Somogyi Néplap, 1980. május (36. évfolyam, 101-126. szám)

1980-05-23 / 119. szám

Választási nagygyűlések (fotytatás az 1. oldalról.) rém egyaránt a legnagyobb elismerést, akik kezdemé­nyezők, és minőségi munkát végeznek. Határozottan fel kell lépni a jól dolgozókat megrövidítő egyenlősdi ká­ros gyakorlatával szemben. Az egyéni és a társadalmi érdek azt követeli, hogy csakis a tisztességgel végzett munka lehessen a boldogulás alapja. Minél inkább ez a felfogás, ez a szellem hatja át társadalmunkat, annál eredményesebben küzdhe*- jük le a fejlődésünk útjában álló akadályokat. — Előrehaladásunk felté­telei a korábbiaknál nehe­zebbek, a következő eszten­dők sem lesznek könnyűek. Helytállást követelő időszak elé nézünk. Ezzel együtt is bizakodhatunk, hiszen a fel- szabadulás óta eltelt 35 év közül egy sem volt könnyű, pártunk és népünk mégis sok bonyolult feladatot ol­dott meg eredményesen. Ha mindannyian akarjuk, elér­Együttműködve a testvéri országokkal Miskolcon a Lenin Kohá­szati Művek nemesacélhen­gerművének zászlódíszbe öl­töztetett nagycsarnokában gyűltek össze Borsod-Abaúj- Zemplén megye és a város választópolgárainak képvi­selői, az ipari és a mezőgaz­dasági üzemek, az intézmé­nyek dolgozói — együttesen mintegy tizenötezren —, hogy meghallgassák Lázár Györgynek, az MSZMP Po­litikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének, Borsod megye 5. számú vá­lasztókerülete országgyűlé­si képviselőjelöltjének vá­lasztási beszédét A Himnusz hangjai után dr. Szeppelfeld Sándor, a Lenin Kohászati Művek ve­zérigazgatója köszöntötte a nagygyűlés részvevőit, majd Lázár György emelkedett szólásra. A választások során — hangsúlyozta a többi kozott — nem csupán a jelöltekre, hanem arra a programra is szavazunk, amelyet a XII. ' kongresszus fogalmazott meg, s amelyet a Hazafias Népfront — ahogy az a vá­lasztási felhívásban is kife­jeződik — támogat. Június l)-án az eddigi politika foly­tatására szavazunk. E politi­kát megvalósítva az elmúlt öt évben is előbbre jutottunk nagy történelmi müvünk, a fejlett szocialista társadalom építésében. Lázár György ezt követően áttekintést- adott az elmúlt evek kormányzati tevékeny­ségének legfőbb jellemzői­ről, kiemelve a gazdaságpo­litikai, gazdaságirányítási munkát. Hangsúlyozta, hogy pártunk XII. kongresszusa eddigi fejlődésünk mérlegét megvonva azt állapíthatta meg: népgazdaságunk min­den nehézség ellenére to­vább fejlődött, a nemzeti vagyon számos új alkotással, létesítménnyel gyarapodott. Az V. ötéves terv idősza­kában a nemzeti jövedelem ugyan az előirányzottnál va­lamelyest lassabban nő, de nagy eredményként köny­velhetjük el, hogy a növeke­dés teljes egészében a ter­melékenység emelkedéséből származik. A három évig folyamatosan növekvő beho­zatali többlet tavaly már je­lentősen mérséklődött. Gaz­dálkodásunkban erősödtek a korszerű vonások, kibonta­kozóban vannak a hatékony­ságot javító kedvező folya­matok. A kormány elnöke kitért arra is, hogy több fontos te­rületen nem tudjuk mara­déktalanul valóra váltani a tervekben rögzített elképze­léseinket. Nehézségeink leg­főbb oka, hogy a korábbihoz képest gyökeresen megvál­toztak a külső gazdasági fel­tételek, a nemzetközi ár- és értékesítési viszonyok. De önkritikusan meg kell álla­pítani: mai gondjaink jelen­tős része abból is ered, hogy teljesítményünk elmarad a megváltozott viszonyok szab­ta követelményektől. Külpolitikánkról szólva Lázár György hangsúlyozta, hogy szorosan együttműköd- v# a testvéri szocialista or­szágokkal, továbbra is tevé­kenyen kivesszük részünket a nemzetközi helyzet javítá­sát, a béke és a biztonság megszilárdítását, a különböző társadalmi rendszerű orszá­gok kölcsönösen előnyös együttműködését, az enyhü­lés folytatását szolgáló erő­feszítésekből. Emlékeztetett rá, hogy a Varsói Szerződés tagállamai politikai tanács­kozó testületének ünnepi ülésén szövetségi rendsze­rünk, a világ békeszerçtô erőiből nagy visszhangot ki­váltó nyilatkozatban szállt síkra az enyhülés védelme, a nemzetközi feszültség tűz­fészkeinek felszámolása, a háború megakadályozása, s Európa biztonságának és bé­kéjének megőrzése érdeké­ben. Széles körű támogatás­ra talált a testület felhívásá­ban megfogalmazott javaslat, hogy »a világ valamennyi térsége államainak vezetői a közeljövőben találkozzanak a legmagasabb szinten«. Céljaink elérésének leg- fonosabb feltétele a jól és gondosan végzett munka. Ezt kéri mindenkitől a Hazafias Népfront is választási felhí­vásában : »Legyen a jó mun­ka minden dolgozó ember él­tető eleme, mai és holnapi boldogulásunk forrása« — fejezte be beszédét Lázár György. Beszéde után a nagygyűlés résztvevői közül öten kértek szót, jűk * kitűzött célokat, mert a jövőt szilárd politikai és gazdasági alapokra építhet­jük, van világos progra­munk, s erőnk is van való­ra váltásához. — Népünk egységes az alapvető szocialista célok­ban. Nagy a jelentősége, hogy az állampolgárok a jú­nius 8-i választásokon sza­vazatukkal is megerősítsék a szocialista nemzeti egység, a közös cselekvés politikáját; s ezzel felhatalmazzák a kép­viselőket és a tanácstagokat arra. hogy e politika, a nép­frontpolitika jegyében mun­kálkodjanak — hangsúlyoz­ta Németh Károly. Ezután Trautmann Rezső szólalt fel. Rámutatott: pár­tunk politikájának lényeges alkotó' eleme jelenünk és jövőnk szilárd pillére a szö­vetségi politika. A szövetsé­gi politika érvényesüléséért, a szocialista nemzeti össze­fogásért és egységért a nép­frontmozgalom közvetlenül felelős, a munkáshétközna­pok mindegyikén éppen úgy, mint a választási előkészüle­tek időszakában, most. A népfrontnak az a hivatása, hogy a társadalmi rétegeket, osztályokat, az egész népet szoros szövetségbe, nemzeti egységbe kovácsolja, és az a kötelessége, hogy a szövet­ségi politika érvényesítésé­ből eredő feladatok végre­hajtására mozgósítsa a mun­kahelyi, lakóhelyi, nemzeti­ségi, vallási és családi kö­zösségeket, az egyes embe­reket és az állampolgárok millióit. A népfront — lété­vel és teljes közérdekű tár­sadalmi tevékenységével — ennek a hivatásának és kö­telességének tesz eleget vá­lasztott testületéi, tisztségvi­selői, felkért munkaközös­ségei útján, a lakosság ön­kéntes közreműködésével, a tanácsokkal, tömegszerveze­tekkel és mozgalmakkal kar­öltve. A nagygyűlés — amelyen felszólalt még Vállai Bélá- né, az MSZMP KB tagja, az Újpesti Gyapjúszövőgyár pártbizottságának titkára, és Lakatos Istvánná, a Chinoin Gyógyszerárugyár szakmun­kása —7 a Himnusz hangjai­val ért véget Alkotmányunk szerint, a közösség érdekében A szegedi sportcsarnokban rendezett választási nagy­gyűlésre egész Csongrád me­gye területéről elküldték képviselőiket a választópol­gárok. A sok ezer részvevőt, a megye képviselőjelöltjeit és a helyi párt, állami és társadalmi szervezetek ve­zetőit Nagy István, a Haza­fias Népfront Csongrád me­gyei Bizottságának elnöke köszöntötte, majd Apró An­tal, az MSZMP Központi Bi­zottságának tagja, az ország- gyűlés elnöke, Csongrád me­gye 1. számú választókerü­letének képviselőjelöltje mondott beszédet. Bevezetőben a választások politikai tartalmáról, társa­dalmi jelentőségéről szólt, részletesen elemezte az or­szággyűlésnek az elmúlt cik­lusban kifejtett tevékenysé­gét. A legfelsőbb népképvisele­ti szervek irányító és ellen­őrző tevékenységének növe­lése — mondotta — szocia­lista államunk demokratikus fejlesztésének egyik fontos követelménye. Országgyű­lésünk széles körű, nyílt vi­tákra támaszkodva számos; a társadalom fejlődését szol­gáló törvényt alkotott, folya­matosan napirendre tűzte, áttekintette a törvények végrehajtását, ellenőrizte a kormány tevékenységét. Az elmúlt évek törvényalkotá­sában kiemelkedik: az ötéves tervről, az állami vállalatok­ról és pénzügyekről, a köz- művelődésről, a környezet- védelemről, a belkereskede­lemről és az élelmiszerekről szóló törvény. Módosította az országgyűlés a polgári törvénykönyvet, megalkotta az új Büntető Törvényköny­vet, Legutóbbi ülésszakám az atomenergia békés célú fel- használásáról szóló törvényt fogadott el. A törvényeket az érintett társadalmi és tudo­mányos intézetek, szerveze­tek bevonásával széles körű nyilvános vitával készítették elő. A társadalmi viták szer­vezésében tevékenyen részt vettek a Hazafias Népfront bizottságai, mind tágabb le­hetőség nyílt a különböző vélemények megismerésére, egyeztetésére. Az országgyű­lés az utóbbi öt évben 19 miniszteri és államtitkári beszámolót hallgatott meg. A kormány tagjai fontos kérdésekről fontos törvé­nyek végrehajtásáról szá­moltak be az országgyűlés bizottságai előtt is. A szónok végül hangsú­lyozta: alkotmányunk sze­rint az országgyűlési képvi­selők tevékenységüket vá­lasztóik, a köz érdekében végzik. Ezután dr. Rusz Márk. a deszki tüdőgyógyintézet fő­orvosa,. a Magyarországi Délszlávok Demokratikus Szövetségének elnöke, Csong­rád megye 8. számú válasz­tókerületének képviselője­löltje szólalt fel. Dr. Petri Gábor állami-dí­jas akadémikus, a Szegedi Orvostudományi Egyetem rektora, az Elnöki Tanács tagja, Csongrád megye 6. választókerületének képvise­lőjelöltje szólott ezután a nagygyűlés résztvevőihez. A nagygyűlésen felszólalt még dr. Baranyainé Kántor Terézia, a szegedi Rózsa Fe­renc Szakközépiskola tanára 1«. Csehszlovákia köztársasági elnöke Ismét Gustav Húsúk A Csehszlokák parlament csütörtökön ismét Gustav Husákot választotta köztár­sasági elnökké. A parlament két házának együttes ülé­sén a több mint 340 képvi­selőn kívül vendégként je­len voltak a CSKP KB tag­jai, más politikai és társa­dalmi szervezetek vezetői, a csehszlovák közélet kiváló­ságai, egyházi személyiségek — soraikban Frantisek To- másek bíboros, prágai kato­likus érsek is —, továbbá a prágai diplomáciai testület tagjai, közöttük Kovács Bé­la magyar nagykövet. Alios Indra, a szövetségi gyűlés (parlament) elnöke az elnökválasztás hagyomá­nyos színhelyén a prá­gai vár Ulászló-termében tartott ülést megnyitva be­jelentette, hogy a CSKP Központi Bizottsága és a Csehszlovák Nemzeti Front központi bizottsága ismét Gustáv Husákot, a GSKP KB és a nemzeti front KB- elnökét jelölte a köztársa- tági elnöki tisztségre, s mi­vel az alkotmány szerint il­letékes testületek más sze­mélyt nem javasoltak, Gus­táv Husák az egyetlen jelölt. A jelölési javaslatot indo­kolva L ubomir Strougal kormányfő rámutatott: Gustáv Husák egész eddigi élete és munkássága tanúsít­ja, hogy rendelkezik minden olyan tulajdonsággal, amely e felelős tisztség ellátásához kell. Lubomir Strougal beszéde után a csehszlovák szövetsé- gü gyűlés képviselői tit­kos szavazással egyhangú­lag újra megválasztották a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökévé Gus­táv Husákot. Az erről szóló bejelentést a jelenlevők nagy tapssal fogadták. • • • Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára és Losonczi Pál, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke tá­viratban fejezte ki jókíván­ságait dr. Gustáv Husáknak, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság újból megvá­lasztott elnökének. « 9 • Leonyid Brezsnyev táv­iratban üdvözölte Gustav Husákot abból az alkalom­ból, hogy újra megválasz­tották a Csehszlovák Szo­cialista Köztársaság elnöké­vé. Az üdvözletben a szovjet vezető kiemeli: »Az Ön új­raválasztása a legfelsőbb ál­lami tisztségre tükrözi, hogy a csehszlovák nép mélysé­ges tiszteletet és bizalmat érez a kommunista párt és személy szerint ön iránt«. Brezsnyev a továbbiakban kifejezte meggyőződését, hogy a szovjet—csehszlovák barátság és együttműködés sikeresen fejlődik a jövőben is. 2 mm-es ablaküveg, 44x120 52x130 56x140 60x140 cm-es méretekben most kapható a Kaposvár, Ady Endre u. 5. szám alatti üvegáru szaküzletbcn. Ládatételben és lapban is! (43053)’ Politikai jégtörés Leonyid Brezsnyev szovjet és Giscard d'Etaing francia elnök varsói tanácskozása igen jelentős nemzetközi ese­ményként vonul be a jelen­kori politika és diplomácia történetébe. A csúcstalálkozó ténye önmagában figyelemre méltó lépés a nemzetközi helyzetben érzékelhető hideg- háborús légkör feloldására, az enyhülési politika megszilár­dítására. A varsói tanácsko­zással mintegy megismétlődni látezpk a második világhábo­rút követő hidegháború meg­törésére tett eredményes szovjet—francia kezdeménye­zés. 1. A Szovjetunió és Francia- ország között a hatvanas évek kezdetétől rendszeles konzul­tációk zajlanak államfői szin­ten. Külpolitikai tevékenysé­gük tengelyében immár 20 esztendeje az európai béke biztosítására, a kölcsönösen előnyös együttműködés kiala­kítására való törekvés áll. A szovjet—francia csúcstalálko­zók ezért mindig nagy figyel­met keltettek mind a kétol­dalú, mind a nemzetközi helyzetre gyakorolt hatásuk tekintetében. Különösen áll ez a mostani, hatodik ilyen tanácskozásra, mert az ame­rikai imperializmus és bizo­nyos segédcsapatai akcióinak következtében kiéleződött a nemzetközi helyzet. A Wilanow-palotában ren­dezett csúcstalálkozó célja — mint ezt francia részről hangsúlyozták —, a veszélybe került enyhülés megóvása, az amerikai bojkottpolitika kö­vetkeztében megszakadt ke­let—nyugati párbeszéd újra­kezdése volt. Mindkét tárgya­ló fél úgy vélekedett, hogy a jelenlegi feszült nemzetközi helyzet súlyos veszélyeket, hordoz magában. Aktívan kell tehát fellépni a feszült­ség fokozása ellen, meg kell védelmezni azokat az ered­ményeket, amelyeket az el­múlt években értek el a béke megszilárdításában és foly­tatni kell az enyhülés és a békés egymás mellett élés po­litikáját. A nemzetközi helyzet bo­nyolultsága, a Carter-kor- mányzatnak a szövetségesei­re gyakorolt agresszív nyo­mása miatt teljes titoktartás­sal készítették elő a találko­zót. Ma már bizonyos, hogy Gromiko szovjet külügymi­niszter egy hónappal ezelőtti párizsi tárgyalásai, valamint a napokban lezajlott külügy­miniszteri szintű francia— szovjet kapcsolatfelvétel Bécsben szoros összefüggés­ben állt a varsói csúcstalál­kozó előkészítésével. 2. Amerika és bizonyos euró­pai NATO-körökben azzal vádolták meg a francia el­nököt, hogy „megtöri a nyu­gati egységet”. De mire szol­gált ez a Washington által kikényszeríteni akart egység? A hidegháború fokozására, a nemzetközi kapcsolatok szük­ségtelen és súlyos megrongá­lására. Ebben a tekintetben jó jel, hogy — a Washington támogatásában egyébként messze elment — nyugatné­met kormány helyesléssel fo­gadta a szovjet—francia csúcstalálkozót, mondván, hogy minden lehetőséget fel kell használni a párbeszéd újrakezdésére. Ebben a véle­ményben szinte minden ben­ne foglaltatik Schmidt bonni kancellár már előkészület alatt álló, júniusra tervezeti moszkvai látogatásának iga­zolása is. Az amerikai kormányt kü­lönösen bosszantja, hogy új külügyminisztere, Muskie semmiféle tájékoztatást nem kapott a francia kormánytól, pedig a találkozó előtt két nappal megbeszélést folyta­tott a francia külügyminisz­terrel. Arról elfeledkezik, hogy Washington maga az utóbbi években egyáltalán nem tartotta {szükségesnek szövetségesei előzetes tájé­koztatását egy sor alapvető fontosságú kérdésben. A Carter-kormányziat csak en­gedelmességet és feltétlen tá­mogatást követel saját ag­resszív, szövetségesei érde­keit figyelmen kívül hagyó politikájához. A szovjet—francia csúcs- találkozó erre a nemzetközi kapcsolatok tudatos szétrom- bolására irányuló carteri po­litikára mondott nemet, s fi­gyelmezteti a felelős kormá­nyokat az enyhülés, a beke iránti felelősségükre. Igen fi­gyelemre méltó egy francia lap véleménye, amely szerint nagy diplomáciai átrendező­désnek vagyunk tanúi, amely a párbeszéd és az enyhülés megújítására irányul. 3. Ha a varsói csúcstalálkozó eredményeit kutatjuk, ennél sokkal messzebb ma meg nem is mehetünk el. A ki­adott hivatalos tájékoztatás ugyanis nagyon szűkszavú, akárcsak a résztvevők nyilat­kozatai. A francia elnök sze­rint a tárgyalások az idén először lehetővé tették a leg­magasabb szintű kelet—nyu­gati eszmecserét a nemzetkö­zi helyzet alakulásáról, a fe­szültség csökkentéséről. Mindkét fél egyetértett ab­ban. hogy a jövőben is fenn­tartják a magas szintű sze­mélyes kapcsolatot, az eszme­cserét. Mindezek alapján je­lentette ki a francia elnök, hogy a varsói megbeszélések elérték céljukat. A tanácskozás pozitív ered'- ményeit hangsúlyozva hivu- talos moszkvai körökben úgy vélik, hogy a két elnök esz­mecseréje hasznos szolgála­tot tett a jelenlegi bonyolult helyzetben” mind a kétoldalú, mind a nemzetközi kapcsola­tok terén. Egészében véve gyümölcsözőnek tartják a ta­lálkozót. ami kétségtelenül segíti a nemzetközi bizalom és bizakodás erősödését. Természetesen egyes kérdé­sekben az álláspontok to­vábbra is távol állnak egy­mástól. Ilyen például az af­gán kérdés. Abban egyetérte­nek ugyan, hogy politikai megoldásra kell törekedni, de annak módjában eltérés van a szovjet és francia véle­mény között. A francia fél helyesli a Varsói Szerződés tagállamainak javaslatát hogy tartsanak nemzetközi csúcstalálkozót a feszültség okainak tanulmányozására és megszüntetésére, de célrave­zetőbbnek vél egy szűkebb körű értekezletet a világ leg­főbb politikusainak részvéte­lével. Mindkét fél egyetért ugyan­is abban, hogy nem a kon­frontációt, hanem a megér­tést, a kölcsönösen előnyös együttműködést kell keresni, ami új lendületet adhat az enyhülésnek. A varsói szov­jet—francia csúcstalálkozó már ebben a szellemben zaj­lott le, s ezért méltán érdem­li ki a békeszerető világ elis­merését. K. I A Mecsek-vidéki Vendéglátó Vállalat kaposvári kirendeltsége területén üzemelő egységeibe három kézi- és konyhalányt alkalmaz. Jelentkezni a kaposvári kirendeltségen lehet. Május 1. u. 57. (025472)

Next

/
Oldalképek
Tartalom