Somogyi Néplap, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)
1980-04-17 / 89. szám
Utasítás és magyarázat Napjainkban munkások, irányító műszakiak, gyártmánytervezők nagy csapata kényszerül gyakran annak belátására, hogy valaki, amit korábban jónak, hasznosnak tartottak, idejét múlta, s olyasmi kerül a helyébe, ami új, addig nem ismert dolog. Ez a belátás nem könnyű, de napjainkban mind gyakrabban elkerülhetetlen. A termelés és a termék iránti követelmények gyors változása, a teljesítmény eddiginél szigorúbb megítélése a munkahelyek egy részén sainte kézenfekvővé teszi a következtetést: nincs idő magyarázkodásra, legyen elég az utasítás. S mintha tényleg nem jutna rá idő, hiszen mindenkit szorítanak a teendők. Ámde nem keli sok tapasztalat, hogy rájöjjünk: az így megtakarított időnek a többszöröse vész el az új feladat tessék-lássék végrehaj tása közben. A dilemma az, vajon milyen mélységig, milyen részletességig szükséges tájékoztatná egy-egy tenmeléstoeni változásról az érintett kisebb vagy nagyobb közösséget. J usson-e tudomásukra az összes információ vagy csupán szorítkozzanak a lényegre a tájékoztatást adók? S mit értsünk magán a tájékoztatáson? A tények száraz közlesét-e, hogy holnaptól ez és ez lesz az egyén, a brigád, a műhely dolga? Elég-e a tájékoztatásnak ez a formája ahhoz, hogy az érintett emberek ne csak azt tudják, mi következik, hanem azt is, hogy miért? Mennyivel egyszerűbb azt állítani: legyen elég az utasítás. S való igaz: vannak helyzeteik, amikor elégné^ kell lennie — nincs idő és hely semmiféle magyarázkodásra. Pontosan ehhez a különbségtevéshez nélkülözhetetlen a finom érzék egy- egy termelőhelyt közösség irányítói részéről... Rálelni, hogy mikor minek van itt az Ideje, mi a leginkább célravezető. Egyetlen esztendő alatt a műszeriparban 112 prototípust készítették el, s az új gyártmányok száma 237 volt. Ha most ezeknek az adatoknak az ismeretében fogalmazzuk meg, hogy a termelés változása — legalább is átmenetileg — többlet terhet jelent, aligha van szükség annak bizonyítására: az utasítást és a magyarázatot folyamatosan kombinálni kell. Mindig, mindent a maga helyén és idején! Megtörténik olykor, hogy a csekélynek látszó lazaság kellemetlen következmények sorát hozza magával á termelésben. Egyetlen gépkezelő közönyös vállrándítása társának teljesítményét, folyamatos munkáját zavarhatja meg. Amire persze felelhetjük azt, hogy büntessék a fegyelmezetlent. De azt is válaszolhatjuk: vannak helyzetek, amikor a büntetés nem tudja helyettesíteni a magyarázatot. Bármennyire különösen hangzik is, a legegyszerűbb műveletekkel megbízott betanított munkásnak éppúgy van választási lehetősége — egy bizonyos feladat teljesítésére —, mint a gyártmány- tervezőnek. A termelés folyamata nem más, mint folytonos választások láncolata, s épp ezért nem mindegy, a választás nyomán létrejövő cselekvés beilleszkedik-e a megszabott munkamenetbe. És ha a selejt a rossz választások következménye, akkor rögtön fölismerhetjük az utasítás vagy a magyarázat, a dilemma fontosságát. Fontosságát és ismétlődő szerepét:. Hiszen minden új feladat új válaszokat követel az új kérdésekre. Ez a válasz olykor tömör utasítás, olykor részletes magyarázat; a feladat jellege dönt abban, hogy melyik. Az értelmes, fegyelmezett munka egyiket sem nélkülözheti ; csak azt kell eltalálni, mikor mire van szükség. M. O. A Zöldért kutatásai Somogy vezet a síkfóliás termelésben A Zöldért vállalatai több, a zöldség- és gyümölcstermeléssel, a tárolással, illetve a feldolgozással kapcsolatos tudományos kutatásban is részt vállalnak. A budapesti központban például az alma minőségromlás nélküli tárolásával kísérleteznek. Ott próbálják ki azt a külföldön már használt, nálunk azonban csupán a Deltából ismert műszert is, amely az alma magházának etilinszintje alapján adja meg a beérkezési szállítmány — minden szubjektivitástól független — táraiba tósági fokát. E kísérletek közül az egyik nagyon is figyelemre méltó kutatásnak a Somogy megyei Zöldért a gazdája. A kertészeti egyetem zöldség- termesztési karával végzett közös munka — ötévi együttműködés — eredményeként terjed a síkfóliás koraizöldség-termesztés módszere. 1976-ban a pusztakovácsi tsz-ben végezték az első kísérleteket. Tavaly már ISO hektáron — az országban legnagyobb területen — termeltek Somogybán sík- fólia alatt. A megye e téren vállalt úttörő szerepére utal, hogy tavaly már országos bemutatón adhattak számot eredményeikről a somogyi szakemberek. — Milyen érdeke fűződik a Zöldértnek ahhoz, hogy a gazdaságok nyerjenek a «szántóföldön« két-három hetet és jó pár mázsa termést? Egyáltalán : miért Somogybán érezték először fontosnak a síkfóliás rendszer megoldását? — A Balaton déli partját is magába foglaló megyénkben május végén egyik napról a másikra két-három- százezerrel megnő a zöldségfogyasztók száma — tájékoztatott Kisbóli Tibor termeltetési osztályvezető. — Ugyanakkor épp ebben az időszakban kelet kezeit éveken át »-hézag« a kínálatban: június közepére a primőrök már eltűnnek, a szántóföldi zöldség pedig csak július közepétől érkezik az üzletekbe. A kereslet es kínálat vákuumában éveken át a kiskereskedők uralták a piacot. Ennek a feszültségnek a feloldását, az ellátás további javítását, elsősorban a szántóföldi zöldség idényét »széthúzó« ráz nélküli sikfóliás módszer még szélesebb körű elterjedésétől várjuk. — Milyenek a síkfóliás módszer tapasztalatai? — Eltekintve a tavalyi rendkívül szeszélyes időjárás okozta veszteségektől, egyértelműen jók; e módszer mindenben kielégíti a mai termelés követelményeit. Nem energia- és költségigényes; a ráfordításokat bőségesen fedezi az az előny, hogy korábban kezdhetik a szántóföldinél többnyire bőségesebb termés leszedését. A múlt évi tíz hektár helyett az idén 40 hektáron termelnek paprikát a megyében síkfólia alatt. A növekedés eredménye nyilván megmutatkozik majd az üzletek kínálatában. Kísérletképpen most először — a kadarkúti áfész területén — burgonya és szamóca is kerül síkfólia alá. A kecskeméti zöldségtermesztő kutatók és a somogyi Zöldért szakembereinek közös módszere tovább terjed — persze nem gondok és buktatók nélkül. (Évekig hiányzott például a megfelelő síkfóliaterítő gép — most már van belőle 24 a megyében; aztán a fólia perforálása volt a gond, de ezt a most érkezett adapterek orvosolják« majd.) így teljessé lesz a fűtött üveghiz- töl a szabad földig terjedő termelési skála; a boltokban évszaktól függetlenül lassan már egész évben kapható friss zöldség. Sokan törvényszerűnek érzik, hogy a gazdaságok és a Zöldért — mint általában az eladó és a vásárló — főként egymás rovására járhatnak jól. A sí kioltás módszer elterjedésének ötéves története azonban az érdekek azonosságát bizonyítja. B. F. Szakmát tanulnak a nők À pályaválasztásnál kezdődik A nők tömeges munkavállalása után egyre nőtt a szakszervezetek szerepe a dolgozó lányok és asszonyok sajátos érdekeinek képviseletében. A nőpolitikái határozat ' szintén fölhatalmazta őket airra, hogy lépjenek föl a feszültségek enyhítése, majd megszüntetése érdekében. A napi szakszervezeti munka középpontjában áll most is az egyenlő munka* ért egyenlő bért elvének gyakorlati érvényesítése. A hetvenes évek első felében szép eredményeket hoztak a központi és a vállalati intézkedések. A nők átlagkeresetének elmaradása az utóbbi négy—öt évben azonban nem változott, mértéke most mintegy 26—28 százalékos. A szélsőségeket jól mutatja, hogy kétezer forint alatt a férfiak hat, a nők huszonhárom (!) százaléka keres. Négyezer forint fölötti a keresete a férfiak harminchat százalékának, a nők közül viszont tíz százalék leap ennél többet. A nők keresete a férfiakéhoz viszonyítva az építőiparban, majd az iparban a legalacsonyabb. Az SZMT elnöksége a közelmúltban elemezte a helyzetet, s megállapította, hogy az okok között első helyen all a nők és a férfiak úgynevezett ágazat szerinti megoszlása, a szakképzettség különbsége, a munka nehézségi foka, a munkatevékenység eltérése. A nőpolitikái határozat következetes vég- a'najtá&a nyomán a vállaltoknál nincs eltérés az azonos munkát végző, azonos teljesítményű, szakképzettségű férfiak es nők között Mit lehet tenni azért, hogy fokozatosan csökkenjen a nők és férfiak átlagkeresete közötti különbség? BÍz csak akkor érhető el, ha mindenhol nagyobb erőfeszítéseket tesznek a dolgozó nők szakképzettségének fejlesztéséért. Dr. Rétsági Béla, az SZMT szervezési és káderosztályának vezetője elmondta, most ez a szak- szervezetek megyei nőpolitikái munkájának legfontosabb kérdése. Az SZMT elnöksége fölkéri a vállalatok gazdasági vezetőit, Szakszervezeti szerveit, hogy a nevelőmunka erősítésével, a kedvezmények megteremtésével minél több lányt és asszonyt serkentsenek továbbtanulásra, szakmai képzésre és továbbképzésre. Nagy feladat vár a most megválasztandó szakszervezeti bizalmiakra is, hiszen állásfoglalásukkal, véleményükkel elősegíthetik, hogy mindenhol érvényesüljön az egyenlő munkáért egyenlő bért elve, s a szorgalmazott úgynevezett differenciálás is. Két területen kel) megalapozni most a nők előbbre jutását: az egyik az általános isikola 8. osztályának elvégeztetése; a másik a pályaválasztás. Vannak még szem lelet beli hibák a nők szakmai képzésével kapcsolatban. Ezeknek megszüntetéséért minden szakszervezeti szerv sokat tehet. A gazdasági körülményeket figyelembe véve a dolgozó nők átképzése betanítottból szakmunkássá egyre sürgetőbb tennivaló. A szakszervezetek nagy figyelmet fordítanak arra. hogy védjék a nők sajátos érdekéit, A tapasztalatok szerint a gazdálkodó szervek általában eleget tesznek a nők, a fiatalkorúak, a terhes anyák foglalkoztatásával kapcsolatos kötelezettségeiknek, a tilalmi rendelkezéseknek. Csak ritkán fordul elő például a megengedettnél több túlóráztatás. Sajnos, a kereskedelemben rendszeresen nagyobb súlyú ládákat emeltetnek, s a túlzsúfolt raktárakban a megengedettnél jóval magasabbra emeltetik velük. S a »rakodók« egy része fiatalkorú tanulólány. Az új beruházások, a rekonstrukciók révén sokat javultak a munkakörülmények. Közben azonban új ártalmak is keletkeztek — ilyen a vibráció, a zaj. A szalagszerű gyártás »mellékhatása« a monotonitás, a nem egyszer egyoldalú terhelés. Több helyen előfordul hő- és légszennyezés is. Kirívó, hogy a kereskedelemben és a vendéglátásban a nők egyharmada mindössze a minimális szociális ellátottságban részesül. Nagyon fontos, hogy a köjál támogatást kapjon a rendszeres műszeres zaj- szintellenőrzés megkezdéséhez. Az SZMT munkavédelmi osztálya mozdulatelern- zessel egybekötött munkafiziológiai terhelésmérést végeztet majd a megye négyöt olyan vállalatánál, ahol túlnyomórészt nőket alkalmaznak. Ennek alapján dolgoztatják ki a szakemberekkel a javaslatokat a munkaütem helyes kialakítására, a monotonitás által okozott feszültségek csökkentésére, a munkahelyi testnevelés bevezetésére. bajos Géza Ösztönző szerződések Európában Olaszország után nálunk fogyasztja a lakosság a legtöbb baromfihúst: 17,5 kilogramm az egy főre jutó évi mennyiség, ebből a könnyen emészthető, több más húsnál kedvezőbb étrendi hatású fehérjéből. Az igények nálunk és általában világszerte tovább növekednek a baromfi iránt, ami a korábbiaknál is nagyobb feladatokat ró a baromfiiparra és a mezőgazdasági üzemekre. A feladatokról Tobak István, a Baromfifeldolgozó Vállalatok Trösztjének vezérigazgatója a következőket mondotta: — A hazai és a külföldi piac igényeinek kielégítésére idén az elmúlt évinél 20 ezer tonnával több baromfi feldolgozását, értékesítését tervezzük. Ez nemcsak a 14 feldolgozóüzemtől kíván az eddigieknél szervezettebb, magasabb technikai színvonalú munkát. Az is elsődleges kérdés, hogy partner mezőgazdasági üzemeink több baromfit biztosítsanak szamunkra. Ennek ösztönzésére most első alkalommal olyan szerződéseket kötünk, amelyek biztosítják, hogy az exportbevételek nyereségéből a mezőgazdasági termelők is részesedjenek. Vállalatunk a különleges igények kielégítésére több újdonsággal jelentkezik az idén. Ezek közé tartozik a baromfiból készült különféle felvágott: sonkaszalámi. mortaUeüd es vir«U. Határszemlék előtt NerpzeK kincsünk, a termőföld egyre fogy, .4 napokban egy allatlenyésztesi tudományos ülésen hangzott el, hogy az utóbbi évtizedben hozzávetőleg egy közepes megye nagyságú — mezőgazdasági művelésre alkalmas — területet veszítettünk el. Döbbenetes adat! Tudjuk, hogy a csökkenés bizonyos mértékig törvényszerű, de be kell látnunk: könnyelműen pazaroljuk értékeinket. A föld nem növelhető, és ahová út. lakótelep, gyár és major épül, az a mezögazdasag számára egyszer s mindenkorra elveszett ... Alapvető kötelességünk tehát egyrészt minden lehető módon mérsékelni e csökkenést, másrészt a megmaradt területet rendeltetésszerűen — és nagyon ésszerűen — hasznosítani. Nemcsak jól felfogott érdekünk, hanem jogszabályokban előírt kötelességünk is. A termőföld védelmére több új rendelkezést hoztak, s ezzel összefüggésben jelentősen bővült a földhasznosítás ellenőrzésével kapcsolatos felalatok köre is. Az évente ismétlődő tavaszi határszemlék jelentik azt az átfogó ellenőrzést, amikor a helyszínen vizsgálják meg, hogy a nagyüzemek és a kistermelők művelésbe von- tak-e minden művelhető területet, rendeltetésszerűen hasznosítanak-e minden négyszögölnyi földet. Kedvező tapasztalat, hogy ezeknek a helyszíni elszámoltatásoknak eredményeként eltűnőben vannak a parlagon hagyott földdarabkák. E hónap végen ismét határszemlék kezdődnek. A mostani nagy vizsgálat több lesz — és más is lesz — Gépek a műhelyben / A siófoki Kőolajvezeték-építő Vállalat javítóműhelyében nagy súlyt helyeznek a vezetéképítés célgépeinek üzembiztonságára. Első képünk: egy 24 collos esőszigetelő gép karbantartását végzik, a második egy Wiscosin-kompresszor gyújtásellenőrzését mutatja. MAI i KOMMENTÁRUNK mint az előzőek. Más fölkészülést kíván azoktól, akik ellenőriznek, és gondosabb munkát a földet művelőktől. Ezeken a határszemléken fogják ellenőrizni az általános gyommentesítés időszerű feladatainak elvégzését — mind a mezőgazdasági területeken, mind a más rendeltetésű földeken. Az a tapasztalat, hogy a nagyüzemek — különböző okok miatt — nem fordítanak kellő figyelmet valamennyi gyepterületre. A határszemlét végzőknek ezért feladatuk a gyepek ellenőrzése, s a földhivatalokon kívül ezért kapcsolódnak be a munkába a növényvédő állomás, az állattenyésztési felügyelőség és az állategészségügyi állomás dolgozói. Nemcsak a kialakult helyzetet mérik föl és tesznek javaslatokat az ésszerűbb hasznosításra, hanem megvizgálják azt is, hogy a táblaszélek, földutak, elhagyott tanyák művelésbe vonásával hogyan növelhető a mezőgazdasági terület. Április végén kezdődik a munka. Megyénkben csaknem négyszázezer hektárnyi szántót, gyümölcsöst, szőlőt, kertet, több mint hatvanki- lenc és fél ezer hektárnyi gyepet kell felülvizsgálni. A munka nagyságához méltó gonddal készülnek a szemlebizottságok. Az átfogó ellenőrzést nem a gazdaságok ellen, hanem érettük végzik. Bizonyos, hogy nyerünk vele. Egy lépést teszünk nemzeti kincsünk megóvásáért — a föld ésszerűbb, jobb hasznosításáért. V M. I \
