Somogyi Néplap, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)
1980-05-23 / 119. szám
Párbeszéd az értelmiséggel 18 szellemi munka visszahat Választási gyűlés Nagyatádon Az elmúlt öt év alatt megkétszereződött az értelmiségiek száma Nagyatádon. Tegnap délután mindössze százhúszon férték be a pártszékház nagytermébe, az ifjú város értelmiségi dolgozóinak húsz százaléka. De képviselték társaik szellemét, gondolkodás- módját is. Figyelmükből és világoson kinyiivánitott álláspontjukból a városhoz kötődés, a gondok megoldásának szándéka érződött. Nem is valamiféle „szokványos" választási gyűlésen vettek részt, ahol az előadóra a szó szoros értelmében hallgatóság figyel, inkább egy sokszemközti párbeszéden, amely nemcsak állásfoglalásra, hanem tettekre is sarkallt. Hamvas János, a városi pártbizottság első titkára köszöntötte a Hazafias Népfront nevében is a megjelentek, s Varga Pétert, a megyei pártbizottság első titkárát kérte föl előadásának megtartására. — Nemes hagyomány, hogy » választásokat megelőző időszakban a dolgozók széles tömegeivel váltunk szót közös dolgoinkról s arról, hogy mit akarunk tenni a következő időszakban. A haladás irányát a legfőbb politikai törekvéseket meghatározza a párt XII. kongresszusa. Szövetségeseink azóta saját állásfoglalásukkal is megerősítették céljainkat, és támogatásukról biztosítottak bennünket — monda bevezetőként a megyei pártbizottság első titkára. Ezután a választások előkészületeiről, a jelöltek ösz- szetételéről egyéni adottságaikról beszélt; számos példával bizonyította a jelölő- gyűlések demokratikus légkörét, hangulatát Elmondta többek között hogy Somogybán 7fi helyen a Hazafias Népfront javaslatától eltérő álláspont alakult ki, s még fölkészültebb, tapasztaltabb és rátermettebb tanácstagokat jelöltek az emberek. Ez Is azt bizonyítja, hogy nagykorúvá vált a mi népünk, felelősen él az alkotmányban biztosított jo- eaivaL Varga Péter a »miről döntünk június t-én* témakörében belpolitikai életünk jól ismert vénásait elevenítette föl. Végtére m » pent-« mondó szavazatunkkal a politika mellett voksolunk majd; törekvése mk és céljaink ' mellé állunk nemcsak az egyetértést, hanem az egységes cselekvőkészséget is kifejezésre juttatva. S ehhez kell tudni, hogy hol tartunk, meddig jutottunk; kell ismerni gondjaink, gazdasági nehézségeink feloldásának lehetőségét és módját; tudnunk kell, hogy jobb munka nyomán bizakodó hangulatban tekinthetünk a következő időszak elé. Elemezte az előadó gazdaságpolitikánk fő vonásait a gazdasági élet alakulásának összetevőit, s beszélt a kezdeti eredményekről is Arról, hogy az utóbbi hónapokban javult a munkakedv a gazdasági egységek vezetői egyre többet foglalkoznak a szervezettség töKéie- tesitésével, a belső tartalékok föltárásával, s a dolgozók is — mintha kezdenék jobban megbecsülni munká- iukat és munkahelyüket. Nem kétséges — hangsúlyozta —, rendet akarunk és rendet fogunk teremteni minden területen. Ez mindannyiunk érdeke. És nem bánhatunk olyan bőkezűen magunk teremtette értekeinkkel, mint eddig tettük. Az a törekvésünk, hogy minden fejlődést gátló akadályt elhárítsunk az útból. Ehhez nagy politikai tőkével rendelkezünk, s ez nem más, mint hogy az alapvető kérdések megítélésében egység van hazánkban. Az értelmiségről szólva elmondta Varga Péter, hogy szorosan kötődik a mai valósághoz, tevékeny részese a szocializmus építésének. S bár a termelés a meghatározó, a szellemi munka visszahat az anyagi értéket teremtő tevékenységre. Ezért is van nagy jelentősége annak, hogy értelmiségünk elkötelezetten, oda- adóan, az eddiginél is hasznosabban tevékenykedjék; legyen még igényesebb önmagával szemben, s elmélyülte!!, megalapozottan bíráljon —• ha arra van szükség —, hiszen jobbító szándék vezérli. Az előadó befejezésül pártunk nemzetközi politikáját, a külpolitika jellemző vonásait elemezte, majd átadta a szót hallgatóinak, akik nem fukarkodtak kérdéseikkel, véleményükkel. Felszabadult légkörben és jó hangulatban nyolcán kértek szót, s egyetértésüket csakúgy kifejezték, mint ahogy a világért sem rejtették volna véka alá gondjaikat, a feszültségeket, amelyekre nagyrészt megoldást is javasoltak. Dr. Végh Jánost, a kórház igazgatóhelyettesét '>a szellemi munka visszahat« gondolata ragadta meg. és ehhez csatlakozva beszélt az egészséges életmódra való nevelésben, az egészség helyreállításának gyorsaságában és szakszerűségében az orvosokra háruló nagy feladatról és felelősségről. Dr. Babina György vezető ügyész a népi-nemzeti egység egyre élőbb és mérhető- bizonyítékairól mondta el a véleményét, Jámbor László. a konzervgyár párttitkára a Balaton gyors elöregedésével, a víztisztasággal kap- latos aggodalmát juttatta kifejezésre. Magyar Vincét, a Danuvia főmérnökét az ipartelepítés további elképzelései érdekelték. Dr. Szirtes István kórházigazgató az egészségügy továbbfejlesztésének anyagi feltételeire volt kíváncsi, Varga József gimnáziumi igazgató pedig a középiskolai beiskolázási rendszer bírálatára készült fel, és gondjaik leküzdésére párhuzamos osztály indításának engedélyezését kérte. Dr. Herr Gyula osztályvezető főorvos egy, a középkáderek oktatásával kapcsolatos anomáliát tárt föl, s ezt a felszólalást csakúgy vizsgálat, intézkedés követi majd, mint az előbbit. Dezső Lászlómé művelődésügyi osztályvezető a testületek szerepéről beszélt, majd az értelmiség helyzetét vázolta, s örömmel mondta: »óriási szellemi erővel gazdálkodhat a város«. A gyűlés előadója minden kérdésre válaszolt, egyes ügyekben vizsgálatot, intézkedést helyezett kilátásba, s elégedetten összegezte e széleskörű, párbeszéd tapasztalatait. Egymilliárd forintot meghaladó bevétele lesz az idén a Magyaróvár! Kötöttárugyárnak. A gyár rugalmasan követi a divatot Bizonyítja ezt; az idén több mint tizenhét millió darab alsó- és felsőruházati termék készül. (MTI-fotó — Had as János felv. — KS) Nyitott kapu a Gyár utcában Délelőttönként csendes a Gyár utca. Egy-két emberrel találkoztam csak, míg elértem a 41. számú házat. Nyitva a kapu, látszik, hogy itt mindig várnak valakit. Csima János kaposvári ta- nácstagjelölt kedvesen betessékel a szobába. Közben elnézést kér, hogy ilyen otthonias — épp paprikát ültettek a kertben. • Először egy idős néni kereste föl a panaszával, aztán jöttem én, igazán nem volt ideje rendbe tenni magájx Barna arcú, ősz ember Csima János; kis hetyke bajuszét visel. Nem látszik rajta, hogy január elseje óta nyugdíjas. — Még fiatal nyugdíjas vagyok — mondja tréfálkozva. — MAV-főfelügyelóként vonultam nyugalomba, negyvenkét évi szolgálat után. Ennyi időt húztam le egy cégnél. A vázában orgona illatozik, a nyitott ablakon tiszta, friss levegő árad a szobába. — Milyen a tanácstag élete egy ilyen környéken? — A külterületet az jellemzi : nem lehet úgy végigmenni az utcán, hogy ne álSxabad-a hibázni? Vezetők a kezdeményezésről Gazdasági fejlődésünk egyik fontos feltétele, hogy több legyen a kezdeményező, bátor, ötletgazdáé vezető. A tsz-elnökök körében viszont gyakran emlegetett mondás: „Kezdeményezni, kockáztatni szabad, csak hibázni és megbukni nem.” Valóban így volna? Erről beszélgettem tsz-vezetókkel, megyei szak- irányítókkal. — Aid kezdeményez, néha sokat kockáztat — mondta Hagy József kaposfüredd fez- elnök. — Kezdeményezni mégis kell • — Vannak, akik ezzel szemben azt vallják, csak biztosra szabad menni, csak bevált recepteket szabad használni. — Az a vezető, aki nem kezdeményez, erkölcsileg előbb-utóbb leértékelődik. Elveszíti tekintélyét a beosztottai előtt. A túlzott óvatoskodás ugyanúgy véglet, mint a helyenként tapasztalható hazardirozás. A dupla vagy semmi alapon való döntés tala» megengedhető egy 10 hektáros kísérletnél, de semmiképp sem több milliós fejlesztés esetében. — Vannak országos hírnevet szerzett gazdasági vezetők, akik nagy kockázatot vállaltak. — Akikre gondol, nyertek, mások viszont megbuktak, és így nem országos hírűek . . . Tény. hogy nagyobb kockázatot vállalhat az, aki mögött százmilliós fejlesztési alap — Valószínű, hogy a kezdeményezéseiről híres vezető egyre óvatosabb lesz az évek múltával — vette át a szót Lempel János elnökhelyettes. — összefüggés van ugyanis a vezető életkora és kezdeményezőkedve között. Ezért hasznos, ha egy gazdaság vezetőségében helyet kapnak az ötlefcgazdag fiatalok és a józan mérsékletet képviselő idősebbek is. E két csoport vitája biztosíthatja a végletek elkerülését Lempel János helytállónak érd a bevezetőben említett mondást: — Tény. hogy többet kockáztat, aki kezdeményez. — Föl teve, ha kezdeményezésen csupán a beruházást igénylő elképzeléseket és döntéseket értjük — toldotta meg Nagy József. — Szerintem olykor egy-egy új módszer vagy munkaszervezési megoldás alkalmazása ugyanannyit hoz, mint egy milliós beruházás. Ezeket az apróságokat is teljes értékű kezdemenyezeseknek tartom. — A kockázat a vezetői munka természetes velejárója — vélte Sebők József, az igali tsz elnöke. — Nemreg egy szakembercsoporttal Csávóidon jártam, a híres és ma már mindenütt az ésszerűség példájaként említett, szárítás nélküli gabonatárolási módszer „őshazájában”. Az ott látott. vendégkönyv első lapjain — 3—9 éve — valaki kalandornak minősítette Babits Antal tsz elnököt. Amikor két forint voit a tüzelőolaj, egymás után épültek a drága szárftótornyok, és senkit sem érdekelt, hogy a szárítással mennyit romlik a termény beltartalmi értéke. Ha nem következett volna be az olaj- árrobbanás, valószínűleg ma is csak mosolyognának a csa- volyiak kezdeményezésén. — E példában ott bújkál, hogy nem árt, ha a vezető előrelátó. — Sajnos ez lehetetlen. Végül is ebből fakad minden kockázat Lehetetlen megmondani, hogy például öt. év múlva bizonyos terméket igényel-e a világpiac. Amikor a ráksi tsz-ben elkezdtük a 350-es tehenészeti szaktelep építését azt legtöbben őrültségnek tartották. Ez a telep ma csaknem tízmilliót hoz az üzemnek. Mindenki által elismert, jó példa. Ugyanez a kezdeményezés megbukhatott volna, ha a piaci helyzet másként alakul. Akkor is tudtuk ezt, de dönteni kellett. A bevezetőben említett kesernyés mondassa! Vitába szállt Prjevara Pal. a megyei tsz-szövetség titkárhelyettese — Az efféle mondások olykor alighanem csak az ötlet es elképzelés hiányának palástolására szolgálnak. A döntési kockázat eltúlzása gyakran csak önigazolás. Nem igaz, hogy egy fejlesztési elképzelés sikerére csupán őt- venszázaléknyi az esély. Közgazdasági elemzessei. piackutatással. az adottságok és a lehetőségek számbavételével türhetövé mérsékelhető a kockázat. A józanul kiszámított kezdeményezések többségé eredményt hoz. — Milyen esélye van egy ötletteli, kezdeményező, fiatal somogyi szakembernek arra, hogy belőle tíz év múlva mondjuk Burgert Róbert legyen? — Kevés somogyi gazdaságnak ván módja országos figyelmet keltő kezdeményezésre ... — Szafc»ad-e ma egy gazdasági vezetőnek hibáznia? — Győri Józseftől, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályvezetőjétől erre kértünk választ. — A kezdeményező vezetőket minden erővel meg kell védenünk, hiszen nem nélkülözhetjük őket. Súlyos hiba egy vezető fejét követelni, ha öt lépése közül egyet nem igazolnak az eredmények. Nincs abban semmi különös, ha egy kockáztató vezető hibát követ el. Szerintem azzal az emberrel szemben kell résen lenni. aki sohasem hibázik. Meggyőződésem, hogy több kárt okoznak nuj a tízszeresen megfontolt, mindenáron biztosra menő vezetők, mint azok, akik mernek belevágni. Világos beszéd : a kezdeményező vezetőket minden erővel támogatnunk kell. Bíró Ferenc Irtsanak meg. Főleg most, mióta szóba került a csökkent paraméterű út megépítése az utcában. Négyezér- ötszáz forintot kell fizetni hazanként. Van, aki örül, van, aki szid, s megjegyzi, hogy ennyiért már a csatomat is megcsinálhatnak ... — S truvel keresik föl idehaza? — Az a néni, aki most járt itt, azt panaszolta, hogy ráfolyik a víz a másik telekről az övére. Jönnek határvillongások, birtokhábprítascK ügyében ... Találó az a megnevezés, hogy tanácstag: rengeteg jogi tanácsot kell adni. Szerencsémre mint népi ülnök, sokat tanultam a polgári peres ügyekből, s így könnyebben eligazítom az embereket. A többi panasz olyan, hogy nem ég a villany, rossz az út... — Mennyit fejlődött ez a környék? — Nézze: én 1954 óta vagyok tanácstag, s ez, bizony, nagy idő. Nem az én érdemem, hogy most már van víz, járda; út épül. Megszépült a Vörös Hadsereg útja, gyárak épültek a környéken, s most már tornaterem is lesz az itteni iskolában. E környék lakossága nem úgy él, mint tizenöt-húsz évvel ezelőtt. Viszont igaz, hogy ahol a papiak táncolnak, ott kell előbb rendet tenni, azért talán ide is többet juttathatnának ... Csima Jánost többi tanácstag társa is tiszteli, hiszen nagy tapasztalatot szerzett, higgadt, nyugodt ember. Negyvenötös párttag a fel- szabadulás után bekapcsolódott a mozgalmi munkába, s úgy mondja: nem lehet ezt csak úgy abbahagyni. A körzeti népfrontelnökségben is tevékenykedik, a vasúti párt- bizottságban is számítottak rá — Ügy van az, hogy a kezdet kezdetén kap az ember egy funkciót, aztán egyik jön a másik után. Olyan időszak is volt az életemben, hogy egyszerre tizenegy tisztséget töltöttem be. Erről mondani viccesen, hogy szembetalálkoztam saját magammal, amikor egyik helyről rohantam a másikra . . . Hálaisten annak az időnek vége, a mostaniakat el tudom látni. Itt van ez a népfrontelnökségi munka: ez szorosan összefügg a tanácstagsággal, nem lehet tőle elválasztani. Szóba kerül a mostani jelölő gyűlés. Aznap épp jó idő volt, s nagyon félt tőle. — Gyerekek, nem lesz senki! — mondogattam. — Ezen a környéken a mostani hat óra öt órának számít a kerti munkákban... Mégis megtelt egy osztályterem, jó felszólalások voltak, s este nyolcig együtt vitatkoztunk. Csima János a lakásügyi társadalmi bizottságnak az elnöke, s ez, bizony, nem hálás beosztás, hiszen még a körzetében is megorrolnak rá, ha nem pártfogol minden ügyet, ö azonban elsősorban a jogos kérések, mellett száll síkra — ezt'kívánja az igazság. — S mi veil telnek nyugdíjas napjai? — Itt van a kert, aztán a négy unoka. Egyik nap az egyik, másik nap a másik gyerekünkhöz megyünk látogatóba. Aztán szeretem nézni a televíziót, sokat olvasok. Megnézem a házi könyvtarát: történelmi művek, világirodalmi remekek sorakoznak egymás mellett. A vitrinben ott vannak a kitüntetései. A , Munka Érdemrend arany fokozatát kiemelkedő tanácstagi munkájáért kapta meg. három évvel ezelőtt. — Nézze, itt sokkal közelebb vagyunk az emberekhez ... Ez könnyíti, meg is nehezíti a tanácstag munkáját —•’ mondja, amikor elbúcsúzunk a kapuban. Lajos Géza Á Csepel új termékei Oj termékek gyártását kezdte meg az év első felében a Csepel Művek kaposvári egyedi gépgyára. A Che- mimas Vegyigéptervező és Fővállalkozó Vállalat megrendelésére az atomerőműéi javítóberendezések új típusát szerelik össze. E berendezéseknek a segítségével az atomerőművek aktív zónájában a reaktorfedeleken lehet meghúzni a csavaranyákat. A berendezéseket — a paksihoz hasonló teljesítményű — 440 megawatt kapacitású atomerőműveknél lehet használni. A Chemimas alapdokumentációja alapján végezték el az alkatrészek és részegységek gyártását. Műszaki újdonságnak számít e berendezésekben a tengelyek és agyak összekapcsolásának megoldása : úgynevezett po- ligonkötést használnak, ame Ivet a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen fejlesztettek Id, a gyárral kötött szerződés alapján. Másik új termékük Székesfehérvári Könnyűfémműbe került. Az alumíniumhu- zalokat nyújtva egyengető berendezésből eddig kettő készült el. A most bevezetett új gyártmányok mellett a termelési programban szereplő más berendezéseket is készít ' a gyár. Ezek és a hagyományos termekek biztosítják az egyenletes terhelést: az üzembe érkezett rendelések kitöltik az egész évi kapacitást. Ennek megfelelően ütemes a termelés. Bizonyítja ezt az is, hogy az első negyedévben 104 százalékra teljesítették időarányos tervüket.
