Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)
1980-03-08 / 57. szám
Jervuft a tanácsot terner&mmlcôTo, cêfjoîlc reálisabbá, döntéseik megalapozottabbá váltak. A végrehajtás szervezése és ellenőrzése, a koordinációs munka azonban nem mindenütt fejlődött a kívánalmaknak megfelelően. A rendelkezésükre álló pénzzel a korábbinál célszerűbben és hatékonyabban gazdálkodtak. Szilárdult a költségvetési fegyelem. A nehezebbé vált körülmények között is sikerült megteremteniük, sőt némiképp javítaniuk az intézmények működésének feltételeit. Beruházói tevékenységük nem kifogástalan az általános javulás és a fejlesztési eszközök rugalmasabb átcsoportosítása mellett sem. Terület- és településhálózat-fejlesztés A*területfejlesztési politika tervszerű végrehajtásának eredményeként a helyi adottságokra építve célszerűbbé vélt a termelőerők elosztása, illetve felhasználása. Ez elősegítette az életkörülmények kiegyenlítődésének folyamatát. A települések az elképzeléseknek megfelelő irányban fejlődtek, a hálózat korszerűbbé vált. Helyesnek bizonyult a rendelkezésre álló eszközök koncentrált felhasználása. A gazdasági fejlődés területi központjai a városok és a kiemelt települések voltak. Barcs és Marcali városi rangot kapott. Meggyorsult a megyeszékhely, továbbá Siófok és Nagyatád, valamint Tab és a Balaton-parti nagyobb települések fejlődése. A területfejlesztési politika végrehajtása azonban nem volt probléma- mentes. A kis községek csak mérsékelt ütemben fejlődtek, emiatt fokozódott lakosságuk elvándorlása. Ez feszültségeket idézett elő, és a nagyobb településeken súlyosbította az infrastrukturális terheket. Helyes volt az egyes feladatok eredményesebb megvalósítását előmozdító területi körzetesítés. Lebonyolításának feltételeit azonban nem tudtuk mindenütt megteremteni, s ez fokozta a nehézségeket Érdekképviseleti, érdekvédelmi szervek A termelőszövetkezetek, a fogyasztási és az ipari szövetkezetek megyéi szövetségei eredményesen működtek közre a társadalmi és a gazdasági feladatok megoldásában. Az érdekképviseleti szervek munkáját a rendszeresség, a tervszerűség jellemezte. Megfelelő arányban foglalkoztak a gazdaságszervezéssel, a szövetkezetpolitikai feladatokkal és az ellenőrzéssel. Eredményesen segítették a szövetkezeteket gazdasági munkájukban, és helyesen orientálták őket fejlesztési elképzeléseik kidolgozásában. Nagy figyelmet fordítottak a gazdasági együttműködésekre és a gyengébben gazdálkodó szövetkezetekre. Jó irányban befolyásolták a szövetkezetpolitika valóra váltósát. Aktív szerepet játszottak a szövetkezetek gazdálkodása önállóságának erősítésében, az önkormányzat feltételeinek megteremtésében. Segítséget nyújtottak a szocialista brigád- és versenymozgalom kibontakozásához. Javult az ellenőrzési irodák munkája, a külső ellenőrző szervekkel való együttműködése. Nem fejlődött megfelelően a testületi ülések aktivitása, a tagok egyéni érdekvédelme, a káder- és személyzeti munka. Nem elég eredményesen segítették elő a szövetkezetek belső ellenőrzését. Életszínvonal, életkörülmények, szociális ellátás A megye lakosságának életszínvonala szerényebb mértékben, pénzbevétele a korábbinál mérsékeltebb ütemben emelkedett. A munkából származó jövedelmek 26, a társadalmi juttatások 56 százalékkal nőttek. A havi átlagkereset az 1975. évi 2619 forintról 3400 forintra emelkedett A keresetek a mező- és az erdőgazdaságban, a szállítás és a hírközlés területén az átlagosnál gyorsabban, az iparban, az építőiparban és a kereskedelemben lassabban növekedtek. A lakosság takarékbetét-állománya 67 százalékkal gyarapodott, és 1979-ben elérte a 4 milliárd forintot. A keresetek teljesítményektől függő differenciálása főként a tervidőszak második felében gyorsult meg. A központi intézkedések hatására erőteljesebbé vált a munka nélkül szerzett jövedelmek visszaszorítása. A pénzbeli társadalmi juttatások a munka- jövedelmeknél gyorsabb ütemben emelkedtek. A szociálpolitikai intézkedések nyomán a nyugdíjra, a táppénzre, a családi pótlékra, a gyermekgondozási segelyre fordított összeg másfélszeresére növekedett. Számottevően nőtt. a nyugdíjra kifizetett összeg: 1975 ben 864 millió, 1979-ben 1,4 milliárd forint volt. Gyér mekgondozási segélyre 1973-ban 44 millió 1979-ben 120 millió forintot fizettek ki, családi pótlékra pedig a korábbi 120 millióval szemben 300 milliót. Jelentősen fejlődött o szociális gondoskodás. Bővült az időskorúak pihenését, ellátását, gondozását szolgák* intézmények hálózata. A szociális otthonokban közel 1200, az öregek napközi otthonaiban több, mint 1300 idős emberről gondoskodnak. A lakásukon gondozásban részesülő öregek száma a háromszorosára, 3000-re emelkedett. Bölcsődei .hálózatunk 400 hellyel bővült az utóbbi négy évben. ' A kiskereskedelmi forgalom 1975—1979 között — folyó áron számítva - 38-40 százalékkal emelkedett, és az utóbbi években meghaladta a 10 milliárd forintot. A növekedés egyenletes, a korábbiakhoz hasonlóan évi átlagban 8—S,4 százalékos volt, s ez némileg túlhaladta az országos átlagot. A kiskereskedelmi forgalom fele-fele arányban oszlott meg az állami és a szövetkezeti szektor között. Az áfész-ek főleg a falusi lakosság ellátásában töltötték be rendeltetésüket, de szerepük a városokban is fokozódott. Jelentős előrelépés történt a kis települések és a peremterületex ellátásában. A főbb árucsoportok közül a vegyes iparcikkek forgalma nőtt a leggyorsabban, o bolti élelmiszereké, a vendéglátásé és a ruházati cikkeké az átlagosnál lassabban emelkedett. Az alapvető élelmiszerekkel való ellátás többnyire folyamatos és zavartalan volt Az áruválaszték fokozatosan bővült, a hiánycikkek számc valamelyest nőtt. Fejlődött a kereskedelmi hálózat, főleg a szövetkezeti szektorban. Pénzügyi és kapacitásgondok miatt azonban késtek az átadások. A tervezett beruházások mindegyikét ugyan nem sikerült megvalósítani, de a gyorsfejlesztési programok teljesítése eredményeként a kereskedelmi hálózat alapterülete - a megszűnt boltokat leszámítva - kb. 25 000 négyzetméterrel nőtt. Elkészült a nagyatádi és a siófoki vásárcsarnok, a marcali műszaki és lakberendezési áruház, átadták a siófoki új Tüzép-telepet. A kaposvári DOMUS és a siófoki áruház építésének befejezése 1980-ban várható. Az ABC-áruházak és önkiszolgáló boltok száma 42-vel, a nagyobb vendéglátó- helyeké pedig 11-gyei gyarapodott. Több üzletet modernizáltak. Nőtt a korszerű, önki- szolgáló boltok száma. A megye V. ötéves lakásépítési tervét előreláthatóan teljesítjük. Az új lakások kényelmesebbek, átlagos alapterületük nagyobb. Javult a közművel való ellátottság. A megszűnő 2500 lakást leszámítva is a megye lakásállománya 8,6 százalékkal gyarapodott A 100 lakásra jutó családok száma a városokban 119-ről 115-re, a községekben 104-ről 98- ra módosult. A községekben megszűntek a lakásgondok. A városokban — különösen a megyeszékhelyen - csak mérsékelten javult a lakásellátás. Nőtt a több szintes lakások aránya, 35 százalékuk lakótelepen épült. A városokban ösz- szefüggó lakótelepek alakultak ki. A megyében - az országoshoz képest - továbbra is nagyobb számban épülnek lakások magánerőből. Az állami lakásépítés-aránya jóval kisebb az országos átlagnál. Gondot okoz o tervszolgáltatás késése, komplexitásának hiánya és egyes esetekben a nem kielégítő minőség. A lakásépítés technológiáját korszerűsítették. Az átadás üteme azonban csak lassan válik egyenletesebbé. A kapcsolódó egészségügyi, kereskedelmi és oktatási intézmények építése a legtöbb helyen csak a lakások átadása után kezdődött meg. s ez feszültségeket okoz. A lakosság közműellátása 1975 óta tovább javult. A vízhálózatba bekötött lakások száma 16—17, a csatornahálózatba bekapcsoltaké 4—5 százalékkal nőtt. A villannyal ellátott lo- kások számának 9 százalékos növekedésével a háztartások villanyfogyasztása több mint másfélszerese lett az előző tervidőszakénak. A vezetékes vagy propán-butángázzal ellátott lakások aránya meghaladja a 80 százalékot. Kaposvárt bekapcsolták az országos gázhálózatba. A lakossági szolgáltatás értéke a tervezettet lényegesen meghaladó ütemben nőtt. Elsősorban a gépkocsijavításban és a textiltisztításban tapasztalható kedvező változás. A szolgáltatás V. ötéves tervre előírt fejlesztésének egy része azonban késik. A lakossági szolgáltatásban fontos szerepet töltenek be a magánkisiparosok is. Az elmúlt négy évben több mint 500-zal nőtt az iparjogosítvónnyal rendelkezők száma. Néhány szakmában - főleg a kisebb településeken - nehéz az utánpótlás. A vállalatok és a szövetkezetek többsége eredményesen kapcsolódott be a település- fejlesztésbe. Nem sikerült azonban előrelépni a létesítmények közös fenntartásában. Az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke megkétszereződött. Nagy eltérés van a társadalmi munka szervezésében a települések között: a lehetőségeket nem mindenütt használták ki. A társadalmi munka erkölcsi elismerése fokozódott. A mostani tervidőszakban megyénkben is előtérbe került a környezetvédelem. Tapasztalható a környezeti kultúra fejlődése. Több település környékén parkerdőket alakítottak ki, gyarapodott a mesterséges tavak száma. Mindez javította a pihenési, sportolási és szórakozási lehetőségeket. A fejlődést gátolja, hogy a környezetvédelem még nem egységes elvek és szemlélet alapján folyik. Nem sikerült megvédeni á vizek minőségét. II. Áz állami munka Az állami munka fejlődött az elmúlt években. A szervezeti változások és a hatáskörök decentralizációja következtében az igazgatás közelebb került az állampolgárokhoz. Az államigazgatási szervek előtérbe helyezték a gazdasági építő- és a kulturális nevelőmunka irányítását, szervezését. Alapvetően érvényt szereznek az előírásoknak, rendelkezéseknek. Fejlődött az állami szervek párti rá nyitó sa. A pártellenőrzés elveinek helyességét a gyakorlat igazolta, módszerei megfelelőek. A területi pártszervek a kommunista állami vezetők önállóságának és felelősségérzetének növelésére ösztönöztek, és hatékonyabban segítették az állami szervekben dolgozó kommunistákat és pártszerveket. A párt- és a tanácsi testületek munkájában kevesebb az átfedés, a párhuzamosság. A pártellenőrzésben nagy figyelmet fordítottak a szocialista törvényesség megtartására. A községi tanácsok pártirányításának feltételei javultak, a tartalmi munkában azonban ma is vannak különbségek. Hatékonyabbá vált a megyei tanács és a végrehajtó bizottság irányító, ellenőrző munkája. Céltudatosabban hangolták össze az országos és a helyi érdekeket. Tervezőmunkájuk a megyei vezető szervek által elfogadott hosszú és középtávú irányelveken alapul. Eredményesebben valósították meg az ágazati feladatokat. Rendszeresebbé és következetesebbé vált a szakigazgatási szervek és az alsóbb szintű tanácsi szervek beszámoltatása. Jól kapcsolódtak a testületi ellenőrzéshez a komplex felügyeleti vizsgálatok, A megyei szakigazgatásban fejlődött a területi szemlélet, de még nem vált általánossá. Javult az együttműködés a nem tanácsi szervekkel a társadalompolitikai célok megvalósításában is. A tanácsi belső koordinációban vannak még tartalékok. Még nem elég következetes az apparátus a határozatok végrehajtásában. A megyei szakigazgatási szervek jobban, de még nem eléggé segítik a helyi tanácsok apparátusait. A szocialista demokrácia az államéletben, a tanácsok testületi munkáiéban (s fejlődött. Fokozódott a dolgozók társadalmi, közélett felelősségérzete. A demokratizmus gyakorlásának intézményes keretei és formái beváltak. Érvényesült a tanácstörvény, erősödött a ta nácsok népképviseleti, önkormányzati és ál- ámigazgatási jellege. Növekedett a testüle ek irányító, meghatározó szerepe. Gyorsabban és mind eredményesebben reagáltak o különböző társadalompolitikai kérdésekre, a Módszeresebben irányították a tanácsi végrehajtó bizottságok a személyzeti munkát, egyes községekben azonban ez még nem elfogadható. Javult a tanácsi dolgozók szakmai és politikai végzettsége, egyes munkakörök kivételével csökkent a fluktuáció A káder- utánpótlás tervszerűbbé vált, de c községi tisztségviselőknél és az apparátusokban ez még nem hozott kellő eredményt. A megyei pártbizottság figyelemmel kísérte oz országgyűlési képviselők munkáját. A képviselőcsoport működése rendszeres és tartalmas volt. A képviselők teljesítették beszámolási kötelezettségüket, választókerületi kapcsolataikat állandóan fejlesztették. Aktívan vettek részt a törvényalkotásban, a bizottságok tevékenységében. lakosság életkörülményeit érintő legfontosabb feladatokra. Fórumot teremtettek a választóknak, és fokozták az együttműködést a társadalmi. gazdasági szervekkel. A döntések előkészítésében és meghatározásában jobban érvényesült a testületek szerepe. Fékezte azonban a demokrácia kibontakozását. hogy a határozatok előkészítésénél esetenként a megengedettnél nagyobb volt az apparátus befolyása. A végrehajtás testületi ellenőrzésében sok még a formalitás. Javult a tanácsi bizottságok véleményező, javaslattevő tevékenysége. Gyakran készítettek elő tanácsülési előterjesztéseket összehangoló, a határozatok végrehajtását és a szakigazgatási szerveket ellenőrző munkájuk azonban nem volt elég hatékony. Főként a községi tanácsi bizottságok önállósága, kezdeményezőkészsége nem érvényesült kellően. A községi tanácstagi csoportok nagyobb része jól működött, megfelelően képviselték a társközségek érdekeit A tanácstagok többsége felelősséggel vett részt a testületi munkában, rendszeres kapcsolatot tartott választóival. A hosszabb ciklus és más okok miatt csökkent a tanácstagok egy részénék aktivitása. A megyei tanácstagok tovább mélyítették kapcsolatukat az őket megválasztó helyi tanáccsal. A tanácsok önállósága a szervezeti, működési természetű feladatokban erősödött inkább. A gazdálkodásban nem domborodott ki kellően önkormányzati jellegük. Ennek gazdasági alapjai is nagyrészt hiányoztak. A lakosság igényeinek növekedése miatt ez gyakran okozott feszültséget. A tanácsi önállóságot korlátozza a túlzott, alacsonyabb szintű központi jogi szabályozás is. A megye közigazgatási szervezete tovább korszerűsödött. A településfejlesztés eredményeként kettővel növekedett a megye városainak száma. A megszüntetett barcsi járás községei város környéki szervezeti formában Barcshoz tartoznak A szervezeti összevonás lehetővé tette a szakigazgatási feladatok jobb ellátását A tanácsok hatósági munkája tartalmilag javult, törvényes, megfelel a jogpolitikai követelményeknek. Az állampolgárok ügyeinek zömét a helyi tanácsok intézik. A döntések megalapozottságát mutatja, hogy az ügyek kevés kivétellel első fokon befejeződtek. Valamelyest ritkultak a bürokratikus vonások, de még előfordul formális, sablonos ügyintézés. Helyileg megvalósítható egyszerű sitést kezdeményeztek az Igazgatási munkában. A bűnüldöző és az igazságügyi szervek foltozott gondpt fordítottak a jogpolitikai elvek, a jogszabályok politikai, társadalmi és gazdasági céljainak elérésére. Elősegítették a társadalmi, a csoport- és az egyéni érdek összhangjának megteremtését, a törvénysértések megelőzését, a társadalmi tulajdon védelmét. Érvényesül a szocialista törvényesség. A közrend, a közbiztonság szilárd. Az állampolgárok személyi és vagyoni jogainak, törvényes érdekeinek védelme biztosított. A lakosság túlnyomó többsége törvénytisztelő, o társadaimi követelményeknek megfelelő magatartást tanúsít. Szervezettebbé vált a bűnözés elleni küzdelem. javult a rendőri végrehajtó szolgálat, a megelőző tevékenység, s a lakosság szélesebb körét vonták be a belügyi munkába. A bűncselekmények száma enyhén csökkenő. Változatlanul nagy a vagyon elleni, a közlekedési, az erőszakos, a garázda és a fiatalkorúak által elkövetett: bűntettek száma. Javult a földerítés, de több bűncselekmény még rejtve marad a hatóságok előtt. Az emberek szűkebb körében továbbra is tapasztalható a jogszabályok kijátszása, a munka nélküli, a szocialista elveket sértő jövedelemszerzés. Gyakori az árdrágítás, a fogyasztók megkárosítása. Ez különösen a Ba- laton-part környékén jellemző. Ezek a cselekmények társadalmi veszélyességükön kívül politikai, erkölcsi kárt is okoznak. Néhány gazdasági szervnél az egyéni és a csoportérdek került előtérbe. A rendőri, az ügyészi és a bírói szervek munkája megfelelt a követelményeknek, együttműködésük tartalmas. A vezetői munka — különösen a rendőr-főkapitányságon - tervszerűbb, következetesebb lett, javult az irányítás és az ellenőrzés. Megszűnt a hosz- szú évekig tartó bíró- és ügyészhiány. A bíróságok ítélkezésének többsége megalapozott, törvényes. A büntetéskiszabás gyakorlatában érvényesült a differenciálás elve, a nevelési célzat és a törvény szigorának alkalmazása. Előfordult azonban formális és egyéni jogértelmezés. felületes munka is,'főként a polgári és a gazdasági ítélkezésben. A fegyveres erők és testületek magas fokú hivatástudatta! teljesítették feladataikat a haza megvédésére vciló felkészülésben, az államhatár, a közrend, a közbiztonság védelmében. Tovább szilárdult az erkölcsi, a politikai és a fegyelmi állapot A néphadseregben folyó nevelőmunka egyre hathatósabban egészíti ki a családi, az iskolai, a munkahelyi nevelést és szakképzést. A katonák - szolgálatuk ellátása mellett - tekintélyes részt vállaltak a gazdasági építőmunkából is. Tartalmasabbá vált a fegyveres erők és testületek együttműködése. A rendőrség és a határőrség feladatainak teljesítésében közreműködő önkéntes társadalmi erők köre jelentékenyen bővült, munkájuk eredményesebbé vált. A munkásőrség a megye dolgozói által nagyra becsült, tekintélyes fegyveres testület. önkéntes és demokratikus jellege fokozódott, politikai, erkölcsi egysége tovább szilárdult A testület teljesítette szolgálati és kiképzési feladatait Az évenkénti állománycserék hatására erősödött ütőképessége, javult életkori és szociális összetétele. A munkásörök nagy többsége kommunista és munkás; a dolgozók áldozatkész képviselői, akik a fegyveres testületekkel együtt a munkásosztály hatalmának, szocialista vívmányainak meggyőződéses, szilárd őrei, védelmezői. A munkásőrök fegyelmezetten és példamutatóan dolgoznak. Kezdeményezők a helyi feladatok végrehajtásában. A párttagok és a pártonkívüliek egyaránt magas színvonalon tesznek eleget önként vállalt pártmegbízotá- suknak. A párt honvédelmi politikájának megfelelően eredményesen folyik a hazafias, honvédelmi nevelés és fölkészítés. Az állami és a társadalmi szervek szorosabb együttműködése hatékonyabbá tette az összefogást. E sokoldalú tevékenységben kiemelkedő szerepe van az ifjúsági szervezeteknek, az ok‘atás; intézményeknek és a Magyar Honvédelmi Szövetségnek. Az MHSZ megyei szerveiben fejlődött az irányító, az ellenőrző és a szerve/
