váló a következő nagyon találó megállapítás: »•Amióta az emberiség az iz­mai helyett az eszét hasz­nálja, rohamosan növekszik energiaszükséglete.« Magya­rul: amikor az energiahely­zetről próbálunk reális képet alkotni, a világpolitikai és -gazdasági, valamint a geo­lógiai tényezők mellett saját kényelemszeretetünket, (lus­taságunkat!) is számításba kell venni.. A világ energiagond­jai egyébkeni valóban ko­molyak. A kialakult hely­zet főleg az igények gyors növekedésével, a kész­Panel­parketta külföldre Százezer négyzetméter pa­nelparkettára kötött szerző­dést tőkés országokkal eb­ben az évben a Sefag barcsi gyára. A Dráva partiak mintegy hatvanezer négy­zetmétert szállítanak Finn­országba, harmincat Hollan­diába. s több mint, tízezret »edig a Német Szövetségi köztársaságba exportai műt. letek egyenlőtlen földrajzi eloszlásával, valamint a kör­nyezeti ártalmakkal magya­rázható. A gyorsan növekvő fogyasztást jelzi, hogy az utóbbi másfél évszazad alatt az emberiség tízszer annyi energiát használt fel, mint együttesen korábban. A vi­lág energiafogyasztása az utolsó mintegy száz évben 20 évenként kétszereződött meg, a második világháború óta 14 esztendő szükséges ehhez. Az előrejelzések szerint a fogyasztás az ezredfordulón a jelenleginek 2,5—3-szorosa lesz. Külön érdemes megem­líteni a fogyasztás egyenlőt­lenségét: az USA egy főre jutó energiafogyasztása két­szerese az NSZK-énak, há­rom és félszerese Olaszor­szágénak. A fejlődő orszá­gokban és a föld népessé­gének 70 százaléka — 3 mil­liárd ember, mégis csupán 22 százalékkal részesednek a vi­lág 1 energiafogyasztásából. Vannak államok (Banglades. Csád, Szudán stb.), amelye­ket valóságos energia-éhha- lál fenyeget. A másik tényező, amely energiagondjainkat fokozza, hogy a készleteknek igen egyenlőtlen a földrajzi meg­oszlása. Például a felkuta­tott szénkészletek 89 száza­léka a Szovjetunió, az Egye­sült Államok és Kína. 7 szá­zaléka az NSZK, Anglia és Ausztrália, 3 százaléka Ka­nada, India, Lengyelország, a Dél-afrikai Köztársaság, az NDK, Csehszlovákia és Mexikó területén van — az összes többi országnak 1 szá­zalék marad. Hasonló a hely­zet az olajjal: a Kőolajex­portáló Országok Szervezeté­nek (OPEC) tagállamaiban található a készlet 80 száza­léka. S végül meg kell em­líteni a környezetveöelmet. amelynek nem kedvez a szén tüzelésű erőművek füst­je, a nukleáris erőművek hulladéka. Ez az energiajelen, de mit hoz a jövő? Fura dolog, hogy arról nem találni adatot, hány ember foglalkozik a kö­vetkező évtizedek energia - forrásainak felkutatásával, biztosításával, azt viszont tudjuk, hogy több mint 400 ezer tudós — a világ tudó­sainak legalább fele — tevé­kenykedik. fegyverek' fejlesz­tésén. Sokan azt jósolják: ha sikerül beszámolnunk el­maradott ' energiatudatunk­kal, elkerül bennünket az energiaválság az ezredfordu­lón. Ehhez azonban a jelen­leginek kétszeresére kell növelni a világ széntermelé­sét, 30 százalékkal az atom­energia részesedését energia- mérlegünkben. Optimista megfigyelők azt jövendölik, hogy 2000-re megszűnik a fejlett tőkés országok mosta­ni olajfalánksága, akkoriban majd a fejlődő országok hasznosítják az összes ener­gia mintegy felét. A követ­kező két évtizedben világ­szerte megnő a szén szerepe: helyét, úgy, mint a kőolaj és a földgáz, nem képes elfog­lalni az atom, környezeti ár­talmait viszont néhány év múlva már képes lesz kikü­szöbölni az emberiség. Üj energiaforrások is elterjed­nek: a nap- és szélenergia, a föld melege, esetleg vala-' mi más... 148 malom várja a termést Országszerte 148 malom várja az idei termést, s — amint a Gabonatrösztnél el­mondták — valamennyiben felkészültek a kenyérnek va1 ló fogadására. Elvégezték a szükséges nagyjavításokat, s néhány rekonstrukcióra is sor került. Megújították a gép­sorokat, a törökszentmiklósi és a 100 éves békéscsabai István-malomban, a ferenc­városi és a selypi üzemnél pedig nagyszabású kapacitás- bővítést hajtottak végre. Az első buzaszállítmányokra jú­lius 8—10-e körül számíta­nak, s előreláthatóan Békés, Csongrád, Pest és Baranya megye malmaiban indul leg­hamarabb a munka. Ahogy az aratás megköveteli: há­rom műszakban, éjjel-nappal őrlik majd a búzát. Az átvételnél — az idén először mindenütt — a gabo­na minősége lesz a döntő, ötszáz községben, települé­sen 960 átvevőhelyen nap: 300 000 tonna termény minő-, ség szerinti átvételére ké­szültek fel. A gabonaipar 102 laboratóriumot rendezett be a legkorszerűbb műszerekkel, hogy a búza béltartalma és egyéb tulajdonságai alapján első. második vagv harmadik kategóriába sorolják a beér­kező gabonát. Az első kate­góriában az úgynevezett ja­vított vagy különleges minő­ségű búza kerül, ennek — 100 kilogrammonként — 325 forint az átvételi ára, s bio­lógiai értékénél fogva a leg­jobb minőségű liszt készül­het belőle. A második kate­góriába az étkezési vagy szokványbúza tartozik — eb­ből sütik a kenyeret —, s 310 forint az ára. Végül a haiTnadlk csoportba — 280 forintos áron — a takar­mánybúzát sorolták. Értekezleteink légköre ! KOMMENTÁRUNK Nem tudom, hogy megfi­gyelték-e milyen gyorsan változik egy-egy tanácsko­zás, értekezlet légköre. Aki véletlenül csöppenne egy fórum kellős közepébe, még az is leolvashatná a Jelen levők arcáról, hogy ki be­szél. A papírról felolvasó, unalmas számukat soroló, az unos-unottan ismételt ténye­ket újra, s a tetejében rosz- szul tálaló felszólalókat »fa­gyos« csendben — és mond­juk meg: fölösleges udvari­assággal — figyelik. Mind­járt fölforrósodik azonban a levegő, amikor valaki szaba­don, természetes közvetlen­séggel számol be saját és környezete tapasztalatairól. Mindenki abbahagyja a raj­zolást, netán a párbeszédet szomszédjával, s igyekszik megjegyezni, amit ő is hasz­nosíthat. Számtalan batoritás hang­zott már el, hogy tegyük közvetlenebbé a fórumokat, ne »biztosítsuk» túl a ren­dezvényeket azzal, hogy egész sor embert előre föl­kérünk a hozzászólásra, mert ezzel túl hivatalossá tesszük a tanácskozást, esetenként gátoljuk a fontos tapaszta­latok, vélemények, bírálatok felszínre kerülését is. Volt például olyan jelölő gyűlés, ahol az utolsóként szót ké­rő mentegetőzve kért elné­zést: »Engem ugyan nem kértek föl, de azért enged­jék meg. hogy kifejtsem a véleményemet.« Néhány közvetlen szót mondott a jelöltről: olyat, hogy egymás mellett ástunk a falunapon: én ismerem, tisztelem, épp ezért ajánlom... Ezt a han­got ott nem pótolta a sok »felolvasó«. Minden fórum emlékezetes percei közé tartozik, amikor derűvel, szebb, élvezetesebb stílusban beszél valaki. így van ez meg az országgyű­lésen is. Hetekig-hona púkig emlegetnek olyan hozzászó­lásokat, mint például a du­naújvárosi olvasztáré. Ezért szeretnék többek között ott, a Parlamentben is oldot- labbá tenni a légkört, sza- baaabb felszólalásra ösztö­nözni a képviselőket. Ez a. törekvés a megyében szin­tén megtalálható, az útmu­tatás azonban még mindig nehezen hat az emberek egy részére. Az egyik járási párt­titkártól hallottam, hogy vic­cesen azzal vezetik be a tes­tület új tagjait a munkába: »Nálunk csak azt jegyzik, aki okosat mond.« Jó vol­na ezt a szemléletet általá­nossá tenni. Szó sincs róla, hogy az, akit előre fölkérnek, ha ne­tán papírra veti mondani­valóját vagy annak vázla­tát, nem mondhat jót, nem forrósodhat föl a légkör hoz­zászólásakor. Ha igazán jár­tas a közéletben, valóban van mit mondania. tiszteli 1 testületet, akkor önmaga elé is magas mércét állít. Természetesen ebben az eset­ben is nagyobb a hatása, ha jel, érdekesen beszél. Nincs seánandóbb annál, aki any- ryi.ru ragaszkodik a leírt szöveghez, hogy lapozáskor — híven a gépeléshez — még a kéttagú szót is nagy szü­nettel és csak akkor teszi egybe, amikor végre meg­találja a folytatást a másik oldalon. Amikor a minőséget szor­galmazzuk az élet minden területén, akkor ez az érte­kezletek felszólalásaira is vonatkozik. Célunkat termé­szetesen akkor érhetjük el. ha az elnökök is igényeseb­bek lesznek, s valóban fél­beszakítják az ott ülőket un­tató, sőt fenntartó »szóno­koka t«. L. G. Tudományos fokon Településről és tervezésről Nagy sikerrel zárult nyil­vános vitát rendezett a Tu­dományos Minősítő Bizott­ság Budapesten, a Kaposvá­ron élő dr. Ormosy Viktor Település és tervezés című kandidátusi értekezéséről. A kandidátus címet elérni kívánó jelölt nemcsak nap­jainkat, hanem a jövőt is befolyásoló kutatási témát dolgozott fel. Az akadémia nagytermé­ben megrendezett nyilvá­nos vitában dr. Ormosy Viktornak a földrajz- és a közgazdaságtudományok tu­dósaival. vitázó ellenfelek­kel kellett megküzdenie. Tu­dományos értekezéséhez ha­sonlóan a nyilvános vitában is jól átgondolt, logikus fel­építésű állásfoglalásával meggyőzte vitázó partnereit Új piac: Románia és Szoud-Arábia A© ezer bárányt exportáltak Sántosról A tervezett időpontnál ké­sőbb érkeztek a bárányszál- lítmányok a Kaposvári Hús­kombinát sántosi telepére az elmúlt fél évben, követke­zésképp az exportra szánt állatok hizlalása is tovább tartott, így az elszállítás va­lamivel mérsékeltebb az előirányzottnál — hallottuk Balogh Lajostól, a bárány • importáló országok, regék áltál már jel ismert 'sántosi juhtelep vezetőjétől. Mind­ezt figyelembe veve mégis a tervezettet megközelítő mennyiségű bárányt — 46 ezret — szállítottak külföld­re az elmúlt hat hónapban. — Mostanában jóval visz- jSzafögottabbak a hagvomá- nyos nyugat-európai piacok, mint korábban voltak, es az árak is mérsékeltebbek — mondta Balogh Lajos. — Ennek következtében keve­sebbet szállítunk Olaszor­szágba és Franciaországba, viszont jóval több árijnk jut el az arab országokba: az idén eddig 45 vagon bá­rányt raktunk vagonba ré­szükre a baléi vasútállomá­son, s folyik’ az újabb rako­mány előkészítése. További húsz-huszonöt vagonnal in- d’tunk útnak a vevőkkel folytatott megbeszélések szerint, sajátos igényeiknek megfelelően. Ugyanis a hagyományos piacoktól eltérően az arab országokban szívesebben ve­szik a nagyobb súlvú. zsíro­sabb bárányokat. Csak meg- nyirl állatokat vásárolnak, máskülönben a bárányok nem bírnák elviselni a nagy hőséget a. szállítás alatt. A nyírás többletmunkát jelent — eddig 12 ezer állatot nyírtak meg szállítás előtt. A báránygyapjúból mintegy 16 tonnát adtak el a gyap­júforgalmi vállalatnak. Ez a pénz. meg a jó árviszo­nyok kedvezővé teszik az arab piacokat. Mint a telep­vezető elmondta: szinte kor­látlanok az értékesítési le­hetőségek ezekben az orszá­gokban, s a sántosi telepre erkezö arab vevők elégedet­tek az áru minőségével. Szaúd-Arábiába és Jordániá­ba az idén először szállítot­tak, s ugyancsak júniusban küldték az első rakományt — huszonöt vagonnal — Romániába: ide is újabb szállítmányt készítenék aló. és a minősítő bizottságot Az értekezésben megfogalma­zott elvi tételek és azok gyakorlati alkalmazása hoz­zájárulhatnak a jelenleginél hatékonyabb településter­vezési politika kialakításá­hoz. A minősítő bizottság nagy szavazattöbbséggel fo­gadta el Ormosy Viktor ér­tekezését, és javaslatot tett a kandidátusi fokozat oda­ítélésére. A bizottság elnö­kének véleménye szerint Ormosy az évtizedes gya­korlat elvi kérdéseit boncol­gatta, új tételeket állított fel, amelyek alkalmazása a jövő tervezőmunkáját bizto­sabb alapokra helyezheti. Az a megállapítás, misze­rint a település a társada­lom természetbeli létezésé­nek módja, a tervezési mun­kában a vizsgálódás körét és a tervek meghatározott­ságát a szorosabb értelem­ben vett társadalmi létfelté­telek tervezésének szüksé- kességére irányítja. A falu és a város kialakulását Or­mosy úgy fogja fel, hogy a társadalmi munkamegosztás fejlődése a települések vá­rosra és falura való megosz­lásának feltételeit teremti csak meg, létrejöttüknek azonban más közvetlen oka van. A falu és a város mint különös településkategória egyúttal különös társadal­mi viszony is. A település tervezése tehát nemcsak a műszaki tervezést jelenti, •hanem azt a komplex prob­lémakört, mely a településen élőket közrefogja és amely a településen élést meghatá­rozza. Jó településpolitikára van szükség ; éppen ezért a szer­ző amellett foglal állást, hogy szakmailag meghatáro­zott (nem »ad-hoc« dönté­seken alapuló), a hosszú tá­vú fejlődés követelményeit és a jelen lehetőségeit össz­hangba hozó, a településen tevékenykedők számára az általuk elvárt követelmé­nyeket es közérzetet terem­tő településfejlesztést kel' tervezni és végrehajtani. . A városokban és falvak­ban élők érdekeinek vizsgá­lata jelentős helyet foglal el Ormosy munkájában. Meg­állapítja például, hogy a tervezés határai kijelölésé­nek rendező elve nem lehet más, mint az, hogy átfogjon minden gazdaságilag értel­mezhető tevékenységet. A tervezés ilyen tartalmú fel­fogása már önmagában is a hosszú távú tervezés irá­nyába tereli a figyelmet. A történelem során a ter­vezés — különösen a város- tervezés — mindig műszaki tervezési feladatként jelent­kezett. A mi korunkra azon­ban az a jellemző, hogy a műszaki tervezés tudatosan keresni kezdte társadalmi alapjait, azokat a társadalmi törvényeket, amelyekre mű­szaki formát, szerkezetet kell építenie. A településfejlődés ipar­hoz kötődésének elmúlt idő­szakára jellemző szorosság az oka annak, Jiogy a leg­utóbbi időben újra megje­lent a »falu«, de most már a »város falain« belül. Kiala­kult az a sajátos ellentmon­dás, hogy a városok egyes részeinek ellátási színvonala sok tekintetben elmarad egyes falvak ellátási szín­vonalától. Szükséges tehát, hogy a helyesen kitűzött cé­lokat hatékonyan valósítsák meg: a tervezésnek is erre kell irányulnia. A vitán jelenlevők egyet­értettek abban, hogy dr. Ormosy Viktor olyan úton indult el. amelyen halomra döntött számos korábbi fel­fogást. Kutatásai nyomán a településsel foglalkozó ter­vezés gyakorlatát tovább kelj fejleszteni. Bencze József «

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom