Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-08 / 57. szám

/ zetôfc l#*éfasztása, esetenként megaHcuvés is tapasztatható. Iskoláink többet tettek az ifjúság nevelésé­ért, mint korábban. Elsősorban a tanórák ne- velő jellegének kidomborítására, a tantár­gyak nyújtotta nevelési lehetőségek jobb ki­használására törekedtek. Viszont nem han­golták kellően össze a különböző tárgyak ke­retében folyó nevelőmunkát Fokozódott az ifjúsági szervezetek - mindenekelőtt az úttö­rőcsapatok — nevelő hatása, ez nagyobb ak­tivitásra, kezdeményezőkészségre serkentette a fiatalokat, s növelte felelősségérzetüket. Az iskolai és az ifjúsági szervezet együttműködé­sében azonban helyenként még sok a forma­litás. Bővültek az iskolák kapcsolatai az üze­mekkel, a családokkal, a közművelődési in­tézményekkel. Az időnkéit érezhető kedve­zőtlen társadalmi hatások megszüntetéséért, ellensúlyozásáért a szülők, az ifjúsági moz­galom és az iskola nem lépett föl összehan­goltan. Fontosságának megfelelő helyet ka­pott a tehetséges munkás-paraszt tanulók pedagógiai segítése, továbbtanulásuk aka­dályainak fokozatos leküzdése. Az új nevelé­si-oktatási dokumentumokat tervszerűen ve­zették be. Gyakorlati alkalmazásuk első évé­nek tapasztalatai biztatóok. Megyénk két főiskoláján színvonalas okta­tó-nevelő munka folyik. A szakemberképzés kielégíti az igényeket A végzett hallgatók megállják helyüket az életben. Többségük magáénak vallja a marxizmus-leninizmust Szakmai fejlődésükben fontos szerepe van a tudományos diákköri munkának. Nagy részük aktívan vesz részt a sport- és kulturális élet­ben is. A tervszerű és folyamatos fejlesztés elsősorban a mezőgazdasági főiskolát jellem­zi. A tanítóképző főiskola fejlesztése - a hall­gatók számának növekedése miatt — a közel­jövő sürgető feladata. A főiskolák szellemi teljesítőképessége még nagyobb lendítóje le­het megyénk kulturális életének. Fejlődött Somogy közművelődése, kedve­zően változott kulturális, szellemi arculata. Különösen figyelemreméltóak az olvasómoz­galom, az amatőr művészeti tevékenység, a színházkultúra, a képzőművészeti élet és a helytörténetírás eredményei. A műveltség ter­jesztésében mind nagyobb szerepe van a szocialista brigádmozgalomnak. Szélesebb körben is megértették, hogy a színvonalas kulturális munka egyre nélkülözhetetlenebb feltétele gazdasági előrehaladásunknak. Gyarapodott az intézményhálózat Fel­épült a siófoki művelődési központ és könyv­tár, valamint a kaposvári ifjúsági ház. Kor­szerűsítettek egyes intézményeket. A múze­um új létesítményekkel gazdagodott (Rippl­A társadalmi, a politikai és a gazdasági életben érvényesült a párt vezető szerepe, erősödött befolyása, fejlődött tömegkapcso­lata. Szilárdult a párttagság eszmei, politikai, szervezeti és cselekvési egysége, javult a pártfegyelem. A tagkönyvcsere idején végzett politikai munka és a tapasztalatok hasznosí­tása fokozta a párttagok tettrekészségét, ak­tivitását. Emelkedett a pártszervek és -szervezetek munkájának színvonala. Döntő többségükben rend és fegyelem uralkodik, érvényesülnek a pártélet lenini normái, fejlődött a pártdemok­rácia. A döntésekben és a határozatok vég­rehajtásában fokozódott a kommunisták részvétele. A testületi üléseket és taggyűlése­ket növekvő aktivitás, nyíltabb, kritikusabb és önkritikusabb légkör, tenni akarás jellemzi. Szélesebb körben is fölismerték,, hogy a ha­tározatok megvalósításában milyen nagy fon­tossága van a személyes felelősségnek, a párttagok példamutatásának és fegyelmének. A pártéletben, a demokratikus centralizmus elvének értelmezésében és gyakorlásában akadnak nemkívánatos jelenségek is. Egyes pártszervezetekben kevés figyelmet fordíta­nak a határozatok ismertetésére, megérteté­sére. A testületi üléseken és taggyűléseken helyenként passzivitás, érdektelenség tapasz­talható, bátortalan és általánosságokban mozgó bírálatok hangzanak el. Egyes pártta­gok a nyilvánosság előtt nem állnak ki ha­tározottan a párt politikája mellett. Vannak még, akik eltűrik maguk körül a fegyelmezet­lenséget. nem lépnek föl a párt politikájával ellentétes véleménnyel vagy magatartással szemben. Mások fontos kérdésekben nem az illetékes pártfórumokon nyilvánítják ki néze­teiket, hanem illetéktelen közösségekben hangoztatják különvéleményüket. E kedvezőt­len jelenségek megszüntetésére még nem mindenütt vagy csak felemás módon intéz­kednek. Á megyei pártbizottság irányító munkája A megyei pártbizottság testületéinek tevé­kenységét a kiegyensúlyozottság és a kollek­tív vezetés megszilárdulása jellemezte. Terv­szerűen, felelősséggel és eredményesen irá­nyították, szervezték, ellenőrizték és koordinál­ták a politikai munkát, üléseiket a testületi tagok felelősségérzete, demokratikus légkör Rónai Emlékmúzeum. Szorrtodpasrta, Szemva,' Zichy Múzeum, Kúnffy-képtár, Berzsenyi Em­lékmúzeum stb.J. Javult a létszámhelyzet az intézmények kö­zötti együttműködés, megkezdődött a közok­tatás és a közművelődés szervesebb egymás­ra építése. Hatékonyabb lett az intézmények közművelődési munkája. Emelkedett a nyári — elsősorban a balatoni - kulturális program színvonala. Folytatódott a megye népművé­szeti örökségének feltárása és ápolása. A TIT. az MTESZ és más egyesületek hozzájá­rultak a párt közművelődési céljainak eléré­séhez. A kulturális élet fejlődése, az egyes terü­leteken tapasztalható fellendülés azonban fe­szültségekkel, ellentmondásokkal járt együtt. A tartalmi és a tárgyi fejlesztés kérdéseiben nem alakult ki megfelelő cselekvési egység. A körzeti központok nem fordítottak kellő fi­gyelmet a társtelepülések és az apró falvak közművelődésének megszervezésére. A ci­gánylakosság műveltségének emelésére össz­pontosított erőfeszítés nem hozta meg a kí­vánt eredményt Hiányos a városok új lakó­telepeinek kulturális ellátása. Gondot okoz, hogy az intézményfejlesztés üteme és mérté­ke elmaradt a szükséglettől, nem terjedt el eléggé a közös létesítés és fenntartás gya­korlata. A különböző közművelődési rendez­vényekre esetenként a formalizmus nyomta rá bélyegét, a kulturális ajánlatok nem voltak mindig vonzóak, életközeliek. A közművelődé­si propaganda is sok kívánnivalót hagyott maga után. Javultak a tudományos munka anyagi fel­tételei, gyarapodott a megyében élő és alko­tó, minősített szakemberek száma. A legdina­mikusabban az agrárkutatások fejlődtek. Sokszínűség jellemzi a társadalompolitikai kutatásokat. Említésre méltóak a helytörténeti és a pedagógiai kutatások eredményei, pub­likációik és kiadványaik színvonalasabbá vál­tak. Gazdagodott megyénk művészeti élete. Nőtt az alkotók száma, megsokasodtak a mű­vészeti események. Műhelymunkájával a Csi- ky Gergely Színház az országos élvonalba került A képzőművészek letelepítésére a ko­rábbinál nagyobb gondot fordítottak, több kiállítás megrendezésére nyílt lehetőség. Mindezzel együtt is a képzőművészeti élet­ben, a kiállítás politika ban, a művészekkel való foglalkozásban sok volt az esetlegesség. A Somogy című folyóirat rendszeresen beszá­molt az irodalmi és a művészeti életről. Vala­mennyi művészeti ág közül a zeneművészet fejlődött a legkevésbé. A művészetek iránti növekvő érdeklődést nem kísérte eléggé a tö­megízlés tudatos fejlesztése. és fegyelmezettség hatotta át. A vezetésben, az ellenőrző munkában a korábbinál hatéko­nyabban érvényesültek a pártirónyítás elvei. A pártbizottság és a végrehajtó bizottság elkészítette és teljesítette középtávú munka­tervét. folyamatosan elemezte a szocialista építőmunka legfontosabb politikai, társadal­mi, gazdasági és kulturális kérdéseit^vizsgál­ta az egyes társadalmi osztályok és rétegek helyzetét, ellenőrizte a határozatok megvaló­sítását. A pártbizottság a megye életének minden területére kiható, átfogó témákat tár­gyalt, és a tennivalókat hosszabb távra meg­határozó. nagy jelentőségű döntéseket ho­zott. (Az ipar, az építőipar, a mezőgazdaság továbbfejlesztése, nőpolitikái munka stb.) Folyamatosan intézkedett az ellentmondások és feszültségek feloldására. A vezető testüle­tek állásfoglalásai eredményesen segítették elő a XI. kongresszus és a megyei pártérte­kezlet határozatainak végrehajtását. Fejlődött a testületek munkastílusa és -módszere. Emelkedett a tervezés színvonala, igényesebbé és átgondoltabbá vált a napi­rendek, a döntésre érett kérdések megválasz­tása, a feladatok politikai rangsorolása. Az előterjesztések megalapozták a helyes dön­téseket. Számos nagy jelentőségű napirend tárgyalását széles körű társadalmi vélemény- kérés előzte meg. A vizsgálatokban részt vet­tek a pártbizottság tagjai, az állami, a társa­dalmi szervekben, a gazdasági egységekben dolgozó kommunisták és párton kívüli szak­emberek. A határozatok száma csökkent, fo­kozódott a végrehajtásukért érzett személyes felelősség. A testületi üléseken rendszeresen beszámoltatták az alsóbb pártszervek és az állami, társadalmi szervek kommunista veze­tőit. A folyamatos tájékoztatást és tájékozó­dást szolgálták az első titkári értekezletek is. A végrehajtó bizottság minden pórtbizottsági ülésen beszámolt munkájáról, állásfoglalá­sairól, intézkedéseiről. A megyei pártbizottság nagy figyelmet for­dított a határozatok megértetésére, egységes értelmezésére, a tapasztalatok hasznosításá­ra és a döntések várható politikai hatásának feltárására.- Fokozottabban támaszkodott a járási jogú pártbizottságok, a tömegszerve­zetek és -mozgalmak véleményére, javaslatai­ra. Javult a pártellenőrzés hatékonysága a párt-, az állami, a társadalmi és a gazdasági élet valamennyi területén. A megyei pártbizottság apparátusa a ha­tározatok szellemében, fegyelmezetten végez­te munkáját, és feladatainak navekyő psüti­iei, Mofewqf fetfcésTÜttséggal tett eleget Jo- wtotta, korszerűsítette munkastílusét, -mód­szerét A fő figyelmet a határozótok végre­hajtásónok szervezésére, segítésére és efiee- őrzésére összpontosította. Á pártbizottságok és a pártszervezetek tevékenysége Fejlődött a járási, városi, községi, üzemi és intézményi pártszervek szervezeti fölépítése és munkamódszere, a pártmunka mozgalmi jellege. A járási jogú pártbizottságok terüle­tük elismert és tekintélyes irányítói. Javult el­lenőrző, segítő munkájuk. Fokozódott önálló­ságuk és kezdeményezőkészségük. Figyelmü­ket a határozatok végrehajtásának megszer­vezésére, a hatáskörükbe tartozó pártszervek és -szervezetek munkájának tökéletesítésére fordították. Azonban a szükségesnél keve­sebb energiát fektettek az egységes cselek­vés feltételeinek megteremtésébe. A végre­hajtás szervezésében egyenetlenségek ta­pasztalhatók. * A járási pártbizottságok tevékenységét — a megváltozott körülményekhez alkalmazkodva - mindinkább az operatív, szervező és végre­hajtó munka jellemzi. Hatáskörükbe tartozik a megye alapszervezeteinek 46,8, párttagsá­gának 42,7 százaléka. Aktívan vettek részt a megyei és a községpolitika alakításában. Ja­vaslataikkal elősegítették a megye terület- és településfejlesztési céljainak meghatározását, és nagymértékben hozzájárultak a feladatok megvalósításához, ösztönzői és kezdeménye­zői voltak a községek sokoldalú fejlesztésé­nek, az ipari üzemek gazdálkodása javításá­nak, termelési szerkezetük korszerűsítésének, a munkaerő racionálisabb foglalkoztatásának és a mezőgazdasági nagyüzemekben az ipar­szerű technológiák elterjesztésének. Az utób­bi időben fokozták kezdeményezőkészségüket a helyi erőforrások feltárásában és koncent­rálásában, a gazdasági egységek együttmű­ködésében. A testületek figyelmének közép­pontjában a gyakorlati feladatok megoldása állt. Döntéseik általában megalapozottak és előremutatóak voltak. Munkájukat néhány, hatáskörükkel összefüggő intézkedés zavarta. A városi pártbizottságok száma ötre emel­kedett. Eredményesen foglalkoztak a város- politikával, a városfejlesztés feladataival, az ideológiai és a kulturális élet kérdéseivel, a munkások élet- és munkakörülményeinek ja­vításával, az értelmiség közéleti aktivitásának fokozásával. Meghatározó szerepük a város- politikában nem mindenütt érvényesült meg­felelően. A városi és a járási pártbizottságok együtt­működése a közigazgatásilag eltérő, de tár­sadalmi és gazdasági céljaiban egységes, összehangolt területpolitika kialakítását és megvalósítását szolgálta. Egyeztetett föllépé­sük elősegítette a munkaerő ésszerűbb fog­lalkoztatását, az áruellátás javítását, a közös intézmények lehetőségeinek jobb kihasználá­sát. Nem kielégítő azonban az eljárók és a bejárók lakóhelyi aktivitásának kibontakoz­tatása, a művelődési lehetőségek körének szélesítése. A járási jogú pártbizottságok apparátusai továbbra is reszort- és területfelelősi rend­szerben dolgoznak. A pártmunka különböző területeinek rendszeres elemzésével és érté­kelésével eredményesen segítik elő a testületi döntések, állásfoglalások kialakítását. Folya­matosan szervezik és ellenőrzik a határozatok végrehajtását. A községi, üzemi, hivatali, intézményi párt­bizottságok és pártvezetőségek többsége ön­állóan és felelősséggel látta el feladatait. Gondoskodtak a párt vezető szerepének he­lyi érvényesítéséről, a tömegkapcsolatok szé­lesítéséről, a politikai teendők koordinálásá­ról. Fokozott figyelmet fordítottak az alapszer­vezeti munka színvonalának emelésére. Tes­tületi üléseik rendszeresek, fejlődött helyzet- felismerésük, politikai érzékenységük. Folya­matosabban és elmélyültebben szervezték és ellenőrizték a határozatok végrehajtását. A legszámottevőbb előrelépés az üzemi és a nagyközségi pártbizottságok munkájában kö­vetkezett be. A pártvezetőségek egy részének tevékenysége azonban - főként a kedvezőt­len káderfeltételek miatt — nem javult kellő­en. E pártszervekben nehézségekbe ütközött a párthatározatok helyi alkalmazása, gyenge volt az elemző munka. Alapszervezeteket irá­nyító, segítő tevékenységük sem felelt meg a követelményeknek. Az alapszervezetek döntő többsége ered­ményesen dolgozott, helyesen értelmezte és hajtotta végre a párt politikáját. Irányító, el­lenőrző, szervező és koordináló munkájukat a fejlődés jellemezte. Javult a taggyűlések előkészítése, emelkedett tartalmi munkájuk ^morals. A ksmmymstók többség« folys­IV. Párt- és tőmegszervezeti élet mcrtosttn ellenőrzött pártmegbízatást végzett. A taggyűlések, a vezetőségek munkája kol­lektívabbá vált, javult a végrehajtás megszer­vezése, az ellenőrzés és a beszámoltatás. A pártcsoportok nogy részének munkája azon­ban elmaradt a lehetőségektől és a követel­ményektől, A tagkönyvcsere során végzett politikai te­vékenység hozzájárult a párttagság egységé­nek és fegyelmének erősödéséhez, az alap­szervezeti élet fejlődéséhez, s növelte a ve­zetőségek tekintélyét. A termelőüzemek alapszervezeteit egyre tudatosabb gazdaságszervező, irányító és el­lenőrző munka jellemezte. Az ideológiai kér­dések, összefüggések érzékelése, feltárása azonban továbbra sem kielégítő. Az alapszervezetek munkájának színvona­la — az általános fejlődés ellenére — változó. A legnagyobb fejlődés az iparban, főként a nagyobb üzemek alapszervezeteiben ment végbe, de számottevően javult a hivatali, in­tézményi alapszervezetek munkája is. Első­sorban a társközségekben, a kisebb létszá­mú munkahelyeken és a főként nyugdíjaso­kat tömörítő városkörzetekben vannak gyen­gébben működő alapszervezetek, amelyek az irányító pártszervektől sem mindig kapnak megfelelő segítséget. Az alapszervezetek egy részében nem kielégítő a politikai érzékeny­ség, a belső nevelőmunka, a párttagság tá­jékoztatása és a kommunistákkal való egyéni foglalkozás. Tartalmi kérdésekben gyakran magukra maradnak, elbizonytalanodnak. A pártszervek és -szervezetek működésé­nek anyagi és technikai feltételei tovább ja­vultak. Felújították a megyei, a járási és a városi pártbizottságok székhazait. A községi pártbizottságok és pártvezetőségeik, valamint a városkörzeti alapszervezetek számára 14 pártház, illetve helyiség épült. Javult az alap­szervezetek ellátása is. Több helyen — főleg az üzemekben — még nem sikerült megfelelő tárgyi feltételeket teremtem a politikai mun­kához. Megkezdődött a megyei párt- és KISZ-iskola építése. Á párttagság összetételének alakulása Somogy párttagságának jelenlegi létszá­ma és összetétele a felszabadulás óta végbe­ment fejlődés eredménye. A megye 822 alap­szervezetéhez 23 208 párttag tartozik. A be­számolási időszakban a taglétszám 6,6 szá­zalékkal nőtt. Ez egyezik céljainkkal. A mér­sékeltebb ütem lehetővé tette, hogy a pártta­gok száma a minőségi követelményeknek megfelelően növekedjék. A párttagság soraiban minden társadalmi osztály és réteg képviselve van. Meghatározó a munkásság és a parasztság, Somogy kom­munistáinak 72,9 százaléka eredetileg mun­kás és paraszt. A fizikai dolgozók legművel­tebb és legtekintélyesebb képviselői vannak a pártban, 67 százalékuk szakmunkás. A kongresszus óta a munkás párttagok száma 1855-tel nőtt, a tsz-paraszt párttagoké vi­szont csökkent. Ez utóbbi az objektív társa­dalmi folyamatokkal függ össze. A pártból ki­kerültek között nagy a fizikai dolgozók ará­nya. Ez a pártépítés gyengeségeit is mutatja. A politikai munka eredményeként gyara­podott a női párttagok száma. Arányuk azon­ban az országos átlaghoz képest továbbra is alacsony. Nőtt a párttagság átlagéletkora. Ez összefügg korösszetételükkel. A kommu­nisták 79,3 százaléka 1956, ezen belül 31,3 százalékuk 1971 után lépett a pártba. Lénye­gesen gyarapodott a párttagság politikai és szakmai műveltsége. A kommunisták 44.3 szá­zaléka végzett politikai iskolát. Tagfelvételi munkánk a párt élcsapat- és osztályjellegének erősítését, a pártegység szilárdítását, a párttagság összetételének javítását szolgálta. A nevelőmunka tudato- sabbá, szervezettebbé vált: egyenletesebb lett az ütem, körültekintőbb a kiválasztás, tervszerűbb a fölkészítés. Az utánpótlás neve­lése az alapszervezeíi munka szerves részévé vált. Fokozódott az ajánlók felelőssége, a ki­vizsgálások körültekintőbbek. A minőségi követelményeknek megfelelően azok lettek a párt tagjai, okik példamutató munkájukkal, magatartásukkal, közéleti te­vékenységükkel bizonyították alkalmasságu­kat. A fölvettek 47,9 százaléka egyetemet, fő­iskolát, középiskolát végzett, a fizikaiak 77 százaléka szakmunkás. A kommunistává ne­velésben fokozódott a tömegszervezetek, a szocialista brigádok, a munkásőrség szerepe. Káder­és személyzeti munka A káderpolitikái elvek érvényesülnek a megyében. Fokozódott a káder- és személy­zeti munka szerepe mind a párt- és az álla­mi szervekben, mind pedig a gazdasági egy­ségekben és a tömegszervezetekben. Minde­nütt fölismerték, hogy megnőtt a személyi feltételek, a vezetői tevékenység jelentősége, ezáltal a munka tervszerűbbé, szervezettebbé vált. Megmutatko zik ez a kiválasztásban, az után a vehetők I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom