Somogyi Néplap, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-12 / 136. szám
a RminiwtoMet * Bataten sf f«wt*iéji tervét, omely kimondja, Hogy „elsősorban a hasai közösségi, tartós üdülés, továbbá a külföldi idegenforgalom céljára kell továbbfejlesztem.” Kerékasztalunk ezúttal kép* zeletbeli: ugyanarról a témáról más helyen és időpontban nyilatkoztak a szakemberek. Kérdésünkre válaszolt Jantrter Antal építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes, dr. Illés György, az Országos Vízügyi Hivatal elnökhelyettese, Paksy Gábor, az ÉVM főosztályvezetője, Sarudi Csaba, a megyei tanács általános elnökhelyettese, valamint dr. Szaláky Gyula, az ÉVM csoportvezetője és Sándy Péter, az ÉVM főelőadója. Szerkesztőségünket dr. Kercza Imre képviselte. A Balaton jövője »Somogyi Néplap: — A Balatont a táj leszi kedvelt üdülőközponttá. A táj egyik eleme a viz. A szakemberek azt mondják, hogy amíg a viz sorsát nem lehet megnyugtatóan megoldani, minősegének védelmét nem szolgálják hatékony intézke- dèsek, addig nem érdemes a Balaton jövőjéről beszélni. Dr. Dlés György: — A Balaton vízgazdálkodási programjának hatása hosszú távra szólt. Meghatározta azokat a feladatokat, amelyeknek az volt a céljuk, hogy minimumra csökkentsük — a parton levő értékek védelmében — az elöntött terület nagyságát. A múlt században még két méter körül volt a vízszánt ingadozása; a Sió-zsilipek teljesítőképessége ma olyan, hogy a harminc centimétert sem éri ed a minimum és a maximum közötti különség. Ez biztonságot ad az itt élő embereknek és az üdülőknek. Negyvenkét olyan kiemelt település van a pánton, amelyet elmosott volna a Balaton, ha csaknem száz kilométer hosszú szakaszon nem építjük ki a pariidat. Somogyi Néptatp^ — Sokan mondják erre, hopp betonteknőbe helyezték « Ba- UUont. Dr. lile* György: — tea száz kilométer hosszú partfal a természeti karaktert nem változtatta meg: maradt szabad terület, természetes partszakasz. A Bala-í tonért végzett munka jelentős állomása volt az ivóvízellátást szolgáló három regionális rendszer kiépítése: ez kétmilliárd forintba került, s lehetővé tette, hogy az ide zúduló, a tervezettnél nagyobb embertömeget ellássuk ivóvízzel. Fejlődött a szennyvízcsatorna-hálózat is és folytatódtak a mederkotrások. Vízgyűjtőterületén pedig — a szennyezések csökkentése érdekében — egyre több a bírságolás. Az egész Balatont átfogja már a víz minőségét ellenőrző hálózat. A VI. ötéves tervben kizárólag a víz minőségének védelmét célzó beruházásokat tervezünk. Ne beszéljünk arról, hogy szennyezett a Balaton, mert ez így nem igaz. Vannak egyes övezetei a tónak, ahol a tápanyagok túldúsulása miatt nem kívánt, káros vegetáció indult meg. Ezekkel a jelenségekkel a keszthelyi öbölben, Szigliget térségében és kisebb mértékben Fonyódon is találkozunk. A Balaton vízgyűjtőterületéről a tóba kerülő szennyezés 30 százaléka a keszthelyi öbölbe jut, épp ezért ott a legfontosabbak a tennivalók. A Kis-Balaton szűrőjének hely-j leállításával — egy új tárolórendszer kiépítésével — kívánjuk elejét venni a további szennyezésnek. Hetven négyzetkilométeres területen építjük ki a 105 millió köbméter befogadóképességű tárolórendszert. A munka első üteme 1983-ra fejeződik be. Akkor már csaknem egy hónapig tartózkodik — és tisztul — a tárolókban a Zala vize, mielőtt a Balatonba jut. A berekvizek visszatartására a marcali és a ' táskái tárolót építjük meg; a VI. ötéves terv vegén már húszmillió köbméter lesz a kapacitásuk. Másik feladatunk az, hogy eltávolítsuk a tóból a már oda jutott szennyező anyagokat. Ezt a célt a környezetvédelmi kotrás szolgálja : évente 1,2 millió köbméter iszapot távolítunk el. Ennek fele kifejezetten víz- és környezetvédelmi célokat szolgál. Ehhez jön még a hínárszabályozás : évente 300 hektáron kell megoldani ezt a feladatot. A hínárt csak onnan távoiítjuk el, ahol jelenléte az ember szempontjából káros. Mindez 2—2,5 milliárd forintba kerül. A szennyvíztisztító programra körülbelül 800 millió forintot kell költeni. Ehhez a munkához kérjük és várjuk a társadalom segítségét is. A Balaton terhelését csökkenteni kell: ez pedig a tó vízgyűjtőjére települt szennyezőktől vár M nagyobb fegyelmet. Ha ők nem tartják be a szigorú rendszabályokat, akkor a központi intézkedések nem érik el a kívánt hatást. Somogyi Néplap: — A Balaton új vízgazdálkodási terve akkor született, amikor elkészült az új regionális re ndezési terv. Jantner Antal: — A Balatonnak nem ez az első regionális rendezési terve. A korábbi nemzetközi nagydí- jat kapott. A baj -csak« az volt, hogy nőtt a zsúfoltság, a vártnál erőteljesebb volt a forgalomemelkedés. Azt mondtuk, hogy a Balaton mindenkié. Ezt sokan úgy értelmezték, hogy minden magyar állampolgárnak (családnak) megvan a maga kis parcellája a Balatonon, s bekerítheti úgy, hogy a vízbe érjen a kerítés vége. Ehhez kapcsolódott még a nemzetközi turizmus: a vártnál jóval nagyobb tömegek érkeztek a Balaton-partra. Világossá vált, hogy a Balaton problémája nem oldható meg a Balaton körzetében. Más területen is biztosítanunk kell olyan üdülési lehetőségeket, amelyek elvonják a Balatontól az embereket. Kormányhatározat kötelezi a minisztériumot arra, hogy 1982-ig készítse el az országos üdülőfejlesztési tervet. Azt szeretnénk elérni, hogy az emberek csak hosszabb pihenésre — szabadságra — menjenek a Balatonra. Somogyi Néplap: — Az új regionális terv végrehajtására intézkedési programot készített a minisztérium, A végrehajtásban ______harmincöt o rszágos hatáskörű, illetve területi szerv — köztük a három parti megye — működik közre. Dr. Szaláky Gyula: — A célunk az, hogy a Balaton tartós üdülés területe legyen: a hazai közösségi üdülés és a nemzetközi idegenforgalom igényeit elégítse ki. E célt érdemes ösz- szevetni a jelenlegi helyzettel Az országba® körülbelül 400 ezer személy részére van hely egy időben a magánüdülőkben, ebből 200 ezer Balaton menti. Ha azt számoljuk, hogy négy-öt személy is elfér egy üdülőben, akkor is igen sok épület fogja körül a partot. A hagyományos beépítés miatt a telkeken nagy a zsúfoltság. Kimutatták például azt, hogy Fonyód laksűrűsége nyáron nagyobb, mint Székesfehérváré. Mindez azon a területen van így, ahová kikapcsolódni, pihenni mennek az emberek. Lazítani kell tehát a beépítés sűrűségét, kiszabadítani a vízpartot a magán-, a minisztériumi és a vállalati nyaralók kertjéből. A rekonstrukciós területekre már készül a rendezési terv: nagy távlatokban szabaddá tesszük a parti sávot. Somogyi Néplap: — A balatoni ember ezekből a törekvésekből jelenleg csak az építési tilalmat tapasztalja mint céljai megvalósulásának akadályát. Dr. Szalóky Gyula: — Az építési tilalom átmeneti jellegű és a közösség érdekeit szolgálja. A Balaton szeny- nyezésének megakadályozását sok intézkedés segíti elő, ezek közé tartozik az is, hogy ahol nincs csatorna, ott építkezni sem lehet. A VI. ötéves terv idején a csatornázásban jelentős változás várható. A tilalom elrendelésénél fontos szempont volt az is, hogy sok a vegyes beépítésű terület, ahol a lakóházak egy tömbben vannak az üdülőkkel, nyaralókkal és nincs megoldva a szennyvíz-elvezetés. Az állampolgárok egy része úgy próbálta kijátszani a szabályokat, hogy lakóházra kért építési engedélyt, de már a tervekből kitűnt, üdülőnek kívánja használni. Somogyi Néplap: — A lakóház egész évben >>szeny- nyező forrás«, az üdülő pedig csak néhány hónapig. Sándy Péter: — Az igaz, de az üdülő épp csúcsidőben »-terheli« a környezetet... Néhány esetben a tanácsokra bízta a minisztérium, hogy el rendelik-e az építési tilalmat vagy sem. Ilyen eset például a partfal omlásveszélye. Somogyi Néplap: — A regionális terv meghonosított egy új fogalmat: mit jelent valójában az üdülőfalu? Dr. Szalóky Gyula: — A balatoni üdülőkörzetben jelenleg 151 település van. Közülük ötven lesz üdülőfalu. Somogybán Bálványos, később Vörs, Hollád, Szegerdő és Főnyed. Ezzel egyrészt a partot akarjuk tehermentesíteni, másrészt az 1 elnéptelenedési folyamatot megállítani. Érdekes jelenség, hogy a Balatonhoz — egy dinamikusan fejlődő körzethez — közel nem fejlődnek az apró települések. Kuátokü tapasztalatok alapján szeretnénk ezeket a településeket az eddiginél jobban az idegenforgalom szolgálatába állítani. A VI. ötéves tervben összesen öt településen — Somogybán Bálványoson — segítjük ennek a folyamatnak a kibontakozását. A Városépítési Tudományos és Tervezőintézetben vizsgálat folyik annak meghatározására, hogy valójában mit is jelent az üdülőfalu. Hasznosításának különböző módjaira gondoltunk. Lehetőség van rá, hogy az idegen- forgalmi szervek, a szak- szervezet vagy a vállalat szervezze meg itt g dolgozók pihenését. Az elképzeléseket a Belkereskedelmi Minisztérium is támogatja. Tudomásunk szerint szabályozni kívánják, hogy miként szervezhetnek penziót magánosok a meglevő épületekben. A VATI vizsgálata nyomán készítenek majd az illetékesek hasznosítási javaslatot ezekre a falvakra. Sok kérdés vár még megválaszolásra. Ilyenek : milyen az épületek műszaki állapota, mit kell tenni az elhagyott házakkal, milyen jogi akadályai vannak a tervezett hasznosításnak? A vizsgálat eredményeit eljuttatjuk valamennyi érdekelt tanácshoz, hiszen az épületek csak az egyik vonzerőt jelentik. Az ellátás megszervezése tanácsi feladat. Vizsgálni kell azt. is, hogy milyen programokat lehet az üdülőfalu vendégeinek kínálni. A javaslatot az év végéig készítik el az illetékesek. Sarud y Csaba: — A regionális terv a Balatonért folytatott munka legfontosabb célkitűzéséit fogalmazta meg, általánosságban és területenként is. Meghatározta, hogy hol mekkora az optimális lélekszám. Az általános rendezési tervet felül kell vizsgálni és módosítani. Az a lényeges ebben a munkában, hogy meghatározzák : mennyi ember kiszolgálására, pihenési feltételeinek biztosítására alkalmas. Szól a háttérterületek- rői is és az üdüléshez nélkülözhetetlen feltételekről, a víz- és csatornarendszerről, valamint a közlekedésről. A megyei tanács-vb az országos programhoz szorosan kapcsolódó intézkedési tervet készített. Ennek alapján megkezdődött a munka: folyik a rekonstrukciós területek kijelölése, a víz minőségét szolgáló tároló- és tórendszerek területének biztosítása, a parti erdők fenntartásával, fejlesztésével kapcsolatos feladatok megoldása. A hatósági ügyek intézése nemcsak az engedélyek kiadását jelenti, hanem közreműködést a korszerű típustervek és építési anyagok biztosításában és abban, hogy az egyedi tervek «lápján készülő létesítői ya-ral óktól srófolt a Balaton-part. Egy elhanyagolt kastély Bálványoson, az első somogyi üdülőfaluban. menyek jobban feleljenek meg az építészet és az esztétika követelményeinek. Az első lépés a tilalmi területek kijelölése volt a későbbi rekonstrukció érdekében. Ezekre a területekre 1982- ig, illetve 1985-ig készülnek el az általános, majd a részletes rendezési tervek. Akinek olyan telke van, amelyet közcélokra igénybe kell venni, annak cserét ajánlunk föl; ha az nem felel meg, akkor megvásároljuk. Somogyi Néplap: — A rendezési tervtől elválaszthatatlan a közlekedés. Sándy Péter: — A közlekedésnek is a terv céljait kell szolgálnia. Az általános rendezési terv mondja majd ki, hogy milyen nyomvonalon indokolt például a trolibuszvonal kiépítése. A három parti megye közösen adott megbízást a Budapesti Műszaki Egyetemnek egy ilyen vizsgálat elvégzésére. Az egyetem az év végéig készíti el javaslatait. Kidolgozzák azt is, hogy az M—7- es autópályát milyen nyomvonalon építsék tovább. Somogyi Néplap:— A terv nemcsak a terület, hanem a pihenő ember idejének ész szerű bb fölhasználását is célul tűzte ki. Hogyan valósulhat ez meg? Paksy Gábor: — Meg nem alakult ki a szocialista viszonyoknak megfelelő üdülési forma. Milyen formák vannak ma? Az egyik a szövetkezeti üdülő, ahol a tag minden évben eltölthet két hetet a pénzéért. A társasüdülő közismertebb. Ezenkívül vannak a magánüdülők. Mi lenne a kívánatos üdülési forma? Az amelyik a jelenleginél jobb területkihasználást tesz lehetővé, közösségi célokat szolgál és módot nyújt kertészkedésre. Somogyi Néplap: — Manapság sok szó esik a balatoni zártkertekröl. Mi lesz a sorsuk? Sarudi Csaba: — Sok minden elképzelhető, csak egy nem: az, hogy a zártkertekben üdülők épüljenek. A Balatonon akkora > a lakosság tulajdonában levő zártkert, mint a belterület nagysága. Ha oda üdülőt engednénk építeni, az ellátási igény megkétszereződne. Azt viszont el lehet képzelni, hogy a zártkertekben olyan gazdasági épületeket létesítenek, amelyek a terület művelését szolgálják. Ebben a témakörben meglehetősen nagy jelenleg a bizonytalanság, ezért döntöttünk úgy, hogy pályázatot írunk ki a zártkertek hasznosítására. A típustervek szerepeegyébként is növekszik. Hasonló pályázatot hirdettünk új közösségi üdülők tervezésére is. Olyan épületeket szeretnénk ajánlani, amelyek megfelelnek a területgazdálkodással kapcsolatos szigorú feladatoknak és az esztétikai követelményeknek, ugyanakkor jól szolgálják a pihenést, a kikapcsolódást. E tervek valóra váltása egy szebb balatoni településhálózat kialakításához vezet. SOMOGYI NÉPLAP
