Somogyi Néplap, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-09 / 82. szám
Szociális gondoskodás Nagyatádon Szőlőhegyek magányos öregjei Öregeik, betegek, magányosok mindenütt akadnak, még a nagyrészt fiatal lakosságú városokban is. A róluk való gondoskodás megszervezése nem könnyű feladat — Két évvel ezelőtt csaknem 500 ezer forintot használtunk föl segélyezésre — mondja dr. Koncz Gábor, a Nagyatádi Városi Tanács V. B. egészségügyi osztályának vezetője. — Jelenleg negyvennégyen kapnak rendszeresen anyagi támogatást. A múlt évben 412 ezer forintot fizettünk ki 170 rászorulónak. Az idősek szociális gondozását két főállású szociális gondozónő látja el: a rendszeresen gondozottak száma 16, ezenkívül alkalmanként 182. öreget látogatnak. A nagyatádi járásban összesen hét öregek napközi otthona működik, de a városban nincs egy sem. A tervek már elkészültek, több üzem is felajánlotta a segítségét, de anyagiak híján a megoldás még várat magára. A város legrégibb részén többségükben idős emberek élnek, nekik működik ott egy öregek klubja, ahol étkezni is lehet. Ennél azonban nagyobbak az igények, s szeretnénk azokat minél élőbb kielégíteni. A községek azért vannak könnyebb helyzetben, mert az elköltöző családok viszonylag olcsón eladják a házaikat. A napközi otthonok életének megszervezése már egyszerű dolog ahhoz képest, amilyen nehéz megfelelő helyet biztosítani, vagy új otthont építeni. Iha- rosberényben és Kutason például állandó gondozónővel, gépkocsival ellátott gon- ■dozási központot terveznek, s még ebben az évben meg íeú valósítják. — A mozgásképtelenek vagy betegek szociális étkeztetését hogyan sikerült megoldani? — Sokkal jobbak voltak a lehetőségeink ezen a téren. Ma miár 110 idős ember részesül e szolgáltatásban; két vendéglátó egység, valamint egy üzemi konyha biztosítja részükre a meleg ételt. De — mert itt sem megy minden zökkenők nélkül — csak egy kézikocsi segítségével tudjuk az ebédet házhoz szállítani, ami hosszadalmas dolog. Kis teherautó vásárlására, s ehhez egy sofőr beállítására egyelőre nincs lehetőség. Ellenben gondoltunk olyan megoldásra, mely egyrészt hasznos, másrészt takarékos lenne: egy vegyes hasznosítású járműre, mely a bölcsődéknek végezné el a mindennapos bevásárlást, de az ételt is széthordaná a város öregjeinek. — Az elhagyatott, nagybeteg emberek gondozását miként oldják rrieg? — Az aktívahálózat 242 ilyen atádit látogat folyamatosan. A járás községeiben még sok a nagy család, ahol együtt él több generáció; ott az idősekkel való törődés nem okoz gondot. Annál nehezebb a puszták, szőlőhegyek öregjeinek gondozása. Rendszerint magányosan, elhagyatottan élnek, gyerekeik nem törődnek velük. Ezek az öregek nem szívesen mennek szociális otthonba, kényszeríteni pedig nem lehet őket. Ügy mondják: szégyen lenne ez a jól kereső gyerekeikre nézve. Bizony, szégyen, de a megfelelő ellátásról mindenképpen gondoskodnunk kell. Kérték a községeket, hogy tanácsonként biztosítsanak szociális gondozónőt, aki bizonyos időközöníként végiglátogatja a távol eső településeket, s amiben tud, segít. Társadalmi gondozást a nagy távolságok miatt nem tudnak biztosítani. A belterületeken a Vöröskereszt végez aktív munkát, rájuk is számíthatnak. Ugyancsak a Vöröskereszt - segítségével negyedévenként műsoros összejöveteleket szerveznek az öregeknek meg a vakok és csökkentlátók helyi szervezetének. Ilyenkor a rendszeres segélyezés mellett további anyagi támogatást' is adnak. — A legnagyobb gondunk azonban az egyre több alkoholista gyógyítása, s egyáltalán fölkeresése. Hozzánk, sajnds, már csak akkor kerülnek, amikor viselkedésük botrányossá válik. Közülük igen sok a fiatalkorú. Nagyatádon ' az idén februártól működik az alkoholelvonó — 18 hellyel, gyógyszerekkel ellátva —, s ide tartozik a marcali járás, valamint Barcs és környéke is. Fontosabbnak tartom a megelőzést:, az üzemekben, gyárakban hatásos felvilágosító előadások szervezését, az alkoholizmus elterjedésének megelőzését — elsősorban a fiatalok körében. Fontos szerep jut a családnak, a munkahelynek: csak á közvetlen környezetben tapasztalt jó példa adhat hatékony segítséget. — A bölcsődei elhelyezések, új bölcsődei helyek biztosítása is az egészségügyi osztályhoz tartozik. Nagyatádon vajon sikerült megoldást találni az országos gondra, melyet a helyhiány okoz? — Azt hiszem, ebből a szempontból igen előnyös helyzetben vagyunk: összesen 195 bölcsődei helyünk van, s novemberben újabb negyvennel szaporodunk. Előre kell gondolkodnunk, ugyanis egyre több a városba betelepülő család és sok a falvakból bejáró szülő, akinek a gyerekeit itt kell elhelyeznünk. A környező községekben nincs egyetlen bölcsőde sem, és nem is terveznek. A. A. Tisztasági verseny az üzemekben Díszfák a gyárudvaron Másfél évvel ezelőtt hirdették meg a Tegyünk többet Somogy tisztaságáért és rendjéért! mozgalmat. Kaposvár csinosításában, rendjében nagy feladat hárul az üzemekre, hiszen, a belső és a külső tisztaság meghatározza az ipartelepek képét is. A Somogy megyei Növényvédő és Agrokémiai Állomás hét szocialista brigádja elsőként kapcsolódott a mozgalomba, s fölhívta a kaposvári szocialista brigádokat, hogy tegyék szebbé, rendezettebbé üzentüket és a várost, parkosítsanak, ül- tesseneket fákat, gyűjtsék össze rendszeresen a hulladékot. Harminckét kaposvári üzemet vizsgáltak meg. Az SZMT elnöksége SuhajdaJá~ nos munkavédelmi osztály- vezető tájékoztatója alapján értékelte a kaposvári helyzetet. Általános tapasztalat, hogy pontosan föltérképezték az űzetni környezetet szennyező forrásokat. Egykét kivételtől eltekintve az üzemek megtették az intézkedéseket is, az anÿagi eszközök és lehetőségek figyelembe vételével. Sokat lendített az ügyön, hogy a szocialista brigádok vállalják az üzemi rend és tisztaság megteremtésében a közreműködést a növényvédősök felhívása nyomán. Több helyen — így az elektroncsőgyárban, a Csepel kaposvári gyárában, a Ta- nép-nél, a Gyógyszertár Vállalatnál, a városgazdálkodási vállalatnál — versenyeznek a tiszta üzemrész kialakításáért. Az ütemekben szinte mindenhol van már parkosított, fákkal beültetett terület; a Volán 13. számú Vállalatának még saját. kertészete is. Az udvarok parkosítása természetesen eltérő, az arány tíz és negyven százalék között ingadozik. Aki most megy el a gyárakba, láthatja, hogy az udvarokat díszfákkal, rózsákkal, dísznövényekkel ültették be, s szinte teljesen társadalmi munkában gondozzák. A szakszervezeti bizottságok fölkészítik a munkára a munkavédelmi aktíváikat, őröket is. Közös akciókat szerveztek az egészségügyi felvilágosítás érdekében az üzemorvosokkal, a vöröske- resztes és egyéb szervvel. Kaposváron csaknem háromszáz aktíva dolgozik ilyen területen. A villamossági gyárban a szakszervezet és a KISZ külön őrjáratokat szervezett. A munkavédelmi osztály tapasztalata szerint a telepített üzemek egyre nagyobb figyelmet fordítanak az üzemi létesítmények, udvarok — a közvetlen környezet — tisztaságára. Sok gondot okoz az ipari szennyvíz Kaposváron is. A textilművek a részben kezelt szennyvizet a Füredi- árokba, a Kefe- és Műanyagipari Vállalat a Kapósba, a főiskolai tangazdaság a közúti árokba, a De- seda patakba, a vasút a Malom-árokba és a Kapósba, a Patyolat ugyancsak a dese- dai árokba ereszti. A víz- és csatornamű-vállalat megállapítása szerint az üzemek elhanyagolják az úgynevezett zsírfogó aknák rend' szeres tisztításai ét> karbantartását. Számos vállalat ezért csatornahasznalati díjat, súlyosabb esetben bírságot fizet. Öt év alatt csaknem nyolcmillió forint bírságot róttak ki Kaposváron. Amikor a megyeszékhely tisztaságáról beszélünk, akkor e területen is változást kell elérni. Az üzemi hulladékot, szemetet általában rendszeresen összegyűjtik és elszállítják. Néhol azonban ván még mit tenni, kapun belül: így a Tanép Szokola-bereki telepének udvarán is sokkal nagyobb rendet tarthatnának. Ugyanez más üzemekről is elmondható. Kirívó, hogy több. építkezésen alig fordítanak gondot az anyag tárolására, a közlekedési utakra, a rendre. A hulladék között ' nagy mennyiségben vas, színes fém, olaj, gumi stb. található. A harminckét vállalatnál több mint kilencezer tonnára becsülhető ezeknek a mennyisége. A Csepel Művek kaposvári, gyárában például évente ezer tonna fémhulladék keletkezik. A legegyszerűbb megoldás, ha ezt a MÉH-be szállítják. Ennél sóikkal körültekintőbb intézkedéssel elérhető a technológia korszerűsítése, s így a hulladék csökkentése. Ez az igazi ésszerű takarékosság! A szakszervezeti bizottságok eddig is javították az üzemi köztisztaságot. Nagyok a tartalékok, hiszen gyors intézkedésekkel megszüntethető, hogy a buszsofőrök a közterületre söpörjék a hulladékot a kocsikból; hogy az építkezésekről, a vasúti rakodóról továbbimenő teherautók sarat vigyenek az utakra; hogy a közúti seprőgépek a rossz szűrőberendezés miatt szeny- nyezzék a levegőt. Érdemes szólni, intézkedni a »kis« ügyekben is. Csak így lehet tisztább Kaposvár! IdMOs Géza Á szakoktató Horváth László tíz éve szakoktató a kaposvári 503- as Ipari Szakmunkásképző Intézetben. Negyvenegy éves. de több mint negyedszázada — 1954 tavaszán — szerzett szakmunkás-bizonyítványt. Közben dolgozott : esztergályosként Kaposváron. 1963- ban érettségizett esti tagozaton. hetvenben gépésztechnikusi oklevelet szerzett. — Hetvenig a Mezőgép vállalatnál dolgoztam mint technológus. Ott határoztam el, hogy fiatalokat tanítok a szakmára. Nem volt nekem semmilyen különösebb problémám a gyárban. Becsültek, és én is szerettem az embereket, de az) idősebb szakik, úgy éreztem, nem nézték jó szemmel a »tudálékos« fiatalembert. Nem mondták egy szóval sem, de én éreztem... Kínálkozott a lehetőség, s én úgy döntöttem, hogy megpróbálom meglevő és újonnan szerzett ismereteimet a leendő munkásgenerációba átplántálná..; Az első két évben az iskolai tanműhelyben oktatott, 1972- ben került a VBKM Cseri úti telepére. Akkor már számítottak rá, s a gyár vezetőiben segítőkész partnerekre talált A jó szakoktató legfontosabb tu- * lajdonságának a példamutatást tartja, de nem nélkülözheti azt sem, hogy jó szakember — modern technikai megoldásokkal tisztában levő műszaki —. legyen. — Sokan furcsállják, hogy nálam a gyerekeknek egy pillanatra sem lehet elcsel- lengeni; hogy nálam alig van hiányzó, s a tíz év alatt mindössze egy gyereket kellett fegyelmivel eltávolítani. Volt egy tanuló 1978-ban,.aki azt mondta: önként elmegy, mert segédmunkásként többet keres, meg neki ez a szakma nem is megy igazán. Nem tudtam lebeszélni, elment. Legnagyobb meglepetésemre a mostani tanév kezdésekor ismét jelentkezett: folytatni szeretné a tanulmányait, s mint mondta: ha lehet, nálam ... Ha hiszi, ha nem, könnyes lett a szemem. — Mindenkiből lehet jó esztergályos, marós, köszörűs? — Nem, de akarattal, szorgalommal egy bizonyos szinten el lehet sajátítani a szakmát. Ehhez kell az oktatónak végtelen nagy türelem. Reménytelen »esetem« még nem volt, mert mindenkiben van valami kis . tehetség, csak ki kell hozni belőle. Nagy kudarc lenne, ha nem tudnám megmutatni a szakma sok-sok szépségét, Az .első években volt egy olyan csoportom, ahol a tizennégy tanuló közül tíz lány volt. A bizonyítványt ugyan megszerezték, de nem sokan maradtak a pályán. Voltak azonban a csoportban tehetségeseik is, akik ma már családos emberek : dolgoznak az NDK-ban, sikerrel szerepeltek több versenyen, némelyik már engem is lepipál... — Az idén pedagógiai végzettséget is szerzett, s a féléves kiegészítő után — ha sikerülnek a vizsgák — gépész üzemmérnöki oklevelet kap. Továbbra is szakoktató mar ad ? — Igen, hiszen az oktatás szenvedélyemmé vált. Szeretnék több ismeretet átadni, , s megszerettetni .a tanulókkal mindent, ami szép. Elvinni őket egy-egy irodalmi estre, bevezetni őket a zene csodálatos világába ... Rengeteg tervem van. — Szórakozás, kikapcsolódás? — Szeretnék horgászni vagy szőlőt metszeni, de bevallom: egyikhez sem értek. Sok időt elvett eddig a tanulás, s most ha van egy kis szabad időm, játszom a fiammal és készülök a másnapi feladatokra. Körtési Zsolt LEMEZFIGYELO „Születésnapomra” ... a kikristályosodott gondolat Szép borítóban, méltó köl- tészetnapi tisztelgés ez a József Attila verseit megszólaltató Hungaroton—Magyar Rádió kapcsolatából született nagylemez, mély a pro- letárköHő 75. születésnapjára látott napvilágot. Török Tamás szerkesztésében húsz költemény hangzik fel Lati- novits Zoltán hangján, költői és emberi pályagrafikon- , ját rajzolva ki. Szobám falán fotót őrzök: József Attila kinagyított portréfényképe alatt lobogva, széles gesztusokkal mond verset a színész. Mintha ez a pillanat nyújtózott volna negyven perccé a hangfelvételen. Költőóriás és színészegyéniség találkozott ; Lati- novits alázata érzékelhető e felvételen még akkor is, ha sajátos szűrőn át, egyéniségének, szuggesztív személyiségének varázsával párosulva kapjuk az élményt. A színész-előadóművész Latinovits egy ízben így fogalmazta meg hitvallását József Attila-estje után: »Nem elég . ■ha a versnek csak az értelme szólal meg az előadó tolmácsolásában. A költeményt a maga egészében kell láttatni, azzal a kínnal és gyönyörrel együtt, amit az alkotás jelent. Ez a felelősség hallatlan feszültséggel jár ... Mellettem ül a költő, s én az ő eszköze vagyok —, rajtam keresztül transzponálódik hanggá, integrálódik értelemmé és érzelemmé a kikristályosodott gondolat, a papírra rögzitett szó.« Ennél pontosabban nehéz volna megfogalmazni azt a hatást, melyet a nagylemez meghallgatása kelt a József Attila költészetét és a szintén tragikusan elhunyt színész előadóművészeiét kedvelő emberben. A Nem én kiáltok parányérzete, a Tiszta szívvel gyilkos heve egyaránt élmény. (Talán jó szerkesztői »vágás« lett volna, ha a Tiszta szívvel kronológiát robbantva a Születésnapomra csendül fel!) Utánozhatatlan, ahogy La- tiinovits a Favágó című versben ezt a befejező három sort mondja: »Ho odasújtasz körül a sorshoz, / az úri pusztaság rikoltoz — / a széles fejsze mosolyog•« Pontos tudósításként hangzik fel a Külvárosi éj. Micsoda vi- gasztalhatatlanság szólal meg latinavitsd hangon: »Az ember végül homokos / szomorú, vizes síkra ér«/ Dantei pillanat. Az Ódát szinte apokrif imaként szólaltatja meg, »elúsztatva« a mellékdalt az ígéret-örökkévalóságba. A determináció-összefüggés felismerését a tudatosság súlyával papírra fogalmazó József Attila elevenül meg szinte az Eszmélet című vers tolmácsolásával. Hagymá- zos, vádaskodó felnőtt gyerek panaszaként halljuk a Kései siratót. S megfogalmazódik bennünk a kérdés: miért vette fel műsorába a színész az általános iskolások kedvelt »pódiumszámát«, a Mamát? A válasz benne van Latinovits versmondásában! Olykor azzal hökkent meg bennünket, hogy ahol lírát várunk, ott a racionalitás hangján szólal meg, s fordítva ... Öntörvényű, de sohasem öncélú értelmezés a latinovitsi. (Nagyon fáj, Flóra, Karóval jöttél stb.) Major Tamás értelmező, Berek Kati mozaikos József Attila-versmondása után most harmadízben kap a versszerető ember lemezen József Attila-élményl. SOMOGYI NÉPLAP
