Somogyi Néplap, 1980. március (36. évfolyam, 51-76. szám)

1980-03-07 / 56. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 1,20 Ft 'FI A /v •L o\>V' SOMOGYI NÉPLAP AZ MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXVI. évfolyam, 56. szám 1980. március 7., péntek Tanácskozott az országgyűlés tavaszi ülésszaka A törvényhozói és az ellenőrző munkában egy. aránt gazdag ötéves választási ciklusának újabb tanácskozására ült össze csütörtökön délelőtt 11 órakor a Parlamentben az országgyűlés. Legfelsőbb államhatalmi testületünk tanácskozásán reszt vettek: Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizott­ságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Huszár látván, Né­meth Károly, Óvári Miklós és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jai, Brutyó János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottsá­gának elnöke, továbbá a Központi Bizottság titkárai és a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomá­ciai képviseletek számos ve­zetője. Az ülést Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Meg­emlékezett a legutóbbi ülés­szak óta elhunyt képviselők: dr. Pongrácz Kálmán Buda­pest első m unikás-polgá rmes- tere, a Fővárosi Tanács voit elnöke és Kovács Sándor mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes ered­ményekben gazdag munkás­ságáról. Az országgyűlés jegyző­könyvben örökítette meg az elhunytak érdemeit, s az ülés részvevői néma felállással adóztak emléküknek. A képviselők ezután tudo­másul vették a Népköztársa­ság Elnöki Tanácsának jelen­tését a decemberi ülésszak óta alkotott törvényerejű rend eletekről, majd elfogad­ták az ülésszak napirendjét! 1. Az atomenergiáról szóló törvényjavaslat; 2. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolója: 3. A legfőbb ügyész beszá­molója; 4. A legfelsőbb bíróság el­nökének beszámolója. Ezután megkezdődött «z atomenergiáról szóló tör­vényjavaslat tárgyalása. Dr. Markója Imre Igazságügy- miniszter emelkedett szólás­ra. A törvényjavaslatot ismer­tetve dr. Markója Imre a többi között kiemelte: az elfogadásra váró jogszabály az atomenergia alkalmazá­sának valamennyi területét átfogja; rendezi a radioak­tív anyagok előállításával és felhasználásával foglalko­zó intézmények és az e te­vékenységeket szolgáló be­rendezések, létesítmények létrehozásával, működtetésé­vel kapcsolatos valamennyi kérdést. Egyik leglényege­sebb elve például, hogy az atomenergia csakis békés célokra alkalmazható, tilos az atomenergiát nukleáris fegyverek vagy egyéb tö­megpusztító eszközök céljá­ra felhasználni. Hazánkban az atomenergia alkalmazásá­nak és az azzal összefüggő tudományos kutatásnak, fej­lesztésnek az egész társada­lom érdekeit kell szolgalma. Ezért írja elő a törvényja­vaslat egyebek között a biz­tonsági követelmények meg­határozását és folyamatos korszerűsítését a leghaladubb tudományos eredmények Felszólalások alapján. A törvényjavaslat persze — fűzte hozzá — csak az atomenergia bizton­ságos alkalmazásával kap­csolatos főbb követelménye­ket, legáltalánosabb szr- bályokat határozza meg. Ezekről a kérdésekről bő­vebben szól a végrehajtási rendelet, amely a sugárve­szélyes munkahelyen foglal­koztatott dolgozók egészsé­gének védelmét, valamint a nukleáris és radioaktív anyagok biztonságos őrzésé­nek módozatait is előírja. A miniszter rámutatott arra is: az atomenergia bé­kés célú és biztonságos al­kalmazásában lényeges sze­repet tölt be a nemzetközi együttműködés, s ezen be­lül számunkra különösen je­lentős a KGST-országok ilyen irányú összefogása. A Magyar Népköztársaság — mondotta — az atom­energia békés célú, bizton­ságos alkalmazását nemzet­közi szerződések keretében való együttműködéssel is elősegíti. Dr. Markója Imre expozéja A miniszter elöljáróban részletesen foglalkozott a tudományos és technikai forradalom egyik legfonto­sabb állomásának, az atom­maghasadás felfedezésének eredményével; amely új táv­latokat nyitott az emberiség számára. A többi között hangsúlyozta, hogy az atom­energiának, mindenekelőtt az energiaellátásban van ki­emelkedő szerepe, s az atomenergia alkalmazása nem csupán az energiaipar­ban alapvető jelentőségű. Nélküle már elképzelhetetlen a korszerű gyógyászat és termelés is. Ez — mutatott rá — a hagyományos ener­giahordozókkal bőségesen rendelkező országok eseté­ben is így van. Ezért jelen­ti új szakasz kezdetét ha­zánk számára a paksi atom­erőmű építése. A miniszter szólt arról is, hogy az atom­energiaipar világszerte jobb biztonsági színvonalon áll, mint más iparágak, s a szakértői vélemények szerint a szén- vagy az olajtüzelé­sű erőművek okozta szeny- nyezés veszélyesebb a kör­nyezetre, mint az atomerő­műveké. Az igazságügy-miniszter beszéde után dr. Vida Mik­lós (Budapest 21. vk.), a tör­vényjavaslat bizottsági elő­adója utalt arra, hogy az országgyűlés mindig keliő figyelmet fordított a lakos­ság nagy részét érdeklő es érintő kérdésekre, s ezekkel kapcsolatban számos fontos törvényt hozott. Már ezek a jogszabályok is gondoskod­tak éltető környezetünk, a bioszféra megóvásáról. A környezetvédelemről szóló törvény pedig külön is ki­emelte az emberi életért és a környezetünkért való fe­lelősséget Indokolt tehát ■— mutatott rá —, hogy ilyen jellegű törvényeink sorát az atomról szóló szabályozással is kiegészítsük. Ezuián ar­ról is beszélt hogy az atom békés alkalmazása ma már a létfontosságú és a bizton- ságilag megoldott kérdések körébe tartozik. Az energia igények és -lehetőségek tel­jességgel feloldhatatlan folytonos ellentmondása pem nélkülözheti az energiával való takarékoskodást sem — hangsúlyozta a képviselő. S ezzel kapcsolatban javasolta egy, az energiatermeléssel és fogyasztással kapcsolatos előző szabályozókat is ma­gába foglaló energiatörvény megalkotását (folytatás a 2. oldalon) A hét végén jól átkerüli tanulmányutat szerveztek Dél-Baranyába. Egy autó­busszal negyvennyolcán in­dultak et hogy tapasztala­tokat szerezzenek, véle­ményt cseréljenek a villá­nyi szakcsoport tagjaival. Elsősorban a kiskertekben ajánlott új művelési mó­dokkal, a korszerű, új faj­tákkal ismerkedtek, illetve az ezzel kapcsolatos ta­pasztalataikról adtak szá­mot egymásnak. Ezeket az utakat az álta­lános műveltség gyarapítása érdekében mindig összekap­csolják az adott tájegység történelmi, kultúrtörténeti értekeinek megismerésével. A villányi szakmai program és egy mohácsi szőlőtermelő módszereinek. megismerése mellett megtekintették Pécs nevezetességeit, elmentek a siklósi várba. Máriagyüdre. Legközelebb május végen kétnapos tanulmányútra Szeged és Gyula környékére mennek, ahol hasonló mó­don összekapcsolják a szak­mai programot az általános ismeretek gyarapításával.. Nagyatádi kertbarátok Hu­szár István mohácsi szőlős­Kertbarátkor tapasztalatcserén Mind. többet hallat ma­gáról a nagyatádi kertbarát­kor. Ismeretterjesztő előadá­Palánták a fólia alatt. Mintegy százezer paprika- palántát ültettek (ápkockákba és helyeztek ki fólia alá a na­pokban a nagyatád—háromfai tértnél őszövetkezet kertészeté­ben. A szövetkezet ebben az évben tízhektárnyi területen sik- fóJia alatt, huszonöt hektáron pedig szabadföldön termeszt paprikát. Közös gondolkodás, összehangolt munka 425 ezer sertés az exportvágóhidon Ugrásszerűen megnőtt szá­mok jellemzik a Kaposvári Húskombinát idei terveit. Nem meglepő ez, mert a de­cemberben befejeződött pró­baüzem után 1980 az első teljes év, amelyben a »son­kagyár« termel. Az exportüzemből az idén egym'illiárd 82 millió forin­tot érő dollárért visznek sokfélé terméket á tőkéspi­acra. Ezt a tervet teljesíte­niük kell, mert amikor az új üzem építéséhez fölvet­ték a hitelt, a feltételek kö­zött szerepelt, hogy a beru­házás dollárt hozzon az or­szágnak. Ennek rendelték alá az idei felvásárlásokat is. Három baranyai és egy Tolna megyei állami gazda­ságtól is kapnak nagyüzem­ben nevelt, az exportüzemi feldolgozáshoz megfelelő sertéseket. Ennek fejében a somogyi háztáji gazdaságok­ból fölvásárolt disznókból 35 ezret átadnak a két szom­szédos megyének. 425 ezer sertést vágnak le az idén a sonkakonzervüzem vágóhídján. 195 ezerből lesz sonkakonzerv-alapanyag, 135 ezerből különböző fokon feldolgozott húst exportál­nak és 95 ezret félsertésként vesznek át a nyugati part­nerek. Az exportüzemben készülő 2200 tonna dobozolt termék- bői ^200 tonnányi itthon ma­rad. az 1760 tonna húskon­zervből 160 jut a, hazai pi- 'a.çra. Zsírt is szállítanak egy belga cégnek, amely egesz Nyugat-Európát átfogó há­lózattal rendelkezik. A régi üzemből Somogy és Tolna megyét látják el hússal, sokféle felvágottal, szalonnával és egyebekkel. 7300 tonna húskészítményt gyárt a kombinát — negy­venfélét —, a párizsitól az angolszalonnáig. Csaknem 5400 tonna füstölt áru — kolbász és egyéb — is ké­szül Kaposváron. Tőkehús­ként 7400 tonna sertés- és 1500 tonna marhahúst adnak a boltokba. Tekintélyes sza­mok ezek, különösen ha hozzátesszük: egy ember évente körülbelül 60 kiló húst eszik meg Magyaror­szágon. A húsfeldolgozáson és for­galmazáson kívül juhhizla- lással is foglalkozik a kom­binát. Az országban vásá­rolt — kivitelre nem jó — állatokat gondozzák, és »ex­portképessé teszik«. Százezer juh megy a kombináttól nyugati exportra: ez a hús­ipari tröszt kivitelének egy­negyede. A tervekben a tavalyinál egymilliárd forinttal több ; 2,6 milliárdos termelési ér­ték szerepel. A nyereség pedig az 1979-es nyolcmil­lió helyett 121 millió forint lesz. A héten műszaki kon­ferenciára gyűltek össze a kombinát vezetői, a közép­vezetők és az 52 szocialista brigád vezetője. A fenti tervek valóra váltásának módszereiről tanácskoztak. A kora délutántól késő estig tartó vitában a legapróbb részletek is terítékre kerül­tek. A közös gondolkodás és az ezt követő összehangolt munka az új, hatalmas szá­mokat tartalmazó célok el­érésének egyik biztosítéka. TEHERÁN Elfogadták a diákok aj’ánlatát Az iráni forradalmi tanács csütörtökön este elfogadta az »iszlám diákok« ajánla­tát, s átveszi az amerika1 túszok felügyeletét — közöl­te Ghotbzadeh külügyminisz­ter. Egyelőre nem tisztázott hogy a »diákok« vonulnak-e ki a nagykövetségről, vagy a foglyokat száüitjak-c más helyre. Hírügynökségek szerint a foglyok gyors kiszabadulá­sára nemigen lehet számí­tani, bár a fejlemény min­denképpen a túszügy fordu­latának. s az »iszlám diá­kokkal« szembenálló Báni- szadr elnök győzelmének te­kinthető. Nem tisztázott Khomeini ajatolLah állás­pontja. s szerepe a »diákok« döntésében. saik, rendezvényeik iránt fokozódik az érdeklődés, szakmai programjaikat nem­csak a városból, harur* a környező községekből is egyre többen látogatják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom