Somogyi Néplap, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)
1980-06-24 / 146. szám
» y Cigányfórum Zákányban Az újra „elromlott" készülék és az ellenőrzött panaszok Utólag nem lehet „biztosítékot” gyártani A zákányi tanács a közelmúltban fölmérte, mennyiben segítette a cigánytelepek fölszámolását a településeken. A tapasztalatokról az erdekelt lakosság jelenlétében tanácskoztak; azt várták, hogy e fórumon mondják el ők is, hogy a társadalomtól — a tanácstól — milyen segítséget kaptak. Benkő Miklós tanácselnöktől tudom, hogy nagyon sok hasonló beszélgetést rendeztek a telepen lakókkal az utóbbi öt év alatt. Gyakran jártak e családoknál. Sajnos, leggyakrabban a hallgatás volt a válasz. E fórum viszont örvendetes változást hozott: a »különbség már a megjelentek számában, öltözködésükben és magatartásukban is mérhető volt. Százan mentek el, s huszonötén mondtak véleményt. A tanács a társadalmi szervezetekkel együtt 1974- ben öt évré szóló cselekvési programot készített és fogadott el. Vajon mit sikerült ebből megvalósítani? A szaporulat és a bevándorlás révén 57-tel emelkedett a cigánylakosság száma a közigazgatási területen; napjainkban négyszáznál többen vannak, s köztük legtöbb a nagycsaládos. A telepek megszüntetését, a csaladok beköltöztetését a községekbe és a munkaképes korúak állandó foglalkoztatását tűzték ki célul öt évvel ezelőtt 1974-ben három telepen még 37 család élt, s a 123 munkaképes korúból mindössze hetvennégynek volt állandó munkája. Azóta megszűnt a porrogi és a gyékényest telep; az őrtilosin egy család lakik, s az is még az idén elköltözik onnan. A 210 munkaképes ember közül 149 rendszeresen dolgozik. Csupán négy férfinak nincs állandó munkaviszonya, de közülük is hárman rendszeresen vállalnak alkalmi munkát. Már nem ilyen kedvező a kép, ha a nők foglalkoztatását, állandó munkafeltételeinek megteremtését vizsgáljuk.' Porrogszentkirályon, Porrogon. Porrogszentpálon és Somogybükkösdön csaknem minden munkaképes korú asszony és leány dolgozik. Örtilosban, Gyékényesen azonban csak egyhar- maduk. Zákányban pedig a fele. Örtilosban az óvodahiány gátolja elhelyezkedésüket. Zákányban és még néhány helyen pedig az a szemlélet, hogy a nők a »háztartást vezetik«. Harmincnégy család vásárolt és épített házat — szociális vagy OTP-kölcsön- ből —, így ma már a többségnek van megfelelő lakása. Sajnos, a karbantartással, a megóvással alig törődnek — ezt is a tanácstól várják el. A tanács területén élő 155 felnőtt 45 százaléka volt írástudatlan öt évvel ezelőtt — ma már csak 25 százalékuk analfabéta. Több felnőtt jár alapismereti tanfolyamra, befejezi az általános iskolát. A 112 tanköteles gyerek közül 108 járt iskolába, közülük 15 azonban rendszertelenül. Több szülő ellen szabálysértési eljárást indítottak, főként örtilosban. Örvendetes viszont, hogy az 56 gyermek közül 35 jár óvodába, a legtöbben Gyékényesen. A fórumon résztvevők, főként azok, akik önmaguk is — hasznosítva a társadalom segítségét — életkörülményeik megváltoztatására törekedtek és állandó, becsületes munkájukkal megbecsülést vívtak ki új lakóhelyükön, értékelték e változásokat. A vasútnál dolgozó Bíró János szerint minden munkaképes férfi és- nő törekedjen arra, hogy állandóan dolgozzon, s ne a szociális segélyre alapozza családja eltartását. A KISZ-ben is jó néhány fiatal tevékenykedik, Bogdán Sándor pedig tagja a pártszervezetnek. Most első alkalommal beválasztották a tanácsba a cigány lakosság képviselőjének; ezt . becsületes munkájával, magatartásával érdemelte ki. Fontos az is, hogy a tanács az ősztől autóbusszal ' szállítja majd a zákányi óvodába az apróságokat Örtilosból, hogy az anyák állandó munkát vállalhassanak. A fórumon elmondták: néhány helyen előítélettel kezelik őket, még azokat is. akik évek óta becsületes munkával, megváltozott életmódjukkal bebizonyították, hogy már emberként szeretnének élni. Olyan légkört kell teremteni tehát minden községben, hogy könnyebb legyen a családok beilleszkedése. SzaJai László Somogybán a Gelka szerelőinek munkáját 1976-ban 132 alkalommal kifogásolták. Tavalyelőtt ötvenkét panasz érkezett, a múlt évben pedig hetvenkettő. Sok ez vagy kevés?... Javul-e vagy változatlan a szolgáltatásaik minősége? Domokos András, a Gelka megyei kirendeltségének vezetője a számokat egy másikkal toldja meg; évente. 110—120 ezer javítást végeznek a szerelők ; ezekhez kell viszonyítani a panaszok számát. — Aki panaszkodik, az elégedetlen a szolgáltatással. — Ez igaz. Nem szabad viszont elfelejteni, hogy ezek az adatok a benyújtott panaszok, á bejelentések számát mutatják és nem minősítik a jogosságát. Közöttük vannak egészen különleges panaszok is: volt olyan ügyfelünk, akinek ötször javítottuk már a tv-készülé- két, azonos hibával, és hatodszor is meghibásodott, garanciális időn belül. A szabály ilyenkor az, hogy bejelentésére a szerviz kiadja a cserére jogosító igazolást. tudta ezt az ügyfél is, csakhogy a hatodik hibát már nem a szerviznek jelentette be, hanem írt a gyárnak. A gyár pedig mint- panaszt küldte meg nekünk a levelet, és így is kezeltük. — Szerkesztőségünkbe is — gondolom, a Gelkához is — érkeznek olyan panaszok, amelyeknek jogosságát nem lehet vitatni. — Ezek többsége a javítási idővel kapcsolatos. Az történik, hogy a szerelő kimegy, s megállapítja: olyan alkatrészt kell cserélni, amelyikből nincs a táskájában. Megígéri, hogy hamarosan visszatér. Aztán hiába várják... A megrendelő ilyenkor jogosan háborog; nem tudhatja, hogy a szerelő bent a raktárban sem találta meg a szükséges alkatrészt, s csak akkor kopogtat ismét, amikor beszerzi a szerviz... Közben azonban megszületik a panaszos levél... — Sokan teszik szóvá, hogy elmegy a szerelő és a megjavított készülék »ismét« elromlik. — Ebben sokszor ludasak a műszerészek is. A Gelka egyenes darabbérben foglalkoztatja a legtöbb műszerészt. A teljesítmény szempontjából nagyon jó ez, a minőséget illetően- ugyanilyen egyértelműen már nem lehet nyilatkozni róla. A műszerész azért, hogy keressen, siet: kicserélt a készülékben egy alkatrészt, kijavított egy hibát, de nem várta meg az ellenőrzést, azt, hogy másutt nincs-e baj. Aztán jön a reklamáció, hogy alig ment el a szerelő, ismét rossz volt a készülék.Előfordul az is, hogy a szerelő csak a hibát küszöböli ki, de nem deríti föl a hiba okát. Kimegy például egy készülék biztosítéka, pillanatok alatt cseréli, de nem veszi a fáradságot, hogy megállapítsa: a biztosíték kifáradása volt-e az ok vagy valamilyen zárlat okozta a biztosíték tönkremenetelét. Aztán vannak olyan hibák is, amelyek csak időszakosan jelentkeznek. Bejelentik, kimegy a szerelő, és egy jól működő készüléket talál. Ha a tulajdonos nem mondja el, hogy csak időszakosan jön efő a hiba, nem tudunk mit tenni. Ha viszont tájékoztatja erről a szerelőt, akkor beteszi a kocsijába a készüléket, behozza és itt figyeljük, amíg elő nem jön a hiba. — A számok a följegyzett panaszokat mutatják. Eljut minden panasz a hivatalos fórumokhoz? — Minden panasz külön »kísérőlapra« kerül és a jellegének megfelelően döntünk róla. Ha egy szerelővel kapcsolatos az észrevétel, akkor a szervizvezető vizsgálja ki, ha a szervizre panaszkodnak, akkor a kirendeltség. Válaszként csak konkrét dolgokat fogadunk el : arjiit állítanak, azt bizonyítani is kell. Es nem lehet utólag gyártani »bizonyítékokat«: a Gelka ugyanis bevezette, hogy minden munkával kapcsolatos nyomtatvány szigorú számadású, utólag tehát nem lehet még egy utalványt sem kitölteni. Ha valaki csalni akar, az első ellenőrzésnél lebukik. Azt pedig senki nem kockáztatja. IVr. K I. Volt egy pillanat, amikor már-már azt hittem, megteszi az első lépést. Odakint a laborban odamentem hozzá és halkan azt mondtam: váljék el minél sürgősebben, azt izeni a feleségem. Mélyen a szemembe nézett, és megkérdezte : nem ltelle- ne-e ezt inkább megint egy presszóban megbeszélnünk? Zavartan bólintottam, s csak annyit mondtam, jó, akkor fél ötkor, a - múltkori helyen. Fél ötig nem ér oda, dünnyögte, csak ha megint a kocsimon viszem ; ha busz- szal és villamossal kell bumliznia a csúcsforgalomban, öt óra is lesz, mire beér a Keletiig. Jó, mondtam bosszúsan, akkor most is megvárom lent, a fokapunál. De kissé a-rrább keressen, semmi kedvem a portás orrára kötni ezt a fuvart. Némán biccentett. hogy jól van, s hajolt vissza a górcsöve fölé, mintha csak egy semleges szakmai utasítást vett volna tudomásul. A presszóban, ahol a múltkor ültünk, ezúttal nem kaptunk helyet. Várjon csak, mondom,, van itt a közelben ,egy eldugott kis söröző, talán ott inkább leülhetünk. Bólintott, és szó nélkül indult a kocsim felé. Nem érdemes, szóltam sietve, a Baross-tér forgalmába beleőrülök. Gyerünk inkább gyalog, a söröző itt van nem messze, talán öt percnyi séta. »Merre?« — kérdezte engedelmesen. »Egyenesen, aztán jobbra. A harmadik keresztutca.« »Értettem, főnök!« — mondta katonásan, és lépteimhez igazította szép, hosz- szü lábának lépéseit. »Erre?« — kérdezte, amikor az első mellékutca sarkához értünk. »Erre.« Bekanyarodtunk. * Néhány lépéssel odább óvatosan hátra pillantott, majd egy tétova, rebbenő mozdulattal belémkarolt. 22. Az a nap úgy ért. mint terült égből a villám; de egalább rrtegkönnyitette a töntésit. Illetve: döntött he- yettem. Egyik délelőtt itrandon voltam Bélával, és Ákos m^leset* bennünket. Kiderült: akkor már hetek óta figyelt, és most elhatározta, lecsap ránk. Hanem hát rosszul számított szegénykém. Nyilván nagy jelenetet akart, zokogó tagadást, és vad fogadkozásokat, hogy sosem látom többé Bélát. Csakhogy késett néhány napot. Ha három-néggyel előbb tör ránk, talán úgy is történik, ahogyan remélte; Bélát a kocsijával együtt elküldöm a csudába, és bűnbánó arccal slattyogok vele haza a Rómaitól ... De na- gybn 'szerettem volna nyaralni, nagyon beleéltem magam az érettségi utáni jutalomüdülésbe, ő meg éppen három napja jelentette be a lovasiskolát.. . Béla viszont — szegény Ákosom vesztére — aznap reggel adta elő, bátortalan dadogások közt, hogy mit szólnék, ha az alatt a két hét alatt, amíg szülei Jugoszláviában vannak, mi felruccannánk néhány napra a Tátrába. A meghívást ne • értsem félre, a szándékai tisztességesek, a világon semmit nem vár érte tőlem. De az érettségi nagyon _ kivette az erőmet — csak ő tudja igazán, mennyit tanultam! — és egyszerűen nem tud belenyugodni abba. hogy komolyabb pihenés nélkül vágjak neki ősszel a munkának... Van ezer forintom; higgyem el, abból kijön a költség. Hiszen kocsin megyünk', s kettőnknek ugyanannyi, benzin kell, mintha egyedül menne, a szoba ára is majdnem egyforma egy vagy két személynek — marad a koszt, arra pedig elég az anyámtól kapott ezres ... Nem mondtam neki azonnal igent; tupódtem. Mit mondok otthon? Mit mondok Ákosnak? Ez voit a súlyosabb gond, hiszen anyá- méknak előbb-utóbb kitalálok valamit, osztálytársnői meghívást, elkésett iskolai tábort, amit nem mondhatok le, mert a KISZ-nek ígértem — egyszóval akadt volna szöveg, amit anyámék megesznek. De mit mondok Ákosnak ? ! És akkor megjelenik • ő, nagy dérrel-dúrrgl leül mellénk a homokba, és felelősségre von ... Az elején még ösztönösen tagadtam, de aztán arra gondoltam: ezt hallgassam egész nyáron? Ahelyett, hogy a Tátrában furikáznék? Öcsi, öcsi: sokkal' több spenótot kellett volna enned gyerekkorodban, hogy az ilyen áldozatot megérd! És főleg: nem a lovakon kellene törnöd a fejed, hanem a lánykérésen! Hirtelen fáradtság futott végig bennem: ahhoz alig volt erőm, hogy feléje forduljak. Mjnek van kedve másnak fájdalmat kozni? De most már legyünk túl az egészen, ez dörömbölt bennem. Elég volt a bujkálásból, a hazudozásból, a reménytelen számolgatásból, hogy ennyi a mosógép, any- nyi a beugró . .. Menj csak nyugodtan Nagyvazsonyba, Mákoskám, ’ én meg megyek a Tátrába ! Nagy lélegzetet vettem hát, é.s elmondtam neki mindent. (Folytatjuk) Júniusi fGyeriyds László felvételei) Tarka, színes esküvők A kaposvári anyakönyvvezetőknek mostanában alig van egy-két nyugodt percük. Egyikük a VBKM kaposvári gyárának csöppségei tiszteletére rendezett névadóról érkezett, másikuk papírpaksa- méta fölé görnyedvé tanulmányozta, vajon hány párt kell összeadni a következő hónapban ... — Valóban: hányán várnak arra júliusban, hogy kimondhassák a boldogító igent? — Eddig hetvenkilenc esküvőt jelentettek be — mondja Adóm Lászlóné anyakönyvvezető —, de még jöhetnek mások is. A bejelentést harmirflt nappal az esemény előtt kell megtenni, így az időbe még belefér néhány esküvő.-.. — A nyári hónapokban nő-e vagy csökken a házasságkötések száma? — Körülbelül háromszor annvian jönnek ilyenkor,- mint máskor: van olyan nap, hogy este nyolcig követik egymást az esküvők ... Szeptembertől márciusig szinte holtszezon van. most viszont alig győzzük szusszal. A kaposvári városi tanácson három anyakönyvvezető dolgozik, s mint mindenki, ők is nyáron szeretnék kivenni a szabadságukat. — Ilyenkor a többiekre hárul minden feladat. Júliustól augusztusig több száz párt adunk össze. Itt lesz nemsokára július 19-e, huszonkét házasságkötéssel, s hozzá még a névadók ... — Miért »vonzóbb« a nyári esküvő? — Elsősorban a szabadság miatt. Az üdülőbeutalókat is erre az időre kérik, a nyaralás tehát egyben nászút is. Hasonló a helyzet a szabad szombatokkal... — Van-e nyári »kuriózum« ? — Egyre több tolmács neve szerepel az anyakönyvben. Az idegen nyelvű, magyarul nem értő házasulandó félnek ugyanis tolmácsot kell adni: ő ugyanúgy hivatalok személy az esküvőn, mint a tanú. összeadtunk már süketnéma párt is, szintén »tolmáccsal«... — Milyen a nyári menyasszonydivat? — Sokkal hangulatosabb, mint a téli. És a fehér mellett egyre több a tarka,' a színes: halványzöld, halványkék öltözet. Különösen a hímzett ruhába öltözött menyasszonyok és a kalocsai ruhában pompázó arák tetszenek. És ilyenkor a virágcsokrok is színesebbé teszik az ünnepélyes szertartást. A. A. /
