Somogyi Néplap, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-01 / 152. szám
I halnap? Holnap A rádióban, a tévében, a napilapok hasábjain időnként megjelenik a címben idézett reklámszöveg — kérdőjel helyett természetesen felkiáltójellel. Szinte ezzel egyidőben olvashatunk a korszerű táplálkozást népszerűsítő cikkekben arról, hogy mi. magyarok, milyen kevés halhúst fogyasztunk az európai átlaghoz viszonyítva. Nálunk mindössze három kilogramm körül mozog az egy személyre jutó halfogyasztás evente, míg az élmezőnybe tartozó országokban ennek több mint a tízszerese. Még a tengerparttal nem rendelkező nemzetek is — mint például Csehszlovákia — előttünk járnak e fehérjedús táplálék felhasználásában. Hol hát a hal, amely egészséges táplálkozásiunk szempontjából oly fontos lenne? A kérdés még most is időszerű, noha körülbelül két hete hozzájuthatnak a vásárlók élőhalhoz. Igaz, Kaposváron csupán egyetlen boltban, a Halértékesítő Vállalat szak üzletében. Itt is a tavalyinál jóval magasabb áron ; július elsejével ugyanis 60 forintra emelkedik egy kilogramm első osztályú ponty kiskereskedelmi ára — Az élőhalellátás mindig is sraeaon jellegű soit, mivel általában szeptemberben kezdik meg a halastavakban az őszi lehalászásokat — mondta Novak Gyula, a hal- szaküzlet vezetője. — Tavasszal és nyáron sohasem tudjuk kielégíteni a vásárlók igényeit, ősszel viszont minél hamarabb igyekeznek megszabadulni a haltenyésztő gazdaságok a portékájuktól. Valószínűleg ez lehet a magyarázata a reklámkampányoknak. Élőhalat azonban az év minden szakában szívesen fogyasztanánk. Főként pontyot vásárolnánk szívesen, mert — milyen finnyásak is vágyunk! — a busát, az amurt nem kedveljük igazán. Tetézi a halhiányt, hogy minisztériumi utasítás kötelezi a vállalatot, miszerint elsősorban éttermek, halászcsárdák kapják meg tőlük a kívánt mennyiséget, s csak a fennmaradó árut szállítják a kiskereskedelemnek. S hogy jut-e a halszaküz- leten kívül másik boltokba, arról a Május 1. utcai húsbolt vezetője így nyilatkozott: • — ' Februárban kaptunk utoljára élőhalat, s a halértékesítőnél úgy tájékoztattak bennünket, hogy szeptemberig ne is várjunk újabb szállítmányt, mert elsősorban a szaküzletét kívánják ellátni áruval. Pedig 2—2,5 mázsát el tudtunk adni belőle, s bizonyos, hogy az új áron is elkelne százötven kiló. A vásárlók örömmel megvennék az élöhalat, ha rendszeresen hozzá tüdnának jutni. Bizonyíték erre, hogy egy-egy nagyobb ünnep előtt — hús- vétkor, karácsonykor több halat eladunk, mint tőkehúst. Az lenne a szerencsés megoldás, ha nemcsak a Halértékesítő Vállalaton keresztül tudnánk beszerezni, ez azonban nem áll módunkban. A kereslet tehát állandó, a kínálat változó. Az igényeket még az sem csökkenti számottevően, hogy a ponty ára évenként nyolcszor változik. A tavaszi-nyári időszakban drágább, ősszel, amikor a legtöbb, van belőle, csökken. A vásárló azonban minden évszakban szívesen elfogyasztana egy finom halászlét, rácpontyot, haf'paprikást, ha hozzájutna az élőhalhoz, akár magasabb áron is. Vajon nem lehetne megoldani, hogy ne csak holnap, hanem mindennap halnap legyen? . T Sugárhajtású iskolagép A katonai repülőnövendék: többnyire bizonyos előképzettség birtokában kerül repülőtiszti iskolára. Sportrepülőként már elsajátította a repülés és a műrepülés alapfokú készségét, a motoros kisgépet azonban »egy világ választja el« a sugárhajtóműves harci gépektől. A kiképzés középső fokán állók ezért szerényebb teljesítményű, műrepülhető sugárhajtású gyakorlógépea sajátítják el a sugárhajtó- müves gép vezetéstechnikáját, a harci repülés elemeit. Az erre alkalmas egyik legsikerültebb géptípus a csehszlovák gyártmányú »Albatrosz« (L—39). A teljesen fémépítésű, alsó szárnyas gép kifejezetten hang- sebesség alatti típus. A két egymás mögötti üléssel rendelkező kabin hátoldalán, ötrészes tüzelőanyagtartályban 824 kg kezoin helyezhető el. További 156 kg üzemanyag elhelyezésére még a szárnyvégtartályokban is van lehetőség. Az »Albatrosz« hajtóműindítását egy beépített segéd-gázturbina- egység által szolgáltatott magas nyomású levegő végzi. A 4600 kg felszálló súlyú kis gép füves repülőtereken is startolhat és landolhat, mindhárom kereke lengés- csillapítóval van felfüggesztve. A felszállásnál 480. a leszállásnál 600 méternyi nekifutásra. illetve kigurulásra van szüksége az »Albat- rosz«-nak. A géppel átrepülhető távolság 1000 kilométer körül van; 11 500 méternél magasabbra nem ajánlatos emelkedni a gépmadárral. Az »Albatrosz« a légiharc repüléstechnikai fogásain kívül a íegyverkezelés gyakorlására is alkalmas, beleértve rakétáknak a szárnyak alóli indítását is. Az »Albatrosz«-nak tantermi gyakorlóberendezése is van. A gép katapultálással való elhagyásának oktatása a szimulátor segítségével történik. (/» ■s* I>z ce «0 Másfél szoba összkomfort ..Persze . ! ! — S aztán tűnődve: — Ne vigyelek ki?” „Maradj csak a gyerekkel!” — mondtam határozottan. Aztán visszamentem Krisztikémhez, megszorongattam, összecsókoltam, és indultam ki. anyámhoz. Másnap az intézetből fölhívtam Bélát, s közöltem vele, hogy ne várjon haza, mert végleg elköltöztem. 25. Micsoda hetek, hónapok jöttek, te jóságos ég! Vecsésen csak aznap aludtam, amikor első dühömben kti- rohantam hozzájuk, de aztán soha többé. Egyrészt anyámat akartam kímélni, akinek hosszú ideig meg se mondtam, hogy otthagytam Bélát, másrészt meg a »mostohaapám« miatt, aki előtt aztán végképp nem óhajtottam volna reggeli köntösben ugrándozni. .. Maradtak a barátnők, a régi iskolámból egy-két lány, a nagynénim, Teca néni, az intézetből az egyik kolléganőm, és — Ákos ... Ákos, akinek szülei természetesen semmiről sem tudhattak, így itteni besurranásaim izgalmát még az a rettegés is tetézte, hogy mi lesz, ha egy ismerős véletlenül meglát? S mi lesz, ha Csató néni ki talál jönni éjjel a konyhába, és netán benyit a fiához? Vagy meghald valamit ? !... A pokol megint, a pokol, a pokol . . . Egyikből a másikba, ki tudja, hányadszor mar: az apám zsarnokságából az anyósoméba, a gyer- mektelenségbe, az unt házastársi ágyból a megalázó ágyasságéba, majd onnét is lejjebb, már-már a csövezésig ... Ha nincs közben, he- enként, tíznaponként egy- ■gy éjszaka Ákoseknál, tain nem is bírom az egészet ... De idegileg így ts • amentem: az éjszakák megszervezése, a sok megalázó könyörgés, a telepen töltött éjek izgalma mondhatatla- nul elgyötört. Már-már alig voltam ura magamnak. Még odabent, az Intézetben is, ahol három esztendőn át csak elragadtatott hangon illett beszélni rólam, még ott is gyüldöstek fejem körül a felhők; sokszor késtem, mert sosem tudtam kiszámítani az út idejét a vadidegen lakásoktól, és a munkámat is hanyagabbul végeztem, hiszen az eszem mindig a kislányomon járt, vagy Ákoson, ezen a gyönyörű, de reménytelen, mert otthontalan szerelmen. no meg azon: vajon hol hálok aznap éjjel? Egyszer-egyszer már az is megfordult a fejemben, hogy ezt így nem bírom tovább, visszamegyek az anyósomék- hoz, Gondozási segélyre megyek, otthon maradok, nevelem a kislányomat, elindítom a válópert — előbb- utóbb csak megszán valamelyik hivatal, és kapok valahol lakást... Még maga Béla is erre agitált, hisz egyszer-egyszer megvárt az. intézet eJőtt, követelte, hogy adjak magyarázatot a viselkedésemre, mondjam meg, ha valamivel megbántott, ő igyekszik jóvátenni — de miért dúlom fel az életét, s milyen jogon teszem tönkre a szüléiét f Erzsi vacsorát főz, az ikrek takarítanak A myoléves Kati »osztályfőnök« szeretne lenni. Ikertestvére, Lajoska bokszol és zongorázni tanul; Margit, aki most végezte a negyediket, testnevelő tanárnak készül Erzsi már választott ' magának foglalkozást: a múlt héten vgtte át a szakmunkás- bizonyítványát ott, ahol a szülei dolgoznak, a kaposvári textilművekben. Huszár Lajoséknál mindenki pontosan ismeri feladatat. Az aznapi tennivalókat éppúgy, mint a távolab- biakat. Egy nagy családban nem is lehet másként — ezt vallják. .— Amikor anyu délutános, apu veszi át itthon a parancsnokságot — újságolják, egymás szavába vágva az ikrek. — Megbeszéli velünk, ki tisztítja ki a cipőket, kinek a feladata az ágyazás és ki segít a vacsorakészítésnél. Csak akkor nézhetjük meg az esti mesét a tévében, ha mindennel végeztünk és nincs rendetlenség a lakásban. Az édesanya huszonhárom éve dolgozik fonónőként a textilművekben — a hároméves gyermekgondozási segélyt leszámítva mindössze néhány hónap megszakítás- sai. Megpróbálkozott egy könnyebb munkakörrel is, de visszahúzta a szíve — és a régi munkatársak, akik állandóan kérdezgették a férjét: hol van, mit csinál, mikor jön vissza. Pedig nehéz a három műszak. Mégis vállalnia kellett: az éjszakai munkát jól megfizetik, náluk pedig helye van minden forintnak. Nem is beszélve az éjszakázás másik »előnyéről«: napközben el tudja intézni a bevásárlást, a mosást, a főzést és a takarítást. S hogy a legkevesebb ideje épp az alvásra, a i pihenésre jutott, arról nem- tartozik számadással senkinek. A családban mindenki szereti a zenét Erről tanúskodik a rengeteg hangszer, magnó és kazetta a lakásban. Látogatásunk délutánján épp- Korda György műsorát készültek meghallgatni a színházban. Az egy szem fiúgyermek mindenki kedvence; a holmiját nem tartja ugyan kifogástalanul rendben, a zongorához azonban szívesen odaül. Igaz, mióta vége a tanításnak, inkább a játszótérre húzza a szíve — a barátaihoz. A szülők azonban ebben is következetesek, a fiú az egyik szemére nem lát rendesen, úgy gondolták, amíg emberek lesznek, mindig szívesen hallgatják a jó muzsikát, s tisztességesen meg lehet belőle élni. Ezt a családfő példája is bizonyítja. Gyerekkora óta több hangszeren játszik, s tagja egy-egy zenekarnak, amely lakodalmakba jár muzsikálni. Ha szerencsés időszakot fog ki, a fizetését meg tudja kétszerezni, s ez nem elhanyagolható összeg egy hattagú családnál. Általában ebből a pénzből fedezik az előre nem látható kiadásokat, tartják fenn a tizennyolc éves Wartburgot, és a gyerekek is »apu zsebéből pótolják« a fagyihoz, nyalánkságokhoz hiányzó zsebpénzüket. Megkérem a szülőket, állítsanak össze egy rögtönzött családi költségvetést. Nem szükséges papír, írószer, kapásból sorolják: mennyi a bevétel, mik a kiadások. Lakbérre, világításra, fűtésre és olyan apróbb dolgokra, mint az újságok, a biztosítás, általában 1500 forintot adnak ki havonta. Élelmiszere költenek a legtöbbet, úgy négyezer forint körül. Ha együtt a család, csak a vasárnapi ebédre elmegy agy ötszázas* Szerencsére ott él-----------------f—...........................M ezőcsokonyán az idős nagymama, akit ugyan anyagilag támogatni kell, de nyolcszáz négyszögöles kertjében sok minden megterem, így alig kell pénzt kiadni zöldségfélére, baromfira. A hétvégeket általában nála töltik; sok munkát ad a növények gondozása. Az öreg »járgány« elsősorban ezert Most még belefér az egész család — mondják nevetve —, nemsokára azonban már csak két fordulóval tud apu kiszállítani bennünket. — Mindig arra törekedtünk — mondják a szülők, hogy gyerekeink ne szenvedjenek hiányt semmiben, ne érezzék azt, hogy mivel sokan vagyunk, bármivel is kevesebbet kapnak, mint mások gyerekei. Sok munkával, takarékossággal elértük, hogy valamennyi háztartási gépünk megvan, a lakásunkból nem hiányzik egyetlen fontos bútordarab sem. Persze szinte állandóan van valamilyen OTP-törlesztésünk, hiszen ekkora családban mindig van pótolni való. És sikerül valamit félretenni is: általában kétévenként eljutunk külföldre. Huszárék legközelebbi terve, hogy hosszú évek után ismét együtt nyaraljon az egész család. Ezt — eddig — mindössze egyszer sikerült megoldani. Úgy tervezik, hogy augusztusban, amikor az apróságok visszatérnek a parádsasvári gyermeküdülőből, a szülők és a nagylány fölutaznak eléjük a fővárosba, és három napot közösen töltenek el. Megtekintik Budapest 'nevezetességeit, elmennek a cirkuszba, a vidámparkba. — Akkor majd mi látjuk vendégül anyuékat — mondják a gyerekek dicsekedve. — Hétszáz forintunk gyűlt össze a takarékban ... Lendvai József Melléküzemág és biztonság Termelőszövetkezeteinknél az utóbbi években egyre nagyobb szerepet kap az alap- tevékenységen kívüli munka. Ez országos jelenség, de megyénkben különösen fontos, mivel a somogyi tsz-eknek csaknem a fele mostoha körülmények, kedvezőtlen természeti feltételek között dolgozik. Ma már senki sem titkolja, hogy a melléküzemVolt pillanat, mondom, amikor úgy éreztem: nem bírom tovább, ás már-már hajlottam arra, hogy magam is elhamarkodott lépésnek ítéljem váratlan kitörésemet a Tatár-villából. De szerencsére még idején észbekaptam, mert eszembe jutott: a kilencszáz forintos gyermekgondozási segélyből ugyan meg nem élek a kislányommal, s ha ott maradok lakni náluk, sokkal nehezebben bonyolítom le a válópert... Meg aztán: Ákost sem látom többé! Hisz az aztán végképp nem megy, hogy visszaköltözöm, házastársi jogon elveszem Belátói az egyik szobát, az anya jogán elveszem az anyósomtól Krisztit — de egy héten egyszer-kétszer átszolok neki : nem vállalná a gyereket néhány órára, drága mama; nekem ugyanis el kell mennem, mert találkám van a szeretőmmel... Maradt tehát a* kínlódás, a bújdosás, a szétzilálódott élet. az a keserves lejtő, amelyen — éreztem ! — mindig lejjebb és lejjebb csúszom . .. Maradtak a kétségbeesett telefonálgatások, hogy hol tagadnának be éjjelre; maradt a szüntelen kialvatlanság, a rengeteg zűr körülöttem, az örökös ke,ses a munkahelyről. ( Folytatjuk) Szerencsére most már el- indult a folyamat, s a társadalmi megítélés gyökeresen megváltozott. Ezt jelzi a melléküzemág-vezetők első megyei tapasztalatcseréje is, melyet a kéthelyi termelőszövetkezetben tartottak. — Az irányzat ezúttal tartós, nem átmeneti fellendülésről van szó — mondta bevezetőjében Szűcs Imre, a Teszöv főmunkatársa —, hanem egy eddig ki nem használt lehetőség felismeréséről és kiaknázásáról. A megyék rangsorában nem foglalunk el előkelő helyet, de a melléktevékenység egyre gyorsabban terjed, s a fejlődés üteme nagyobb, mint az országos átlag. Halas Ernőné, a megyei tanács főelőadója az egyes üzemágak árképzési kérdéseiről beszélt, Rózsa István, a tsz főágazatvezetője pedig bemutatta a kéthelyi melléküzemágakat. A tanácskozás konzultációval zárult. A tapasztalatcserének folytatása lesz, a következő — már szakosodott — összejövetelt az év második felére tervezik. Gázsziinet ! Értesítjük t. gázfogyasztóinkat, hogy 1980. július 2-án 12-től 16 óráig Siófok város területén gázszünetet tartunk. Kérjük, hogy gázkészülékeiket elzárni szíveskedjenek. KÖGÁZ Siófoki Kirendeltség (043506) ág nyereségforintjai milyen jói jöhetnek az alaptevékenység fejlesztéséhez is. A melléktevékenység a hatvanas években még csak elszigetelt kezdeményezés volt, szélesebb körben a hetvenes év tizedben kezdett terjedni. Fejlődése azonban nem volt egyenletes, s ennek oka a — sajnos hosszú ideig élő — kedvezőtlen társadalmi megítélés volt. Sokan aranybányának vélték, amelyben a tsz munka nélkül mesés jövedelmekre tehet szert. Akadt, ahol szorgalmazták, de leggyakrabban tiltó rendszabályokkal került szembe a próbálkozó termelőszövetkezet. Ennek következtében most újra ki kell építeni az iparvállalatokhoz vezető hidakat. Nem arról van szó, hogy ezután búzatermesztés helyett gyártsanak iparcikkeket a téesz-ek. A melléktevékenység csupán eszköz, amely biztonságot ad a gazdálkodásnak. Folyamatos bevételt nyújt, amelyre számítani lehet akkor is, ha aszály van vagy a termést elveri a jég. Megoldja a szövetkezet foglalkoztatási gondjait.
