Somogyi Néplap, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-18 / 167. szám
Reagan aíelnokjelöítje George Busch Példátlan politikai színjáték George Busch A* amerikai republikánus párt konvenciója hivatalosan a párt elnökjelöltjévé választotta Ronald Reagan volt kaliforniai kormányzót. George Busch, i republikánusok, -mérsékeltebb« erőinek egyik képviselője, Ronald Reagan al- elnökjelöltje a novemberi választásokra. Reagan tegnap középeurópai idő szerint reggel váratlanul jelentette be döntését, miután az éjszaka folyamán eldöntött ténynek számított, hogy Gerald Ford volt elnök lesz Reagan al- elnökjelöltje. A példátlan politikai színjáték reflektorfénybe állította a republikánusok megosztottságát, s azt a tényt, hogy végül is a felülkerekedett jobbszámy adja meg a hangot, még saját emberével Reagannal szemben is. A Reaganhoz viszonyítva középutasnak ismert Ford, hír szerint azzal a feltétellel vállalta volna el az indulást, A bécsi Hofburgban tegnap megtartották a középeurópai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentéséről folytatott tárgyalások 244. plenáris ülését. Az ülés elnöke Jonathan Dean, az amerikai : felszólalói : de Vos, a holland és Andre Wieland, az NDK-küldöttség vezetője volt. Felszólalásában a holland delegátus megismételte a MATO-országoknak az úgynevezett földrajzi tényező figyelembevételére vonatkozó kívánságait. E tényező azt jelenti, hogy a Varsói Szerződés «-előnyben van«, mivel a Szovjetunió csapatai .— még akkor is, ha a kérdéses területről kivonják őket — lóval közelebb maradnak, ránt a kivont amerikai egységek. Mint ismeretes, a Varsói Szerződés részéről már visz- szautasították ezt az érvelést, amely eleve a megkötendő szerződés megsértésének feltételezéséből indul ki. Andre Wielandnak, az NDK-küldöttség vezetőjének a felszólalásában a szocialista országok legutóbbi, július 10-i javaslatai kerültek megvilágításra. hogy nem alárendelt, formális szerepet káp, hanem érdemi szava lesz a párt és — győzelem esetén — a kormány politikájának irányításában. Értesülések szerint Gerald Ford két korábbi, szoros munkatársa, Henry Kissinger volt külügyminiszter és Alan Greenspan gazdasági főtanácsadó döntő szerepet játszott az egyik detroiti luxusszállóban, zárt ajtók mögött folytatott alkuáll az egyensúly — mondotta az NDK delegátusa. Wieland nagykövet aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a NATO az utóbbi időben jelentősen emelte közép-európai csapatainak létszámát, és felszólította a nyugati tárgyalófelet: fogadja el a Varsói Szerződés 1978. november 30-i javaslatát, amelynek értelmében a két katonai szövetség — a tárgyalások idejére — befagyasztaná a kérdéses területen állomásozó katonáinak létszámát, A Szovjetunió és a tárgyalások által közvetlenül érintett másik három szocialista ország, azaz Csehszlovákia, Lengyelország és az NDK egyodalúan máris tartják magukat ehhez — szögezte le az NDK küldöttségvezetője, majd utalt arra, hog7 befejezés előtt áll húszezer szovjet katona és ezer harckocsi kivonása az NDK területéről. Ezt a lépést a Szovjetunió és a többi szocialista ország ugyancsak egyoldalúan teszi, megegyezési készségének bizonyítására — fejezte be felszólalását az NDK nagykövete. ban, * ez vezetett végfft » terv kudarcához is: a republikánus jobbszárny hangadói nem fogadták él Fordnak azt a feltételét, hogy bizonyos, a hozzá hasonlóan mérsékeltebb nézetről ismert volt kormányférfiak szerepet kapjanak egy jövendő republikánus kabinetben. A jelek szerint a Reagan— Ford alku az utolsó órákban hiúsult meg. A párt és Busch számára egyaránt megszégyenítő jelenet volt, amikor Busch—Reagan kongresszusi bejelentése után — sportöltözetben jelent meg a szálloda kapujában, hogy megerősítse: igen, Reagan nemrég (helyi idő szerint éjfél körül) valóban telefonon felhívta és felkérte alelnöké-| nek . . . Reagan éjfél után visszatért a kongresszusra — mint mondta: »a pletykált miatt« — és megerősítette, hogy «sok pártvezető« véleménye szerint Gerald Ford kitűnő alelnökjeiölt lett volna; de végül — jelentette ki — Ford maga döntött úgy, hogy inkább kívülről támogatja majd Reagan és a párt választási győzelmét... George Busch, aki korábban a többi között a CIA igazgatójaként, majd a pekingi amerikai külképviselet vezetőjeként működött, viszonylag mérsékelt külpolitikai nézeteiről ismert. Tagja az úgynevezett trilaterális bizottságnak, amely az USA és Nyugat-Európa sok befolyásos politikai és gazdasági vezetőjét tömöríti. E csoportosulások tagja a többi között Carter elnök, Henry Kissinger és Zbigniew Brze- zinski is — a republikánus jobboldal ezért is tartja «gyanús liberálisnak« Buscht. Ronald Reagan nagy erőfeszítésekeit tett, hogy megnyerje alelnökjelöltjének Gerald Fordot, s csak Ford végleges visszalépése után kényszerült rá, hogy George Buscht kérje fel. Ez világlott ki Reagan és Busch csütörtöki detroiti sajtóértekezletén. George Busch, akit éjféltájban teljes meglepetésként ért Reagan ajánlata, most kijelentette: jóllehet bizonyos tekintetben eltérnek nézetei Reaganétól, a kampány előterében a gazdaság és a külpolitika problémái állnak majd, s ott «nincsenek köztük ellentétek«. Valójában Busch igen, sok fontos kérdésben a Reagan-táborénál mérsékeltebb hangot ütött meg a külpolitikában, de ezúttal a nyilvánosság előtt az egyetértést hangsúlyozta. Fenn kívánja-e tartani saját korábbi nézeteit az alelnökjeiölt javarészt formális szerepében, még nyílt kérdés. Fennáll az egyensúly Haderőcsökkentési tárgyalások — Ezek a javaslatok — mondotta a küldöttségvezető — jó lehetőséget nyújtanak arra, hogy a tárgyalások túljussanak a holtponton. Ugyanakkor jól tanúsítják a Varsói Szerződés országainak megegyezési készségét, hiszen ezek az országok összesen negyvenezer fővel — tehát a másik félnél lényegesen nagyobb mértékben — csökkentenék a kérdéses területen állomásozó haderőik létszámát. Wieland nagykövet ezután arról az adatcseréről beszélt, amelynek során a Varsói Szerződés országai es a NATO-tagállamok kölcsönösen megadták egymásnak Közép-Európa területén állomásozó egységeik létszámát. Ez, a szocialista országok javaslatára lefolytatott adatcsere megmutatta, hogy a két szembenálló katonai szövetség megközelítően azonos számú katonát állomá- soztat Közép-Európában. Elmondhatjuk tehát, hogy e tekintetben továbbra is fennSOMOGYI NÉPLAP VILI GB — Harmadik napja sztrájkolnak a dél-afrikai Johannesburg közelében épülő Sasol—III. kőolajfeldolgozó vállalat építőmunkásai. A 18 ezer dolgozó amiatt tiltakozik, hogy az üzemben a »lázadók ellen« létrehozott különleges katonai szervezet tagjai meggyilkolták egyik társukat. A kubai külügyminiszter kormánya nevében jegyzékben tiltakozott Kurt Waldheim ENSZ-főtitkámál amiatt, hogy marokkói repülőgépek támadást intéztek két kubai hajó ellen. Az 54 éve« Athos Favát nevezték ki az Argentin Kommunista Párt Központi Bizottságának új főtitkárává. A szakmája szerint fémmunkás Athos Fava 1945 óta tagja pártjának, s már eddig is számos, az argentin belpolitikai helyzettel és pártpolitikával foglalkozó írás« jele»! asefr Walter Mondáié amerikai alelnök egyhetes afrikai útra indult, hogy néhány országban gazdasági kérdésekről tárgyaljon. Először Szenegálba megy, ezután Nigert és Nigériát keresi föl. Útjának legfontosabb állomása Lagos lesz. A lengyel szénbányászat történetében először hoztak fel szenet egykilométeres mélységből. A Ruda Slas- ka-i (katowicei vajdaság) bányában az első napon 506 tonna szenet bányásztak ki. s a termelést a tervek szerint hamarosan napi 2000 tonnára növelik. Kínai gyártmányú harckocsi-elhárító rakétákat használtak azok a mizo-törzsbeü lázadók, akik június 21-én az indiai Mizoram szövetségi terület székhelye, Aijal város közelében tüzet nyitottak egy katonai autóbuszra. A támadás következtében öt katona meghalt, huszonötén M6£*ebesuU*fc. > Összeesküvések hete A mohamedánok böjti hónapjának, a Ram adumnak első hetét Iránban az idén akár az »összeesküvések heteként« is feljegyezhetik a krónikások. A múlt csütörtökön leleplezett katonai államcsíny-kísérletet követően két kisebb összeesküvésről is hírt adtak Teheránban. Árulás vádjával mar több száz személyt vettek őrizetbe, de a tisztogatások folytatódnak és gyűlnek a feljelentések az iszlám forradalmi bíróságoknál. Az események hátteréről el eg sok részlet látott napvilágot, de ezek ellentmondásos volta miatt még mindig nem világos és teljes a kép. Több változat van forgalomban. A leglogikusabb ezek közül az, amely szerint magas rangú katonatisztek a franciaországi száműzetésben élő Sapur Baktiarral, a megbuktatott sah utolsó miniszterelnökével szövetkeztek avégett, hogy felszámolják az iszlám forradalmat és — az Egyesült Államok tevékeny támogatásával — Washington érdekeinek megfelelő bábkormányt hozzanak létre. Az Iránban eluralkodó általános gyanakvás légköre, mint erre a napokban Ba- niszadr köztársasági elnök is felhívta a figyelmet, azzal fenyeget, hogy aláássa a még mindig erjedőben levő forradalom alapjait. Különösen, hogy közben folytatódik a hatalmi vetélkedés egyrészt Baniszadr, másrészt pedig a síita egyház »radikális« — Behesti és Khal- kali ajatollahok vezette — szárnya között. A liberális burzsoáziát képviselő elnök a hatalmat saját kezébe szeretné összpontosítani, és bizonyos feltételek mellett hajlana az Egyesült Államokkal való kompromisz- szumra is. A főpapok azonban hajthatatlanok, és egyházi államot szorgalmaznak. A mérleg nyelvét ebben a harcban Khomeini képviseli, á azonban »kileng«. A mostani összeesküvéssorozatot mindkét vetélkedő csoport igyekszik politikailag a maga javára kiaknázni. Baniszadr fennen hangoztatja, hogy »személyesen leplezte le« az összeesküvést, a papok pedig arra célozgatnak, hogy az állam- csiny-lcísérlet abból a hadseregből indult ki, amelynek az elnök a főparancsnoka. Végeredményben azonban az egység hiánya és az említett hatalmi viszály legalább olyan mértékben veszélyezteti az iszlám forradalmat, mint a különböző, homályos előjelű összeesküvések. • • • Az iráni kormány elrendelte a vallási kisebbségek iskoláinak bezárását, miután az egyikben dokumentumokat találtak, amelyek arról tanúskodnak, hogy az oktatási intézmény az izraeli titkosszolgálat javára kémkedett. Az érintett iskolát egyes források szerint a Vatikán tartotta fenn, más hírügynökségek szerint zsidó iskoláról van szó. A tanári kar hírügynökségi jelentések szerint kapcsolatokat tartott fenn a megbuktatott sah családjával is. • » » Az iráni televízióban nyilatkozott két magas rangú katonatiszt, akiket a múlt héten leleplezett összeesküvés kapcsán tartóztattak le. A tisztek beszámoltak a tervezett államcsíny néhány részletéről. Az összeesküvés résztvevőinek politikai elképzeléseire mindössze az egyik nyilatkozó egyik mondata utal: eszerint kezdetben felvették a kapcsolatokat kommunistaellenes nézeteikről ismert személyiségekkel, később azonban nem vonták be őket az összeesküvésbe. mert kiderült, hogy ezek mindenáron a monarchiát akarják visszaállítani. ' Szuzuki Zeniül Japán új miniszterelnöke A japán törvényhozás alsóháza csütörtök délután a várakozásnak megfelelően nagy többséggel választotta meg kormányfőnek Szuzuki Zenkót, a liberális demokrata párt elnökét, a konzervatívok miniszterelnök-jelöltjét. A szigetországi közvélemény számára is viszonylag ismeretlen politikus, akinek előtérbe állítását az LDP-n belüli kompromisszumnak tekintik, röviddel később megalakította kormányát. A diplomáciai folyama-v tosság jegyében külügyminiszternek lto Maszajosi, voit ideiglenes* miniszterelnököt nevezte ki, aki Ohira halála előtt a kabinetfőnöki teendőket látta el. ltot több mint négy évtizedes személyes barátság fűzte az elhunyt kormányfőhöz. Ameri Icai és kínai körökben hírek szerint megelégedéssel fogadták Szuzuki megválasztását. Washington Carter elnök rendőrségi vizsgálatot rendelt el, hogy megpróbálják felderíteni: milyen magas körökből szivárogtatták ki a külpolitikával kapcsolatos titkos értesüléseket az amerikai sajtónak. A sajátos ügyre vonatkozó eddigi értesülések szerint Vance volt külügyminiszter. Brzezinski nemzetbiztonsági főtanácsadó és Turner, a CIA igazgatója már írásos nyilatkozatot adott, hogy nem ő fecsegett a sajtónak, míg Hodding Carter, a minap lemondott külügyi szóvivő nem volt hajlandó ilyen lépésre. Hodding Carter tv- myilatikozatában kijelentette: meggyőződése szerint nem a külügyminisztériumban, hanem a Fehér Házban kell keresni az indiszkréció forrását, s ezért nem látja szükségét írásba adni, hogy a valóságot éltítj*. és Peking egyaránt a kapcsolatok további elmélyítését várja az új kormányfőtől és kabinetjétől. * * • Szuzuki Zenko 1911-ben született az észak-japáni Iva- te megye Jamada községében. Apja egy kisebb halászati vállalkozást vezetett. Az új kormányfő tanulmányait a mezőgazdasági minisztérium halászati főiskoláján fejezte be. haltenyész- tési szakképesítést szerzett. 1947-ben szocialista jelöltként választották meg először törvényhozónak, később azonban hátat fordított a szocialista pártnak, k az LDP elődjéhez, az akkori liberális párthoz csatlakozott. 1949-ben már konzervatív listán indult. 1960 és 1964 között Hceda Hajato kormányában postaügyi és távközlési miniszteri, majd kabinetfőnöki megbízást kapott. Szato Eiszaku 1965-ben megalakult kormáAz ügy annál sajátosabb, mert fél-, illetve egy évvel korábbi eseményekről van szó. A The Washington Post 1979-ben hírül adta, hogy a Carter-kormányon belül megoszlanak a nézetek a Marokkónak? tervezett fegyverszállítások ügyében. (Később a szállítások mellett döntöttek.) A másik, a The New Times-ban az év elején megjelent értesülés már kényesebb volt: arról szólt, hogy az amerikai hírszerzés Észak-Norvégiában lévő titkos támaszpontot vehet igénybe a Szovjetunió elleni felderítésre, pótlásul az Iránban elveszített lehallgató bázisok helyett A Fehér Háznak az a döntése, hogy az FBI-t bízta meg a sajtókiszivárogtatások felderítésére, újabb jele a Carter-kormány növekvő nyugtalanságának a választási harc döntő szakaszának küszöbár nyában népjóléti és egészségügyi miniszterként. Fuku- da Talceo 1976-os kabinetjében pedig halászati és mezőgazdasági miniszterként dolgozott. Japán részről ő vezette a Szovjetunióval folytatott halászati tárgyalásokat Moszkvában. Összesen tíz alkalommal volt az LDP végrehajtó tanácsának elnöke. Ohira halálát követően ő vette át az elhunyt miniszterelnök pártbeli frakciójának vezetését, amely így Szuzulci-csoporttá alakult át. Á 100. nap a világűrben Századik napját tölti a világűrben a jelenlegi szovjet űrexpedíció két tagja, Leo- nyid Popov és Valerij Rjumin. Még alig három évvel ezelőtt is ez az időtartam rendkívül kockázatosnak tün,t a három utóbbi űrexpedíció azonban megmutatta, hogy — természetesen fokozatosan — meg lehet növelni az űrutazások időtartamát. Mint ismeretes, eddig a leghosszabb Ljahov és Rju- min útja volt, de Valerij Rjumin immár harmadszor is a világűrben van, s egymást követően két alkalommal részvevője tartós utazásnak. A jelenlegi űrpáros egyébként az előírt programnak megfelelően végzi munkáját. Popov és Rjumin nemsokára elbúcsúzik a Progressa 10 teherűrhajótól ; a Progressz elvégezte feladatai nagyrésziét; az űrállomásra juttatta az utánpótlást. Az űrhajósok már az üzemanyagot, az oxidálószert és az ivóvizet átszivattyúzták a Szal.jut tartályaiba, a teherűrhajót megrakták a feleslegessé vált, vagy elhasználódott anyagokkal. A Progressz hajtóművét az űrhajósok általában pályamódosításra is felhasználják, hogy takarékoskodjanak az űrállomás saját üaemanyag-készleté- v«L Keresik a fecseget! »Radikális« a.iatollahok : Bchesti és Khalkali.
