Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-08 / 57. szám

ző munka; társadalmi összefogássá! javultak" a működés feltételei. Az erkölcsi, politikai nevelés, a fegyveres erők számára folytatott szakképzés mellett elismerésre méltó eredmények születtek a honvédelmi jellegű sportágakban is.

A megye testnevelésének és sportjának helyzete elmaradt a társadalmi élet más területein elért eredményektől*. A tömegsport

szervezésére nagyobb figyelmet fordítottak, kezdeti eredmények mutatkoztak. Fejlődött némileg az iskolai testnevelés, a diáksport «, de még nem felelnek meg a követelményeknek. A megye versenysportjában nem sikerült elérni a célokat A gondok oka az. hogy nem alakult ki egységes szemlélet és cselekvés, hiányzik az összefogás, a rendelkezésre álló erőket és eszközöket kevésbé célszerűen használják fel.

III. Á közgondolkodás állapota

Epvtómunkánk sikerei, a lakosság politikai egysége, a céltudatosabb, színvonalasabb ideológiai munka eredményeként fejlődött a közgondolkodás szocialista tartalma. Az ideológiai harc egyre több új kérdést vetett föl, s ez fokozta a pártszervezetek tevékenységét A propaganda és az agitáció alkotó módon, elméleti igénnyel, meggyőzően igyekezett választ adni az élet által fölvetett kérdésekre. Hozzájárult az emberek szocialista tudatának fejlesztéséhez, mozgósított az építőmunka feladatainak megvalósítására. Nem mindig tudtuk azonban bemutatni távlati és napi feladataink dialektikus összefüggését. Emiatt a közgondolkodásban a szocializmus távlatainak hiányos ismerete érzékelhető, s ez egyesekben oggodaimaskodást, közömbösséget vált Id.

A szocialista közgondolkodás fejlődését a marxizmus—leninízmus elterjedése határozza meg. Évről évre tízezrek tanulmányozzák és sajátítják el szervezett formában tudományos világnézetünket. Kulturális, tudományos és művészeti életünknek is mind jelentősebb szerepe von a marxista-leninista világnézet terjesztésében, a lakosság műveltségének emelésében. Az agitációs és propaganda- munka eredményeként a lakosság körében ismertebbé váltak a szocialista erkölcs és életmód normái. Közvéleményünk egységesebb lett a politika alapvető kérdéseinek megítélésében és elfogadásában, a feladatok megvalósításában.

A közgondolkodásban tapasztalható pozitív vonások mellett időnként felerősödnek vagy újratermelődnek céljainkkal ellentétes jelenségek is. Amikor az elvtelen kapcsolatokra, az ezekből származó előnyökre, a hatalommal és a jogokkal való visszaélésre, a korrupcióra, a helytelen vezetői magatartásra rendkívül élesen reagál a közvélemény, ugyanakkor más negatív jelenségeket türelmesebben ítél meg, vagy éppen közömbös velük szemben. Sokan például nem ítélik el az anyagiasság, az egoizmus, a közöny megnyilvánulásait Ideológiai munkánk Hatását gyengítette, hogy az említett jelenségeknek objektív forrásai vannak a belső és a nemzetközi viszonyokban.

P rop a gon dónk nem adott kellő megbecsülést a szocializmus ügye iránt elkötelezett magatartásnak, a szocializmus aktív híveinek, a becsületesen végzett munkának és a közösségért áldozatot vállalóknak. Tekintélyes azok száma, akik kimaradtak a tömegpolitikai munka hatóköréből, s akik között állandósulnak a nemkívánatos tudat- és magatartásformák.

A közgondolkodás formálásában meghatározó szerepet töltenek be a pártszervezetek. Tagjaik eszmei-politikai felkészültsége, tájékozottsága, a párt politikájának következetes képviselete hozzájárult a tömegek köz- gondolkodásának kedvező változásához. Egyes pártszervezetek azonban nem fordítottak kellő figyelmet a tagjaik között és a környezetükben megnyilvánuló helytelen nézetek tisztázására. Időnként védekező magatartást tanúsítottak az eszmei vitákban, ezzel lehetőséget adtak a hibás nézetek továbbélésére. Változatlanul hatnak az ideológiai munkát lebecsülő nézetek, az elmélet és a gyakorlat kapcsolatát tagadó felfogás.

Fejlődött az emberek közgazdasági szemlélete, s ennek köszönhető, hogy hozzáértőbben, valósághűbben ítélik meg a népgazdaság helyzetét. A párttagság döntő többsége és a lakosság mind nagyobb része ismeri az építőmunka céljait, feladatait Egységes a párttagság véleménye a gazdasági helyzet és ^ a tennivalók megítélésében. A jó társadalmi légkör, az életkörülmények javulása fokozta a bizalmat a párt politikája iránt

Gazdasági helyzetünket illetően élnek bizonyos illúziók is. Akadnak, akik nem értik és nem érzékelik valódi gondjainkat, mások viszont a valóságosnál súlyosabbnak tartják őket. Elsősorban a kis jövedelműek, a nyugdíjasok és a pályakezdők között tapasztaltunk aggodalmat és félelmet

Az emberek többsége azonosult a hatékonyabb, a gazdaságosabb termelést, a takarékosságot magába foglaló célokkal. Szükségesnek tartják a munka szerinti elosztás elvének alkalmazását. Tapasztalható azonban egyenlösdiségre való törekvés is. Némelyek megkérdőjelezték a jövedelmek differenciáltságának mértékét. A dolgozók egy része a maguk környezetében észlelt hibákból az egész népgazdaságra, esetenként a politikára vonatkozó általános következtetést vont le. Kritikusan szóltak az ügyeskedés, a munka nélkül szerzett jövedelmek ellen, és intézkedést sürgettek o gondatlanság, a szervezetlenseg, a pazarlás lattá«, „

Mind több emberrel sikerült megértetni, hogy napjainkban az életszínvonal szinten tartása is nagy erőfeszítést követel. A propaganda fogyatékossága, hogy az emberekhez elsősorban mint fogyasztókhoz szólt, kevésbé úgy, mint termelőkhöz. Sokan emiatt sem látják világosan, hogy a gazdasági fejlődés állandó velejárója az ármozgás. A lakosság megértette, hogy az ország belső gazdasági biztonságát nem lehet önellátó gazdaságpolitikai elképzelésre alapozni. A KGST-orszá- gokkal, elsősorban a Szovjetunióval kialakított gazdasági kapcsolataink elmélyítését szükségesnek tartják.

A fejlett tőkésországokkal való gazdasági kapcsolatainkban az enyhülés egyik» biztosítékát látja megyénk lakossága. De nyugtalanságot kelt az ország eladósodása ; egyesek félnek attól, hogy kiszolgáltatott helyzetbe kerülünk. Bírálták a külkereskedelmi tevékenységet, ebben látva egyik okát a népgazdaság egyensúlyproblémáinak. A fejlődő országokkal bővülő kapcsolatainkat a közvélemény nagy része helyesli. Némelyek azonban nem értik, hogy ez politikai érdekünk is.

Somogy lakosságában erősödött a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus érzése. Fokozódott az emberekben az a meggyőződés, hogy a szocialista építés lendítőereje a cselekvő hazafiság, a jól végzett mindennapi munka, amely a közösségi aktivitásban, a haza szolgálatában fejeződik ki. Haladó történelmi hagyományaink értelmezése, értékelése letisztultabban mutatkozik meg a közgondolkodásban. Kedvezően változott az ifjúság hazafias érzülete, s becsülettel teljesíti honvédelmi kötelezettségét.

A Szovjetunióhoz fűződő kapcsolatainkat elvi alapokon nyugvónak, gyümölcsözőnek, fejlődésünk szempontjából nélkülözhetetlennek, együttműködésünket a többi szocialista országgal szükségesnek tartja megyénk társadalma. Emellett tapasztalható a nemzeti érdekek túlhangsúlyozása, a nemzeti és a nemzetközi sajátosságok szembeállítása is. A történelmi szemlélet fogyatékosságai, az információhiány és a nemzetiségi politika helyenkénti torzulása miatt - egyes rétegekben, főként az értelmiségiek között — nacionalista megnyilvánulásokkal is találkozunk. Kevésbé látják a nacionalizmust úgy, mint az ellenünk irányuló fellazítás! politika egyik elemét

A nemzetközi élet iránt állandóan élénk az érdeklődés. Közvéleményünk a nemzetközi helyzetet a korábbinál sokoldalúbban ítéli meg, s a legfontosabb kérdésekben egységesebb lett. Elismeréssel nyilatkoznak a szocialista világrendszernek, mindenekelőtt a Szovjetuniónak a békés egymás mellett élésért, az enyhülésért, a társadalmi haladásért tett erőfeszítéseiről. A béke megőrzése iránti felelősség közgondolkodásunk jellemzőjévé vált. A társadalmi haladásért vívott harc ellentmondásait viszont gyakran az osztályszempontok mellőzésével közelítették meg egyesek.

A nemzetközi kommunista és munkásmozgalom kérdései főként a párttagok körében váltottak ki érdeklődést. Közvéleményünk figyelemmel kíséri a nemzeti felszabadító mozgalmakat. Sokan azonban még nem értik e mozgalmaknak a nemzetközi osztályharcban játszott szerepét.

A lakosság ideológiai, politikai, erkölcsi arculatának fejlődése nem mentes az ellentmondásoktól. A hibás felfogás nagyrészt a társadolom átmeneti jellegéből fakad, illetve a szocialista építés fogyatékosságaiból keletkezik, s ezt táplálja a burzsoá propaganda is. A kispolgári gondolkodás, életmód egyes körökben létezik, újratermelődik, illetve új vonásokat vesz föl. A lakosság egy része még elfordul a közösség gondjaitól. Némelyek gondolkodását, magatartását az önzés, a közömbösség jellemzi. Ezek-szemléletében, életvitelében háttérbe szorulnak a tartalmas emberi élet értékes elemei. Hangot kapnak a fogyasztói társadalom előnyeit bizonygató nézetek. Ez megnyilvánul a nyugati technika túlértékelésében, a fejlett tőkésországok dolgozói életszínvonalának kritikátlan és történelmietlen szemléletében, a státusszimbólumok hajszolásában és a mindenáron való jövedelemszerzésben.

„ é wtiájge ideológia befolyása -sókként.

de a hagyományoson vallásos területeken még mindig számottevő. Évről évre kisebb a hitoktatásra járók aránya. Ideológiai befolyásukat új módszerekkel próbálják fokozni az egyházak. Főként az ifjúságnak és az értelmiségnek szentelnek nagy figyelmet Ezek ellenére a szocialista családi ünnepségek száma nőtt. A vallásos érzületű emberek fenntartás nélkül, cselekvőén kapcsolódnak a szocialista építés programjához. Az állam és az egyház közti viszony megyénkben is rendezett.

A burzsoá propaganda az utóbbi időben erőteljesebben törekedett a szocialista társadalmi rend gyengítésére. Propagandájuk tartalma változott. Erőfeszítéseik azonban nem hoztak számukra jelentősebb eredményt. Némi „sikert" az „emberi jogok” kampányában, a nacionalizmus szításában és az ország gazdasági nehézségeinek eltúlzásában értek el. A turizmus térhódítása — a ránk nézve kedvező hatások mellett — növelte a burzsoá propaganda lehetőségeit

Propaganda és agitáció

A pártpropaganda, az agitáció és a tájékoztatás alapvetően teljesítette feladatát. A pártoktatás tanfolyamain évente csaknem 23 ezren sajátítják el a marxizmus-leninizmus alapismereteit. A politikai szükségletek kielégítésére több megyei tanfolyam indult (valláskritikai, idegenforgalmi, az állami élet időszerű kérdései). A párttagság 69 százaléka vesz részt a pártoktatásban hallgatóként vagy propagandistaként. Javult a párttagok és a pártonkivüliek aránya. Növekedett a nők, valamelyest csökkent a fizikai dolgozók, a közvetlen termelésirányítók száma.

A propagandisták 90 százaléka végzett politikai iskolát. Rendszeresebbé, szervezettebbé vált felkészítésük és továbbképzésük. Kedvezőtlen, hogy egyes pártszervek és -szervezetek propagandamunkájában nagyok a színvonalbeli különbségek. Továbbra is kísért a formalizmus veszélye, a tervszerűségnek, a tudatosságnak a hiánya és a propaganda- munka lebecsülése.

Az oktatási igazgatóságon eredményes oktató-nevelő munka folyt. A politikai szükségletekhez igazodott a képzési struktúra, s mind hathatósabban segítette a káderképzést, az utánpótlás nevelését, a propagandisták fölkészítését. Az esti egyetem általános és szakosító tagozatain kívül etikai, kultúrpolitikai és pártépítési szakokat, különféle speciális tanfolyamokat is szerveztek. Rendszeresen működnek az egyéves és öthónapos, bentlakásos pártiskolák. Igény szerint propagandista, agitációs, titkári és reszortfelelősi tanfolyamok is indultak. Jól beváltak a hathetes tanfolyamok. Az elmúlt öt évben a speciális kollégiumokon és a 3—6 hetes továbbképző tanfolyamokon összesen 1400-an vettek részt. Az esti egyetemeken, szakosítókon, speciális kollégiumokban évenként 1800-1900-an tanultak. A hallgatók összetétele megfelelt a követelményeknek. Az esti egyetemeken 70, a szakosító tanfolyamokon 80-90 százalék a párttagok aránya.

Az agitációnak sikerült a lakossággal megismertetni a legfontosabb kérdéseket és mozgósítani a feladatokra. Kiépült az agitáció szervezeti rendszere, s ma már átfogja a megye dolgozóinak nagy részét. Bővültek a szóbeli agitáció fórumai. Megsokszorozódott a politikai vitakörök száma. 407 vitakörön 7—8 ezer párttag és pártonkívüli tanulmányozza az aktuális politikai kérdéseket. A pártnapi rendezvényeken évente több tízezren vesznek részt. Az időszerű politikai feladatok ismertetését, egységes értelmezését elősegítették a megyei pártbizottság kommunista aktívaülései (egészségügyi, oktatáspolitikai, közművelődési, szövetkezetpolitikai stb.). Fontos szerepet töltenek be az MSZBT tagcsoportok, melyeknek száma csaknem megkétszereződött.

Fejlődött, tartalmában gazdagodott a tájékoztatás, javult nemcsak a párttagok, hanem az egész lakosság informálása is. A szóbeli és az írásbeli tájékoztatás szervesen kapcsolódott a tömegkommunikációs eszközök munkájához. Nőtt a televízió- és a rádióelőfizetők száma. Széles körben olvassák a központi napi- és hetilapokat. Bővült a párt folyóiratait olvasók köre. Néhány központi napilap - köztük a Népszabadság - előfizetőinek száma törekvéseink ellenére csökkent. A tájékoztatásban nagy szerepe van a 65 000 példányszámban megjelenő Somogyi Néplapnak. Feladatát jól látta el. Fontos közvéleményformáló tényező és hatalmi eszköz. Hitelesen tudósított a megye életének minden területéről. Eredményesen töltötte be szerepét a párthatározatok ismertetésében, megértetésében, elfogadtatásában s a végrehajtásukra való mozgósításban. Fejlődésünk, sikereink bemutatása mellett bátran és következetesen bírálta a hibákat, a munka fogyatékosságait. írásaival hozzájárult a közvélemény formálásához, a szocialista demokrácia elmélyítéséhez. A tizenhárom üzemi lap és az üzemi híradók többsége, valamint sok más kiadvány (38 kiadvány 105 ezer példányban) is segített a tájékoztatásban. Egyes híradók színvonala azonban alacsony, megjelenése rendszertelen.

Az információ a pártmunka szerves része

tett. Hitelesebben tükrözte ez alopszerveíSt

tek életét, a közvélemény alakulását, pontosabban közvetítette o lakosságot foglalkoztató kérdéseket, s hcszrtosabban járult hozzá a testületek politikai döntéseinek előkészítéséhez. Javult a tájékoztatás helyi hasznosítása. A jelzések nyomán a párt-, az állami és a gazdasági szervek több gyors intézkedést tettek (pl. ellátási gondok, alkatrész- hiány, autóbuszmenetrend megváltoztatása, vagonhiány stb.). Egyre kevesebb az olyan pártszervezet, ahol az információt a felsőbb szervnek szóló jelzésként kezelik csupán. Egyes helyeken azonban még pontatlanok az információs jelentések.

Közoktatás,

I ■» rr I ff a r

kozmuvelodes

» A megye gazdaságában és társadalmában végbement változásokkal együtt fejlődött Somogy kulturális, tudományos és művészeti élete. Az eredmények megteremtették a magasabb színvonalú kulturális nevelőmunka feltételeit. A párt művelődéspolitikai irányelvei beváltak a gyakorlatban. Ezt igazolják a kulturális, tudományos élet fejlődésének legfontosabb jellemzői. Megélénkült a szellemi élet, s az alkotó munkához biztosított jó politikai légkörben aktivizálódott az értelmiség. Munkájával gyarapította szellemi értékeinket.

A közoktatás és a közművelődés fejlesztésére hosszú távú programot dolgozott ki a megyei pártbizottság. Az oktatáspolitika megvalósításában az eredmények dominálnak. Javult a közfelfogás, az iskolák jobban igazodtak a társadalom igényeihez. Folytatódott az alsó fokú nevelő-oktató intézmények fejlesztése. 1500-zal több óvodai hely létesült a tervezettnél. Ezáltal az óvodáskorúak- nak már 86 százaléka járhat óvodába. Az óvónők számának növekedése elmarad a szükségletektől. Meglehetősen nagy a képesítésnélküliek aránya. Általánossá vált az óvodai nevelési terv alkalmazása. Az iskolára való előkészítés segített a tankötelezettségi törvény végrehajtásában.

Az iparosodás, az urbanizáció gyorsulása, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek koncentrálása, a településhálózat-fejlesztési tervek teljesítése a korábbinál jobban kedvezett az általános iskolai hálózat fejlődésének. Jelenleg a tanulók 92,7 százaléka tanul osztott osztályokban, a felső tagozatos diákok 99,2 százaléka részesül szakrendszerű oktatásban.

Az alsó fokú intézményhálózat korszerűsítése megkövetelte az elavult tantermek kiváltását, illetve a kis iskolák megszüntetésével kieső tantermek pótlását. Emiatt alig nőtt az általános iskolai osztálytermek száma. Lelassult a tanteremfejlesztés üteme. A városokban - mindenekelőtt Kaposváron - nőtt a gyermeklétszám, s ezt nem tudta követni a tanteremépítés. Emiatt zsúfoltak az iskolák. Kastélyiskolai gondjaink is változatlanul nagyok. A körzetesítés a fogadó iskolák feltételeinek gyorsabb javítását indokolta volna. Ez néhány helyen elmaradt, s ettől a körzeti iskolák körülményei is rosszabbodtak. Továbbra is sok nehézséggel jár a tanulók szállítása. A rohamosan fokozódó igények miatt előtérbe kellett helyezni a diákszociólis ellátás javítását. A juttatások (diákotthon, kollégium, napközi, tanulószoba, menza stb.) köre bővült, ez azonban sok helyen a minőség rovására ment. Jelenleg 100 általános iskoloi tanuló közül 44 részesül napközi otthonos ellátásban. 640 kollégiumi és diákotthoni hely épült, és elkészült a 120 személyes gyermek- és ifjúságvédő intézet.

Javult az iskolák fölszerelése, szemléltetőeszközökkel való ellátása, az egyes iskolák közötti különbségek viszont alig mérséklődtek. Az általános iskolákban csökkent a képesítés nélkül tanítók száma (5,6 százalék), s nőtt a szakos tanárok vezette órák aránya.

A tankötelezettségi törvényt nem sikerült teljesíteni. Lazult a törvény társadalmi jelentőségével kapcsolatos közfelfogás. Külön gond a cigánygyerekek iskoláztatása. Számuk nőtt, és ez a folyamat tovább tart. 14 éves korig alig 10 százalékuk fejezi be az általános iskolát.

Az általános iskolát végzettek 92-93 százaléka tovább tanul. A középfokú oktatásban nőtt a szakmunkásképzés-aránya. A középiskolai tanulók számának csökkenése és a szakmunkásszükséglet fokozottabb kielégítése miatt kevesebben járnak gimnáziumba. A helyes arányok megteremtése végett megkezdődött a középfokú képzés szerkezetének újabb átalakítása.

A beszámolási időszakban felére csökkent az általános iskolai felnőttoktatásban részesülők száma. Ezzel szemben fejlődött a középfokú felnőttoktatás. Jelenleg mintegy 4000 hallgató tanul a dolgozók középiskoláinak esti és levelező tagozatán. Az üzemek, vállalatok többsége szorgalmazza a tanulást, kedvezményeket ad. Több helyen - a szakmunkás-bizonyítvánnyal nem rendelkezők számára - a vállalat szervez tanfolyamot.

A tantestületek eszmei, politikai és pedagógiai egysége erősödött, de még nagy a különbség az egyes intézmények között. A fluktuáció kedvezőtlenül hat munkájukra. A határozott időre szóló igazgatói megbízatás lehetőségeivel nem éltek megfelelően a fenntartó tanácsok, a felügyeletet ellátó szakigazgatási szervek. Nem elég tervszerű az ily ve-