Somogyi Néplap, 1980. április (36. évfolyam, 77-100. szám)

1980-04-17 / 89. szám

Egy panasz nyomában Panaszos levelet kaptunk egy somogyszobi asszonytól. Szakács Gézáné a múlt év november elsejéig a helybe­li termelőszövetkezetben dolgozott tehenészként. Ak­kor helyezték át a növény- termesztésbe, ahol orvosa véleménye szerint nem dol­gozhat, mert a szervezete nem bírja a napot. Szakács Gézáné levelében a munka­helyi vezetőkre és fizetésbe­li problémákra panaszkodott. Szakács Gézáné panaszos: — Mielőtt novemberben áthelyeztek volna, négy évig dolgoztam az állattenyész­tésben. A megalakulás óta tsz-tag vagyok; annak ide­jén a növénytermesztésben kezdtem. Miután azonban az orvos eltiltott a kinti munkától, a magtárba ke­rültem, s ott ' dolgoztam öt évig. Ezután a borjúnevelő­be helyeztek, majd a tehén­istállóba kerültem. Har­minckét állatot bíztak a gondjaimra. Halmosi Dénes­sel, a brigádvezetővel gyak­ran voltak nézeteltéréseink : kifogásoltam néhány, a mun­kával kapcsolatos problé­mát, s ha valami nem tet­szett, bizony, nem rejtettem véka alá a véleményemet. Elismerem, ilyenkor néha méregbe gurulok és nem­igen tudom fékezni magam; de ez nem változtat a lé­nyegen. Az ősszel aztán betelt a pohár, amikor a pénzzel is voltak bajok. Egy alkalom­mal csak hosszas veszekedés után kaptam meg a hivata­losan járó ötszáz forintot, legutoljára pedig 2800 fo­rintot kerestem, s ennyiért az állattenyésztésben nem dolgozik senki. Az újabb összetűzés következtében le­váltottak, és áthelyeztek a növénytermesztésbe. Itt vi­szont egészségi okokból nem dolgozhatok: porckikopásom is van, a napot sem bírom. Húsé éve vagyok tsz-tag, s most így bánnak velem, öt­ven elmúltam, védett kor­ban vagyok; úgy tudom, tör­vényesen át sem helyezhet­nek más munkakörbe. No­vember óta nem dolgozom: kivettem a szabadságomat, majd betegállományba ke­rültem. Fekecs Ödön, a tsz elnöke: — Szakácsné nagyhangú, nehezen elviselhető asszony, minősíthetetlen szavakkal illeti a vezetőket, mindenben talál kifogást. Kétszer fe­gyelmit is kapott emiatt. Senkivel nem tud megférni. Végül áthelyeztük a növény­termesztő-brigádba. Beteg­ségéről nem hozott igazolást. Valóban védett korban van, de a második fegyelminél előre figyelmeztettük az áthelyezés lehetőségére. Nem tanult belőle. Kisgyura József párttit- kár: — Szakácsnőt régóta is­merem; a jobb kereset ér­dekében és összeférhetetlen­sége miatt került a magtár­ba, majd az állattenyésztés­be. Nyers modorú asszony, senki sem marad meg vele. Fölöttesei utasításainak a végrehajtását megtagadta, szidta őket; ezért kapott fe­gyelmit is: az elsőt 1978 decemberében, a másodikat 1979 februárjában. Halmosi Dénes állatte­nyésztési brigádvezető : — Szakács Gézánét nem tudta elviselni egyik mun­katársa sem, állandóan dúlt-fúlt, szidott mindenkit. Társai nem akartak vele együtt dolgozni. Az 500 fo­rintos ügyre nem emlék­szem; lehet, hogy úgy volt. A 2800 forintos fizetés vi­szont előfordul mindenkinél; A föl melegedő idő ked­vező feltételeket teremt a korai, szabadföldi termesz­tésre előnevelt káposztafé­lék palántáinak kiültetésére. Legfontosabb teendő a pa­lánták kiültetése előtt — vagy közvetlenül az ültetés után — a tavaszi káposzta­légy és a talajlakó kártevők (cserebogárpajorok, drót- férgek, vincellérbogár-lár- vák) elleni védelem. A hús, csapadékos időt követő napfény és meleg kedvez a kártevő legyek élettevékenységének. Házi­kertekben védekezésre a Basudin 5 G-t javasoljuk — folyóméterenként 1,5—2 grammos adagolásban — a sorközök kezelésére. A ki­szórás után sekélyen azon­nal kapáljuk a talajba. Ajánlatos a védekezés a vö­röshagymánál és a fokhagy­mánál is a hagymalégy, a kelő sárgarépában a sarga- répalégy, a hónaposreteknél pedig a reteklégy kártételé­hiszen nem lehet mindig ugyanannyit fejni. Mogyorósi György és Fisli József, Szakácsné munkatár­sai a tehenészetből egyhan­gúan: — Jól megvoltunk vele. Az igaz, hogy hirtelen ha­ragú asszony-, s ha méregbe gurul, nem fékezi a nyelvét, de bizony, gyakran igaza volt abban, amit a munká­val kapcsolatban kifogásolt. Mi a leváltás körülményei­ről csak később értesültünk; akkor éppen nem voltunk itt. Halmosi Dénes azt mond­ta nekünk: jól dolgozott, nem a munkája miatt vál­tották le. Meleg Imre főagronómus: — Valóban a fegyelmik, az összeférhetetlenség miatt helyeztük át a gyalogos bri­gádba. A íejési technológiá­nál és az állatápolásnál egyszer-egyszer volt ugyan kisebb probléma, de egyéb­ként rendesen, jól dolgozott. Az ügyben nehéz igazsá­got tenni. Az eset mégis fi­gyelemre méltó. A panaszra v issza ténni nem a mi fel­adatunk M. E. nek megelőzése végett. (Hó- naposretaknel a védekezést csak abban az esetben sza­bad végrehajtani, ha a 14 napos várakozási időt be tudjuk tarUini.) A kiültetett káposztafélék megeredése után a pero- noszpóra, valamint a tő- és gyöikérrothadás fertőzésé­nek megelőzésére a Dithane M—45 0,2 százalékos, az Or- thocid 0,2—0,25 százalékos vagy a Zineb 0,3 százalékos oldatával kell permeteznünk. Ha a talajfertőtlenítés el­maradt, a gombaölő szerhez feltétlenül tegyük vagy a Ditrifon 50 WP 0,2 százalé­kos, vagy a Rogor L—40 0,1 százalékos, illetve a Bi—58 EC 0,1 százalékos vagy a Satox 20 WSC 0,5 százalékos rovarölő szert is. A káposz­tafélék viaszos bevonatú le­vele miatt a parmetlékom- binációhoz feltétlenül kell a' 0,05 százalékos Nonit ned­vesítő szer. Növényvédelmi tájékoztató Óvjuk meg a zöldségféléket! 1. Végigfésülték a folyó al­só folyása mentén húzódó sűrű erdőt. Nagy kanyar után enyhén terül el itt a víz, szemben a szakaóékos parttal. Fák néznek le rájuk a magasból. Lenn hullámok érik el a partot, s derékon loccsantják a szikláikat A folyó hínárt görgetve mo­rajlik, itt pedig óriás tek­nősök vonszolják magukat a parton. A rét felé igyekez­nek, ahol kedvükre való fű zöldéi. Egy sziklára állítja a mű­szert. Mivel a ragyogó sárga bo­garak mindegyre arca kö­rül zsibongamak, fényes ru­hájára telepednek, a nyaká­ra erősített dobozka megfor­dításával feltölti egy pilla­natra a felületet, mintha fű­teni akarná, s a hirtelen megnövekedett feszültségtől a bogarak a földre hulla­nak. Fölkerekednek, kava­rogva húznak el később a víz felé. Alkonyodik. A nap a völgybe törő folyó fölött áll, és vörös fénnyel áraszt­ja el a munkáját végző cso­portot. Végigfut tekintete a tár­sain. Nem messze a Fiú si­ma felületre akadt, s meg­kezdte a négyszögelőernyő kijelölését. (A szemközti parton az Öreg és a He­lyettes éppen fölhúzzák az antennát. Surrogva tér vissza a röptető. A Helyet­tes most akasztja övére.) Kivár egy kicsit, nem töb­bet Kozmikus Idő 0,1-né), majd homlokvillantójával 1 megadja a kezdőidé jelét. A tükrös kereső körlapját be­forgatja a négyszögelöer- nyö síkjára merőlegesen, visszaszámoitatja az alap- időt, s a dekódoló szisztéma klaviatúráján fölhajtja a tetőt. Hallja, amint a Fiú föl- nevet. Bosszankodva fordul arrafelé, majd megenyhül az arca. A Fiú egy teknőcöt terelget a négyszögeit terü­leten. o. hívatlan látogatók­tól meg az egymás közelé­ben íölvillanó fénypontoktól ijedhetett meg, s ügyetlenül menekül a Fiú elöl, aki vé­gül barátságosan fenéken billenti. Miután a csontko­losszus kívül került a me­zőn, fölhúzza az elektro­mos riasztósövényt, és hom­lokvillantójával jelzi, hogy indíthat újra. Elfordítja a gombot, s Az összeköttetésből barátság születik Rádióamatőrök között Ennék a kaposvári, H >n- véd utcai háznak a legfelső szintjét mosókonyháknak, ruhaszárító helyiségeknek szánták, de az automata mosógépek fölöslegessé tették a kis helyiségeket. A hasznosításra javaslatot tettek az IKV illetékeseinek azok a lelkes rádióamatő­rök, akik már évek óta szép sikerekkel büszkélkedhet­nek. Az ötletből — igaz, sok társadalmi munka után — valóság lett. Takarítás, fes­tés, tapétázás, antennaszere­lés következett, és máris le­hetett rádiózni. — Persze, így utólag egy­szerűnek látszik minden, de valójában sok munka van mögöttünk — mondja Gál Ferenc, az egyik leglelkesebb amatőr. — Gyakran restell­tem magam a családom előtt, amiért kevesebb időt töltök velük az itteni mun­kák miatt... Gyánó József a munká­jukról beszél: — 1975-ben — kísérleti jelleggel — az Amerikai Egyesült Államokban felbo­csátották az Oszkár—6 mes­terséges holdat. Ez lehetővé tette, hogy az amatőrök vi­lágszerte népes tábora az URH-sávon is kapcsolatot teremtsen egymással. Az URH-technika jobb, tisztább összeköttetést teremt az amatőrök között, mint a rö­vidhullámú rádiózás. A kol­légám rövidhullámon éppen egy új-zélandi állomással beszél. Ebben a mai techni­kai viszonyok közepette semmi rendkívüli sincs. Az URH-n viszont már más: az egy-két ezer kilométeres távolságok áthidalása nagy fegyverténynek számít. — ■ Milyen időjárási és légköri feltételek a legked­vezőbbek? Gál Ferenc válaszol: — A magas légkörben kell ionikus állapotnak ki­alakulnia ahhoz, hogy az URH-hullámok kifogásta­lanul, jól terjedjenek. Az ilyen és ehhez hasonló lég­köri viszonyok akkor alakul­nak ki elsősorban, ha vala­milyen időjárás- vagy lég­nyomás-változás várható. Természetesen jó készülék is kell. Van egy kiváló ja­pán berendezésünk, s hozzá egv erősítő, amely kitűnően alkalmas az adások lebonyo­lítására. Az amatőrök munkaidő után ülnek le rádiózni* Többségük gyári dolgozó. — Minden amatőrnek rf* a célja, hogy minél több összeköttetést, barátságot teremtsen az éter hullámain keresztül. Mind messzebbre és messzebbre látogasson el; ismerjen meg népeket, országokat, emberéket. Köz­ben állandóan fejlesztjük technikánkat, tökéletesít­jük a berendezést... K Zs. Házmester a „kukában" Aki latoit már szemetes járdát, koszos lépcsőházat — és ugyan ki ne látott volna? —, azonnal a szemébe ötük a tiszta lakóház. Kaposváron a Tóth Lajos közben van két négyemeletes társasház, amelynek még a környékén is csak elvétve lehet cigaret­tacsikket, összegyűrt papír­zsebkendőt találni. Az épü­letek előtt — terméskővel körülkerítve — tenyérnyi pázsit, apró fenyőfákkal. A lépcsőház ragyog a tiszta­ságtól, a lépcsőfordulókban pedig színes plakátok derítik jó kedvre a ház lakóit. Mindez Balogh Tibor ház- felügyelő keze munkáját di­cséri. Az ott élők azt mond­automatikára állítja a sú- gárágyút. A sugar hosszan kilő előre, majd kétoldalt kiteljesedik, és 180 fokos szögöen befogja az előtte el­terülő rengeteget. Nem ismeretlen előtte ez a rész, a Kozmikus észak— dél pont pozitív-pozitív északkeleti tartományának A-val jelölt négyszögmező­je. Befogták már egyszer, akikor a tenger felöl. Hori­zontálisan végigtapogatták Kozmikus 100, majd az eredménytelenség után Koz­mikus 200 magasságban is az egész hatalmas erdőt. A Központnak a csillagközi hosszú járatú űrhajók szá­mára kiadott utasításaiban ez a két magasság szerepelt, mint lehetséges elrejtést hely. Kivételes eset a Kozmikus 300 magasság használata. Azt is megnézték már. Most hát újra ezt a szin­tet. Mit lehet tenni? Ugyan­is nem találják sehol. Egyre jobban bosszantja a dolog. Ez már a hatodik expedíciója — közülük az utóbbi négynek ő volt a pa­rancsnoka. Csak nem fog most kudarcot vallani? Az urániumszéria bolygóközi , hadnagyának ez rutinfeladat ! kellene legyen. Mégsem bol­dogul. Az utóbbi hetekben a csoport is egyre inkább elszótianodik. Ez a hamaro­san kitörni készülő veszeke­désnek előjele. Jól tudja ezt. De ered­mény nélkül visszatérni nem lehet. Egyre jobban kiéle­ződik a helyzet. S eredmény Tincs; és ha nem tudja megőrizni a tekintélyét, el­pusztulhatnak mindnyájan. (Folÿtatjuk.) ják: mintha krétával lenne meghúzva, úgy ismerni a körzetét. Az elektroncsőgyár tmk- lakatosának szenvedélye a rend, a tisztaság. A szépen berendezett, kétszobás la­kásban minden a helyén: sehol egy elöl hagyott edény vagy ruhadarab. Ezzel szem­ben sok olyan apró tárgy is látható, amely arról tanús­kodik: a tulajdonos szeret barkácsolni, szereti széppé tenni a környezetét. — Négy évvel ezelőtt vet­tük át a házfelügyelőséget — mondja a feleség. —Azért esett ránk a választás, mert a lakók már ismerték Ti­bornak azt a tulajdonságát, hogy nem tudja elnézni a rendetlenséget és szeret ten- ni-venná. Elvállaltuk, mert amúgy is otthonülők va­gyunk, a pénz pedig jól jön. Most meg különösen, hiszen a fiúnk orvostanhallgató Pécsén; sokba kerül a koszt, a ruha, az albérlet. Van mi­re költeni. — Akkor úgy döntöttünk, hogy a feleségem végzi a szükséges »papírmunkát«, ő szedi be a közös költségek­hez a pénzt, én pedig elvál­lalom a nehezét — folytatja a férfi. Aztán nevetve hoz­záteszi : — ö csak takarít­son a lakásban, elvégre ő ért hozzá jobban... — Mennyi időt vese igény­be naponta a házmesteri teendők ellátása? — Pontosan nem lehet megmondani, mert ha csak felsöpröm mind a négy lép­csőházat, meg néhány ap­róbb javítást elvégzek, ak­kor egy—másfél óra elég rá. De ha föl is kell mosni, ak­kor bizony négy óra is ke- ,vés. Naponta kell söpörni, kéthetenként fölmosni. De ezt nem tartom be: nem le­het sáros, koszos a lépcső­ház, s így bizony gyakrab­Több mint négyszáz fiatal szakember részvételével megkezdődött tegnap az MTESZ székházában a IV. építőipari ifjúsági konferen­cia. A kétnapos tanácskozá­son az ágazatban dolgozó, jórészt pályakezdő műszaki értelmiségiek csaknem 50 előadást vitatnak meg, a ban meg kell fogni a felmo­sórongyot. Ismét a feleség veszi át a szót: — Néha túlzásba is viszi a tisztasági szenvedélye. A múltkor valamiért lementem érte az utcára; keresem, és nem találom sehol. Ahogy jobban körülnézek, látom, hogy szinte teljesen belebújt a szemetesikonténerbe, abból kapax-ta ki a beleragadt hul­ladékot... — A szigorú házmester és a rosszalkodó gyerekek: ez örök téma, — Itt is van velük gond — folytatja ‘a férfi. — Néha teljesen érthetetlenül erőt vesz rajtuk a rombolási kedv. Olyankor törnek-zúz- nak, s nem nézik, hogy tönkreteszik az embeiJ keze munkáját. Legutóbb a kis fenyőfáknak tördelték le az ágait. Hogy miért, nem tu­dom. Bizony, nem ártana, ha néhány szülő jobban fi­gyelne arra, mit művel a csemetéje. — És a felnőttek? — A többség tiszteletben tartja igyekezetemet, sőt se­gít: vigyáz a rendre. Jó do­log, ha az ember hallja a dicséretet. Mert ilyen is van. De olyan is, aki sem­mibe veszi a munkámat, s talán azt mondja magában: arra való a házmester, hogy takarítson utánunk.,. Lemegyünk az utcára, az egyik lakás erkélye alá. A gyepen legalább két hamu­tartóra való csikk. Valame­lyik lakó öntötte ki az ab­lakon. — Most mondja: én szól­jak neki? Inkább fogom a lapátot, és összesöpröm. Búcsúzunk. Kezemben ott a cigarettavég, de restellem eldobni az utcán. Inkább el­viszem a következő kukáig. L. J. legkülönfélébb építőipari témákban. Az első napi ese­mények sorát Ábrqhám Kálmán építésügyi és város- fejlesztési miniszter előadá­sa vezette be. A miniszter az ágazat helyzetéről és a közeli tennivalókról tájékoz­tatta a résztvevőket. Építőipari ifjúsági konferencia

Next

/
Oldalképek
Tartalom