Somogyi Néplap, 1980. július (36. évfolyam, 152-178. szám)
1980-07-18 / 167. szám
Teljesítménybérben a szerelők Az elvek tisztázódtak, megkezdődött a „kísérlet” üzemi méretű »kísérlet« folyik július elseje óta a budapesti Finommechanikai Vállalat kaposvári gyárában » teljesítményhez igazodó bérrendszer bevezetésére. A változás 150 embert érint. . — A vállalat budapesti központjában és a kaposvári alkatrészgyártó üzemben már teljesítmény szerint számolják a bért: a kaposvári szerelőüzemben viszont eddig prémiumos időbért alkal- ' máztunk — mondta Molnár László igazgató. — A vállalat vezetői az év elején úgy döntöttek: ebben az üzemben is megértek a feltételei annak, hogy a jelenlegi bérezési rendszert felváltsa egy korszerűbb, a követelményeknek jobban megfelelő. Az év első felét a munka előkészítésére használtuk fel, & második hat hónap pedig a »kísérlet« időszaka lesz. Ez hivatott arra, hogy választ adjon a legfontosabb kérdésre: miként biztosítja a rendszer a gyakorlatban a több és jobb munka elismerését. Az év végéig tudni akarjuk azt is, bogy hol kell esetleg kisebb változtatásokat végrehajtani: ezeket megtesszük és a jövő évtől ez lesz a bérezés formája a szereidében is. Ha bevezetjük, a gyárban általánossá válik a teljesítményhez kötött bérezés. Az új bérrendszerre való áttérés egyúttal a régi kritikáját is jelenti. jázért vált szükségessé a korszerűsítése, mert nem ösztönzött kellően. Ez volt az első, amit a gyárban elmondtak a munkásoknak. A régi rendszerben ugyanis, aki száz százalékot teljesített, megkapta az alapbérét. Ha egy tized százalékkal túlteljesítette, már prémiumot kapott. Mégpedig ugyannyit, mint aki 105 százalékos teljesítményt ért el. Volt egy fékje is a rendszernek: 115 százalékos teljesítés fölött már nem járt tobbiet- premium. Ennek * rendszernek * ‘ megváltoztatásár* dolgozott ki javaslatot a gyár vezetősége. Megtárgyalta ezt * pártvezetöség is, majd *z szb-ülés elé került A javaslatokat és a véleményeket összefoglalva termelési tanácskozáson tájékoztatták a dolgozókat az elképzelésről. — Ezt követően szaporodott meg a munkánk — mondta Zemankó Gyula parttitkár. — A termelési tanácskozáson ugyanis a dolgozók azokat a feltételeket sorolták, amelyeket a gyárnak, a vállalatnak kell biztosítania. Megkérdezték: lesz-e állandó, egyenletes munka és anyagellátás? Szavatolja-e a gyár a termeléshez szükséges valamennyi feltételt? Feleletet vártak arra is, hogy miként számolják el az állásidőt? A kérdésekre Csak úgy lehetett megnyugtató választ adni,1 hogy — a termékeink iránti igényt figyelembe véve — megvizsgáltuk kapacitás-kihasználásunkat. Ebből kiderült, hogy a gyárnak több a rendelése, mint amennyi a kapacitása, tehát nemcsak a jelenlegi, hanem a mostaninál magasabb teljesítmények mellett is biztosított a folyamatos munka. Július elsejével — a tapasztalatokat és javaslatokat összegezve — áttértek az új bérrendszerre. — Az év hátralévő időszaka alatt még kétszer értékeljük az új rendszert — tettte hozzá az igazgató. — A harmadik negyedév után szerzett tapasztalatok éppen úgy módosíthatják vagy megerősíthetik a jelenlegi gyakorlatunkat, mint az év végi értékelés. A második félévben kétféleképpen számoljuk a bért: a régi gyakorlat szerint és az új elvek alapján, Aki az új bérrendszer szerint többet keres, mint a régi alapján, az megkapja a több pénzt is. Akinek pedig kevesebbre jön ki ez az ösz- szeg, annak kiegészítjük a bérét. — Ennek az az előnye, hogy az embereknek módjuk lesz megismerni az új bérezési rendszert — tette hozzá a párttitkár. — Közös tulajdonságunk ugyanis, ljogy az újtól való félelmünkben sokszor ok nélkül ragaszkodunk a régihez. Ez az időszak alkalmas lesz arra is, hogy bebizonyítsuk: az új bérezési rendszer keretei között sem kell ugyanazért a pénzért többet dolgozni. De lehet magasabb teljesítményeket elérni, és aki ezt teszi, annak több is jár. A munkás Ugyanis a jelenlegi norma alapján azért kapja az új rendszerben a fizetést, amit megtermelt. Ha egy munka elvégzésére nyolc órát biztosít a norma és a dolgozó hét óra alatt megcsinálja, megkapja a nyolc órára járó bért. A maradék egy órában pedig másik munkához foghat, amelyért ugyancsak pénz jár. Pártvezetőségi tagok, szakszervezeti bizalmiak érveltek — és érvelnek jelenleg is — azzal, hogy az időbérhez kapcsolt pérmium- rendszer elavult: nem szolgálja sem a dolgozó, sem a vállalat, sem a népgazdaság érdekeit. Az új rendszer viszont több termelésre, jobb munkára ösztönöz, és ez érdeke a vállalatnak is, a népgazdaságnak is. Mindezért a gyár többet tud fizetni: ez pedig a dolgozó érdeke. Az elvek tisztázódtak : minden ki érti, hogy miért volt szükség a változtatásra. A gyakorlat első bizonyítékára már a júliusi bérek kiszámítása és kifizetése után számítanak. — Ha végignézzük az első félév teljesítményeit — mondta az igazgató —, alig találunk száz százalék alatti brigádot Meggyőződésem, hogy a második félévben megszaporodik majd a száz százalékon felül teljesítők aránya. Ha ez így lesz, akkor bizonyítjuk vele: az új rendszer jobb a réginél, érdemes arra, hogy a kollektív szerződésbe kerüljön, mint a bérezés korszerű elV«. Dr. Kercza Imre Húszmilliárdos forgalom A ruházati kereskedelem az eV első felében 20 mii-' liárd forintos forgalmat bonyolított le — május kivételével minden hónapban többet a tavalyinál. Az év elején leszállított árucikkek — gyapjúszövetek, férfiöltönyök, női és bakfisrúhák, szintetikus felsókötöttáruk — forgalma növekedett erőteljesen. így összesítették a ruházati ellátás idei eredményeit a Belkereskedelmi Minisztérium csütörtöki sajtó- tájékoztatóján. Lauthán Ferenc miniszterhelyettes ösz- szességében megfelelőnek ítélte az ellátás színvonalát, de egyes cikkekből — például felsőkötöttáru, harisnyanadrág — adódott választékhiány. A második félévre tervezett 27 milliárdos forgalom. hoz szükséges arualap meg- teréfőlésére még folynak a tárgyalások az ipari és a kereskedelmi vállalatok között. A jelzések szerint már »egyenesben« van az iskola- szezon árukészlete: a tavalyinál több iskolaköpeny, táska, felsőkötöttáru, lábbeli áll rendelkezésre, s ez mind mennyiségben, mind választékban elég a színvonalas, jó ellátáshoz. A növekvő importtal — olasz, jugoszláv, osztrák, szingapúri és libanoni áru is érkezik — a következő hónapokban, már harisnyanadrágból és zokniból is folyamatos, választékos ellátással számolnak. Hosszú évek óta először kedvező a bőrkonfekció kínálata, az árualap 60 százalékkal nagyobb a tavalyinál. Barackszüret Tizennyolc éves a balaton- szárszói tsz barackosa, így az ágazat jövőjéről már nem sokat lehet mondani. Pedig még tavaly is 15 ezer forint volt a hektáronkénti nyereség és az idei termés is ígéretes: 70 mázsát meghaladó hektáronként. Túl kicsi ez a javarészt elöregedőben levő 100 hektárnyi gyümölcsös ahhoz, hogy sokmilliós gépesítési programra gondolhassanak. Ahhoz viszont elég nagy, hogy az évről évre fogyatkozó létszám^ mellett lehetetlenné tegye a fejlesztést, a telepítést A főmezőgazdász szerint addig tartják fönn a gyümölcsöst, amíg az legalább 10 ezer forint hektáronkénti jövedelmet biztosít. A válogatásnál tálán ha húszán voltak, köztük Körös Gyulané, Gyarmati Anna, Torma Pé térné. — A szedést már rvem győznénk, így csak a hozzáértést is megkívánó munkákat végezzük a szőlőben es a gyümölcsösben. — Itt a válogatásnál mennyi a kereset? — Akinek gyorsan jár a keze. 130 forintot is megkeres naponta. — Ennél alighanem drágább egy napszám a faluban. — 160—180 forint De hát mi mégiscsak tsz-dolgozók vagyunk. Évek óta ezt csináljuk, ismerünk már minden fát, tökét. Az idén szerencsére alig győzzük a válogatást, tegnap is 12 órás »műszakot« tartottunk, ma sem fejezzük be sötétedés előtt. Kesztyűk Somogyszilból Melléküzemág születik Miért mennek el a fiatalok Somogysziiból ? — a kérdés már jó néhányszor felvetődött A legélesebben talán éppen akkor, amikor az iskola sorsa került terítékre. Jóllehet a vélemények ütköztek, egy dologban mindenki egyetértett: ha lenne egy melléküzemága a termelőszövetkezetnek, sokan maradnának otthon, nem járnának be Kaposvárra előbb dolgozni, később már lakni is. Ősz Nándor, a termelőszövetkezet főagronómusa kapott a javaslaton. Százötven levelet küldtünk szét a faluban. Arra voltunk kiváncsiak, valójában hányán vállalnák az itthoni munkát. Hetvenhárman válaszoltak: ha lesz munka- lehetőség. jönnek. Nyakunkba vettük a megyét, majd az országot. Olyan vállalatot kerestünk, amelyik hajlandó egy somogyszili üzem létrehozására. Somogybán nem találtunk ilyet. A, véletlen vezetett ai berniünkéi a Pecsi Kesztyűgyárba. Ok szívesen fogadták jelentkezésünket. Megállapodtunk: ha betanítják asszonyainkat és lányainkat, mi bérmunkában készítünk nekik kesztyűket. Június 2-án nyitott a so- mogyszüi kesztyűvarroda. Egy régebbi szolgálati lakást alakított át a termelő- szövetkezet csaknem kétszázötvenezer forintért. Harminckét asszony állt munkába az első napon. Ma már harminchaton vannak... Csépán Lászlöné szerint ügyesek a somogyszili lányok es asszonyok. A pécsi gyár betanitónöje így indokolja megallapitasat: — Egy hétig selejtbőröket varrtak az asszonyok. A kesztyűvarrás nehéz munka, szigorú szabványai vannak. Egy női kesztyűnél például 22 öltésnek kell lennie tíz centiméterben. Gyakorlat és odafigyelés nélkül ez nem megy. Ok azonban szorgalmasak voltak. Ma már nem is eg.y olya» dolgozónk va», aki ftxporhminőeégő termeket ál Ht eáő. A szakember saeriwt a kézügyességtől függőé» akár 1800 forintot is megkeresőe1 egy jó var rónő. Ez tel ár olyan érv, amely meggyőz az aggodalmaskodó férje két. Mert ilyen is akad So mogyszilban ... A főagronó- mus mesélte: volt olyan férj. aki nem engedte meg a felesegetlek, hogy munkába álljos, S etefedi aájfa® is, aki vwtel akart azért, meri: a felesége dolgozni tudott. . . Ma már úgy tetszik, megérik. hogy mindenkinek hasz- los a melléküzemág. Mi történik akkor, ha a I kerek láttán még többen ílentkeznek munkára? A jrmelőszövelkezet vezetői •rre is felkészültek. Szükség 'setén az üzem tovább bő- •ithető, meg több asszonyt mdnak foglalkoztatni. *. .1. A hét eleje óta diákok szedik az őszibarackot, harmincán jöttek — közülük többen már harmadik éve — Békéscsabáról, Gyuláról. Számviteli szakközépiskolások: Havorka Zsuzsa, Ma- tájsz Valéria, Kerepeczky Éva, Hasznos Lívia és a többiek. — Egy ilyen gyümölcsszedő tábor mindig jó móka, félig-meddig üdülés. Jobban belegondolva mégis sokunknak első kóstoló a felelősségből. Az első napion piéldául — amíg belejövünk — órabért kaptunk. Ész elvileg akkor is járt, ha egész nap lógtunk. Tény, hogy az első órákban nemigen törtük ösz- sze magunkat, lassan áronban legtöbbünknek rossz érzése támadt. Végül is azért ajánlották föl az órabért, mert bíztak abban, hogy úgyis megtesszük, ami tőlünk telik. — Hallottam véleményt, miszerint a diakok a tsz-ta- gok helyett szedik a gyümölcsöt. Mi erről a véleményetek? — Nem hinném, hogy bárki helyett dolgoznánk. Egyszerűen kevés az ember az efféle kétkezi munkákhoz. A diákok egész évben négy fal között senyvednek, így azt hiszem, akkor is ki kéne találni az ilyen táborokat, ha éppen elég szorgos kéz volna. — Milyen kép alakult ki bennetek a mezőgazdaságról? — Ezt megelőzően háromhetes irodai gyakorlaton voltunk. Pecsételtünk, számoszlopokat másoltunk, no meg kávét főztünk ... Nekem ez sokkal jobban tetszik. Valahogy még az emberek is oldottabbak, közvetlenebbek itt a szabadban. — Eszerint az iskola befejeztével elmennél tsz-be dolgozni ? — Miért ne? Közben teherautó érkezett. A reggel leszedett barack talán már délután a Balaton - parti üzletekbe került Ezek még csak az első mázsák, melyeket az idén még 40 va- gonnyi szárszói gyümölcs — őszibarack, kajszi, szilva, dinnye és csemegeszőlő — követ. B. F. Árpa után, búza előtt A kiagyalóm Petőfi Tsz udvarán megszokott kép fogad: emberek jonnek-men- nek, traktor indul. Mégis ... úgy tetszik, nincs a máskor megszokott aratási nyüzsgés. Hiányoznak a gabonát szállító teherautók is ... Papp Ferencet, a termelőszövetkezet műszaki ágazat- vezetőjét nehéz megtalálni, és időt szakittatni vele a beszélgetésre. — Tulajdonképpen két aratás között vagyunk — mondta félig tréfásan, félig mentegetőzve —, mégis minden percünk foglalt. Az árpa aratását 7-én kezdtük, és három nap alatt végeztünk, elég jó átlaggal. Van olyan táblánk, amelyik 49 mázsát adott hektáronként. A búzát a hét vége felé kezdjük... ha az idő js kedvező lesz. Embereket, gépieket egyaránt föl kell készítenünk erre a fontos munkára. Június 18-án volt a gépszemlénk — azóta várjuk az aratást —, majd brigádértekezleten megbeszéltük a legfontosabb tennivalókat, például hogyan lehet nehéz körülmények között is minimális szemvesziteséggel aratni... — És hogyan lehet? Van ennek valamilyen »fortélya«? Ezt már Antal Károly kombájn vezetőtől kérdezem. — Nincs . . . Talán néhány apróság: kisebb sebességgel kell a gépiét vezetni, a motollát alacsonyabb fordulatra állítani, nehogy a szemet előre kiverje a kalászból. Az sem mindegy, milyen a rosta, a szeleié beállítása ... A kisgyaláni tsz olyan kombájnosokkal büszkéi kedhet. mint Babócsai La ins. Antal Károly. Serényi Gyula és Boán Ferenc. Ta pasztell ' gepisserelők, »ores rókák«. Valamennyien az ezüstkoszorús Latinra szocialista brigád tagjai. Babécsai Lajost a mosóban találtam, az E 512-es kék-fehér színű masináját »fürdette«. Tíz éve vezet kombájnt. Két éve a kom- bájnosok megyei versenyén első helyezést ért el, három év óta pedig rendre ő nyeri a házi vesenyeket. — Szeretem ezt a gépet — mondta. — Napi teljesítménye a nyolc vagont is eléri. Persze kedvező körülmények között. Tőle is a felkészülés felöl érdeklődöm. — A gépiek javítását már május elején elkezdtük. Jó dolognak tartom, hogy mindenki a saját gépiét javítja, így annak minden rezdülését ismeri. Ennél — mutat a »sajátjára« — kicseréltük az ékszíjakat, a hibás csapágyakat. Nem is vallottam vele szégyent. — Az árpia aratásán már túl vannak. Mi volt a legnehezebb e munkában ? — A megdőlt gabona és a por — mondja gondolkodás nélkül Berényi Gyula. A többiek egyetértőén bólogatnak. A kombájmosok jelenleg a gépiműhelyben dolgoznak, újra meg újra megvizsgálják az alkatrészeket, hogy meg felkészültebben, zökkenőmentesen állhassanak neki a búza aratásának. Erre minden remény megvan : délután már aranyló napfény fürosztötte a sárga búzatáblákat. Zs. J.
