Somogyi Néplap, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-12 / 136. szám

Beszéljünk a férfiakról! Rendhagyó óra, parázs viták A középkorúak udvariasabbak Társaságban, mikor a be­szélgetés szála megszakad és a témakeresés csendje telepszik a jelenlevőkre, egy- saercsak valaki megszólal : »Hát akkor beszéljünk a nőkről!« Azit még soha nem hallottam, hogy beszéljünk a férfiakra. Pedig a gyen­gébb nemmel egyébként is sokat foglalkoznak, sőt még ünnepeljük is őket. Nem csoda hát, ha »a teremtés koronái« háborognak a mellőzés miatt. Vajon milyenek a férfi­ak? Hogyan látják őket azok, akik munkájuk során naponta kapcsolatba kerül­nek velük? A kaposvári 323. sz. cse­mege egyiik eladója Poh Frigyesné. Gyakran járok oda, s őt még soha nem láttam komornak, kedvet­lennek. — Férfi vásárlóink jóval bizonytalanabbak, mint a nők. Két típus van: az egyik szívesen veszi, ha se­gítek, ajánlok, hagyja rá­beszélni magát a jobb áru­ra ; a másik, ha kiteszem a lelkem, akkor sem tágít, csak aizt viszi el, amivel megbízták. Udvariasak, de türelmetlenek, és nem szok­tak hozzá a válogatáshoz. A nők még itt, a pult előtt gondolkodnak, hogy mit ve­gyenek, ha ilyenkor férfi áll mögöttük, az már topo­rog. Érdekesek az idős em­berek, a nyugdíjasok: ők nagyon ragaszkodnak ahhoz az eladóhoz, akit megked­veltek. Tudjuk már, mit szoktak vásárolni, milyen nagy szeműre daráljuk a kávét, mit ajánljunk a hi­ányzó cikk helyett. Ilyen hagyományos üzlet, mint a mienk, már kevés van Ka­posváron, és ez a korosztály neon szereti az önkiszolgáló rendszert. Itt nem kell ke­resgélni, az eladó mindent a kezükbe ad. — Mikor vásárol a leg­több férfi ? — Szombaton feltűnően sok a férfi vevő; úgy lát­szik, a szabad hétvégén az ő dolguk a bevásárlás. Ter­mészetes, hogy igyekszünk, őket udvariasan kiszolgálni, de a türelmetlenséggel sok­szor okoznak kellemetlen perceket. Az igali tanács egyik iro­dájába tizpercenként nyit­nak be: »Marika, keressen ki egy ügyiratot; Marika, hívja meg ezt a kaposvári számot; szóljon be az el­nöknek; iktassa be a leve­let!«... A huszonegy éves Illés Mária pedig mindun­talan félreteszi az előtte fekvő hatalmas iktatóköny­vet, hogy eleget tegyen az újabb kéréseiknek. — Ez az első munkahe­lyem, az iskola után azon­nal idekerültem. Mindkét főnököm férfi. Azt hiszem, sokkal jobbak vezetőnek, mint a nők. Az utasítást is úgy adják ki, mintha kér­nének; szeretek itt dolgozni. A munkatársnőimmel szin­tén jó viszonyban vagyok. — Milyen közvetlen a kapcsolat a férfi kollégák­kal? — A fiatalabbakat tege­zem, velük közvetlenebb a viszony, az idősebbek pe­dig többnyire már kisko­rom óta ismernek. Egyéb­ként hozzám mindannyian kedvesek. A férfiak, ha va­lami miatt mérgesek, akkor néhányszor föl-alá járkál­nak a szobában és hamar kidühöngik magukat. Beszélgetésünk közben az erősebb nem egyik képvise­lője nyitott be: a tanácsel­nököt kereste. Amint meg­hallotta, miről beszélünk, ram szólt: — Miért nem a férfiakat kérdezi? A nők úgyis elfo­gultak, a mi véleményünk megbízh atóbb... Hát ilyenek is a férfiak.. Pozsár Istvánné, a megyei kórház telefonközpontosa csak a hangokat hallja, nap nap után. — Beszélgetni nem érünk rá : állandóan égnek a hí­vást jelző lámpák, s amit kérnek, én kapcsolom. Per­sze a telefonáló hangjából sok mindent meg lehet érezni. — Milyenek a férfi tele­fonálóik? — Áltálában udvariasak, de sokszor türelmetlenek. Van, amikor ez érthető is, például ha az ifjú apák a szülészetet hívják. Gyakran mellékapcsol a központ, s ez elég idegesítő; ilyenkor viszont a férfiak jobban uralkodnak magukon. Ha a postába megyünk, elvárjuk, hogy az ablakból mosolygós arcok nézzenek ránk, míg a levelet vagy a pénzt föladjuk. Milyenek Ifjú előadók „képzése” a főiskolán vagyunk mi. ügyfelek az üvegfal túloldaláról? Varga Tibor né kezén naponta sok ezer forint megy keresztül, nagy figyelemre van szük­sége a pénzszámláiéinál. — A férfiaknál általában a középkorosztály a figyel­mesebb, udvariasabb. Sokan azonban idegesek: sorba kell állni, én pedig nem kapkodhatom el a pénzfel­vételt. Gyakori, hogy még egy »köszönöm« se jár ne­künk. Persze tudom, hogy ez a dolgunk, de nem mindegy, milyen közérzet­tel dolgozunk... Munkatár­saknak egyébként jók a fér­fiak. Hogy milyenek a férfiak? Ebből a néhány vélemény­ből nem lehet általánosíta­ni. Az egyik oldal ezt mu­tatja; de az érdekeltek — valószínűleg — másként látják magukat. Fogadják el ezt a képet is! Azt hi­szem, nem voltak olyan el­fogultak a megkérdezettek. Izményi Éva Négy éve alakult a hall­gatói TIT-csoport a Kapos­vári Mezőgazdasági Főisko­lán. Az aTapító tagok azóta már végezlek, a csoport ve­zető tanára, Horváth . József azonban a kezdeti lelkese déssel dolgozik. — Aki a TIT-csoportban tevékenykedik, az magas szintű, folyamatos önműve­lésre kényszerül — mondja. — Önálló előadások tartá­sára is fölkészítjük a hall­gatókat. TIT-csoportunk te­vékenysége nagyon népszerű a hallgatók között: 16-an kezdtük, ma 43-an vagyunk. Meg is kellett szigorítani a belépés feltételeit, mert túl nagy létszámmal nem tu­dunk eredményes munkát végezni. A TIT-tagság egyéb­ként igen sok többletmun­kával jár, mégis egyre jön­nek a hallgatók, »a megszál­lottak« ... A hallgatók évente mint­egy 80 előadást tartanak — igen sokféle témában és el­sősorban szakmai előadáso­kat. Közönségük meglehető­sen vegyes: az általános is­kolás kisdiáktól a tapasz­talt mezőgazdasági szakem­berekig sokan hallgatják Péksütemény konténerben A Székesfehérvári Sütőipari Vállalatnál hasznos kezdemé­nyezést valósítottak meg — a péksütemények minőségének megóvására. A zsemlét, kiflit a sütőüzemben alumínium­szerkezetű konténerbe rakják, s ponyvával letakarva szál­lítják az üzletekbe. (MTl-fotó — Szabó Imre felv. — KS) őket. Tartottak előadásokat az ifjúsági klubokban — fő­ként a nagyatádi járásban — jógáról, betyáréletröl, nép­táncról és távoli országokról. Színvonalas szakmai napo­kat is rendeztek Nagyatá­don meg Barcson: ezeket nagy érdeklődéssel fogadták a környék mezőgazdasági nagyüzemeinek agrárszak­emberei, mert a főiskolán folyó kutatások legújabb eredményei kerültek teríték­re. Az idén novemberben háromnapos rendezvényso­rozatot terveznek — közö­sen a Gödöllői Agrártudo­mányi Egyetem hallgatóinak TIT-csoportjával —, s a szakmai programon kívül beszélgetést is terveznek az agrárértelmiség pályakezdé­séiül. Tavasszal Gödöllő kör­nyékén szeretnének hasonló rendezvényt szervezni. A mezőgazdasági könyv- hónap alkalmából rendsze­resen tartanak könyvismer­tetéseket is. Megesik ilyen­kor. hogy egyik-másik hall­gató parázs szakmai vitába keveredik — mondjuk — a háztáji nyúltenyésztésröl. Új kezdeményezés, hogy a hallgatók rendhagyó bioló­gia- és fóldrajzórá.kat, il­letve szakköri foglalkozá­sokat tartanak az általános iskolákban a madárvédelem­ről. a vadvédelemről és még sok másról. Legutóbb Ka­posváron a Kisfaludy és a Bartók Béla utcai iskolák­ban rendeztek ilyen órákat. Jó visszhangjuk volt. A kö­vetkező tanévben több ilyen órát is tartanak. M. E. ítéletet hirdettek a rendőrgyilkosok perében A f’ővárosi Bíróság teg­nap ítéletet hirdetett Soós Lajos és társai bűnügyé­ben. A bíróság Soós Lajos, György József és Németh István vádlottakat bűnös­nek mondta ki társtettes­ként, több emberen, különös kegyetlenséggel, aljas cél­ból, előre kitervelten és hi­vatalos személy ellen elkö­vetett emberölés bűntetté­ben, ezért Soós Lajost és György Józsefet halálbünte­tésre. Németh Istvánt élet­fogytig tartó szabadságvesz­tésre és a közügyek gyakor­lásától 10 évi eltiltásra ítél­te. Varga László vádlottat társtettesként, aljas célból, különösen kegyetlen módon elkövetett emberölés bűn­tette miatt 15 évi szabad­ságvesztésre és a közügyek gyakorlásától 10 évi eltil­tásra ítélte. Az ügyben szereplő Mes­ter János és Soós Lajosné vádlottakat társtettesként, nagyobb értékre, üzletsze­rűen elkövetett lopás bűn­tettében, Mester Jánost ezen túlmenően kitartottság és közokirathamisítás bűn­tettében, Soós Lajosnét pe­dig üzletszerű* kéjelgés vét­ségében mondta ki bűnös­nek a bíróság, és ezért Mester Jánost 4 évi szabad­ságvesztésre és a közügyek- től 5 évi eltiltásra. Soós Lajosnét 2 évi szabadság- vesztésre és a közügyektől 3 évi eltiltásra ítélte. A bí­róság elrendelte Mester Já­nosnak a büntetés kitölté­sével kezdődő szigorított őrizetét is. A ' bíróság a tárgyaláson felmerült bizonyítékok alapján megállapította, hogy az emberölésekben bűnösnek talált valamennyi, vádlott tevőlegesen részt vett a gyilkosságokban. A halálbüntetésre ítélt Soós Lajos és György Jó­zsef mellett a bíróság Né­meth Istvánra — aki a bűncselekmény elköveté­sekor még nem töltötte be a 20. életévét — a törvény szerint alkalmazható legsú­lyosabb ' büntetést szabta ki. Varga Lászlót pedig — aki az emberölésben 12 évvel ezelőtt vett részt — a bűn­cselekmény elkövetésekor hatályban volt törvény sze­rint kiszabható leghosszabb tartamú szabadságvesz­tés-büntetéssel sújtotta. Az ügyész az ítéletet tu­domásul vette. Varga Lász­ló és védője felmentésért:, a többi vádlott — Soós Lajos kivételével — és vé­dőik enyhítésért fellebbez­tek. A gombabetegségek ellen összkomfort 16. »Hol kezdjem? — moso- lyodott el keserűen. — Ta­lán ott, hogy az anyósom nem dolgozik ... Még a fér­je műhelyében sem segít... Ügy él, mint egy békebeli úriasszony...« »Amennyivel úgyabban ! — mosolyodtam el. — Mi is az apósod?« »Bádogos é* vízszereló mester.« »Szerinted mennyit keres egy hónapban ?« »Nem tudom. Erről nem­igen esett szó ...« »Mit gondolsz, miért? Mert ez egyszerűen nem probléma náluk. Bezzeg tudnád a család összjövedel­mét, h« kevés pénzfcől kel» lene kijönni !...« »Lehet. Hát mit is mond­jak? Az öregnek meglehet a tízese...« »Ne röhögtess! Annyit mi keresünk otthon, az örege­immel! Nekünk se kocsink, se házunk! Az anyósodnak, például van bundája ?« »Van.« »Szőnyegek?« »Csupa perzsa. fis az öregnek külön egy Zsiguli.« »Na látod! Ha nem kere­si meg a harmincast, én ne kapjam meg a havi hárma­somat!« »Gondolod?« — nézett rám elnyílt szemmel. »Fix! És az a minimum! No, meséld tovább!« »Szóval, az anyósom unat­kozott. S úgy várta már ? kisbabánkat, mint a zsidók a Messiást.« Rámeredtem.' »Neked van gyereked?« Egy merő ragyogás lett az arca. »És hozzá milyen! A vi­lág legtündéribb je !« »Mennyi idős?« »Huszonegy hónapos.« »A neve ?« »Krisztike.« Sóhajtottam, mert arra gondoltam: ha van igazság és van szerelem, az a kis­lány most az enyém... És én nem ténfergek délutá­nonként a szélfútta utcákon, mint egy kivert kutya... »Nem értelek —, szóltam végül. — Gyönyörű gyerme­ked van, luxuslakásban laksz, kocsin jársz: hát mi bajod neked a életeddel?« »Várj! Alig tett le *z őt' hónap a szülés után, az anyósom vissza zavart dol­gozni. Az elején azt hit­tem, pénzéhségbol, mivel mégiscsak másfél ezer kü­lönbség van a gyermekgon­dozási segély meg a fizeté­sem közt...« •Számít ez ott?« »Persze, hogy nem! Nem is ezért kellett! Az anyó­som unatkozott is, mondom, meg a klimax is kerülgette: elfoglaltságot akart, és meg­fiatalodást. Kismama szere­tett volna lenni, negyven- nyolc éves korában! Reggel­től estig ő volt a gyerekkel, ő gondozta, etette, öltöztette, fürdette, öthónapos korától ! Nekem, ha öt óra körül ha­zaértem a laborból, ahol dolgozom, azt mondta: pi­henj le, kislányom! Elég volt neked reggel óta. Krisztike teje már melegszik. Pihenj csak, aztán hozd rendbe ma­gad, és menjetek el vala­hová szórakozni! Szegény Bélusra is ráfér, csak hajt­ja, hajtja magát... Mi a fenének, csak azt tudnám, amikor mindenetek meg­van !« »Szereti a munkáját. És előbbre akar jutni.« »Hová a fenébe? Huszon­nyolc éves, és máris osz­tályvezető! Az apja ilyen idős korában még egyszerű bádogossegéd volt! Nem elég ennyi, emelkedésnek?« »Bólintottam. — Feri bá­csinak elég, hiszen kis se­gédből az ipar kiváló mes­tere lett, á szakma egyik büszkesége. De Béla is sze­retné vinni valamire, nem a papa, hanem a saját erejé­ből !« »Anyósom rántott a vál­lán. — A ti dolgotok. De azt nem engedem, hogy tönkretegye magát : akkor mi az ördögnfek gürcöltünk mi annyit? Éljétek az éle­teteket, amíg lehet, és amíg itt vagyunk mellettetek!« Ingattam a fejem. »Ne haragudj, azért ez elég szép volt tőle!... Nem sok anyós tenne meg eny- nyit a menyéért...« Fölnevetett, de szeméből újra ömleni kezdett a könny. »A menyéért! A fiát meg- nősítetfe, hogy szülessen ne­ki egy kisbabát, mert ma­gának már nem megy! S ha talán menne is: hogy ven­né ki magát?! így az­tán a szüléssel sem kel­lett kínlódnia, és az öröm is megvan! — Most már rázta a zokogás. — Mert a gyermeket egyszerűen elrabolta tőlem! Ellopta a lelkét, magához édesgette ! Krisztike zokog, ha ő ki ta­lál menni a szobából, ha meg visszajön, fülig érő szájjal repes feléje ...« »És téged? — kérdeztem riadtan. — Nem szeret?« »Azt azért nem mondhat­nám. Hódolatomat ntjha jó­indulattal fogadja ... Olykor még rám is vet egy-egy ke­gyes mosolyt... De a min­dene a mami ! Ha én kime­gyek a szobából, oda se he- derít. .. Ha a mami kimegy: jön az üvöltés! Teljesen el­idegenedett tőlem!« (Folytatjuk.) A 'múlt hét zivatarai után a fölmelegedés kedvező fel­tételeket teremtett az alma- és .körtefavarasodás újabb fertőzésének, A napi 16—18 Celsius-fok átlaghőmérsék­leten 8—10 nap is elég a kórokozók kifejlődéséhez, ezért június 12—14-ig a vé­dekezést feltétlenül meg kell ismételni. Az utolsó fertő­zéstől (csapadékos naptól) számítva 8—10 napig kell biztosítani a lombozaton ak­tiv hatóanyag-fedettséget, illetve addig kell a védeke­zést befejezni. A fertőzésre leginkább a fiatal levelek és gyümölcsök érzékenyek — főként a starking és golden almánál, illetve ezek válto­zatainál, valamint a hardy vajkörtefára kell különösen ügyelni. Az utóbbi időben az almafalisztharmat ugyan ke­vésbé fertőzött, de a párás meleg hatására föl kell ké­szülni a betegség erőteljes terjedésére. Almafáinknál tehát a varasodás elleni vé­dekezést feltétlenül össze kell kapcsolni a lisztharmat elleni védekezéssel. A párás levegő az almalevél-pirosító levéltetű és a zöld almale- véltetű szaporodásának is kedvezett, s erős fertőzések kialakulása figyelhető meg. Fertőz a levéltetű egyéb gyümölcsön és a zöldségfé­léken is. A múlt hét köze­pén megjelentek a kalifor­niai pajzstetű első mozgó lárvái. A gyümölcsfáinkat károsító betegségek, kárte­vők ellen úgy tudunk csak eredményesen véde­kezni. ha a gombabetegsé­gek ellen hatásos permette tf* védelem hez olyan rovarölő szert is keverünk, amely a levélte­tű, a takácsatka, a pajzste- tűlárvák és a gyümölcsmoly- hernyók ellen egyaránt véd. Javasoljuk, hogy keverjék vagy a Zineb 80, vagy a Perocin 0,3, vagy a Plyran Combi 0,2 százalékos + a Karathane FN—57 0,07—0,1, vagy a Kumulus 0,2—0,3 százalékos gombaölőszer- kombinációhoz a Bi—58 EC vagy az Unifosz 50 EC 0,1, illetve az Anthio 33 EC 0,15—0,2 százalékos rovar­ölő szer valamelyikét. Város belterületén magántulajdonú telken, magán­tulajdonban lévő garázst keresünk megvételre. Ajánlatokat: „Sürgős” jeligére, 025438. számra, a kaposvári hirdetőbe kérjük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom