Somogyi Néplap, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-04 / 80. szám

Szépül a Kossuth-erd Nem-létező elmúlás Takáts Gyula új kötetéről Az 1335-ös első kötettől ' negyvenöt év telt el. A hat­vanas évektől egyre termé­kenyebben. Verses kötetek, ifjúsági regények, gyerekek­nek szánt versek, a Polgár­jelöltek és a Színház az Ezüst Kancsóban című kis­regény második megjelente­tése, tanulmánykötetek és most a legújabb Takáts-mű; A semmi árnyéka című vers­kötet. Miként ítéli meg ezt az utóbbi húsz évet: terv­szerűen haladt a pályáján? — A tervszerűség helyett inkább azt lehetne mondani, hogy azoknak a témakörét, amikkel eddig kísérleteztem, jobban látom és érzem. Ha . már valaki megfelelő költői gyakorlattal rendelkezik, ak­kor szinte beérik mindaz, ami elinídtotta a pályáján. Talán ezért is van az, hogy több rétegű az a termés, ami 1960 óta megjelent. Egy köj- tői műnek mindig van irá­nya. Táplálkozhat irodalom- történeti hagyományokból, s azonkívül a választott ízlés­ből. Az a költő, aki tanul­mányokat, esszéket is ír, ke­resi azokat a költőket és ha­tásokat, akik és amelyek^ tá­mogatják ízlésében, fejlődé­sében, s ezt természetesen versben nem lehet kifejezni. Mert a vers olyan világ, amit a költő épít, a tanul­mány pedig olyan, amelyben ízlését csiszolja, vagy vala­melyik témakörben elmé­lyülve megalapozza világné­zetét, irodalmi ízlését. Tehát így találkozik még­is — a nagy műfaji különb­ség ellenére — a tanulmány, az esszé es a vers. A tanul­mány azt mondja el, amit versben nem lehet közölni, azonban fontos a mű Kiér- jleséhez. Sainte magát és lését látja igazolni a költő ezekben a tanulmányokban. Ugyanakkor hitét tesz köl­tők, írók é'- irodalmi irány­zatok, esztétikai elvek mel­lük Pomogáts is említi a Sorsát kereső irodalom cí­mű tanulmánykötetében, amit Takáts ars poetica-ér­tékű megnyilatkozásaként ismerünk: »a költészetben a világmindenség emberi mé­retű aránya ragyog«. Min­den szónak külön, súlya van; költészet, világmindenség ... Takáts költészetében, ezek minden esetben együtt van­nak. — A költészet akkor ma­radandó, ha a költő nagyon szérényen is, de igyekszik a világmindenség lényegét megérteni. Jelentős költészet akkor születik, ha az szinte kozmikus, elementáris tölté­sű és szép. Mindez, amit mondtam, nagv feladatok elé állítja a költőt, mert a kö­rülötte levő világ lényegét, lelkét kell megszólaltatnia. — Lelki és lírai világválto­zásról ír új verskötetében. Személyes konfliktus az élettel. Vagy ahogy folytat­ja: »1977-ben egyetlen tragi­kus ütéssel a »semmi árnyé­ka« szakadt az én Keltem­re.. .*< — A lelki változásoknak az ember az egész életén át ki van téve. Az én lírai vi­lágképemben ilyen éles vál­tozás történt. Az események a derű ragyogását árnyékkal fedték be, így jutottam el sokkal közelebb a Semmi gondolatához, mint eddig. Minden változik, s nem mú­lik, hanem, alakul. A tükör szavai fejezet új lirai vilá­gom tükrének versei, melyek egy »nem létező elmúlás« filozófiai reményével kezd­tek világosodni... Eddig a Takáts-idézet az új kötetből. Folytassuk most a beszélgetéssel! — Itt a költészet lényege — mondjá Takáts Gyula: — a világban ragvogö tükör kepeiU jeleit hogyan UicUs megfogni. Minden tükör né­ma, a költészet lényege, hogy , ezt a titkos szótárat szavak­ba foglalja. Ez a költészet és a művészet igazi titka. — Az új kötetben nem­csak az új lírai világkép a meglepő s egyben magyará­zatot adó, hogy Takáts köl­tészete filozofikus, hanem az is, hogy. A semmi árnyéka kötetben is megszólal az a hang, amely a mai jelensé­geket figurázza, gúnyolja. — A költő a mában él. Én a Hét levél a költészetről ciklusom óta a költészet lé­nyegéről, a szép hasznáról •beszéltem, tehát ha olyannal ■találkozom, amit nem he­lyeselhetek, azt .epigrammá­ban fejezem ki. Különben sem szeretem a zsákbamacs­ka-költészetet. Társadalmi­nak kellene lenni! A jó el­lensége a rossz, epigram­máimmal a rossz ellen har­colok. Ezek az epigrammák mai állásfoglalásomat tükrö­zik az esztétikáról, az emr béri magatartásról. — Jövőre ünnepli hetve­nedik születésnapját. Milyen költői tervek foglalkozt’at- ják 1980-ban, 1981-re milyen új munkákkal készül? — összeállítottam egy 120 versből álló kötetet: ezt a hetvenedik születésnapo­mon szeretném átadni a verskedvelőknek. Kérnek, adjam ki levelezéseimet, ezeknek a dokumentumok­nak az alapjan egy esszékö­tet lehetősége körvonalazó­dott ki. A Nyugat harmadik nemzedékének a - költőiről ír­nék Vgy irodalomtörténeti esszét, ha lehetséges volna a mintegv 5—8 ézer levél ki­válogatása, rendszerezése, le- géoePetéoe. .. Kó -yni a. sem­mi árnyéka folytatása: ha­marosan egy újabb verses- kötetet adok le a kiadónak. Hmanyi Barna kezeit újra a Móricz Zsig- mund Művelődési és Ifjúsá­gi Központ: kiállítás látha­tó ott április 15-ig a zánkai úttörőváros gyermekalkotá­saiból. Csaknem hatvan festmény, rajz tekinthető meg. Vasárnap családi estet rendeztek ebben az intéz­ményben, húsvéthétfőn a fiatalok gyűlnek össze. Egy előrejelzés: 8-án, a költészet napján Sellei Zoltán előadó­Somogyi Pál könyve Kiderült az ég A tißztelgö megemlékezés nemes szándékával jelente­tett meg egy kis válogatást a szabadkai Életjel Kiadó az egykor Jugoszláviában ideig­lenesen otthonra lelt forra­dalmár író, Somogyi Pál mű­veiből. A felszabadulás óta Kaposváron élő szerző 85. születésnapja alkalmából ki­adott gyűjtemény miniatűr darabjai érzékletesen mutat­ják be a Tanácsköztársaság leverése után emigrációba kényszerülő — előbb a jugo­szláviai Vajdaságba, majd Bécsbe, onnan pedig a Szov­jetunióba került — szerve­zett munkás, egykori vörös­katona küzdelmekkel, meg­próbáltatásokkal telitűzdelt életszakaszát. Az akkor már a vajdasági magyar költészet és dráma­irodalom egyik vezető alak­ja, 1933-ban hagyta el Jugo­szláviát és a felszabadulás évében érkezett Kaposvárra. E 12 év világtörténése rend­kívül sűrítetten, de híven tükröződik a magyar mun- kasíro egyem eleteken, sor- ' sóban. Szökés, börtön, kito­loncolás, aztán szives moszk­vai fogadtatás, majd háború, bombázás, éhezés, kitelepü­lés Szibériába, a szeretett feleség halála, hazatérés a kislányával .., Közben a mozgalom sodrása, kapcso- I latok keresese, otthonlerem- i les, csaladalgpitdfc a ma$cá& hazában. És a békés, alko­tásra ösztönző, üdítő légkör­űén egyszer csak félelmet árasztó, bajlós árnyak je­lennek meg; lesújtó hírek érkeznek hozzá a törvény- sértések magyar áldozatai­ról, Kun Béláról és sorstár­sairól. Kis csomagjával keze ügyében ő is rettegte az éj­féli kopogást... De a testi és lelki megpró­báltatások sűrű csapásai alatt sem vesztette el kom­munista hitét. Írásai nyo­mán a mozgalomnak olyan alakja bontakozik ki, amely fegyelmezett, teremtő mun­kájával, meggyőző szavaival, szilárd eszmeiségű írásaival jól példázza a másokért élő, a közösségért munkálkodó, a mozgalom céljait minden kö­rülmények között válalló kommunista életét. A tíz, éppen egyszerűségé­vel és szigorú tényszerűségé­vel megragadó életrajzi el­beszélés nemcsak megyénk egyik kiemelkedő forradal­márának alakjat hozza meg jobban emberközelbe, egé­szíti ki, árnyalja, a bennünk róla élő képet, hanem találó epizódok, jellemző esemé­nyek leírásával, hangulatok érzékeltetésével, magatar­tásformák, sorsok fölvillan­tó savai sokat elárul az ille­galitásról, vagy mégiffkábba Szovjetunió megpróbált stá­bokkal terhes évtizedéről r. L. díszletet Donáth Péter ter­vezte. Hétfőn ugyancsak 15 és 19 órakor Kálmán Imre Csárdáskirálynő című nagy­operettje lesz műsoron. He­vesi András vezényli a ze­nekart. Edvint Rózsa Sán­dor, az Állami Operaház művésze játssza, énekli. Bér- letszünetes előadások ezek. »Mit hoz a nyuszi« a ka­posvári moziknak? Mondjuk, a belső felújítással átalakí­tott Vörös Csillagnak. Két olasz filmet is! A korai elő­adásokon a Mennyire sze­rettük egymást címűt. Ezt ugyanaz az E ttore Scola ren­dezte, akitől nemrég láthat­tuk a Csúfak és gonoszakat, illetve az Egy különleges nap címűt. Níno Manfredi, Vittorio Gassman, CLiovanna Ralli, Stefánia Sandrélli ne­ve vonzza a magyar nézőt is. A történet: három külön­böző adottságú, vérmérsék­letű fiatalember együtt har­colt az ellenállásban. Mi történik .velük a háború után, erről szól a film. Az esti előadáson az örült nők ketrece című — franciákkal együtt forgatott — olasz film kockái peregnek. Itt a humor forrása, hogy a »nők« férfiak... A főszerepet Ugo Tognazzi alakítja. A Szabad Ifjúságban je­lenleg a korai előadáson A tajga császárának végnapjai című színes, szinkronizált szovjet film szerepel, műso­ron. Az esti két előadás a színes francia—olasz alkotás. Dráma a tengerparton című Húsvéthétfőn a Katasztrófa után című román film az emlékezetes földrengést idé­zi meg, a következmények­kel együtt; dokumentarista feldolgozás ez. Az esti két előadáson a “jól bevált« spanyol 1 őriénél mi kaland- film kockái peregnek, címe: A fekete kard románca. A Latínca mozi szombat—va­sárnapra az Így jöttem cí­mű Jancsó Mi/clós-filmet ajánlja. művész A mindenséggel mérd magad című József /Uiüa-emlék műsorára vált­hatnak jegyet a barcsiak. Marcaliban, a művelődési központban az intézmény és a Hazafias Népfront pályá­zatára beérkezett képzőmű­vészeti alkotások láthatók. Játsszál vélünk címmel címmel szombaton 15 órakor gyermek- és if júsági színhá­zi délutánt szerveztek. A táncqslábúak húsvéthétfőn este fáraszthatják el magu­kat ... Csurgón, a Csokonai mű­velődési központban Honty Márta szép kiállítása szom­baton zár, tehát ma még megtekinthető. Április 13-ig látható viszont Kaposváron, a Somogyi Képtárban Mol­nár Edit nagyszerű fotókiál­lítása, a Muzsikusok, költők, művészek című. A Csiky Gergely Színház hűsvétvasárnap két előadás­ban — 15 és 19 órakor — Thomas Middleton—William Rowley Átváltozások című színművét játssza. A rende­ző: Ács János főiskolai hall­gató. Lukáts Andor, Básti Juli, Máthé Gábor, Bal Jó­zsef, Eperjes Károly látható a fontosabb szerepekben. A sétány is szépül: augusztus óta csinálják az új fenyőfa- kerítést. Az . útszéli dzsungel eltűnt, helyére majd élősö­vény. kerül, s a régi, kopott, meglehetősen illúziórombaló drótkerítésnek már csak a romjai láthatók itt-ott. A nyers színű korlát jobban il­lik a környezethez, védi a kirándulókat a meredek par­toktól, s a kilátás is szebb lett. mint volt. A kerítés egy-két héten belül elkészül, lelakkozták, meghagyva ter­mészetes színét, a nadok fel­újítása is befejeződik, a sé­tányra pedig gyöngykavics kerül. Mindezeken évek óta három paukrendező munkál­kodik az erdész vezetésével, s munkájuk nyomán a par­kok, sétányok, erdők meg­szépülnek. Egyetlen érthe­tetlen dolog ordít csak a sé­tány kellős közepén: az új fenyőkerítés egy-egy darab­káját már lefeszegette né­hány romboló hajlamú ki­ránduló ... Ahogy nézelődünk, hirte­len csivitelö gyerekcsapat kerül elő. — Csókolom, vadász bácsi! — kiabálják egymás szavá­ba vágva, s körülveszik. Er­ről juthat eszébe a történet: egyszer idősebb emberrel ta­lálkozott az erdei úton, az megszólította: -Maga itt a terület vezetője?-“ “-Igen.-« Közben valahonnan megint gyereksereg került elő. -Mennyi itt a szemét« — méltatlankodott az idős fér­fi. Az én időmben, bizony, nem volt ennyi! Az én időmben az ilyen gyerekeket be sem engedtem volna ide!« -Miért? Mi volt a fog­lalkozása?« -Báró.« A gyerekek hallgatják a történetet. Nem egészen ér­tik mi az, hogy nem jöhet­tek ide gyerekek, és mi az, hogy báró.., M F. »R ügyet bontó április« megérkezett. Szokták mon­dani szeszélyednek is; min­den bizonnyal primadonna­típusú högynek értelmezve. Nőnemű hónap ez, ha anya­nyelvűnkben megkülönböz­tetnénk a nemeket, szinte bizonyos, hogy a szépnemé lenne.. . Fotónk a szabadba csalo­gat. s ha az időjárás is ke­gyeibe fogad bennünket, so­kan választják maid úticé­lul a nagv tó oart’**- nyain járni minden évszak­ban kellemes időtöltés. A mólókon végigballagni, a köröző sirályokat figyelni — nincs megnyutatóbb. S most lássuk: mit kínál­nak a kult megyénkben; Kadarkútról, az id. Kapöli Antal művelő­dési házból érkezett a hír­adás, hogy tegnap megnyílt a község szülöttének, Jálics Ernőnek a kiállítása. Nyolc­vanöt éves lenne ... Jálics alkotta több köztéri szobra mellett a kaposvári 44-es gyalogezred hősi emlékmű­vét is. A kiállítás április 20- ig látható. Ugyanebben az intézményben rendez vasár­nap bált a községi KISZ- szervezet. Barcsról is jelent­Szelíden hullámzó versso­rok jutnak az eszembe, ha elém tárul a festői kép: a láthatáron a badacsonyi hegyvonulat, s lenn — vég­telen végig — a kissé áttet­sző, zöldes árnyalatú víztü­kör. Mindig fölmegyek a fonyódi dombra, ha arra já­rok — ez a legmegkapóbb táj a Balaton környékén. Itt ereszkedik-íe zegzugos sza­kadékokon át a Kossuth-er­dő, s a végtelen mélység úgy vonz, hogy egy másodperc­re megkapaszkodom... A le­genda Szerint itt bujdosott annak idején Kossuth Lajos. És az úton, akár a mesében, zöldruhás emberrel találko­zom. A zöld ruhás, zöld kalapos erdész, Dénesi Lajos a so- mogyvári erdészet megbízá­sából gondozza ezt a terüle­tet. A Kossuth-erdő, mögöt­te a Vár-hegy és jobbra a Sípos-hegy természetvédelmi terület. Elsősorban termé­szeti szépsége indokolja ezt, bár fa- és madárvilága is értékes, védelmet kíván. Cin­ke. vadgalamb, gerle, örvös galamb, feketerigó, húrosri­gó él itt, meg mókus és — hogy, hogy nem — az ősz­szel három őzike is a Kos- suth-erdőbe költözött. Néha kijönnek nézelődni az út­ra ... Alant a vízen vadka­csák csapata úszik, s a hor­gászok is kiültek már a mó­lóra. Körös körül nyaraló, üdü­lő. alkotóház, kastély — igen »márkás« nevekkel. A Kossuth-erdő szélén a béla- telepi sétány vonul végig, nagyon szép kilátásssal. Kö­zepén egy hatalmas, fullasz- tó hőségben hűs árnyat adó erdei fenyő alatt szaploncai Szaploncazy Manó dr. em­lékműve. ö alapította Béla- telepet. A huszonhárom hektáros természetvédelmi terület rendezését három esztendeje kezdte meg Dénesi Lajos és három társa. Hétszázezer fo­rintos beruházásba fogtak: felújították a padokat, lép­csőket, csináltak, a Vár-hegy­re rendezett sétautak, pihe­nőpadok, asztalok kerültek. A lejtős részeken nagy gondot jelentett a csapadékvíz, el­vezetésére rézsútos csator­nák készülték. A bélalelepi HÉTVÉGI / TÁJOLÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom