Somogyi Néplap, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-27 / 149. szám

1 * A francia külkereskedelmi miniszter tárgyalásai Lázár György fogadta Jean Francois Deniau-t Lázár György csütörtökön a Parlamentben fogadta Jean Francois üeniau francia külkereskedelmi minisztert. Assam és Tripura Súlyos próbatétel Benke Valéria köszöntése Benke Valériát, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ját, • Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának el­nökét több évtizedes mun­kásmozgalmi tevékenysé­gének és a szocialista társa­dalom építésében szerzett érdemeinek elismeréseként — hatvanadik születésnapja alkalmából — az Elnöki Ta­nács a Magyar Népköztársa­ság érdemrendjével tüntette ki. A kitüntetést csütörtökön a Parlamentben Losoncai Pál, az Elnöki Tanács elnöke adta át. Jelen volt Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, valamint Németh Károly és Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, a Központi Bizottság titkárai. A kitüntetés átadása után az MSZMP Politikai Bizott­sága Benke Valéria tiszte­letére ebédet adott, amelyen részt vettek a Politikai Bi­zottság tagjai, Brutyó Já­nos, a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és Gyenes András, a Központi Bizott­ság titkára. A Központi Bi­zottság nevében Kádár Já­nos köszöntötte Benke Valé­riát. A NATO haladék nélkül megkezdi tavaly december­ben elfogadott fegyverkezési programjának megvalósítá­sát. Egyebek között ezt tar­talmazza a NATO kétnapos ankarai külügyminiszteri ta­nácskozásán elfogadott köz­lemény. Az új amerikai atomfegyverek nyugat-euró­pai elhelyezését a közlemény a Varsói Szerződés állítóla­gos katonai fölényével indo­kolja. A dokumentum hangsú­lyozza, hogy a fegyverzet­korlátozási tárgyalásokon a haladás az afganisztáni fej­leményektől függ. A NATO a szovjet csapatok »azonna­li, feltétel nélküli és teljes kivonását« követeli. Arról a napokban tett bejelentésről, hogy a Szovjetunió kivonja csapatainak egy részét Afga­nisztánból, a NATO külügy­miniszterei kijelentették : ►Csak akkor van jelentősége, ha a teljes kivonulás kezde­tét jelenti«. Egyúttal »hatá­rozott és egyeztetett« nyu­gati választ sürgettek az af­ganisztáni eseményekre. A NATO külügyminiszte­rei hangsúlyozták, hogy ja­vítani akarják a kelet— nyugati kapcsolatokat. Luns NATO-főtitkár a ta­nácskozás után tartott sajtó- értekezletén elmondta, hogy a külügyminiszterek megvi­tatták a leszerelési világér­tekezletre vonatkozó francia javaslatot is, de egyelőre nem tudtak közös álláspon­tot kialakítani. Luns elismerte, hogy a NATO külügyminiszterei ez­úttal nem határoztak el sem­milyen új kezdeményezést, de hangsúlyozta, hogy a ta­nácskozást sikeresnek tartja. Mint mondta, sikerült elosz­latni azokat az aggodalma­kat, hogy az NSZK megvál­toztatja álláspontját az új atomfegyverek telepítésé­nek kérdésében és lecsillapí­tották a nyugatnémet kan­cellár közelgő moszkvai lá­togatása miatt zaklatott ke­délyeket. Schmidt a szovjet vezetőkkel folytatandó meg­beszélésein a nyugati szö­vetségesek álláspontját fogja ismertetni. Közölte, hogy a miniszte­rek állást foglaltak a NATO déli szárnyának erősítése mellett, de nem vitatták meg részletesen a görög—tö­rök ellentéteket. Muskie amerikai külügy­SOMOGYI NÉPLAP Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke csütörtökön a Parlamentben ^ fogadta Jean Francois Deniau fran­cia külkereskedelmi minisz­tert, aki Veress Péter külke­reskedelmi miniszter meghí­vására szerdán érkezett Bu­dapestre, hogy tárgyalásokat folytasson a két ország gaz­dasági kapcsolatainak idő­szerű kérdéseiről. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Veress Péter, valamint Ray­mond Bressier, a Francia Köztársaság budapesti nagy­követe. * * * Ugyancsak csütörtökön fo­gadta a francia külkereske­delmi minisztert Marjai Jó­zsef miniszterelnök-helyet­tes is. A szívélyes légjíörű találkozón részt vett Veress Péter és Jacques Lecompt. Veress Péter külkereske­delmi miniszter tegnap tár­gyalásokat folytatott francia kollégájával. Áttekintették a magyar—francia gazdasági kapcsolatok helyzetét és fej­lesztésének perspektíváit. miniszter szintén részletesen ismertette álláspontját a saj­tóértekezleten. Harcias hang­vételű beszédében a NATO-n belüli »fokozottabb szolida­ritás« jeleként üdvözölte a közlemény Afganisztánnal kapcsolatos megállapítá­Carter amerikai elnök csütörtökön európai körútja utolsó állomására, Portugá­liába érkezett. A lisszaboni repülőtéren finnes portugál köztársasági elnök és Sá Carneiro kormányfő fogadta. Carter a repülőtéren el­mondott beszédében egyebek között azt hangsúlyozta, hogy az iráni és az afganisz­táni események megkövete­lik a nyugati szövetségesek közötti sürgős vélemény- egyeztetést. Egyúttal aláhúzta a NATO jelentőségét a nyu­gati érdekek védelmében. Az ünnepélyes repülőtéri fogadtatás után az amerikai elnök megkoszorúzta két portugál nemzeti hős sír­emlékét, majd az Ajuda pa­lotába, a volt királyi palo­tába hajtatott. Itt először Sá Carneiro kormányfővel folytatott megbeszélést. * * • Carter amerikai elnök csü­Megállapították, hogy a leg­utóbbi években a két ország árucseréjében tapasztalt fej­lődés ellenére a kapcsolatok sait. Kijelentette, ha nem történik haladás Afganisztán kérdésében, akkor a SALT— II. szerződés szenátusi jó­váhagyásának határideje jö­vő . tavasszal anélkül jár le, hogy az okmányt ratifikál­ták volna. törtökön délután, hétórás portugáliai látogatását befe­jezve, Lisszabonból haza­utazott Washingtonba. Az amerikai elnök a por­tugál fővárosban Sá Carne­iro kormányfővel és Eanes köztársasági elnökkel tár­gyalt és találkozott a por­tugál szocialisták vezetőjé­vel, Mario Soares-szel is. Banes a Carter tiszteleté­re adott ebéden Portugália Washington iránti feltétlen hűségéről és szolidaritásáról biztosította az amerikai el­nököt * • • A Jimmy Carter amerikai elnök spanyolországi látoga­tásáról csütörtökön kiadott közlemény szerint a nem­zetközi helyzetet áttekintve mindkét fél kifejezésre jut­tatta aggodalmát a világ különböző övezeteiben fenn­álló feszültségek miatt, es bővítésének jelentős tartalé­kai vannak. Kifejezték, hogy mindkét fél erőfeszítéseket tesz e tartalékok kihasználá­sára. Kiemelték, hogy külö­nösen kívánatos és lehetsé­ges az együttműködés elmé­lyítése a magyar és a fran­cia vállalatok között a szá­mítástechnika és elektronika, a híradástechnika, a bánya- gépgyártás, a mezőgazdasági gépek gyártása, új energia- források kutatása és az ener­giagazdálkodás, valamint a vegyipar területén. Aláhúz­ták a nagyvállalatok közötti tartós kapcsolatokat biztosí­tó keretszerződések fontossá­gát, valamint a magyar és francia kis- és középüzemek közötti együttműködés je­lentőségét. (Teleiotó — AP—MTI—KS) aláhúzták a nyugati szoli­daritás fontosságát, ami a spanyol külpolitika egyik vezérfonala. A továbbiakban kifejezték reményüket, hogy a közelgő madridi találko­zó harmonikus lefolyása le­hetővé teszi a párbeszédnek és az együttműködésnek kedvező légkör kialakítását. Ez elősegíti a kölcsönös bi­zalom helyreállítását és le­hetővé teszi a haladást az enyhülés és a béke útjai). A szovjet egységek Afga­nisztánból való kivonása tekintetében a közlemény a velencei csúcsértekezleten elfogadottal azonos állás­pontot tükröz. Az amerikai elnök kifejezte megelége­dettségét afelett, hogy eió- rehaladóban van Spanyolor­szág integrációja a nyugat­európai közösségbe. A köz­lemény nem tesz említést Spanyolország tervezett N ATO- tagságáról. Polgárháborús állapotok­ról tudósítanak a hírügynök­ségek Északkelet-Indiából : Tripura államban eddig mintegy ezer az összecsapá­sok áldozatainak száma, egész falvak váltak a lángok martalékává. Majd negyed- millió ember menekült el lakóhelyéről — a hatóságok­nak száznál több tábort kel­lett nyitniuk a hajléktala­nok számára. Eltérő adatok­kal, de hasonló helyzetről érkeznek hírek a közeli As- samból is. A feszültség háttere Az összecsapások, tünte­tések magyarázata nem egy­szerű. Az első megmozdulá­sokat assami diákszövetségek szervezték a szövetségi ál­lamba tömegesen érkező be­vándorlók ellen, akik becs­lések szerint a 20 milliós la­kosság negyedét teszik ki. A jobb megélhetés remé­nyében valóban folyamatos volt a betelepülés a körzet­be Nyugat-Bengáliából, de külföldről, így Nepálból és Bangladesből is. Az iparoso­dottnak, sőt — indiai vi­szonylatban — gazdagnak számító Assamban a kívülről érkezetteket nemcsak eltérő kultúrájuk, szokásaik vagy vallásuk miatt támadják: a lakosság a munkalehetőségek csökkenésétől is tart. Az el­lentétek tehát összetettek, et­nikai — nemzetiségi — ga- dasági eredetűek. A kérdés csak az. milyen alapon lehet az esetleg több évtizede helyben élőket is »idegennek« nyilvánítani. Az assamiak ugyanis az 1951 után beköltözőitek ösz- szeírását és kitelepítését kö­vetelik. Ez minden szem­pontból megoldhatatlannak tűnik. Indira Gandhi új kor­mányzata 1971-nél, Bangla­des létrejötténél próbálja meghúzni a határvonalat, amikor 2—3 millió menekült érkezett a határon túlról. Ebbe viszont a diákszövetsé­gek vezetői nem egyeztek bele. Szaporodtak hát a sztrájkok, leálltak az olajfi­nomítók — noha innen szár­mazik India kőolajának majdnem fele. (A kár na­ponta 4 millió dollár!) As­samban — amely december óta amúgy is központi kor­mányzás alatt áll — beve­tették a katonaságot is. Egyelőre sikertelenül : nincs jele a megegyezésnek Új- Delhi és a helyi tiltakozó erők között. Szeparatista veszélyek? Sőt— mint a tripurai ese­mények jelzik — a feszült­ség terjedőben van. Márpe­dig Északkelet-India, amely tulajdonképpen földrajzi­lag is csak egy keskeny • köldökzsinóron« át kapcso­lódik az ország többi részér hez, nemcsak gazdaságilag, hanem stratégiailag is érzé­keny körzet. Delhiben jogo« lehet az aggodalom, hogy a helyi válság az elkülönülés veszélyének erősödéséhez vezet. A térség néhány más szövetségi államában (első­sorban Mizoramban és Na- gaföldön) ugyanis már hosz- szú ideje gondot jelent a különböző szeparatista láza­dó csoportok tevékenysége. Különösen, hogy fegyveres harcukat Kína is támogatja. Ez jelzi a szélesebb, külpo­litikai ellentétek szerepét is, s egyben alapot ad azoknak a sajtójelentéseknek, hogy a mostan" assami és tripurai vérengzések sem kizárólag belső indulatok tragikus kö­vetkezményei. Az »India Today« térképe jól mutat ja az északkeleti te­rületek viszonylagos elkülö­nültségét az ország többi ré­szétől. Ez persze nem csökkenti az indiai hatóságok felelős­ségét vagy feladatait: min­denképpen megoldást kell találni a szélsőséges^ erők leküzdésére, még mielőtt az újabb és úiabb bosszúállá­sok ördögi körforgása re­ménytelenné nem tenné a • rendezést. A történelem szol­gáltatott már erre példát: India és Pakisztán különvá­lásakor a vallási gyűlölködés mindkét oldalon megszám­lálhatatlan áldozatot sze­dett. Kevés a kiút Indira Gandhi miniszter­elnök el van szánva, hogy ; nem engedi az eseményeket ilyen irányba fajulni. Lehe­tőségei mégis igen korláto­zottnak tűnnek. Hiszen no­va lehetne például átköltöz­tetni a betelepült milliókat? India más részeibe, ahol meg nagyobb az elmaradott­ság? Vagy vissza, a Bangla­des létrejöttekor megszűnt Kelet-Pakisztánba? Egyál­talán, miként képzelhető el a sokmilliós lattossag admi­nisztratív külön válogatása? Súlyos kérdések — egyelő­re válasz nélkül. Indira Gandhi igazán nincs irigy­lésre méltó helyzetben. Kor­mánya első igazi próbatéte­lével néz szembe úgy, hogy kevés kiutat láthat. Az erő­szak, a kormánycsapatok al­kalmazása ugyanis nem tű­nik megfelelő eszköznek e sokrétű etnikai-gazdasági probléma megoldásához. Sz. G. A VBKM KAPOSVÁRI VILLAMOSSÁGI GYÁRA felvételre keres 2 ESZTERGÁLYOS SZAKMUNKÁST, 4 BETANÍTOTT MUNKÁST. Jelentkezni lehet a gyár munkaügyi osztályán, Kaposvár, Mező Imre u. (038750) KAPOSVÁR ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ felvesz 3 bolti eladót (vas-műszaki szakosok előnyben) Jelentkezés: áíész munkaügyi csoportjánál, Kaposvár, Budai Nagy Á. u. t. _________________ (43154? N ATO-közlemény Harcias hangvétel Carter Lisszabonban Azonos álláspontok A portugál főváros éles tüntetéssel fogadta Carter elnököt. »Carter, menj haza és vidd magaddal azokat, akik ide hívtak!« — olvasható a tízezres tömeg transzparensén a lisz- szaboni utcán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom