Somogyi Néplap, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-27 / 149. szám

Tmzszakszervezet Gyújtópontban Hol van a szamóca? Félgőzzel a borsófeldolgozón Szakszervezeti vezetőnek lenni egy, e téren nagy ha­gyományokkal rendelkező ipari üzemben is nemegyszer hálátlan feladat. Egy s'zb- titkár gyakran kerül érdek- konfliktusok gyújtópontjá­ba, s ha nem elég nyílt és következetes, könnyen meg­lehet, hogy »lent és feni« egyszerre veszíti fel a bizal­mat. Még nehezebb a dolga azonban a szakszervezeti ak­tivistának egy tsz-ben, ahol az ilyen alapszervezetek lé­tezésének puszta ténye is szokatlan. A megye 82 tsz-e közül 42- ben — ahol az alkalmazotti létszám ezt indukolta — 1976 óta működik szakszer­vezeti bizottság. — Kezdetben bizony nem nézték jó szemmel tényke­désünket — emlékezett Rác János, a kaposfüredi tsz fia» tál szb-titkára. — a veze­tők úgy gondolták, hogy va­lamiféle »szervezett ellen­zék-“ jött létre, s nem látták befmünk a közös célok érde­kében dolgozó partnert. Az emberek viszont azt hitték, hogy a szakszervezet dolga kizárólag a panaszok elinté­zése és a sérelmek tolmácso­lása, és nem értették, hogy a jogok bizonyos kötelessé­gekkel járnak. Ahogy mon­dani,, szokták, az szb két tűz koz»* került. —ifÉn kezdetben ott követ­tem el a hibát — vette át a szót Peresztegi Gyula, a balatonszentgyörgyi tsz szb- titkáva —, hogy mindent egyedül akartam elintézni, így tazután hamarosan el­könyveltek »követelődző­nek-“. Ha Talamivel a ve­zetőséghez mentem, azzal kezdték: »No, már megint a Peresztegi«. Ez a vélemény persze megváltozott, amikor később látták, hogy az szb nemcsak számlákat nyújt be, -de ha kell, mozgósítani is tud. Nálunk csaknem 200 .alkalmazott dolgozik. az össajolgozói ,. létszámnak töbfe mint a tele. Közülük 120 fiatal! Na^y erő ez pél­dául egy társadalmi mun­kánál, vagy éppen — s erre is volt példa — egy sürgető takarmánybetakarításnál. — Békés-e a tagok és az alkalmazottak egymás mel­lett élése? — Az alkalmazottak több területen vitathatatlan hát­rányban vadnak a tagokkal szemben. Általános gyakor­lat: ha egy alkalmazottat »fenyiteni« kell, a Munka Törvénykönyvét veszik elő, ha juttatásról van szó, a tsz alapszabályát. Tudni kell, hogy a Munka Törvény- könyve lényegesen szigo­rúbb a fegyelmezetlenségek megítélésében, min* a tsz- alapszabály. A kedvezmé­nyeknél viszont ez utóbbi »szűkmarkúbb« az alkalma­zottak esetében. A tagot pél­dául egy hold háztáji illeti meg, az alkalmazottat fél. Terményben való megvál­tásnál ez önmagában is évi 3—5 ezer forint hátrányt jelent az alkalmazottaknak. Nehezebb az érdekképvise­letük is, hiszen például a döntőbizottságban két tag mellett egy alkalmazott ül.. Másfelől kétségtelen, hogy üdültetési lehetőségekben vagy segélyezésben az alkal­mazottak helyzete jobb. Vé­gül is meggyőződésem, hogy az érdekkülönbség — ha a tsz vezetősége is törekszik erre — föloldható. — Kell-e ma — ezt so­kan számon kérik — har­colnia egy tsz szakszervezeti bizottságának? — Ha a harc alatt azt ért­jük, hogy hallatjuk hangun­kat a bérek elosztásánál, vagy a munkaruha-juttatá­sokról való döntésnél, akkor igen. Nálunk, a füredi tsz- ben csak 40 alkalmazott van, döntően a műhelybeii- ek; kisebbségben vagyunk hát, mégis adnak a szavunk­ra. Igaz, ez a beleszólás is fejlődés eredménye. — Előálltunk — így Pe­resztegi Gyula —, hogy tart­hatatlannak ítéljük a gép­műhelyben dolgozók szociális körülményeit, »öltöző, mos­dó kellene«. Azt válaszol­ták erre: »Nincs pénz«. Tár­sadalmi munkát szerveztünk hát, és az emberek mellénk álltak. A héten átadjuk az új létesítményt. — Mit tekintenek szak- szervezeti munkájuk eddigi legnagyobb sikerének? ' A kaposfüredi szerelő és a balatonszentgyörgyi állat- tenyésztési telepvezető egyet­értett abban, hogy a közel­múltban történt újraválasz­tásukat. — Rám szavaztak — kezdte Rác János —, pedig volt, hogy nemet is kellett mondanom. Arra mutat ez, hógy az emberek kezdik mérlegelni kéréseik indokolt­ságát, és hogy feltételezik: amit lehet, úgyis megteszem. Már sokkal ritkábban fordul elő, hogy valaki jogtalan előny érdekében szól, vagy hogy személyes sérelméből próbál »szakszervezeti ügyet« csinálni. — Legnagyobb sikerként — folytatta Peresztegi Gyu­la — a?t tartom számon, mikor először meghívtak ve­zetőségi ülésre. Közös erő­vel sok minden sikerült. Föl­lendült például gazdaságunk­ban a korábban lagymatag szocialista brigádmctzga- lom. Ma már eredményesen működő klubjuk van a szo­cialista brigádoknak. Emel­lett persze több apró ered­ményben is részünk van. így például, hogy gazdasá­gunkban már létezik — minden vitát kizáró — munkaruha-szabályzat. A két fiatalember beval­lotta: sohasem várt dicsére­tet, vagy köszönetét. »Ha sikerül valamit elintézni, a dolgunkat tettük, s még csak nem is mindig sikerül. A fontos, hogy jönnek az em­berek, hogy megbíznak ben­nünk«. B. F. A zöldborsó illata meg­tölti már a Nagyatádi Kon­zervgyárat. — A hét elején úgy ter­veztük, hogy szerdán — de legkésőbb csütörtökön — el­érjük a. napi húszvagonos feldolgozást. Erre hétfőn — mindössze tíz perc alatt — a nyakunkba zúdult 15 mil­liméter csapadék. A keddi szállításokon 'meglátszott, már, hogy a gépek n^m tudtak mindenütt rámenni a földekre. — Tehát a borsó tovább­ra is gondot okoz? Jéger Ferenc, a‘ konzerv­gyár igazgatója nem szedi elő a statisztikákat: fejből ismer már minden adatot. — A kapacitásunk húsz— huszonkét vagon naponta: jelenleg tizenegy—tizenkét vagonnal dolgozunk föl. Azért csak ennyit, mert nincs több borsó. — Olyan ez az idei kez­dés, mint a mézesmadzag — mondja Horváth Miklós fő­osztályvezető. — Örültünk a hírnek, hogy megérkezett az első szállítmány, aztán csak nehezen tudjuk elviselni, hogy döcög meg és nem fo­lyamatos a betakarítás. Az eső nemcsak gondot hozott: lehütötte a levegőt, S lassította a borsó érését. Igaz, hogy nehezebb a be­takarítás, de a lassúbb érés miatt nem is olyan Sürgős. A gyár ezt a pillanatnyi szü­netet úgy igyekszik kihasz­nálni, hogy olyan zöldborsó- konzerveket, állít elő — ame­lyekkel több a munka. Ha ontják majd a teherautók a szemet, akkor ötliteres üvegekbe kerül a feldolgo­zott áru; most kisebbekbe — az úgynevezett ötnyolcados üvegekbe — rakták. Ebből eddig tizennyolc vagonnal készítettek. ' Lent a gyárban a hat borsóvonalból három műkö­dik. s eddig a termés tíz százalékát dolgozták föl. A jövő héten — úgy tervezik — megindítják azt is, ame­lyiken nem üvegbe, hanem konzervdobozba csomagolják az árut. Akkor már minden munkáskézre szükség lesz, és a gyárban minden egyéb tevékenység háttérbe szorul. A borsó feldolgozását 550 ember végzi: legtöbbjük állandó dolgozója a gyár­nak, de a végtelen üvegso­rok mellett vakációzó diá­kokkal is lehet találkozni. Amit most csomagolnál:, azt a jövő héten már a boltokba szállítják. Elsőként a Somogy—Zala megyei Fű­szert vállalat balatonboglári fiókja küldte el megrende­lését: a múlt évi cukorbor­sókon zerv ugyanis csaknem mindenütt elfogyott már, szükség van az újra. A megrendeléseknek nem­csak a készletek miatt örülnék, hanem azért is, mert minden kiszállított va­gon enyhíti a raktározási gondokat. A Nagyatádi Kon­zervgyár fedett raktáraiban egyidöben 1400 vagon árut lehet elhelyezni. Egyedül zöldborsóból több mint ezer vagon késztermekre szá­mítanak. S hol van akkor még a többi gyümölcs? — Tényleg: hol van a többi gyümölcs? — kérdez vissza az igazgató. — Azt hallom — olvasom, hogy a termelők nem tudnak mit tenni a szamócával. Mi itt a gyárban viszont azt ta­pasztaljuk. hogy nincs sza­móca : szívesen megvennénk bármilyen mennyiséget, hi­szen a tervezett tíz vagon helyett eddig csupán más­felet tudtunk venni. A dzsemhez pedig nagyon kel­lene. — Egyelőre — veszi visz­sza a szót á főosztályvezető — az ütemesebb szállítás a zöldborsónál is jól jönne: a gazdaságok reggel kaszál­ják, délután csépelik és az éjszakai műszakra szállítják be a nagyobb tömegű árut. A csepléstől számított há­rom—négy órán belül a fel­dolgozósorra kerül a szem, ha folyamatos a ' szállítás. Ilyenkor viszorit négy—hat óra is eltelik, mert a las­súbb betakarítás miatt a gépkocsivezetők várják, hogy mikor gyűlik össze egy köcsiiavalóV Az idő pedig minőségei jelent. És a gyár minőség szerint fizeti az árut. Minél zsengébb a borsó, annál töb­bet ad érte. Dr. Kercza Imre A kívánt irányba haladva MAI [kommentárunk Három jelentést vitatott még és fogadott el a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága június 24-i ülésén. Mindennapi életünk három fontos részterepét te­kintetű\ át a vezető párttes­tület. Pártunk vezető testü­leté síkraszállt a világ bé­kéjének, az enyhülés vívmá­nyainak megőrzése mellett, s újólag elítélte az agresszív imperialista törekvéseket. Amint arra a közlemény is utal, az országgyűlési képvi­selő- és tanácstagválasztások jó politikai légköréhez, a köz­életi aktivitás fokozódásához jelentős mértékben hozzájá­rult, hogy az 1980. évi nép- gazdasági terv végrehajtásá­ban — kezdeti jelekként ugyan — már tapasztalhatók a kívánatos módosulások és átalakulások. Ha megengedjük a bonyo­lult folyamatok leegyszerűsí­tő megfogalmazását, akkor így summázhatjuk a lénye­get: a korábban általános mennyiségi szemlélet és tel­jesítmény helyett egyre in­kább előtérbe kerülnek a termelés minőségi, hatékony- sági jellemzői, s ezek nyo­mán szembeszökő differen­ciálódási folyamat kezdődött el a vállalatok körében, az egyes iparágak, iparcsopor­tok. s nem kevésbé az ága-, zatok között. Túlzás lenne azt állítani n Központi Bizottság üléséről kiadott közlemény ismereté­ben, hogy a termelőágaza­tokban minden a fő irány­hoz igazodott, s á haladás útja zökkenőmentes. Az azonban bizonyos, hogy — o;: év első felének teljesitmér nyei alapján — még a ter­melésüket kényszerűen csök­kentő vállalatoknál sem rom­lott ezzel párhuzamos mér­tékben az eredményesség, ami a szerkezetváltozás, s a termékösszetétel korszerű­södésének szerény, kezdeti jeleként fogható fel. Rendkívül fontos jelzések ezek, nemcsak pénzügyi, ha­nem erkölcsi, lélektani érte­lemben is, mert hiszen a b. - nyolult gazdasági . teendő : végrehajtásának középpon ■ jóban az ember áll, úgy i.. mint megvalósító, s úgy is, mint az eredmények haszon­élvezője. Nagy figyelmet szentelt a Központi Bizottság a nép- gazdasági terv végrehajtása tapasztalatainak elemzésén belül a külkereskedelmi te­vékenységre, hiszen most a népgazdaság egyensúlyi hely­zete javításának minden más feladatot alá kell rendelni. A termelői kollektívák törek­véseinek elismerését is föl­lelhetjük abban a megállapí­tásban, hogy lényegesen erő­teljesebb az exportálást kedv, mint volt korábban, s az importigény — remélhetően az ésszerűség, s nem az át­meneti vállalati taktikázás, a szükséges vásárlások elha­lasztása következtében — csökkent. A határozatoknak és az azokhoz kapcsolódó intézke­déseknek a gyakorlati átül­tetését láthatjuk megmutat­kozni abban is. hogy mérsék­lődtek a beruházási célú ki­adósok, de itt döntő a rend­kívül gondos differenciálás. Indokoltan hívja fel a fi­gyelmet a páritestület ülésé­ről kiadott közlemény arra, hogy bár a népgazdaság alap­vetően a terv követelményei­nek megfelelően fejlődött, de vállalati és irányítási körben egyaránt további intézkedé­sekre van szükség a kezdeti folyamatok ki bonta koztatász érdekében. A lehetőségek bövitését szolgálja — nem tagadva ab­ban a kényszerítő jelleget sem — a gazdaságirányítás­nak az a következetessége, hogy nem siet támogatások­kal, mentesítésekkel a gaz­daságtalan, vagy hasznot nem hozó tevékenységet folyta­tok segitségére. E következe­tesség tartóssága, valamint a kívánt irányban történt el­mozdulások együttesen ad­hatják annak alapját, amit a célok megértésének, támo­gatásának s elérhetőségének jelöl a Központi Bizottság üléséről kiadott közlemény. * Megújuló vasútvonalak sm g Politikai fórum és Calcutta együttes Gazdag program az építőtáborokban Sçines, változatos politikai és kulturális rendezvények várják azokat a somogyi fia­talokat, akik a KISZ Köz­ponti Bizottsága által szer­vezett építőtáborokban töl­tenek el két hetet. Június 22-e és augusztus 16-a kö­zött négy turnusban mint­egy háromezer somogyi di­ák es fiatal szakmunkás vesz részt vasútépítő es me­zőgazdasági munkán, vala­mint építőipari es erdészeti szaktáborban. Megyénk fia­taljait Budapesten, Pest, Vas, Komárom és Bács-Kiskun megyében várják az építőtá­borok.* Rajtuk kívül százan • lengyelországi Pilába. negj vénén Somogy bulgáriai testr érmegyéjébe, Kardzsa- Uöa utaznak. A politikai rendezvénye­ket mindenütt a vendéglátó megye KISZ-bizottságai szervezik. A Somogybán le­vő központi szervezésű épí­tőtáborokban — Siófokon, Alsótekeresen, Boglarlellén, Lengyeltótiban és Szántódon — megyénk part- és K1SZ- bizottsága gondoskodik a programról. Valamennyi tá­bor minden turnusának po­litikai« fórumot tartanak a megyei bizottságok munka­társainak bevonásával, azon­kívül segítséget nyújtanak más rendezvények összeál­lításában. A megyei ügyész­ség KlSZ-alapszerve/ete pél­dául vállalta, hogy előadáso­kat tart a laborlakóknak az ifjúkori bűnözésről es a Ba- latoii-parö idegenforgalom­ból adódó különleges fel­adatokról. A rendőr-főka­pitányság munkatársai köz­lekedésbiztonsági előadásso­rozatot szerveznek. A hall­gatók a második hét végén vizsgázhatnak a tanultakból, es aki sikerrel szerepel <t- vizsgabizottság előtt, az se­géd motor- vezetői engedély t kap. A KISZ Központi Bizott- I saga mindenütt gondoskodik arról, hogy. a munka mellett tartalmas szórakozásra hasznos időtöltésre is ' mód­juk nyíljon a fiataloknak. A Bács-Kiskun megyei Kun- 1 •bértón például a budapes­ti Pinceszínház es a Musza ki Egyetem Szkéné színpada ad műsort. Ezenkii ül Kecs­kés András pantomim- es Adrovicz István gitárművész előadóestjére is sor kerül. A Pest megyei Halásztelek építőtáborának somogyi la­kói a KISZ Központi Mű­vészegyüttesének műsorá­ban gyönyörködhetnek, és az ŐRI József Attila-emlék- műsorát hallgathatják. Raj­tuk kívül föllép még a Muszty—Uobai duó es Bö- röczki József parodistá. A Vas megyei Repceszentgyör- gyön a Calcutta együttes ad hangversenyt.- Hollay Kal­man előadóművész összealli- tasa szinten szerepel a prog­ramban. Az előre tervezett progra­mokon kívül mindenütt mód nyílik arra, hogy a fia­talok kívánságainak megfe­lelő műsorokat állítsanak ésszé. Erre a táborvezetők feikeszültsege es » fiatalok lelmenyessége nvújtja a leg­főbb biztosítékot. Évről évre egyre nehezebb és gyorsabb vonatok közle­kednek világszerte, amihez folyamatosan biztosítani kell a pályák kifogástalan álla­potát is. A rövid sínszaka­szokat több kilometer hosz szú sínszálakból álló hegesz­tett pálya váltotta fel, a talpfák helyét pedig sok he­lyütt már új rendszerű sín- kötéssel ellátott előre feszí­tett vasbeton keresztaljak foglalták el; ezek élettarta- tama hosszabb, karbantartá­sa. a nyomtáv pontos meg­tartása könnyebb. A vasúti pályák nagy for-, gal ma kevés lehetőséget ad a pálya vizsgalatara es kar­ba n tartásara,-- amire pedig a kiváló minőségű pályaépí­tő anyagok használata elle­nére is szükség van. A vizs­gálatok és a karbantartási munkák elvégzésére — kü­lönösen olyan vonalszakaszo- ’ kon. amelyek közúton nem közelíthetők meg —_ sínen mozgó járműveket, munka­gépeket használnak.. Ilyen 1 például a taUjjavito-robUuo, amely több feladatot tud el­látni. Mindenekelőtt végte­lenített kaparószalagjával behatol a sínpáraljak alá. onnan ki kotorja a zúzott kö­vet. majd felviszi a gép rá­zórostájára, ahol megtisztít­ja a szennyeződéstől, s vé­gül másik szállítószalagjával visszajuttatja a pályaalépít­ménybe. Képünkön egy ilyen talaijavító-rostáló gépet lát­hatunk, az osztrák gyártmá­nyú RM 74—U típust, mely a vasúti pályák legkénye­sebb pontjain, a kitérők alatt is fel _ tudja újítani az ágyazatot. Ezt eddig kizáró­lag kézi erővel lehetett el­végezni. E gép viszont — fajlagos teljesítményét te­kintve — 72 ember nehéz fizikai munkáját pótolja. Használatával elkerülhe­tők a hosszú vágányzárak, a oálya teljes felbontása.-

Next

/
Oldalképek
Tartalom