Somogyi Néplap, 1980. június (36. évfolyam, 127-151. szám)

1980-06-24 / 146. szám

Árhoz kötött bér Néhány éve egy hatalmas állami gazdasagot volt mó­dom meglátogatni a Szovjet­unióban, Tallinn közelében. Annyi egyforma tehenük volt, hogy megszámolni sem lehetett Az állatgondozók­nak pedig nem vblt alapbé­rük: annyi pénzt kaptak, amennyi tejet fçjtek. Törté­netesen. sok pénzt kaptak — mert sokat fejtek. A furcsa, de természetes ■ bérezést az állami gazdaság igazgatója így indokolta: »-Itt kérem, a tejből származó bevétel kö­rülbelül két százalékban függ tti gazdaság vezetésétől, két százalékban a tehenek­től, 96 százalékban az állat­go ndocaitól. A literenkénti bevétel bizonyos hányadát havonta kifizetem az egyes tehenészeteknek, ezek ebből bért fizetnek és fenntartják saját eszközeiket, admini&zt- rációjökati A tehenészetek is, az állatgondozók is egye­nes tejbárt kapnak.-« És ba túl magas lesz a bé­rük, akkor ön rendezi a normákat? — kérdeztem én. Mire a válasz: »Miért, talán változott a tej ára?« Mikor hazajöttem, elfelejtettem az egészet. De most hallottam, hogy egy mezőgazdasági ter­melőszövetkezetben a csalá­dok az általuk kezelt alma­fák terméséből származó be­vétel bizonyos százalékát kapják. Egyenes almabért. A metsæst a család és a rokon­ság végzi, a növényvédelmi, a talajelőkészítési, a szállítá­si, tárolási és értékesítési munka a tsz-é. A szedéshez nem kell se katona, se diák; a bér aszerint ingadozik, ahogyan a terme* és az ár. És még azt mondják, nem megy a munka szerinti el­osztás! Persze hogy nem, ha se a vezetőség, 'se a tagság nem akarja. Egyébként megy. És minden állatgondozó, minden almátermelő egész évein át babusgatja a tehe­neket, a fák^t — hogy mi­nél többet hozzanak —, mert közvetlen, szoros kapcsolat van. a munka és az eredmény között. Az almánál persze kényesebb a bevételhez kap­csolt bér, mint a tejnél, mert az almatermés függ az idő­járástól és ára a világpiaci árak »járásától« is. És függ attól is, hogy a tsz központi brigádjai hogyan végzik munkájukat Ma már a termelő kollek­tíva szocialista vállalkozó, aki kockázatot vállal számos, rajta kívülálló tényezőért is. Én igazan nem bánnám, ha sok gazdasági tevékenység­nél bevezetnék az egyenes tej bért almabért. S valahogyan úgy kellene az érdekeket. egyeztetni, hogy miközben az egyén, a csatád »megszedi magát«, gazdagodjon a vállalat, a szövetkezet i& És amilyen mértékben ez utóbbi, ügy gyarapodjon a nemzet állam, a költségvetés. Szá­mos olyan háziipari, bedol­gozói, háztáji tevékenység van, amely egy dollárt ol­csón termel, a belőle szár­mazó munkajövedelem azon- bas nem tükrözi ezt, ezért leaves a vállalkozó.Milyen jó is lenne itt az egyenes tej bér és almabér mintájára egye­nes doílárbér — forintban. Én .is nekilátnék a peésenye- bárany- es a gobelinkészítés- nek. ! Dr. P. O. Leckemondás helyett £ Cél: a gyakorlati alkalmazás A hallgató szorongva be­nyit a vizsgáztatóhelyiségbe, választ egyet vagy kettőt a kiterített tételek közül, majd fölkészül a felelésre. Ez ál­talában abból áll, hogy em­lékezetből — esetleg némi titkon felhasznált »lőfegy­ver« segítségével — fölidézi a tankönyvből, a kötelező irodalomból megtanult el­méletet, és előadói készsé­gétől, rutinjától függően föl­tárja ismereteit. Ha a vizs­gáztató igényes, akkor igyekszik a gyakorlati al­kalmazás iránt is érdeklőd­ni — már amennyiben ezt a tárgy sajátossága lehető; vé teszi. A fenti jnodell minden felsőoktatási intézmény gya­korlatára jellemző, akár nappali diák a vizsgázó, akár meglett korú levelező hallgató. Sőt a politikai ok­tatás is általában e módszer szerint próbálja elbírálni, mennyit sajátítottak el a tanfolyam résztvevői az elő­irt tananyagból. Igaz, egy­re több szó esik arról, mi­ként lehetne a hallgatók al­kalmazási készségéről meg­győződni. Amúgy felnőtt módra, szorongás nélkül, eleve nem az elmélet isko­lás visszaadására ösztönöz­ve, hanem a gyakorlatot, a felhasználhatóságot állítva a középpontba. Számos kísér­lettel, ötlettel próbálkoznak a politikai oktatás irányítói, propagandistái. Egyiket Ber­ke Miklós, a megyei pártbi­zottság oktatási igazgatósá­gának tanszékvezetője al­kalmazta e tanév végén. Előre kell bocsátanoni: az előkészítés, a kimunkálás során messzemenően figye­lembe vette a csoport össze­tételét, a tanfolyam temati­káját és célját. És ennek minden vizsgáztatásnál első szempontként kell szerepel­nie. A pártépítési specialis kollégium hallgatói három félév után szigorlatot tettek, majd az utolsó öt hónapban vezetési ismeretekkel fog­lalkoztak. Ennek befejezté­vel szervezték meg a> vizs­gát, mégpedig merőben új­szerűén. Lényege: az osz­tályfőnök öt csoportra * osz­totta a hallgatókat (itt is figyelembe véve a személyi adottságokat, a politikai gya­korlatot stb.), és azt mond­ta: az osztály, így, ahogy van, egy komplex pártszer­vezetet képez, s most az a feladata, hogy programot állítson össze a KB 1976. ok­tóber 26-i ülésének — A pártpropaganda soron levő feladatai című — határoza­tának végrehajtásához. Az első csoportnak — amely egy munkabizottság I szerepét töltötte be — az osztály összetételét kellett elemezni, majd ennek alap­ján alternatív határozatter­vezetet készíteni az alap­szervezet vezetőségi ülésér?. Ez az irányító szerv a má­sodik csoport tagjaiból állt. Megtárgyalta az előterjesz­tést, majd megbízta a kö­vetkező munkabizottságot — a harmadik csoportot —, hogy szervezze meg a ha« tározat végrehajtását és el­lenőrzését. E kijelölt »hár­mas« személyre szólóan meghatározta, hogy az osz­tály — a pártszervezet — tagjai közül kinek milyen pártmegbizalásokat kell el­végezni. A döntést termé­szetesen alaposan indokolni kellett. A negyedik csoport a taggyűlés levezetésének ér­tékelését kapta feladatául. Az ötödiknek pedig az első Hosszabb élettartamú indítómotort gyártanak Á korábbinál körülbelül négyszer hosszabb élettarta­mú, Bosch' licenc alapján készített indítómotor soro- zatgyártását kezdték meg az Autóvillamossági Felszere­léseit Gyárában. Az új tí­pusú indítómotor a szélső­séges éghajlati viszonyok között is mindenkor lágyan könnyen ipdít, amellyel nagy mértékben megkíméli a gépjárművek legérzéke­nyébb részeit, a motort és az akkumulátort. Külön kar­bantart«^ nem igenyel. A Bosch cég a jövőben a to­vábbfejlesztések eredmé­nyeit folyamatosan atadja a magyar vállalatnak. A 24 voltos,^ 5,5 kilowatt teljesítményű, új indítómoto­rokat autóbuszokba, a többi között a világszerte ismert és vásárolt lkarusokba, ka­mionokba és más haszonjár­művekbe építik be, fokoza­tosan felváltva a , régebbi, 'korszerűtlen típusokat. Már­is nagy a külföldi érdeklő­dés irántuk. csoport előterjesztésének, il­letve a pártvezetőség mun­kastílusának minősítése jutott vizsgakérdésként. Az egyes csoportok feladata és1 munkája tehát összefüggött, egymásra • épült, és egységet alkotott. A tanfolyamvezető szerint a kísérletként alkalmazott módszer megfelelő ered- ; ményt hozott. A hallgatók elméleti megalapozottság­gal oldották meg e felada­tokat. Kisközösségekben dol­goztak, de a végső megfo­galmazásokban egyéni fel­fogások, javaslatok, részte­vékenységek összegeződ- tek. A vizsgázok szívesen fogadták e formát, amely nemcsak a tanultak alkal­mazására, hanem gyakorlati tapasztalataik érvényesíté­sére is lehetőséget adott. A módszer természetesen nem / egyedül üdvözítő. Ugyanezt, ugyanígy, más tanfolyamon nem lehetne al­kalmazni. Mégis megérdem­li a nyilvánosságot, mert öt­letet, gondolatokat ébreszt­het — hogyan lehetne a gyakorlati politika oldaláról képet kapni a különböző tanfolyamokon tanulók tu­dásáról, még inkább készsé­géről. És ez nem lehet vég- 1 ső cél, sokkal inkább esz­köz, hogy a figyelem a ta­nulás minden szakaszában az alkalmazásra irányuljon. P. L. Mutasd meg a majorodat... Több mint kétiwDlió ál esz műanyag üzeme, m ekeiket. kocsizárai készít az idén a margói Máfifckizáz vállalatnak szállítják ter­Határszemlék, major szem­lék, gépszemlék — Somogy mezőgazdasági nagyüzemei­ben most ellenőrzik az ara­tásra való fölkészülést, a technika állapotát. Megálla­pításokat tesznek, intézked­nek az illetékesek a szemle­bizottságok tagjai, illetve az üzemek és a felügyeletet gyakorló szervek. Minap a Somogy megyei Tanács V. B. járási hivatalainak egyikénél azzal a munkatárssal be­szélgettem, aki a terület té- eszeiben a majorokat »szem­lézte■<. Észrevételei azért is elgondolkodtatóak, mert a tapasztalatok és a tanulsá­gok nem csupán egy-egy üzemet érintenek. Mutasd meg a majorodat, s megmondom, ki vagy! — halljuk, s talán nem is gon­doljuk komolyan, milyen sok igazság van ebben. A terme­lőszövetkezeti egyesülések folytán jó néhány — ko­rábban önálló — gazdasági major kikerült a vezetőség »látószögéből«. Szarvasmar­hákat, sertéseket vagy juho­kat tartanak ott most is, fo­lyik a tenyésztés, a hizlalás, — és a bűzös trágyalé. Van, ahol már a közeli lakott te­le '•st vagy az udvarok kútjait fenyegeti a szennyes ár, egyes munkahelyeket pe­dig csak gumicsizmában le­het megközelíteni a latyak miatt. Környezetvédelem? Természetvédelem? A más célra és másként hasznosan fölhasználható szerves anyag pocsékolása? Kérdések, me­lyekre a gazdaság vezetői­nek kell válaszolniuk, hoz­zátéve: hogyan szüntetik meg ezeket az állapotokat. Nem ritka az olyan üzem, sem, ahol a központi major sikert sikerre halmoz, d szo­cialista brigádok is ugyan­csak kitesznek magukért — s nemcsak a termelésben, hanem a szép környezet ki­alakításában is —, de a má­sik major ugyanebben a gazdaságban, félreeső he­lyen, a rendetlenség ‘-minta­telepe* ,.. MAI [ KOMMENTÁRUNK Az ‘ aratásban részt ver erő- és munkagépek főiké szülését vizsgáló bizottság többnyire szépen fölsorakoz­tatott munkaeszközöket lát. megnézi a javítás befejező szakaszát, meghallgatja az alkatrészellátásról az üzem­ben alkotott jó vagy rossz véleményeket. A gépudvar távolabbi zugában aztán be­lebotolhatnak a gyommal benőtt hasznavehetetlen, az anyagi vagy erkölcsi amor­tizáció határán jóval túl le­vő gépekbe és tartozékokba. A járási hivatal munkatár­sától hallottam: szerelvénye­ket lehetne összeállítani ócskavassal megrakott vago­nokból: A nem tavaly, de öt—tíz évvel ezelőtt kiselej­tezett eszközök és alkatré­szek is tonnaszám hevernek egy-egy gazdaságban — el­szállításra, beolvasztásra várva. Jobb sorsra érdemes nyersanyag, amely — ahe­lyett hogy célszerűen hasz­nosítanák — csak helyet foglal el, ét pusztul, egyre többet veszítve amúgy is ke­vésre becsült értékéből, Sorolhatnánk még tovább is, mi mindent lát — ha ép­pen nem kerüli el — a szem­lebizottság a somogyi ter­melőszövetkezetekben. Em­líthetnénk például az im­már betonkemény réteggel »takarózó* műtrágyadom- bokat, a még mindig leka- szálatlan árokpartokat . .. Ám mindehhez hozzá kell tenni: e kép a szemlék ta­pasztalatainak fonákját mu­tatja, hiszen jóval több « jó, mint a rossz példa me­gyénkben is. Hogy a jó pél­da sokasodjék — ezért kell most a kevesebbre u több figyelmet fordítani: észre kell venni a visszásságokat. És mielőbb intézkedni —, hogy megszűnjenek. n. F. TISZTA LAPPAL Van értelme az erőfeszítéseknek .Jók a kaposvári Kapostáj Tsz adottságai, és mégis, minden évben szurkolni kell ezért a gazdaságért Hol azért, hogy sikerüljön meg­valósítani a nem egyszer nagyralátó terveiket, hol még csupán, , hogy képes legyen megőrizni alapegyen­súlyát. A tavalyi évet min­den korábbinál nagyobb re­ményekkel kezdték. Nyár elején a tsz közgazdasági osztálya — azóta már -»fel­oszlott«, pedig egy ideig »csodaszert« láttak benne — még jórészt derűs kimuta­tásokat készített. Azután ősszel szinte hetek alatt ki­derült: egyetlen reményt sem igazolnak az eredmé­nyek. A kívülállók még ak­kor sem sejtették - a több .jnint 8 milliós »mínuszt«. Azóta már ismerős a gon­dok sora. Érthetetlennek látszott, miért egyszerre fordult a visszájára tatádén terv és igyekezet. A gazdaságban több eredményromlásra ma­gyarázatot kaptam. Jutalom- pusztán egy fejőnő elmond-' ta: féltek az emberek, hogy »elviszik« a teheneket, így aztán csak tessék-lássék dol­goztak ... (Régi, indokolt cél Toponáron a szétszórtan le­vő állattenyésztő-telepek ösz- szevonása, újjászervezése.) Egy szakember elmondta, hogy a máktáblát a szüksé­ges vegyszer hiánya miatt bontottá el a gyom ... A repaspusztai telepen tör­tént malacelhullások oka­ként néhány gpndozó góni- datlansaga mellett a volt főállattenyésztő mulasztását is megemlítik. Hasonlóképpen i megvan a magyarazata annak is, miért voltak kénytelenek február óta szalma helyett fűrészport tenni az állatok alá. Hallgattam a zömében szakmai indokokat, s közben egyre kevésbe ertettem az egészet. Sejtem azonban, hogy a gazdasag általános megtorpanásának oka mé­lyebben, emberi tényezőkben keresendőt Nem halványuló emlékeim közt őrzöm azt a jeleneteit, mikor egy vasárnap — még az 1977-es aratás idején — rekkenő délidőben a mázsa­háznál találtam Bodnár Im­re tsz-elmököt. Kimerült volt, de boldog. »Kiállítot­tam az egyik kombájnt, ame­lyik nagyon szórta a sze­met Minden kilóra szükség van. Ha törik, ha szakad, meg kell lennie a 41 má­zsának!« Egy csöppet sem csodálko­zott, hogy vasárnap mentem, mint ahogy azon sem lepő­dött volna meg, ha hajnali ötkor valamelyik állatte­nyésztő telepen találkozunk. Hatalmas energiával dolgozó ember, aki jnindenáron si­kert, eredményt akar. Nagy tempót diktál magának, ,-s elkedvetleníti, sőt fölháborít­ja, ha munkatársai ezt nem veszik át. Márpedig csak rit­kán »veszik át«, így ő egy­re inkább úgy érzi, még gyakrabban kell ellenőriz­nie, számon kérni, ösztö­kélni. Valaki azt mondta, »for- dulatszámkülönbség« van az elnök és beosztottai körött. Alaposabban Végiggondolva: érdekei között is. Csudán az elnöknek — s legföljebb két-három vezető társának — fűződik közvetlen es igen erős érdeke a gazdasag egé­szének eredmenyességébez. Szakmai megítélésük, presz­tízsük, jövedelmük egyaránt kizárólag ezen alapul. Ugyanakkor ahogy »lejjebb« megyünk a ranglétrán, egy­re lazább ez az érdek. Egy lelkiismeretes, és egy hanyag állatgondozó között például már csupán évi 1001)—1500 forintnyi premium tesz' kü lönbseget. Ezért okozott súríódásokai a fentebb 'említett »fordu . la tszaink uiun bseg«. Mondhatná bárki, ugyan­ilyenek az »érdekviszonyok« minden tsz-ben. Csakhogy egy zömében eredményes nagyüzemben az elnök éle­ve nem kényszerül ilyen tempóra, ugyanakkor a pré­mium mellett sikerélmény­hez is gyakrabban jutó dol­gozók maguktól is nagyobb kedvvel és tudatossággal végzik munkajukat. A minap sorra jártuk a Kapostáj Tsz tábláit, telep­helyeit. Az úton az elnök legalább ti* helyen bosszan­kodott valamilyen mulasztás miatt, utasított és figyelmez­tetett. Mindannyiszor indo­koltan. A répási telepen pél­dául, ahol nappali őrnek nyoma sem volt, két, két- segbeesetten visrtózó talán tíz perce született kismala­cot ő mentett meg a fulla­dástól..- Mégis úgy éreztem, nem szabadna énnyi apró feladatot átvállalnia. Lénye­gében ezt panaszolta az egyik fiatal telepvezető is. »Az elnök azt tartja, nincs végrehajthatatlan feladat. Hiába minden érv... Ha azután valóban híja van a végrehajtásnak, néma karác­sai vádol. Néha már úgy ér­zem, mindennél jobban hi­ányzik egy kis kiegyensúlyo­zottság, nyugalom. Hogy ak­kor talán minden jobban menne.« Az elnök vitatkozik azzal, hogy ő túl sokat követel., »Csupán becsületes helytál­lást várok el.« Példákat so­rol — fegyelmezetlensegre, nemtörődömségre, gondat­lanságra. Igaza van, mégis elgondolkodtatónak tartot­tam, hogy az elmúlt évek­ben a toponári tsz-ben az átlagosnál jóval nagyobb volt a »szakembervándor­lás«. Bodnár Imre szerint 'nnek kizárólag az az oka, hogy az emberek megfuta­modnak a felelősségtől — plane, ha magasabb fizetést es. könnyebb munkát aján­lanak. Bárhogy Is va«, tény: so­ha ekkora szükség nem volt még Toponáron az egyet akarásra. Egyszerűen nem szabad a közös munka ered­ményét személyeskedések­kel, sértődéssel kockáira termi. Lehet, hogy az elnök valóban sokat követel: soha nem volt azonban ennyire indokolt, hogy ért tegye. A megkérdezett szakemberek,, de a tagok is elismerik : a munkafegyelem javításában igenis sok még a tartalék. Ezek persze csak szavak. Szerencsére a délutánba hú­zódó határszemle több olyan tapasztalatot is hozott, amely hitet adhat az embereknek: az utóbbi évek kudarcai után is, van értelme az erő­feszítéseknek. A leglényege­sebb az, hogy igen szép a búza. 43 mázsás átlagot ter­veztek, a táblák többsége azonban ennél jóval többet sejtet. Az 57 mázsás kuko­rica- és 450 mázsás répaterv is teljesíthető. Már az idén érzékelhető eredményt hoz a gazdaság­ban folyó nagyarányú me­lioráció. 1800 hektáron vál­tozik meg a határ képe. A gazdaságban tett körút során az irányításbeli szem­léletváltozás figyelemre méltó jeleit is tapasztalhat­tuk. Korábban — legalább is az eredményekhez képest — túl sok volt Toponáron a kísérlet, a látványos meg­oldás. Az idén már minden területen az eredményesség a kulcsszó. A répáspusztai telepen például szemre nem túl mutatós, de az állatok igényeihez jól igazodik a tartási mód. A .pénzügyi gondok ellené­re tiszta lappal kezdhette , idei évét a Kapostáj Tsz. Vezetői továbbra" is övezik az irányító szervek bizal­mát. A tagságon és a ve­zetők együttműködésén áll vagy bukik, hogy mi kerül e tiszta lapra. > Bíró Ferenc SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom