Somogyi Néplap, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-19 / 168. szám
KÉTHELYI KÖRKÉP A szervezésben anyagi erő rejlik A hatvanas éyek végén a, megyei tanács ve- zétöi úgy tervezték : amolyan mintaközséggé segítik alakítgatni, fejleszteni a jól működő téeszéről, kitűnő boráról nevezetes Kéthelyt. Persze nem úgy, hogy átgondolt cél nélkül döntik a közpénzt. Mindenekelőtt a helyi kezdeményezés, törekvés megfelelő támogatását jelentette az anyagi és szervezési segítség. Amit terveztek, építettek, a reális igényekhez igazodott: Kivéve egyet: a négy alapszakmás orvosi rendelőt. Kezdjük hát innen a tájékozódást Kísérőm, dr. Németh István tanácselnök tárgyilagosan megállapítja : igen, kissé túlméretezték az egészségügyi üntézményt, figyelmen kívül hagyták a hét kilométernyire fekvő Marcali kórházát, szakrendelőit. De akkor ezt a típust erőltette az egészségügyi ágazat, gondolva a járási székhely tehermentesítésére is. Nem vált lse. A körzeti orvos mellett csak a fogász maradt, így aztán ideális körülmények között látják el a betegeket. Keresem az elmúlt évek változásának jeleit. Vajon a »mintaközség« betöltötte-e a szerepét? Szolgált-e modellként Kéthely a hasonló nagyságú és elhelyezkedésű települések előtt?. Formailag nem. Ami azonban a folyamatos fejlődést, a községi igények magas színvonalú kielégítését illeti, nem kétséges a kedvező válasz. A tanácselnök azonban — egyike a legrégebb óta egy helyben működő somogyi községvezetőknek — figyelmeztet: Két- helyen nem büntetés letelepedni. A Balaton és Marcali közelsége meghatározó vonzerő. Az itt lakók nem átmeneti szállásnak tekintik a községet, hanem hosszú távra teremtenek otthont maguknak. Annak ellenére, hogy az egyébként biztonságosan működő téeszen kívül említésre méltó munkahely nincs a településen. A főként Marcaliba járó fiatalok azonban szívesen építkeznek. Az meg természetes, hogy a mezőgazdasági szakemberek és a pedagógusok közül egyre többen vállalkoznak családi ház építésére Van tehát mit tennie a tanácsnak, ha mind magasabb szinten akarja kielégíteni az igényeket. Nem is engedte meg önmagának a lazítást a legszűkösebb években se. Hosszú lista kerekedne a kisebb-nagyobb, de mindenképpen fontos építkezésekből, felújításokból, bővítésekből. Maradjunk meg tehát azokon a területeken, melyek révén valóban példaként szerepelhet a község. Említsük meg, hogy a település minden utcájában szilárd burkolatú úttesten közelítik meg otthonukat a két- helyiek. A lakásokban törpe vízmű szolgáltatja a vizet. Wzéves » VAZ-prograni az Elzett Művek sátoraljaújhelyi gyárában. A Lada gépkocsik ajtózárainak sorozatgyártása IPKI-hen kezdődött. Jelenleg már évente háromszázezer garnitúrát küldenek Togliattiba, cserébe gépkocsit kapunk. (MTI-fotó — Kerenyi László felr.) És ami legalább ennyire fontos: az idén minden óvodás korú gyereket el tudtak helyezni az évről évre bővitett intézményükben. És még mielőtt bárki esetleg azzal vádolná Kéthelyt, hogy a társközség, Somogyszentpál rovására gyarapodik, hadd mondjam el: ez a település a maga hasonlóan teljes ki- épitettségű úthálózatával, korszerűsített oktatási intézményeivel ugyancsak lépést tart a központi községgel. A körülmények folyamatos javításában fontos szerepet vállalt és teljesít az Aranykalász Tsz. Építőbrigádjának programjában mindig első helyen szerepelnek a községi feladatok, miként a temérdek fuvart is a szövetkezet jármüvei bonyolítják le. Az életfeltételek javulásának e jeleit számba véve azonban senki ne gondolja, hogy itt minden simán ment„ szite magától történt. Az itteni fejlesztésinek is vannak neuralgikus pontjai. Régi tervünk, az iskola bővítése, tornaterem építése, a következő tervidőszakra marad. A bővülő közműhálózat is újabb nehézségeket szült: hova tegyék a házi derítők szennyvizét? A községfejlesztési alapon itt is csekélyke összeg képződik, és a központi támogatás is inkább cseppen, mint csyrran az utóbbi években. Ilyen' körülmények között igencsak megnő a különböző erőforrások felkutatásának. mozgásba hozásának jelentősege. De az emberfők gondolatterméke, a jó ötlet, á fáradhatatlan utánajárás, a szívós tárgyalások sora, az érdekek egyeztetése — anyagi erővé válik. Jól példázza ezt a község központjában épülő szolgáltatóház. Benne kap helyet a ta-1 karékszövetkezet, egy fodrászüzlet, a posta és az áfész iparcikkboltja. Négy szervezet: és a tanács érdekeit egyeztetni, érvényesítéséhez azonos időpontra pénzt, ösz- szesen*12 millió forintot szerezni — csak az tudja mit jelent, aki hasonló ügyben már próbált eljárni. De emelkednek a falak és a község vezetői már »látják« az épület körül díszlő parkot is. Térjünk vissza néhány szó erejéig a kitűnően fölszerelt orvosi rendelőbe, és tegyük fei a kérdést, röviden így-: és az emberek? Hogyan élnek a tárgyi környezet nyújtotta kedvező lehetőségekkel? Amelyeknek megteremtésében természetesen maguk is részt vesznek javaslataikkal, társadalmi munkájukkal. Nehéz lenne az életmódnak csak a jellemző elemeit is számba véve választ adni. így maradjunk csak az egészségügynél, dr. Fejes István évtizedes tapasztalatára bízva magunkat. — Kétségtelen: sokat változtak a kéthelyiek az elmúlt tíz évben. Mindenekelőtt: a hegyben lakók többsége beköltözött a községbe, élvezve a közművek, az oktatási és egészségügyi ellátás lehetőségeit. Általában igényesebbek lettek a lakás- és környezetkultúrában, tisztaságban. Használják a fürdőszobát, kevesebb a dísznek tartott tisztaszoba — bár azt még nem sikerült megfejteni, miért tartják olyan sokan álandóan lehúzva az utcai ablakok redőnyeit, rolóit. Törődnek az egészségükkel — és ez a faluban élő cigánycsaládokra is vonatkozik —, újságokból, tévéből, rádióból, előadásokból ismerkednek a betegségek okaival, gyógyításuk módjaival, egyre többen vannak tisztában az egészséges életmód követelményeivel. Az más kérdés, hogy a beidegződések, szokások miatt még nem eszerint szervezik .meg például a táplálkozásukat, bár ebben is nagy a fejlődés. Általában fegyelmezettek ma már a kéthelyiek; például ok nélkül nem próbálnak táppénzes napokhoz jutni. Viszont változatlanul sok gondot okoz a túlzott alkoholfogyasztás és ennek egészség- ügyi, sérülési következménye. Szóval van még mit tennünk, hogy <12 emberi magatartás fejlődése is lépést tartson a tárgyi környezet változásával. A pedagógusoknak es nekünk, orvosoknak is. A magam életérzéséről ? Az első hónapokban a szökés ^ kerülgetett, mivel a kaposvárinál rosz- szabb Lakásba kellett költöznünk. Azután megoldódtak a gondjaim, és ma már — azt hiszem, ezzel mindent kifejezek — igazi kéthelyinek érzem magam. Zárjuk ezzel vázlatos körképünket a kiegyensúlyozott és következetes fejlesztési munkája miatt méltán elismerést erdemlö községről. Paál László A bárdibükki meggyesben Gyönyörű, bordópiros szemektől hajlanak az ágak. Július derekán járunk — megérett a meggy. A Bárdibükki Állami Gazdaság gyümölcsösében dolgoznak most a nagybajomi általános iskola diákjai, vagy ötvenen, Ügyesen, óvatosan szedik a meggyet, nehogy megsérüljenek a szemek, Két ládát is megszednek naponta: húsz kilónyi gyümölcsöt. Két forint húsz fillért kapnak kilójáért — nem túl sok, de ez is jól jön majd a nyaraláshoz. — 14 hektáron van termő meggyünk, 22 hektáron pedig fiatal, kétéves ültetvény Szép a meggy, csak. sajnos kevés, nagyon gyenge az idén a termés. Rossz volt a kötés, akárcsak a cseresznyénél, amelyből a szokásos tíz vagon helyett most ötöt tudtunk betakarítani — mondta Borsós István, az állami gaz daság főkertésze. — Kit voltak a gyümölcsösben méhek: az egyik oldalo száz, a másikon kétszáz csa Iád. de a-/ esőzések miat úgyszólván ki se jöttek a kaptárakból. legföljebb az első fáig repültek. — Milyen lett a meggytermés? — Sajnos a tervezettnél jóval kevesebb, várhatóan az előirányzott mennyiség felét sem hozzák a fák. A gyümölcs tőlünk a kiskorpádi hűtőházba megy, onnan épedig tovább, az NSZK-ba. Gyorsan kell továbbítani : három napnál tovább nem lehet a hűtőházban, különben romlik a minősége. Nyolcvan-nyolcvanöt mázsa fér egy hűtőkocsiba: ezt két- három nap alatt szedik meg a gyerekek és a tizenöt asz- szony a Kutasi Állami Gazdaságból. Érdemes . exportra vinni a meggyet, hiszen a konzervgyár — jóllehet rnosl emelte az árat — csak húsz forintot fizet kilójáért, a külföldi megrendelők vászon! huszonnégyet. — Mennyi gyümölcsösük . an összesen? — A teljes terület 400 ektár; pontosabban csak 981-re lesz ennyi, a? új te- építésekkel együtt. Termő gyümölcsöseink: 121 hektár almas, 39 szilvas, 14 megy gyes, 1H csereaa»y«L, 45 diófás. Volt körte is, hetvenegy hektáron, de nem jött be már a telepítésnél voltak gondok. Szétszórták a fajtá kát a beporzás miatt augusztustól szeptemberit folyamatosan értek egymó mellett a különböző fajták,- ha szedték’ az egyiket, nen lehetett permetezni a mellel te levőt. Helyére szilvát é- almát telepítünk. A telepítő- évek óta folyamatosan csináljuk, tavaly ültettünk 3( hektár almát, tavaly előtt 2í hektár szilvát, 22 meggyet ér tíz cseresznyét. Jövőre elér lük a négyszáz hektárt. — A meggyről és csere«/, «véről már szó volt A tgb- bi gr&Bőtö mH miit«»-» — Vigaszunk és reményünk a szilvában van: igen gazdag, jó termés ígérkezik. Ez remélhetőleg két, két és félmillió forint pluszt hoz. áz almát februárban adtuk :1, s ez még 1.5 millió forint »evételi többletet jelent. Ta- án az idei termés is szőp esz. így összességében meg- -.-ilósulhal az árbevételi terv. ;öt valamivel többre is szánthatunk. — A helyi ellátásba is be- apcsolódnak ? — A Zöldért nagyon keyset fizet. Ha exportra nem mehet az'áru, jobban megéri Budapestre vinni, a szállítási költeécgei együtt is. Egyezzen a szó a tettel! Akt rendszeresen olvassa g napilapok híreit a balesetekről, annak aligha kerülte él a figyelmét, hogy hazánkban mostanában az átlagnál többen halnak meg áramütéstől. Az utóbbi időben szinte alig múlik el nap. hogy ne hallanánk egy-egy ilyen szerencsétlenséget. A Népszabadság csütörtöki számából például megtudhattuk: »Halálos áramütést szenvedett Perbálon• Sitimnek János 39 éves helyi tsz- tag egy öntözéshez használt, elektromos szivattyútól, amely — o vizsgálat eddigi megállapítása szerint — nem volt megfelelően földelve.- De példázódhatnánk somogyi szerencsétlenségekkel is, munkahelyiekkel vagy á háztartásban történtekkel egyaránt. Tényleg az áram okozza ezeket a tragédiákat? ... Ugye, egyetértenek velem, hogy máshol kell keresni a bűnöst. A tettes egyáltalán nem ismeretlen, hiszen mi, magunk vagyunk azok: az emberek ... Nemrég az egyik somogyi vállalat igazgatójával beszélgettünk a barcsi Unitechnél történt két halálos és egy súlyos sérüléssel járó áramütéses balesetről. Ennek a vállalatnak a tulajdonában van a daru, amely azt a bizonyos vasle- elemet — ezt fogták a szerencsétlenül járt emberek — fölemelte. A darukezelőnek nem esett baja a fülkében, a hatmilliót érő gép sem sérült meg. És mégis ... A szerencsétlenségek hírére többnyire »magunkba széliünk-, s fogadkozunk, hogy ezután aztán óvatosabbak, körültekintőbbek leszünk. Pedig hat minden ilyen baleset megelőzhető. Csupán az kellene hozzá MAI [kommentárunk hogy az írott és hallott szónak 1 érvényt szerezzünk!... Mert, ugye, füzetben el olvastatják, tanfolyamon megtanítják a tudnivalókat — eltekintve a kivételektől (kevés van-e ilyen, avagy sok?), amikor »röptájékozlatóval- egy aláírás ellenében megoldottnak vélik ezt a feladatot. Tegyük föl, hogy minden rendben van! Példás az oktatás. Ám még akkor is megtörténhet, hogy az, alá végighallgatta, munkavég- zés közben sutba vágja * tanultakat... Hogy ezzel máris ön- és közveszelyes helyzetet teremtett^ Hogy emberi életeket és anyagi értékeket tesz kódtára? Égy percre — egy pillanatra? — elkerüli figyelmét, s -o tragédiához annyi is elég ... Ellenőrizni kell az előírások betartását. És szigorúan el kell járni a munkavédelmi előírások megszegőivel szemben! Hogy érvényt szerezzenek az előírásoknak « gyakorlatban is. De hát nem kísérhet minden mozdulatot minden műszakban az ellenőr árgus tekintete, és a műszakokba »belefér« (?) időnként egy kis lazítás. Ez akkor nem látszik könnyelműségnek, felelőtlenségnek — csak később. Az SZMT mukavédelmi osztályának vezetője nem tud hasonló esetet említeni, hogy mikor fordult elő három, halált. , kimenetelű áramütéses baleset — fél év alatt — Somogybán. Az idén két balesetnél ennyien vesztették életüket. Tömör, de figyelmeztető összegezés. Okuljunk belőle! h. r. A lánc összeállt Félmilliárd Kaposvárról Amikor Montrealban kihunyt az olimpiai láng, már tudtuk :. a következő játékok színhelye Mosdva, a Szovjetunió fővárosa lesz. Nem sokkal utána a Finommechanikai Vállalat 3-as kaposvári gyárában is meg- ^ tudták: a nagy feladat előkészítésében nekik is részük lesz, hiszen e. gyárat bízták meg a szovjet fővárost és hazánkat összekötő hírközlő lánc kiépítésével. — Nagyszerű érzés lesz nézni az olimpiát, s tudni, hogy kezünk munkája is benne van a közvetítő lánc építésében — mondta Müller László, a gyár elektromos technológusa. — Eszembe jutottak azok az örömteli órák, amikor átadtunk egy láncegységet vagy amikor már kint a Szovjetunióban befejeztük a szerelést, a hálózat összeállítását. S eszembe jutottak azok a keserves napok is, amikor verejtékezve kerestük a hibát: egy-egy elkötött szálat. Az átvevők véleményéről Parragi József bemérő műszerésznek ezt mondja: — Munkánk minősítése, hogy olimpia idejére csak pár szakember maradt kint, a budapesti gyárból, tényleg csak a végső biztonság kedvéért. — Az ott töltött fél év alatt, bizonyára sok élményt is szereztek. Volt-e valamilyen különleges, nehéz feladat? — Szerencsére nem — mondja a technológus^ — Élmény viszont volt bőven: megismerkedtünk az osztan- kinói csodálatos televíziós központtal, bejártunk olyan vidékeket, amelyekről ezelőtt. még álmodni sem mertünk. A munkánkban a nehézséget az jelentette, hogy az átjátszó-állomásokat nagyon nehéz megközelíteni : nem az utak, hanem a nagy távolságok miatt. A lánc- rendszer tulajdonképpen ké! fő részből áll: az egyik Moszkvától Kijevig, a má sík pedig Kijevtől Budapesti« tSffc — Korszerű-e. megfelel-# a világszínvonalnak az úgynevezett GTT—70 rendszer? Ismét a bemérő műszerész válaszol: — Állítom, hogy ez yv 'ágszínvonalú konstrukció. Paraméterei a beméréskor sokkal jobbak voltak, mint a világszerte elfogadott szabvány. Ez azonban nem azt jelenti, hogy nem lehetne ennél korszerűbbet kifejleszteni; úgy tudom, hogy a budapesti gyárban már dolgoznak a fejlesztő mérnökök egy még modernebb berendezés, az úgynevezett GTT— 80-ason. A berendezések többségét konténerbe tele- lepítettük, s csak minden hatodikon van kezelőszemélyzet. a többi automatikusan üzemel. — Milyen a berendezések biztonsága? Előfördulhat-e, mondjuk, olyan felirat a képernyőin, hogy a hiba » külföldi közvetítő láncban van? — Nagyon kicsi ennek » valószínűsége, a sokszor mozgatott berendezések, kamerák, mikrofonok inkább fölmondják a szolgálatot Egy időben hat csatornán jön a kép és a hang, s akkor meg huszonnégy csatornából jócskán marad tartalék is. Csak érzékeltetésként mondom, hogy például egy csatornán egy időben 1800 telefonbeszélgetést lehet lebonyolítani, méghozzá tökéletes minőségben. — Mire használják ezeket a berendezéseket az olimpia után? — A posta tulajdonában maradnak, s a hírközlés, a távközlés lesz a feladatuk: javítják a két ország távközlési összeköttetéseit. A lánc értéke eléri az egymilliárd forintot. S közel ötven százalékát a kaposvári gvár dolgozói állították elő. K. Z*. «K, K.
