Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-08 / 57. szám

Á Magyar Szocialista Munkáspárt Somogy megyei Bizottságának BESZÁMOLÓJA az 1975. évi pártértekezlet óta végzett munkáról és a további feladatokról A Magyar Szocialista Munkáspárt XI. kongresszusa és oz 1975. évi megyei párt- értekezlet óta eltelt időszakban Somogy dolgozó népe a párt vezetésével aktívan vett részt a fejlett szocialista társadalom építésében, és jelentős eredményeket ért el a feladatok végrehajtásában. Sikereink igazolják a párt irányvonalának helyessé­gét, amely a szövetségi politika szellemében ösztönzött egyéni és közösségi állás- foglalásra, az eszmei, politikai és cselekvési egység további erősítésére. A kongresszus határozatainak megfelelően megyénkben is fejlődtek a tulaj­donviszonyok. Fokozódott az állami tulajdon szerepe. A mezőgazdasági termelőszö­vetkezeti tulajdon fejlődésében előtérbe kerültek a minőségi tényezők. Magasabb szintre emelkedett az egymással és az állami tulajdonnal való kapcsolatuk. Az álla­mi földtulajdon nagysága alig változott. Növekedett viszont a szövetkezeti közös tulajdonban levő föld aránya. Megszűntek a földhasználat korábbi ellentmondásai. Gyarapodott a személyi tulajdon. Somogy lakosságának lélekszáma a beszámolási időszakban nem sokat válto­zott. Csökkent az aktív keresők, nőtt a nyugdíjasok száma. Megszűnt az elvándorlás, a megyén belüli népességmozgás azonban fokozódott, mindenekelőtt a városok, a nagyobb települések és a Balaton-parti községek irányába. A munkások száma nőtt, fokozatosan a munkássá válás folyamata megy végbe megyénkben. Élet- és munkakörülményeik számottevően javultak. Gyorsan növeke­dett a szakmunkások és a betanított munkások aránya. Többségük elkötelezettsége, helytállása a munkában és a közéletben példamutató. Szövetkezeti parasztságunk gondolkodásmódja, a munkához és a közős tulaj­donhoz való viszonya fejlődött. A termelőszövetkezeti tagság átlagéletkora kedve­zően alakult Életmódja, életkörülményei közelítettek a munkásságéhoz, ehhez hoz­zájárult a háztáji gazdálkodás céljainknak megfelelő fejlődése is. Emelkedett a szövetkezeti parasztság általános és szakmai műveltsége. A megye értelmiségének döntő többsége híve a szocialista rendszernek, cse­lekvőén támogatja pártunk politikáját, elfogadja a munkásosztály vezetését. Szá­muk gyarapodott, területi elhelyezkedésük módosult Fokozódott társadalmi szere­pük. Odaadóan vesznek részt elképzeléseink, terveink megvalósításában. Az ifjúság helyzete tovább javult A fiatalok társadalmi megítélése reálisabbá, szemléletük, magatartásuk, közéletiségük kedvezőbbé vált Hasznosan vesznek részt a termelőmunkában. A nők élet- és munkakörülményei előnyösen változtak, fog­lalkoztatási gondjaik megoldódtak. Növekedett a szakmunkások aránya, a nők többsége azonban ma is betanított munkás, egy részük segédmunkát végez. Példa­mutatóan helytállnak a termelésben, de a vezetésben csak alsó és középszinten vesznek részt Az anyákat mindjobban megbecsüli megyénk társadalma. Lakosságunk érti és elfogadja a párt szövetségi politikáját Megvalósítása ezért nem ütközik különösebb akadályokba. Az osztályszövetség lényegének kölcsönös megértését azonban időnként sajátos részkérdések zavarják. A közfelfogásban és cselekvésben tovább erősödött a szocialista nemzeti egység. A beszámolási időszakban o gazdaságpolitikai kérdések álltak f» 'irányító munka homlokterében. Központi segítséggel, adottságaink és lehetőségeink ész­szerűbb kihasználásával, a tartalékok célszerűbb feltárásával és hasznosításával biztosítottuk, hogy megyénk gazdasága kiegyensúlyozottan fejlődjék. Az ipari üze­meket tovább fejlesztettük, korszerűsítettük, és nagy gondot fordítottunk a rekonst­rukciókra, új üzemek telepítésére. A kommunális és infrastrukturális fejlesztési elképzelések egyik része megvaló­sult, másik részének teljesítése a következő évek feladata lesz. Az eredményekre alapozva több távlati tervet dolgozott ki a megyei pártbizottság. Jelentőségének megfelelő szerepet kapott az ipar és a mezőgazdaság, erőteljes fejlesztésüknek nagy figyelmet szenteltünk. Felélénkült az ideológiai munka. A közgondolkodásban terjednek a szocialista vonások. Fokozódott lakosságunknak a közösség ügyei iránti érdeklődése, közélet­ben való részvétele. Állandóan növekszik a marxizmus—leninizmus elsajátításának igénye. A beszámolási időszakban több olyan kérdést tűztünk napirendre, ame­lyeknek megtárgyalása elősegítette a szocialista közgondolkodás fejlődését. A pártot és politikáját bizalom övezi, tömegekkel való kapcsolata szoros és szi­lárd. Pártszerveink és -szervezeteink felkészültebben és többet tettek a gazdaság- politikai célok eléréséért, mint korábban. Eredményesen mozgósították a megye kommunistáit, a tömegeket Előrehaladásunk forrása abból fakadt, hogy céljaink egybeestek a megye dolgozóinak törekvéseivel és támogatásával. Fejlődött a párt­élet Minden területen érvényre jut a párt vezető szerepe. Erősödött a párttagság egysége, szilárdult fegyelme, javult a kommunisták eszmei-politikai felkészültsége. A pártszervek és -szervezetek többségében rend és fegyelem van, érvényesül a de­mokratikus centralizmus. Szélesedett a pártdemokrácia. A kommunisták példamutatása, egyéni magatartása, szoros kapcsolata a nép­tömegekkel, a politikánk képviseletében és a feladatok végrehajtásában tanúsított helytállása alapozta meg azokat az eredményeket, amelyekről a pártértekezleten számot adhatunk. I. Gazdasági élet Somogy gazdasága 1975 óta a határoza­toknak megfelelően fejlődött, teljesítőképes­sége növekedett. A gazdálkodó szervek fo­lyamatosan alkalmazkodni kezdtek a gazda­sági munka új feltételeihez és a magasabbb követelményekhez. Valamennyi ágazatban nőttek a teljesítmények, a növekedés azon­ban ágazatonként és területenként különbö­zőképpen ment végbe. Az ipar fejlődése to­vábbra is erőteljes volt. az építőiparé felgyor­sult. A mezőgazdaság az országossal meg­egyező ütemben fejlődött A megye gazdasági életében mind na­gyobb teret hódítanak az intenzív módszerek és a minőségi elemek. Az üzemek korszerű­sítése került előtérbe a munkahclybóvítő be­ruházások mellett, Kedvezően változott a ter­ítsek^ szerkezet, ez főként a tekonáUukciok­nak köszönhető. E folyamot o legtöbb heryen együtt járt a szakmailag igényesebb tevé­kenység arányának növekedésével és a mo­dernebb termelési eljárások terjedésével. Előreléptünk a megye adottságainak hasz­nosításában, Ezt néhány ágazatban — főleg az élelmiszer- és a gépiparban — az országos fejlesztési programokhoz kötődés is előmoz- ditotte. Fellendült a beruházási munka. Ered­ményeként enyhültek a feldolgozó kapacitás elégtelenségéből származó feszültségek, mér­séklődtek a termelő és nem termelő ágazatok közötti aránytalanságok. Meggyorsult a nem termelő ágazatok fejlődése. Több olyan nagy jelentőségű létesítmény készült el, illetve épül, amely feltétele a további előrehaladásnak. Az ipari és a mezőgazdasági üzemek a gazdasá­gai export fokozására, « konvertibila valu­táért értékesíthető őrült körének bővítésére törekedtek. Nőtt az exportfejlesztő beruházá­sok szerepre, emelkedett a termelés export- hányada. A legtöbb területen szervezettebbé tették a gazdálkodást, ésszerűbben, takarékosabban használták fel a munkaerőt és az eszközöket. A gazdálkodó egységek többségében emel­kedett a vezetés színvonala. A szigorúbb kö­vetelmények nagyobb felelősséggel és fegyel­mezettebb munkával párosultak. Eredménye­sebb lett a végrehajtás, következetesebb a számonkérés. A gazdasági fejlődés eredményeként javul­tak a megye lakosságának élet- és munka- körülményei. Teljes körűvé vált a foglalkoz­tatottság. Korszerűsödött a településhálózat, gyarapodott a városok száma. A lakásépítés üteme dinamikus. Javult a lakosság kommu­nális ellátása. Fejlődött az idegenforgalom. Ipái’, építőipar Az ip>ar intenzív és szelektív módszerekkel fejlődött A fejlesztés forrásait ágazatilag el­sősorban az élelmiszeriparban, területileg pedig főként Kaposváron és Barcson használ­tuk fel. A dolgozók számának növekedési üteme — a fejlődés intenzív jellegének megfelelően — lassult Az előző tervidőszak évenkénti 800— 1000 személyes növekedése 400-500-ra mér­séklődött A szakemberek száma szerény mér­tékben nőtt, de 'a felsőfokú végzettségűek hiányo nem szűnt meg, sőt fokozódott A szakmunkások aránya javult. A termelés évente 7—8 százalékkal emelke­dett, ez meghaladta az országos átlagot. A gép- és az élelmiszeripar termelése kiegyen­lítettebben, az átlagosnál valamelyest gyor­sabban, a könnyűiparé mérsékeltebben nőtt. A termelés növekedése döntően a munka ter­melékenységének emelkedéséből és a műsza­ki fejlődésből származott. Nagyobb lett az exportálható termékek részaránya, s 1979-re elérte a 20 százalékot. A kivitelnek csaknem fele tőkésországokba irányult Az V. ötéves tervben várhatóan mintegy 6 milliárd forintot fordítanak a vállalatok ipari beruházásra. Ennek kétharmada az élelmi­szeripar fejlesztését szolgálja. Az utóbbi évek­ben helyezték üzembe a Kemikál barcsi gyá­rát, a barcsi mészhomok-téglagyárat, a Cse­pel Művek kaposvári gyárát, a kaposvári tej­üzemet a húskombinát sonkakonzerv-üzemét, a Május 1. Ruhagyár marcali üzemét és a ka­posvári nyomdát A termelőüzemek 9000, a Gabonafelvásárló Vállalat 4120 vagon befo­gadóképességű szemestakarmány-raktárt épí­tettek. Befejeződött a Kaposvári Ruhagyár és a Nagyatádi Cérnagyár rekontsrukciója. A ré­giek helyére a kaposvári pamutfonóban is modern gépek kerültek. Építik a Mezőgép Vállalat és a Videoton új üzemcsarnokait, fo­lyamatban van a gabonaipar tárolótér-bőví­tése, a húskombinát és a cukorgyár rekonst- , rukclója. Előnyösen változott az ipar szerkezete, ked­vezőbbé váltak a területi és ágazati arányai. Kaposváron és Barcson kívül különösen Tab. Marcali, Nagyatád és Csurgó ipara fejlődött számottevően. A minisztériumi ipar súlya to­vább fokozódott, s ez együtt járt a tanácsi ipar részaranyának tudatos csökkentésével. A szövetkezeti iparban folytatódott a végleges telephelyek kialakítása, erőteljesebbé vált az ésszerű szakosodás folyamata. Az ipari szö­vetkezetek a korszerű kis- és középüzemek irányában fejlődtek. Nőtt az exportképesebb, a nagyobb szak­mai igényű és magasabb fokú műszaki kul­túrát képviselő ipari termékek aránya. A ter­melés gazdaságossága azonban a legtöbb helyen még nem javult a kívánt mértékben. Gondot okoz, hogy néhány nagyüzemben fő­leg egyszerűbb technológiájú termékeket gyártanak, s ez egyes körzetekben megnehe­zíti a férfi szakmunkások foglalkoztatását. Az eredmények nem feledtethetik, hogy a me­gye iparában a korábbiaktól eltérő feszült­ségek húzódnak meg. A munkaerő-szükséglet és -kínálat között még nem teljes az össz­hang. Ellentmondások keletkeztek ai ipar to­vábbfejlesztési Igénye és az infrastruktúra ál­lapota között is. Ezek ipari körzetenként eltérő mértékűek, és az infrastruktúra más-más ágá­ban mutatkoznak meg. A konzerv-, a malom- és a sütőiparban túlságosan elhasználódott a géppark, elavultak az üzemi épületek. Egyes gép- és könnyűipari üzemekben korszerűtlen technikával dolgoznak. Az iparszerkezet összességében kedvezően változott, de némelyik iparágban az egymást követő termelési folyamatok közötti arányok - különösen az élelmiszeriparban — még nin­csenek összhangban az igényekkel. A fejlő­dés ellenére szűkösek a terményraktározás le­hetőségei. Nem elég a hulladék- és mellék­termék-feldolgozó, valamint a hűtőkapacitás. Aránytalanság van g zöldség- es gyümölcs- termelés, illetve -feldolgozás között. Továbbra is gondot okoz a gyárak és telephelyek trösz­ti, illetve nagyvállalati belső irányítási rend­szere. Az V. ötéves tervijen felgyorsult oz építő­ipar fejlődése, teljesítőképessége számotte­vően növekedett, de így sem tudott lépést tartani az igényekkel. Az építési és szerelé­si munka mennyisége 1975-höz képest 26 szá­zalékkal nőtt. A mélyépítés a magasépítést meghaladó ütemben fejlődött. Az építőipari szervezetek többségében folytatódtak és je­lenleg is folynak a kapacitás bővítését és mo­dernizálását elősegítő beruházások. A magasépítő-ipar termelésének szektoron­kénti összetétele ellentmondásosan alakult. Jelenleg az ágazat termelésének 52 százalé­kát az állami, 22 százalékát a szövetkezeti szektor. 26 százalékát pedig a házilagos épí­tő szervezetek adják. Ez az arány nem felel meg a megye igényeinek, jóllehet 1975 óta az állami szektor részaránya jelentősen, a há­zilagos szervezeteké mérsékelten nőtt. a szö­vetkezetieké pedig csökkent Az építőiparban dolgozók száma alig vál­tozott. Az állami vállalatoknál a létszám csök­kenése megállt, a tervidőszak közepétől fo­kozatosan állandósult. A házilagos szerveze­tek dolgozóinak létszámnövekedése is lassult Valamelyest nőtt a fizikai dolgozók aránya és a szakmunkások száma. Bár a magasépítő szervezetek szakmunkásainak aránya kedve­zőbb az átlagosnál, mégis az építkezések be­fejező műveleteihez kevés szakmunkás állt rendelkezésre. A gondot szervezetlenség is te­tézte. A kereslet és kínálat egyensúlyát csak a közmű- és az útburkolat-építésben sikerült megteremteni. A magasépítésben — főleg Ka­posváron és Siófokon —, illetve az épületfel­újítás és -karbantartás területén továbbra is nagy a feszültség. A szerkezetgyártásban és a szerelésben ál­talában modern eljárásokat honosítottak meg, a befejező munkáknál àzçnban többségében a hagyományos módszereket alkalmazták. Fő­képpen a lakásépítést korszerűsítették ; a ter­melő és a közösségi létesítmények építéséhez szükséges modern technológiák bevezetésé­nél elmaradtak a követelményektől. Az ará­nyosabb fejlődést hátráltatta, hogy a na­gyobb magasépítő vállalatok későn kezdték felhasználni a komplex építési módokat. Lás­son halad az azonos rendeltetésű épületek szerkezeteinek egységesítése, a szerkezeti ele­mek tipizálása. Elégtelenek voltak az útkorrekciókhoz és 0 műtárgyak építéséhez szükséges kapacitásnö­velő beruházások. Ugyancsak lassan fejlődött a felújítás és karbantartás. Az építőipai rí szervezetek vállalkozáspoliti­kája — a közműépítőké kivételével — nem ja­vult. A befejezési határidők megállapításakor általában túlzott biztonságra törekedtek, s a beruházókkal szemben nemegyszer irreális igényeket támasztottak. Magatartásuk mögött sok taktikai elem húzódott meg. A kivitelezők közötti együttműködés a kelleténél lassabban fejlődött. A tartós termelési és kooperációs kapcsolatok megteremtését, a munkamegosz­tás ésszerűsítését, az önellátásra való törek­vést néha a bizalom hiánya, a kölcsönös elő­nyök figyelmen kívül hagyása akadályozta. Gondot okozott a generálelv­től való eltérés, a szerződé­sek megszegése és az előírt otem loséitöSO­1

Next

/
Oldalképek
Tartalom