Somogyi Néplap, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-01 / 127. szám

Jónak ígérkező alapellátás A zöldségtermelés tapasztalatai Csökkent a korai termelés — Makacs árak Elkészült az első oxigénblokk. Dunaújvárosban, a Dunai Vasmű ®xi­gengyárában elkészült a konverter«« acélműhöz tartozó oxigéngyártó üzem első blokkja. Az óránként ötezer köbméter oxigént előállító berendezés próbái befejeződtek, átvizsgálás után folyamatosan áll munkába. Új párttagok példamutatása Vegyék át a jó módszereket Amiket holmi mütyürök­nek véltem első pillantásra a megyei Zöldért Vállalat igaz­gatójának asztalán, azok va­lójában egy új kísérlet első, összehasonlító bizonyítékát. Nylonzacskóban egymástól el­különítve két és fél, három centiméter átmérőjű burgo­nyagumók es apró, golyó nagyságú gumócskák. A na­gyobbak a síkfólia alól szár­maznak, a picinyek a kont- rollparcelláról. — Hát ilyen most, május végén az újburgonya — je­gyezte meg Báli Gyula igaz­gató, akivel a zöldség->gyü- mölcs szerződéskötés, termel­tetés ez évi tapasztalatairól beszélgettünk. — Az ellátást alapvetően meghatározzák a szerződés- kötések. Sikerült-e termelési megállapodásokkal biztosítani a szükséges árualapokat? — Szerződéskötéseinknél talán minden korábbinál na­gyobb figyelmet fordítottunk a megyei igényekre, ezek ki­elégítésére buzdítottuk part­nereinket. Alapvető fogyasz­tói érdek ez, de lényeges szempont a mi számunkra is, mivel a szállítási költségek jelentősen emelkedtek. A ta­pasztalatok összegezéseként elmondható: ha a megállapo­dások hetven-nyolcvan száza­lékig megvalósulnak — száz százalékra a mi szakmánkban szinte sohasem lehet számíta­ni —, akkor a szezonális idő­szakra jó ellátásra számíthat megyénk lakossága. Hangsú­lyozom a szezonális időszakot, mert azt már a szerződéskö­téskor érzékeltük — azóta or­szágosan is tapasztaljuk —, hogy a primőr termelés — fő­leg az energiaárak miatt — nagymértékben csökkent, ho­vatovább luxusnak számit... — A termelőknek a költség, a fogyasztóknak pedig az ára miatt. — Valahogy így van. Ma­gam Sa tapasztaltam Békés megyében, ahonnan a korai zöldségeket szállítjuk So­Ä világszenzáció — mely a lapok első oldaláról min­den mást iepamnesolt — hétfőn este történt. A szerkesztői szobában már vagy fél órája állt a rádió­telex: néztük a tv-műsorát,, hallgattuk a rádió esti hír­összefoglalóját. Néhány perccel múlt tíz óra. Meg­indult a telex: »Gyorshír. Moszkva, 1980. május 26. A Szovjetunióban 1980. május 26-án budapesti idő szerint 20 óra 20 perc 40 másod­perckor Valerij Kubászov parancsnokkal és Farkas Bertalan kutató űrhajóssal a fedélzetén föld körüli pá­lyára bocsátották a Szojuz —36 jelzésű űrhajót.-« Aki a szobában volt, a telexhez rohant. Még négy számot kopogott le a hír után a gép: az időpontot. 22 óra 20 perc volt. A rádió meg­szakította adását, néhány perccel később a televízió is. Azután megérkezett a TASZSZ és az MTI hivata­los közleménye, az, amelyik lapunkban is megjelent, és az addig néma telex gyors egymásutánban ontani kezd­te a Bajkonurból keltezett tudósításokat. A hír azóta bejárta a vi­lágot. A magyar űrhajós el­jutott a Szaljul—6-ra, s megkezdte a programban előirt kísérletek végrehajtá­sát. 'Farkas Bertalan, felada­ta az is, hogy megfigyelje, ^fényképezze milyfcn a Balaton az Űrállomásról. Kutatási programjában — egyebek mellett. — a somo­gyi partazakaa*. megfigyélé­mogyba, hogy sok fóliás az olajárak miatt abbahagyta a primőr termelését. Visszatér­ve az előző, kérdésre, néhány számot említek. Korai burgo­nyából 6—700 tonnát szok­tunk szerződni megyei ellá­tásra, most 780 tonnára kötöt­tünk megállapodást, nyári burgonyából is az előző évi­nél ezer tonnával többre, há­romezer tonnára szerződtünk. Tapasztalatunk szerint emel­kedik a megyében a burgo­nya fogyasztása; a múlt év azonos időszakával összeha­sonlítva az idén eddig átla­gosan 15 százalékkal több burgonya fogyott, de volt olyan hónap — mint április —, amikor' negyven százalék­kal volt magasabb a fogyasz­tás. ötszáz tonnával több, 2800 tonna káposztát termel­tetünk. Korábban mi is vet­tünk át a konzervgyár részére léparadicsomot, most a szállí­tási költségek miatt kizárólag a lakossági ellátásra kötöttünk szerződést, ötszáz tonnára. Ezer-ezerkétszáz tonna papri­ka szokott elfogyni Somogy­bán — ezernégyszáz tormát termeltetünk. A fölösleget zá- kányi üzemünkben magunk dolgozzuk fel. Uborkából ugyancsak kizárólag a lakos­sági igények kielégítésére kétezer tonnára kötöttünk szerződést. — Milyennek ígérkezik à gyümölcstermés, illetve -el­látás? — Az évi igény átlagosan tízezer tonna körül van. Saj­nos nemigen lesz bőséges — így olcsó sem — a meggy, a cseresznye; az amúgy.is gyen­ge kötést tovább gyérítette a fuzáriumos gombabetegség. Viszont jónak mutatkozik a sárgabarack, a szilva; őszi­barackból a társmegyék se­gítségére szorulunk. Ha késik is az érés, ma még jó szamó­caterméssel számolunk, ezer tonnát szeretnénk felvásárol­ni a termelőktől. Megyénk ez­zel a gyümölccsel jeléntős részt vállal Budapest ellátá­sából. se Is szerepel. Tapasztala­tait a tó érdekében használ­jak majd fel, azért, hogy év­tizedek múlva is sok örömet szerezzen látogatóinak. Má­jus végén még kevés a ven­dég a parton, de a hét vé­gén megszaporodott már a látogatók száma. A viszony­lag csendes vízparton jól­esik a séta, a nézelődés. A héten — fotóriporterünk látta — néhány bátor für- dőző is akadt már. Akik a Balatonra készül­nek, az a gondjuk, hogy lesz-e szállásuk, miként tudnak vásárolni. Akik »hi­vatalból-« foglalkoznak a Balatonnal — az anyagi le­hetőségekkel összhangban —, azon fáradoznak, hogy év­tizedek múlva a mainál szebb és tisztább Balatonra készüljenek az emberek. Ebbe a munkába kapcsoló- dött most be az első ma- gyár űrhajós is, azért, hogy megfigyelje a' tó változásait és olyan .ismereteket sze­rezzen, amelyek gazdagít­ják a földi tapasztalatokat. A héten befejeződött a választási nagygyűlések gora. Hétfőn délután Lo­soncai Pál, a párt Politikai Bizottságának, tagja, az El­nöki Tanács elnöke találko­zott a választókkal Kapos­váron, az ifjúsági hazban. •A választásoknál — mond­ta egyebek között — fonto­sak a jelöltek, a döntő azon­ban az a politika, amelyet képviselnek és szolgálnak. Ez pedig szocialista politi­ka: a munkásosztály, a nép politikája. a magyarság nemzeti programja. A vá­lasztási felhívás arra szolit­— A háziasszony igen ma­gas fokhagyma- és káposzta­árakkal találkozhatott az idén — ha egyáltalán megtalálta ezeket a zöldségféléket. Az utóbbi időben — legalábbis a megyeszékhelyen — eltűnt az előre csomagolt leveszöldség. Mi a magyarázata ennek, il­letve a forgalmazó milyen ta­pasztalatokat szerzett az év első öt hónapjában? — Tavaly a káposzta terme-, lés nem’sikerült, a magas ár­nak, és az előző évihez ké­pest negyven százalékkal ki­sebb forgalomnak ez a ma­gyarázata. Fokhagymából is, sárgarépából is tároltuk a ' szükséges mennyiséget, sajnos ez a két zöldségféle, feltehe­tően . időjárási és termelés- technikai okokból nem volt „elálló”. Nemcsak nálunk, a kisgazdaságokban sem. A fok­hagymafejben beszáradtak a gerezdek — egy-egy váloga­tás alkalmával a készlet feléi kellett selejtezni, a sárgarépa pedig elrohadt. Ez a magya­rázata, hogy az egyébként ön­ellátó falusi termelők is tő­lünk vásárolták a sárgarépát A teli tartalék sajnos elfo­gyott. Május 25-ig vállalatunk az előző év azonos időszaká­hoz képest 15 százalékkal több burgonyát, . ugyanennyivel több almát, viszont 15 száza­lékkal kevesebb zöldségfélét forgalmazott. A magas árak ellenére húsz százalékkal több paradicsom fogyott. — Beszélgetésünk során az árak újra és újra előbukkan­tak. Mire számíthatunk a jö­vőben? — A primőrök szinte luxus­árai a , tömeges termeléssel mérséklődnek. Azonban a termelési es a szállítási költ­ségek igen jelentős mérvű emelkedése nyomán növekvő árszínvonallal lehet számol­ni, ugyanis nem nagy a való­színűsége annak, hogy bármit is az előző évinél olcsóbban vásárolhatunk. ja fel népünket, hogy... szavazatával is támogassa eat a politikát, a fejlett szo­cializmus építésének prog­ramját, és válassza meg azo­kat, akik a következő évek­ben az ország, a dolgozó nép ügyeit intézik ...« Négy hétig tartott — és csütörtökön fejeződött be — a somogyi műszaki és köz- gazdasági hónap. Rendezvé­nyeinek többsége a szakem­bereknek szólt, arra kere­sett választ, hogy miként lehet jobban fejlődésünk szolgálatába állítani azt a szellemi erőt, amely jelen van vállalatainknál, intézmé­nyeinkben, hogyan lehet ol­csóbban korszerű termé­ket előállítani és piacra vin­ni, megfelelni a gazdálkodás szigorúbb feltételeinek. Május végén — a sok eső után — megérkezett a nap­fény. Primőrként ugyan, de megjelent a boltokban az eper és mutatóba hoztak már májusi Cseresznyét is. flz érlelő május egy kicsit késett ugyan, de a meleg hatására gyorsabb növekedésnek indultak a növények.’Befejeződött a mer gyében a kukorica vetése, megkezdődött a növényápo­lás. Sok sürgős -munka van a földeken, amelyet, el kell végezni a nagy nyári feladat — az aratas — megkezdé­séig. Azt, hogy mikor érik a kalász, ma még nem le­het pontosan megmondani. A szakemberek viszont egy­re gyakrabban hangoztat­ják, hogy a májusi esők, vi­harok nem könnyítettek az aratógepek munkáját. * „ Dr. Kercza Iliire Mindenki jól tudja, aki rendszeresen részt vesz az üzemek közéletében, hogy a pártmunkának, különösen a pártépítésnek folyamatosnak kell lennie. Egy pillanatra sem lehet megfeledkezni so­raink erősítéséről, elsősorban azokat nevelve kommunis­tává, akik eddigi önzetlen társadalmi munkájukkal, politikai kiállásukkal erre valóban alkalmasak. Az idei nagy belpolitikai események a tagfelvételre is kihatottak például Kaposvá­ron is. A túl hosszú »pihe­nő« után néhol most tár­gyalják meg a kérelmeket a taggyűléseken. Az utánpót­lásban mindig nagy a szere­pük a nagyvállalatoknak, gyáraknak. A jó munka bi­zonyítéka, hogy a Volán 13. számú Vállalatnál, a So­mogy megyei Állami Építő­ipari Vállalatnál, a Pamut- fonó-ipari Vállalat Kaposvá­ri Gyárában most is oda­figyeltek a pártépítésre, el­sősorban fizikai dolgozókkal erősítették az alapszerveze­teket. A pártkongresszuson is szó volt arról, hogy a tag­ság csaknem háromnegyede azokból tevődik össze, akik 1957 óta léptek be a párt­ba, s egyre több a KISZ ajánlotta jelölt is. A textil­1979-et a mezőgazdaság or­szágszerte kedvezőtlen év­ként tartja számon. A gon­dok, a bajok azonban nem mindenütt egyformán jelent­keztek, s akadtak olyan nagy­üzemek — mint például a . kapoiyi Haladás «Tsz — me­lyek a nehézségek ellenére ki­váló évet zártak. Az eredmé­nyek »titkait« kutattuk eb­ben a dombvidéki szövetke­zetben. — Valóban, a szövetkezet történetében még soha ;nem akadt ilyen jó esztendő — mondta Pikli Béla, a frissen megválasztott elnök, aki ed­dig főagronómusként dolgo­zott itt —, jóllehet a mostoha időjárással mi is küszköd­tünk eleget. Azt azonban ko­rán felismertük, hogy 1979 gyenge évnek mutatkozik, s már tavasszal külön , tervet I készítettünk. Ennek az vult az alapgondolata, hogy a nö­vénytermesztésben várható kieséseket a melléküzemágak jobb eredményeivel kell el­lensúlyozni. Kétszer is mó­dosítottuk a tervet mindkét melléküzemágban, a gyakor­latban pedig még ezt is túl­iéi jesi tettük. Nem nagy területen és meglehetősen rossz természe­ti feltételek között dolgoznak ö ka-poiyiak, 1879 végéig a művekben különösen ki­használja a KISZ azt a le­hetőséget, hogy ő lehet a fiatal egyik ajánlója, öt évet figyelembe véve . a hatván párttag közül negyvennégyet a KISZ ajánlott. Ez a he­lyes módszer most is foly­tatódik. A most fölvett há­rom új tag közül kettő ke­rült a pártba a KISZ aján­lásával. A Volán 13. számú Vállalatnál az idén négy fiatalt ajánlott a KISZ. Ez annak köszönhető, hogy a KISZ-szervezetek odafigyel­nek a fiatalok politikai fejlő­désére, egyengetik azoknak az útját, akik párttagok szeret­nének lenni, s alkalmasak is erre. Az üzemi párt-vb most továbblépett ezen az úton; el­határolta, hogy az ősztől a KISZ agitációs és propagan­dafelelőseit a pártoktatáson készítik fel. Ez nyilván kihat a fiatalok között végzett ne­velő munkára. Ezt a tevé­kenységet mindenhol előrevi­szi, hogy a párttagnak fölvett fiatalok továbbra is ott tevé­kenykednek a KISZ-ben. Üjabb és újabb lányok és fiúk kerülnek az ifjúsági szer­vezetbe, s jó, ha az első perc­től nevelik, formálják őket. Hosszú és következetes fog­lalkozás, nevelés után jut el mindenki addig, amíg a. tag­gyűlés dönt a fölvételéről. A kedvezőtlen adottságú tsz-ek kategóriájába tartózlak. Már régóta nyilvánvalóvá vált, hogy csak az, alaptevékeny­ségből számottevő nyeresé­get elérni, biztonságosan gaz­dálkodni itt lehetetlen.. 1971- ben létesült a kötélfonó üzemág, s azóta sokat fejlő­dött: az első évek 3—4 milli­ós árbevétele után a tavalyi húszmillió jelentős változás. 1978-ban indult a másik mel­lék üzemág, ahol műanyag ta- sakot készítenek és textilcím­két festenek. Ez az ötmillió körüli termelési érték nem olyan jelentős, itt inkább az asszonyok foglalkoztatása a fontos. — A melléküzemágak fej­lesztése mellett volt még egy alapvető dolog — folytatja Pikli Béla. — Amikor láttuk, hogy nagy árbevétel-kiesesek várhatók, a korábbiaknál is jobban odafigyeltünk a ter­melés költségeire. Æiol csak lehetett, lefaragtunk belőlük, kizárólag a legszüksegesebb ráfordításokra szorítkoztunk mindenütt. Dolgozóink meg­értették a nehezebb körülmé­nyeket, a tennivalók fontos­ságát — erejük megfeszíté­sével dolgoztak. Így történt, hogy csaknem tize nhárom - milliós nyereségei értünk el tavaly, a legjobbal a kapoiyi ls& eddigi iëriéi&tèben. nevelés azonban nem fejeződ­het, be azután sem, hogy át­vették a tagkönyvet. A part fiatalodása nagy feladatot ró azokra, akik 1945 után, az öt­venes években, az ellenforra­dalom után leptek be, s azóta tevékenykednek. Az új párt­tagokat meg kell tanítani a pártm unkára, át kell adni a tapasztalatokat. A forradalmi hit erősítésében is mindenhol megvan a teendő. Azok, akik a földosztás, az államosítás, az iparosítás, a mezőgazdaság szocialista útra való vezetése, a szocialista demokrácia ki- bontakoztalasa közben szerez­tek gyakorlatot, van alapjuk az összehasonlításra, adhat­nak útmutatást, tanácsokat, hogy mit tegyenek az új ta­gok, mire figyel jenék, miként agitáljanak a munkahelyü­kön. , Nem nehéz a beilleszkedés ma már, hiszen a fiatalok többsége szerzett közéleti jár­tasságot, az állami iskolai végzettsége is magasabb, mint régebben volt. Ez azonban csak kiindulópont a fejlődés­hez. A mozgalmi tevékenység megkívánja: kiállásuk, hatá­suk az üzemi környezetre, a párton kívüli fiatalokra olyan legyen, hogy mások is köves­sék majd őket a munkapad­nál dolgozok közül a pártba. Hajos Géza — A tervek módosítását minden munkahelyi közös­séggel ismertettük .■— mondja Mészáros József párttitk^r.— Az emberekkel nagyon jó a kapcsolat megértette minden­ki, hogy ez az egyetlen jár­ható út. A munkából min­denki egyformán kivette a részét, a gyalog munkástól a kötélfonóig. Nem ért volna semmit a jól jövedelmező melléüzemág, ha például a traktorosok nem vigyáznak annyira a költségekre, az üzemanyagra. Hiába: az eredmény miifdig az embe­rektől függ ... Kimentünk a telepre is, be­széltünk gépszerelővel, tex- tilcímkefestővel, növényter­mesztővel. Az emberekkel, akiktől az eredmény függött. Nem dicsekedtek, legtöbbjük inkább zavarban volt. »Csi­náltuk, amit kellett... igen, volt túlóra is... mikor mi­re volt szükség .,. máskor Is , így volt« —■ mondták, es folytattak a festést, a rako­dást; az olajozást kinek mi volt éppen dolga. M E. V. M. A HETE— ( Az emberektől függ

Next

/
Oldalképek
Tartalom